Gondolatok az X-oldaliságról
(ha már senki többet harmadszor :))
Az evolució találmánya: a hímnem és a nőnem. A hímnemű egyedeken "kísérletezik" a természet, ezeknek az egyedeknek a tulajdonságai nagy szórást mutatnak a matematikai átlaghoz képest. A nőnemű egyedek tulajdonságai sokkal közelebb állnak a matematikai átlaghoz, elsődleges feladatuk a stabilitás megőrzése illetve a jól sikerült hím példányok génjeinek továbbörökítése.
Az evolucióhoz hasonlóan a társadalomban is megjelentek a liberálisok és a konzervatívok. Hagyományosan itt is a liberálisok azok akik különböző újítások bevezetését szeretnék elérni, a konzervatívok pedig szeretnék megőrizni a régi tradiciókat. Állítólag a francia forradalom idején a konzervatívok jobb oldalra tömörültek, a liberálisok bal oldalra, és azóta meghonosodott a jobb- illetve baloldali kifejezés (de mi van akkor ha szemből nézzük őket? :))
Napjainkban elmosódnak illetve felcserélődnek a hagyományos férfi-női szerepek. Hasonlóképpen a társadalomban is összekeveredik a jobb és baloldal újító/hagyományörző feladata. Az elmúlt kormányzati ciklusban (1998-2002) a konzervatívok több változtatást vezettek be Magyarországon mint az őket megelöző ciklusban (1994-1998) a liberálisok. Evoluciós szempontból akkor lennénk sikeresek, ha jobb/baloldaltól és egyéb ideológiáktól függetlenül minden kormány megtartaná az elődök helyes intézkedéseit, és csak a többin változtatna.
Egy másik megközelítése a dolgoknak: a konzervativizmus a rendezettséget, a liberalizmus a rendezetlenséget képviseli.
Egy magyarországi érdekesség:
miért nem lehet egységes a magyar jobboldal?
Jelen világunkban a jobboldaliság avagy konzervativizmus jeles képviselője az USA. Ezért a magyar jobboldal akár szerethetné is az USA-t. A másik oldalon ellenben ott vannak az USA globalista törekvései - ami viszont ellentétes a magyar hagyományörző szereppel. Ugyanakkor USA támogatja Izraelt. A magyar jobboldal pedig ösztönös szimpátiát érez a palesztin nép iránt - felsejlenek a magyarok által elvesztett területek egy 2000 évvel ezelőtt létezett államra hivatkozva.
Összefoglalva: a magyar jobboldal skizofrén állapotban leledzik: egyik fele szereti az USA-t, a másik pedig ki nem állhatja. Ellenzéki szerepben kiderült, hogy már az EU sem szalonképes, hiszen ők is veszélyeztetik Magyarország függetlenségét.
Amikor az ember politizál - itt, az indexen is - gyakran támad az az érzése, hogy a vitapartnereknek tulajdonképpen már előre megvan az állásfoglalása az egyes kérdésekben, és az érveket, igazolásokat csak később, utólag keresik meg és ragasztják hozzá a már meglévő álláspontjukhoz. Igazából arra lennék kiváncsi, hogy ki hogyan, miért lett olyan, amilyen: jobb/bal oldali. De őszintén!
Továbbra is várom az újabb sztorikat! Ebben a topikban egy kicsit a falnak támaszthatjuk a fegyvert, leülhetünk a karosszékbe, egymással szembe, és mesélhetünk. hallgathatunk. aztán visszamehetünk a csatatérre. talán másképp. :)
Juhász Ferenc szerint, ha az amerikai kormány felkéri Magyarországot arra, hogy rakétavédelmi rendszert telepíthessen az ország területén, "nem szabadna késlekednie a befogadással", ugyanakkor a nyilvánosság és a parlament elé kellene tárni a megvalósítás feltételeit.
slendrian
Pont nekem teszel fel ilyen kérdést, aki saját lelkiiismeretével (már amennyire sajátjának nevezhető egy majd gyermek vagy fiatalember lelkiismerete) is pont elégszer került szembe? (Mikor még fiatal volt és gyermek.)
