Keresés

"elkepzelheto-e olyan tomeg/szarnyfelulet arany ..., ahol a szarnyon keletkezo felhajtoero/fekezoero aranya olyan lenne, hogy komolyabb hohatas ... nelkul az ursiklo ... a magasabb legkorben szepen lassan lefekezne magat."

Sajnos nem. Éppen azért melegszik, mert súrlódik. Ha nem súrlódna, nem melegedne, de akkor nem is fékeződne. A mozgási energiát kell hővé alakítani.

 

"a ... legkori surlodas mekkora resze alakul at hove es mekkora resze alakul at fekezoerove"

A súrlódás jelenség, a hő és az erő pedig mennyiségek. Azt is kérdezhetted volna, hogy a hajhullás mekkora hányada távolság és mekkora hányada tömeg. :-)

 

"a szarnyakon keletkezo fekezoero milyen aranyban alakithato at ... lassito es felhajtoerove"

 

Amilyen arányban akarod, csak a szárny állásszögét kell változtatni. (Természetesen van egy maximum, több mindentől függ.)

Az urbuzis topikban vetettem fel, de ott senki nem foglalkozott vele komolyan.
Arra gondoltam, hogy orbitalis palyarol valo visszateresenel elkepzelheto-e olyan tomeg/szarnyfelulet arany ( valoszinuleg buzi nagy szarny ), ahol a szarnyon keletkezo felhajtoero/fekezoero aranya olyan lenne, hogy komolyabb hohatas ( par szaz fok max) nelkul az ursiklo a felhajtoero + centrifugalis ero felhasznalasaval a magasabb legkorben szepen lassan lefekezne magat.

Azt hiszem ket dolgot szeretnek tudni:
1. az orbitalis sebessegnel (7.2 km/s) a repulogep szarnyain keletkezo legkori surlodas mekkora resze alakul at hove es mekkora resze alakul at fekezoerove
2. a szarnyakon keletkezo fekezoero milyen aranyban alakithato at tangencialis es centripetalis iranyu fekezoerove ( lassito es felhajtoerove ), gondolom aki jartas az aerodinamikaban az meg tudja mondani, hogy a jelenleg mukodo repulogepeken ez az arany kb hogy alakul.
koszi

Ötletünk éppenséggel lenne. Csak a libák fogytak el! :-)

Rossz anya vagyok, nem látogatom az ivadékaimat, így aztán jó mélyre süllyedt ez a topic.
Szóval, tényleg nincs több ötlet? :)

Ugyanakkora erővel vonzod a Földet, amekkora erővel a Föld vonz téged. Csak éppen a föld 100000000000000000000000-szor akkora, mint te. Ezért ha felugrasz, amikor megindultok egymás felé, ő 100000000000000000000000-od annyit fog feléd mozdulni, mint amennyit te őfelé. Ezért a lényegében állva marad, mert olyan keveset mozdulna el feléd, hogy ennél még az is 100000000000000000000-szor több, amennyit benyomódik a padló a súlyod alatt.

Valamit nem csak nyomni lehet, hanem húzni is.

Abból lesz a forgatóhuzaték.

Egyébként ezt mondtad:

"Kölcsönös, de mivel a nagyobbik erősebb, az fogja jobban vonzani a másikat."

Just for the record. :-)

OK, csak a gömbölyű testeket magyaráztad.

Ez egydimenziós gondolkodás. Ha három dimenzióban gondolkodsz, akkor nincs értelme tolásról vagy húzásról beszélni; erő hat valamileny irányban és kész. A forgatónyomaték forgat és nem nyom. A nyomás alatt mást értünk, azt ne kevertjük ide! :-)

Közepe: ugyanezt mondtam.

olyat még csak véletlen sem mondtam, hogy nem gömbölyű test nem foroghat.

forgatónyomaték: Valamit nem csak nyomni lehet, hanem húzni is.

Amíg megmaradsz a normális társalgás keretei között, addig semmin nem változtat.

Ha most azt mondom, hogy mindhárom mondatod téves, hamis állítás, akkor megharagszol?

