Ösztönnek olyan veleszületett viselkedési modokat nevezünk, amelyek egy faj minden egyedére jellemzök, biologiai értelemben pedig valamilyen célt szolgálnak. A biologia alapvetöen két ösztönröl, az önfenntartás, és a fajfenntartásrol beszél, de a különbözö pszichologiai iskolák különbözö szempontok alapján egyre több, és diferenciáltabb ösztönt határoznak meg.
Mivel az ember esetében nagyon kevés olyan viselkedési mechanizmusrolbeszélhetünk, amely minden esetben pusztán idegi vezérlésre mindig azonos modon, a tudat beleszolása nélkül fut le, az ösztön fogalma itt már gyakran keveredik a testi és lelki külsö és belsö szükségletek kielégitésére irányulo motivácio fogalmával. Ezeken a területeken már nehéz meghatározni, hogy mit nevezünk még ösztönnek, és mit nem, de ebben a tágabb értelemben rengeteg ösztön szintü késztetést sorolhatunk fel.
Az ösztönök ember szintü megjelenési formái az érvényesülés önzés, telhetetlenség, utodgondozás, segitökészség, emberi közelség, kötödés, szeretet, függöség, érdeklödés, felfedezés, hatékonyság, játékösztön, harcösztön, ingerkeresés.. stb..
Nos: mi vezérli cselekedeteinket: a hüvös tudat, vagy a tüzes ösztönök?