Ha ezt nem tudtam volna akkor magamnak/lelkiismeretemnek megválaszolni, valszeg nem nagyon vitatkoznék, nem nagyon lenne képem hozzá.
"pl. a kereszténységben sokkal fontosabb az Isten dicsősége, mint az egyén önmegvalósítása."
Nos magával az állítással önmagában is vitába szállnék. Mármint, hogy Isten dicsősége lenne a legfontosabb a kereszténységben. Ha ez igaz lenne, a paradicsomból kiűzetéssel lezárult volna a történet. Amennyire én emlékszem, nem hogy lezárult ott, hanem még valami megbocsátás, aztán valamiféle végső ítélet, meg azutáni öröklét is kilátásba lett helyezve.
Akkor még Isten dícsősége mellett, Jézus tetteiről, pédáiról-példájáról nem is beszéltem.
Miért is kellene -kikerülhetetlenül- szembe kerülnöm bárkivel is egy kormányprogram megfogalmazásakor? Miért kellene, mikor ennél sokkal fontosabb dolgok okán is sikerült ezt elkerülnöm, megoldanom?
Más az alap? Két fontos vezérlőelvet tartok szem előtt. (Ezt is leírtam már máshol.) Ne ölj és szeressd felebarátodat! Ezek elég jól navigálnak.
Igazad van, még ezekkel is szembe kerülhetsz, nekem eddig nagyjából sikerült ezt követnem. (Mondjuk a nagyjából költői túlzás:))), de vedd számításba a megbocsátást is.)
mégis, amit te végső értékként megfogalmazol ("az egyén önmegvalósítása") könnyen lehet, hogy másnak nem végső érték. pl. a kreszténységben sokkal fontosabb az Isten dicsősége, mint az egyén önmegvalósítása.
akkor viszont adott esetben - talán még akár egy kormányprogram megfogalmazásakor is - óhatatlanul szembe fogsz kerülni azzal a másikkal. mivel más az alap.
slendrian
Máshol már megfogalmaztam: az egyén és a közösség egyenrangú az egyén dominanciája mellett. Az egyén természetesen önkorlátozásra képes/köteles, azon társadalmi célokért, amik az egyén (más egyének) önmegvalósítását célozzák/támogatják.
Azt gondolom ebbe bőven belefér, amit Te mondtál.
Részemről igyekszem senkit sem megvetni. Senkitől sem kívánok olyat, ami ellenkezik a lelkiismeretével.
A homoszexuálisok házasságáról többször elmondtam, az nem cél, a cél, hogy a homoszexuálist/homoszexuális párt jogi hátrány ne érje.
szerintem minden a tolerancia definicióján múlik. ha a tolerancia az, hogy van egy értékrendem, amit képviselek, és amiért - a meglévő játékszabályok keretei között - küzdök, hogy érvényesülhessen, de közben tiszteletben tartom, hogy másnak más az értékrendje, és türelmes (= toleráns) vagyok vele, akkor szerintem is minden jobboldalinak toleránsnak kell lenni.
ha viszont a tolerancia azt jelenti, hogy fogadjunk el mindenfajta viselkedést, ne szóljunk bele a másik dolgába, kivéve, ha nem toleráns, akkor ez már számomra dogma. ha megkövetelem pl. egy vallásos embertől, hogy támogassa a homoszexuálisok házasságát, miközben ez ellenkezik a lelkiismeretével, akkor ugyanazt az arrogáns hozzáállást képviselem, amiért az ún. konzervatívokat megvetem, vagyis nem vagyok a szó nemesebbik értelmében "toleráns".