Még egyszer: a Föld pontosan ugyanakkora erővel vonzza a Holdat, mint a Hold a Földet. Vagy: a Föld pontosan ugyanakkora erővel vonz téged, mint te a Földet. Sőt: a Föld pontosan ugyanakkora erővel vonz egy porszemet, mint a porszem a Földet.

Forgás akkor jön létre, ha egy testre forgatónyomaték hat. Nem csak gömbölyű test foroghat.

Nem tudom eldönteni, hogy szívatsz bennünket, vagy komolyan gondolod ezeket. :-)

A ló meg jobban húzza a kocsit, mint a kocsi a lovat. Azért megy a kocsi arra, amerre a ló akarja, és nem fordítva.
Ja, és azért, mert a ló kezdte előbb.

Ilyen jó dumát már régen olvastam :)))))))))))

Az, hogy ki vagyok, mennyiben változtat a lényegen?

Kölcsönös, de mivel a nagyobbik erősebb, az fogja jobban vonzani a másikat. Elvben én is vonzom a Földet, viszont ez olyan elenyésző, hogy nem a Föld fog felém esni, hanem én őfelé.

A forgás azért van, mert ha egy gömbölyű testet kibillentesz az egyensúlyából, az igy reagál.

Hehe, idus, felismertelek! :-)) Hány napja van ez a nicked? Három? Azért a szintidő megvolt most is! És te vagy a biszex angyal? Aaargh... :-DDDDD

"Ha csak a gravitációra gondolunk, akkor minden nagyobb égitest vonzza, és ő is vonz minden nála kisebbet."

A gravitációs kölcsönhatás, mint a neve is mutatja, nem egyirányú, például a Föld ugyanakkora erővel vonzza a Holdat, mint amekkorával a Hold a Földet.

"Illetve nem állapodik meg, hanem forog és kering."

A saját tengely körüli forgás nem a gravitáció következnénye.

Nem vezetem le, mert akkor mi marad neked?:)
Szia!

Oké. Akkor ezen hatások nagyságrendjének megbecslésére először is határozzuk meg, mi a feltétele annak, hogy a gravitációs mező forgatónyomatékot fejtsen ki egy testre.

Most lelépek, majd folytatjuk, addig is vezesd le a forgatónyomatékot.:)

Igen. Sellőnek öltözve:)

Mondom, hogy lötyög a lendülettől!:)

Ez igy lenne, ha csak egy hatás érné. De éri rengeteg felől.

Ha csak a gravitációra gondolunk, akkor minden nagyobb égitest vonzza, és ő is vonz minden nála kisebbet. Ezek az erők összeadódnak, és nem mindegyik éri ugyanazon a helyen, de még csak nem is ugyanazon az oldalon, vagy ugyanabból az irányból. Ez a rengeteg hatás éri, és megállapodik valahol. Illetve nem állapodik meg, hanem forog és kering.

Miért, a Hold hogyan hat, ha nem a gravitációjával? Lejön a Hold és megfürdik az óceánban?

Illetve a kettő együttes "tánca".
De nem a gravitáció. Szerintem.

Vagy ha nem, akkor provokátor. :)

Hold nélkül nem lóbálódna, és akkor ott vagyunk megint, hogy a Hold a ludas.

Igen, de éppen a forgástengely mentén van belapulva, tehát az elfordulás nem befolyásolja a gravitációs erő eloszlását.

Visszalendül a másik oldalon. Azért mondom, hogy a mozgása vagy a Hold mégis valamit belesegit:)

A Föld nem lóbálódik, de a viz igen, mert az folyékony. Illetve, ahogy mozog a Holddal együtt, akkor bizony lóbálódik:)

Most valami Hanlon borotvát játszom.
Az azt jelenti, hogy hülye vagyok:)

Szerintem azért van dagály, mert ahogy a Föld forog, a lendülettől a viz nekicsapódik a partnak.

És akkor miért lendül vissza?

Mint mikor egy vödör vizet lóbálsz.

Csakhogy a Föld nem lóbálódik, hanem szép egyenletesen forog egy irányba.

Nem hegyről beszélek, hanem arról, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem inkább olyan, mint egy kissé lapos mandarin.