>ez nem egészen így van. Pl. Hack Péter és én a Szentírás ítélete szerint egyaránt bűnnek tartjuk a homoszexualitást, politikailag mégsem egy oldalon állunk.
ezért is írtam, hogy egy "akár vallásos, akár nem vallásos liberális"
én is ismerek hívő liberálisokat, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek magának kell megfelelni az aktuális erkölcsi normáinak, de az állam lehetőleg ne nagyon erőltessen ilyeneket senkire. az evangelizálást meg a "civil szféra" majd megoldja...
egyébként ez szerintem fából vaskarika, az állam mindig is "erőltet" bizonyos erkölcsöket a polgárokra, inkább csak az a kérdés, hogy milyen értékrend alapján...
egyébként a Hit gyüli egy érdekes képződmény. az amerikai Hit gyülinek megfelelő közösségek mind a republikánusok mögött állnak, épp az abortusz-ellenesség, stb-k miatt. magyarországon asszem a személyes kapcsolatok révén - ill. történelmi okok miatt történhetett, hogy a Hitesek a liberálisok mögé sorakoztak fel (kisegyházak jogai, stb.)
Én sem látok sok utódot a szociknál, de ebben biztos az is közrejátszik, hogy már lassan egy éve nem nézek TV-t (nyugtatja az idegrendszert :))
Egy Elődöt nyomatnak mostanában, de miután az illető azt nyilatkozta, hogy rakétákat kell telepíteni Budapest határába és beszélni kell róla (ebben a sorrendben) - sok esélye nincs nálam. Az a makedon hadvezér úgy maradt meg bennem, mint aki nem csinál semmit, és az olyan jól illik hozzá :))
94-ben Kovács még fiatalabb volt, és nem kellett állandóan Megyesy magyar hangját játszania. Mára valahogy nagyon megöregedett és nem illik hozzá ez a nayg aktivitás. Ő szvsz. kiváló külügyminiszter, nagyon dörzsölt stratéga, de nem bánnám, ha látnám már az utódját (aki remélem nem Nagy Sándor, mert tőle minden szőröm feláll.)
slendrian
Elgondolkoztattál a példáddal.
Azért visszautalnék első hozzászólásomra, amiből kiderült, hogy egy alapvetően jobboldali-vallásos gondolkozású család is lehet liberális vagy inkább toleráns (értelmezésem szerint alapvetően az kell legyen). No persze ez nem jelenti, hogy a családban is mindenki egyformán gondolkodik, de a tolerencia segíti, hogy ne legyen árok.
Most nehéz lenne összefoglalni ennek a toleranciának a gyökereit, némelyekre a kis történetemben már utaltam, de a dolog ennél sokkal mélyebb.
Valaki mondta Romániában csak egy magyar volt, itt meg románnak mondták.
Ilyesmik biztos megedzik az embert, és ha családod közvetíti ezeket az "élményeket", akkor nem tévedsz el. Ettől még rengeteg zsákutcába is beleszaladsz.:)))
Azon gondolkodtam el, miért nem lehet egy vallásos jobboldali toleráns. Példádat is megfontolva, azt mondom lehet.
Az egyetem elvégzése után választanom kellett Románia, Magyarország és a nagyvilág között. Romániában egy fizetésből csak lakbérre vagy csak ételre futotta volna, így csak úgy tudtam volna megélni, ha a szüleimnél lakom. Úgy gondoltam azonban, hogy bőven elég huszonnéhány évet a szülőkkel lakni, ezért Románia kiesett. Végül Magyarország mellett döntöttem, mivel volt már itt pár haverom, és mindenhol jó, de legjobb ha jó a társaság :))
Amikor kijöttem, akkor már lezajlottak az első demokratikus választások, és az MDF került ki győztesen. Kérdeztem a haverokat, hogy mi volt a siker titka, mire ők azt mondták, hogy az MDF piacok jelentősen hozzájárultak a választási sikerekhez.
Az akkori barátnőm családja jóban volt egy itteni konzervatív képviselővel és szóltak pár jó szót az érdekemben. Meglátogattam az illetőt, aki meglepően segítőkésznek mutatkozott. Sajnos munkahelyileg nem tudott segíteni (filmezni szerettem volna - ehhez pedig jobb ugyebár a liberális kapcsolat :)) - ellenben felajánlotta segítségét lakásügyileg. Sajnos XY-ilag liberális beállítottságú vagyok és nem akartam elkötelezni magam konzervatívéknál, így hát visszautasítottam a lehetőséget, vettem egy Expresszt és belevetettem magam a létminimumba.
A '94-es választásokra már megvolt a magyar állampolgárságom, de mindvégig megmaradtam külső megfigyelőnek (ha megoldódik, hogy weben is lehessen szavazni, akkor majd fogok klikkelni :)) Akkoriban a választások előtt még voltak értelmes politikai vitaműsorok, és ott Horn Gyula és Békési Laci tünt a legokosabbnak mind közül. Éreztem, hogy a szocik nagy többséggel fognak győzni, és reméltem, hogy felajánlják a koaliciót az SZDSZ-nek. Amikor megyosztottam ebbéli reményemet SZDSZ-es beállítottságú haverokkal azok úgy néztek rám mintha szentséget törtem volna. Akkor tudtam meg, hogy itt nagyon kell utálni a régi rendszert és mindenkit aki kötődik hozzá (Romániából nem volt olyan csúnya ez az itteni rendszer, de biztos azért, mert én már csak a végét láttam). Ettől függetlenül örvendtem, hogy minden az elképzeléseim szerint alakult :)) Azt viszont sajnáltam, amikor Békési Laci lemondott a pénzügyminiszterségről (apropó: tudja valaki, hogy mi volt ott a bibi?)
Összességében jól alakult a '94-'98-as kormányzati időszak, és ezt onnan lehet tudni, hogy '98-ban ismét nagy volt az optimizmus és mindenki szép új jövőben reménykedett. '98-ra Gyula bácsi nagyon elhalványult, megpróbált népszerű politikus lenni, és az nagyon nem ment. Ellenben ott volt Kovács Laci bácsi, aki legalább annyira jó volt, mint Gyula bácsi '94-ben. Éreztem, hogy Mo.-nak az lenne a jó, ha a szoci-szdsz tovább kormányozhatna, és nagyon csodálkoztam, hogy sok értelmes haverom a Fideszben látta a jövőt (többségük belátta azóta tévedését). Az Orbán-Horn tévés vita előtt a szoci honlapon lehetett furfangos ötleteket küldeni Gyula bácsinak. Küldtem én is pár gondolatot, s közben azon rágódtam, hogy meg kéne írni, hogy adja át a stafétát Kovács Lacinak, hátha hallgat a jó szóra. Aztán mégsem írtam, mert úgy gondoltam, hogy úgysem olvassa el senki, s akkor meg minek firkájak én itt össze-vissza (a tévés vita során úgy éreztem, hogy mintha mégiscsak olvasták beírásomat...)
Az 1998-2002-es ciklusban kiderült, hogy Viktor nem szereti a külföldi tőkét és szeretné bebetonozni hatalmát. Nőtt a reálkereset, de a ciklus végére mégsem lettek boldogabbak az emberek. A 2002-es választás elkeseredett élet-halál harc volt. A választások előtt Megyót meghívta az Index egy online interjúra. Itt bátorkodtam megjegyezni Megyónak, hogy Kovács Laci vezetésével mintegy 5..10%-ot rá tudnának verni a Fideszre, de az ő vezetésével csak pár százalék előnyt látok, és azt könnyen le lehet csalni (nem reagált felvetésemre, de lehet, hogy megszívlelte :))
Aztán jött a móri tragédia, és úgy éreztem, hogy gyakrabban kéne írogassak...
ez nem egészen így van. Pl. Hack Péter és én a Szentírás ítélete szerint egyaránt bűnnek tartjuk a homoszexualitást, politikailag mégsem egy oldalon állunk.
>Egy valamivel vitába szállok. Miért lenne olyan nagy a különbség? Az eddigi történetekből alapjában pont az ellenkezője derült ki.
Úgy írtam, hogy "lényegi és alapvető különbségek". És most, ahogy újra leírom tényleg egy kicsit el is bizonytalanodom. Igazából arra gondoltam, hogy bár sok a hasonlóság - ami a történetekből is kiderül - de talán mégis vannak alapvető filozófiai különbségek a két oldal közt, amikből sok kibékíthetetlen ellentmondás is fakad.
Arra gondolok, pl. hogy ha egy vallásos jobboldali azt gondolja, hogy az Isten alkotta világban bün két homoszexuálisnak összeházasodni, mire egy - akár vallásos, akár nem vallásos - liberális azt mondja, hogy ezt bízzuk csak a homoszexuálisokra, ők is felnőttek, ez egy kibékíthetetlen ellentmondás, ahol valamelyik félnek az alapelveiből kellene feladni ahhoz, hogy béke lehessen. Addig is éppen az boldog, aki hatalmon van.
De, visszatérve, tény és való, hogy ma Magyarországon éppen az ilyen jellegü viták vannak kisebbségben. Vagyis az oldalak közti árok valóban inkább két, generációk óta egymással harcoló törzs közti vonalnak tünik, mintsem valódi álláspontok ütközőterének.
>A történetből számomra egy izgalmas, amit elöttem, de ezután a hozzászólás után firtatott néhány topictárs. Mennyire autentikus a történet? És meg lehet-e állapítani belöle az esetleges őszintétlenséget? És persze kiváncsi lennék Slendrián véleményére is, neki mennyire tetszett avval együtt, hogy 100%-ban ontopic volt a hozzászólás?!
A topik-kezdőben ugye külön kértem, hogy mindenki próbálja őszintén leírni a saját történetét.
Ami persze nem is olyan egyszerü. Az ember utólag sok mindent átszínez, átértelmez magában. (Klasszikus példa, hogy a felmérések szerint a választók utólag többen emlékeznek úgy, hogy az ellenzékre szavaztak, mint amennyien valójában arra az oldalra adták a voksukat.) Ráadásul egy ilyen kérdés esetén, mint a mienk, az ember még inkább szeretné (maga előtt is) azt a látszatot kelteni, mintha az ő álláspontja lenne a legkézenfekvőbb, és erre az álláspontra csupán a saját felelősségteljes mérlegelése alapján jutott volna.
Nagyon sokszor önmagunk előtt sem tudunk teljesen őszinték lenni, és talán egy érzelmektől ennyire terhelt téma esetén még nehezebb az maradni.
További tényező, hogy egy pár soros hozzászólásban igen csak le kell egyszerüsíteni a mondanivalót, ami szintén sokat torzíthat a valós tényeken.
Ehhez képest a hozzászólások nagy része nagyon őszintének tünt, sőt, sokszor kifejezetten önkritikusnak is.
Mivel a kérdés elég bonyolult, én nem firtatnám, hogy kinek mennyire őszinte a története, bízva abban, hogy talán tudatosan senki nem fog kitalált történeteket gyártani. Ha valami gyanús (pl. egy hirtelen váltás), esetleg bele lehet kérdezni a részletekbe.
Egyébként - csak hogy a dolog irracionalitását szemléltessem - én például ismertem valakit, aki a 98-as választásokon azon vívódott, hogy az SZDSZ-re, vagy a MIÉP-re szavazzon. Egyszerre olvasta a HETEK-et és a Magyar Fórumot...
Sok féle hatás ért már kis koromtól kezdve, kommunista, keresztény, stb.
A legnagyobb hatással mégis liberális nagymamám elveit éreztem magaménak, aki lázadt minden fajta beskatulyázó koncepcionális elvek ellen.
Folyamatos lázadásban éltem minden uniformizáló akarattal szemben, barátkoztam a cigányokkal, mikor mindenki utálta őket, hazahordtam a csúnyábbnál csúnyább kivert kutyusokat, mindig olyan barátokra tettem szert, akiktől lehetőség szerint felállt a szüleim haja.
Szabadelvű lettem, mert nem szeretem a szocialista típusú egyenlősdit (ami persze nem létezik, és sohasem létezett, itt az elvre gondolok), nem szeretem a konzervatív hierarchikus gondolkodást, ahol kasztokba tömörítik az embereket, nem tudok felvállalni egy vallást sem, pedig erős hitem van, de nem szeretem, ha mindegyik csak egy igaz utat hirdet, miközben számtalan út létezik.
Fideszes voltam, mikor még lázadni lehetett az egysíkú KISZ ellen, Fidesz ellenes lettem, mikor beindult a katolizálódásuk, zsidó ellenességük, és a vagyon szerinti hierarchia kialakításba vetett hitük.
Liberális lettem, mert hiszek az emberi önrendelkezési jogban, a szabad hitvállalásban, a bőrszíntől független emberi értékekben.
Ebbe a gondolatvilágba egy párt sem igazán illik bele, de ha már választani kellett, akkor inkább a baloldali liberálisok, mert ott még érezhető valami abból a sokszínűségből, ami fejlődést jelenthet.
Mindenkinek van egy érvrendszere, egy kialakult világképe stb, de amit lucass meg még itt valaki írt, az valahogy nagyon propagandaszagúnak és álszentnek tűnik. Ha pedig nem az, akkor levonhatjuk azt a megdöbbentő konzekvenciát, hogy emberekre ilyen hatással tudnak lenni a baloldali (vagy inkább objektív, független) média egyoldalú hazugságai, csúsztatásai, propagandája.
Most hogy így pont erről beszélünk, tulajdonképpen olyan nagyszerűek voltak azok a napok - persze csak itt nekünk. A tévé valóban közszolgálatiként működött, egyszerűen nem lehetett otthagyni, mi is láttuk a magyar nyelvű Boldog karácsonyi ünnepeket feliratot - még arra is emlékszem, hogy egy papírlapra volt felírva és előtte egy mikulásfigura volt, de annyira örültünk neki. Igen, azt hiszem ezek olyan idők voltak, mint 56-ban. Aztán mikor elmúlt a baj, mindenki egymásnak esett, ahogyan az a magyarokhoz illik.
lucass
Tőlem nagyon távol áll, hogy téged valakinek is beállítsalak. Ha ezt olvastad volna ki szavaimból, akkor elnézést kérek tőled, nem erre gondoltam. Szerintem világosan leírtam mire gondoltam. (Ráadásul én csak magam nevében beszéltem, nem gondolom, hogy feltétlen mindenki egyetért velem.)
A lényeg.
upserts mondott egy megfontolandó érvet, amin lehet gondolkozni. Én csak annyit mondtam, hogy ezt anélkül is meg lehet tenni, hogy valakit jelzőkkel minősítsünk, főként azután, hogy itt személyes dolgairól beszélt.
Magam részéről írtam, miért lettem liberális szemléletű, abban elég biztos vagyok, hogy sokat már nem fogok változni. Ugyanakkor abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy napi politikai eseményeket, rögtön az első pillanatban helyiértéken kezelem, nem gondolom, hogy tévedhetetlen lennék. Ráadásul a szemléletem nem feltétlen jelent párt preferenciát. Illetve a szavazás előtt, általában töröm a fejem azon, hogy a szemléletem alapján mi lenne a helyes döntés, azt nem tagadva, hogy nyilván a liberális párt véleménye közelebb áll hozzám.
Érdekes ezeket a napokat egy olyan beszámolóból hallani, aki akkor nem itthon volt, hanem ott.
A fordítottja is roppant érdekes - azaz Magyarországot külső megfigyelő szemszögéből vizsgálni.
Tőkés Lászlóból akkor kezdtem kiábrándulni, mikor a taxisblokádnál bibliai szózatokkal konkrétan az egyik (volt ellenzéki) oldalra állt.
A taxis sztrájk idején nagyon elfajultak a dolgok - a belügyminiszter parancsára Pintér vállalta éles lőszerrel rendelkező rendőri alakulatok levezénylését a térre. Szerencsére nem került sor bevetésükre. Ehhez képest bármit is mondott Tőkés, az csak jobb lehetett :))
Ez az ember nem pap, nem püspök, ez az ember mára politikus lett, és tele van gyűlölettel, minden szava ellentétes Jézus tanitásával és észre sem veszi.
Régen hallottam már Tőkést, ha valóban tele van gyűlölettel, az szomorú - attól függetlenül, hogy pap vagy politikus. Egy kicsit meglepődtem, amikor beperelte az RMDSZ-t Bukarestben, de lassan már semmin sem csodálkozom. Én továbbra is tisztelem és becsülöm a '89-es Tőkés Lacit, akinek volt kiállása és bátorsága. Sajnos a forradalmárok általában nem bizonyulnak jó vezetőnek.
Sajnálom , hogy igy fogadjátok a hozzászolásomat.
Egy kisstilű propagandaművésznek állitotok be. A ti dolgotok.
Pedig miért akarnék torzitani? Ti is tudjátok, hogy valószínűleg elöbb venném feleségül Claudia Schiffert mint hogy itt bárkit is meggyőzzek nézetei helytelenségéről.
A család történetével kapcsolatban pedig.
Az iparosítás következtében több százezer ember került városba. Ezért van az sok helyen hogy a nagyszülök még vallásosak és falun élnek mig a szülök már nem. Például ezért van az hogy noha anyám még járt hittanra, nem tekinthető vallásosnak. Engem például igy eleve vallás nélkül nöttem fel, bármennyire is tiltakoztak emiatt mint irtam a nagyszüleim.
Mindez természetesen megjelenik a politikai tagoltságban is. A rokonság egy része átélte az elmúlt rendszer legkeményebb éveit, más része pedig nem.
De hát ez minden családban igy van, gondolom nálatok is.
Az antiszemitizmusról pedig, azt senki nem vonhatja kétségbe (lásd Tölgyessy elemzését a hvg-ben), hogy az elmúlt időszakban igen erősen terjedt. A holokauszt múzeum pedig egy jó propagandafogás az ilyen állitaások ellen. Egyébként szerintem teljesen felesleges erre pénzt költeni, elég lenne ha a Terror Házában néhány szobát biztositanak neki.
>De Te komolyan gondolod, hogy ide őszintén fognak irogatni a fórum lakók, ha utána a többiek minősitgetik őket?
Egyik részről mindenképp igazad van szerintem, tényleg nem lehet cél a minősítgetés, főleg nem egy ilyen típusú topicban. Másrészről szerintem jogosan buzoghat fel mindenkiben a manipuláció elleni tiltakozás. Annyi vesz körül ugyanis bennünket, hogy ha legalább kisebb csoporton belül nem próbáljuk meg kiszűrni, akkor céltalanná válhat még ilyen "alacsony" szinten is a beszélgetés. /Ezért jutottam el én például oda, hogy nem érdekel, hogy ki mit mond a másikról. Én a "másik" által leírt szövegből konkrétum alapján akarom a másikat megítélni (az első esélyt mindig megadva). Ez egy adott hosszú és fáradságos (négysoros hozzászólás valószínüleg nem elég) és természetesen hibalehetőségekkel teli folyamat./
Szóval szerintem küzdeni kell az őszintétlenség ellen itt is, bármennyire nehéz és bármennyire illozórikus.
Fisico
Ebben a topikban már páran offoltunk, magam is. Fel is merült a kérdés szabad-e?
A topiknyitó valamelyest belegyezését adta.
Azt viszont a topik alapkérdésével teljesen ellentétesnek tartom, ha valaki leírja, hogyan és miképpen lett akármilyen, akkor az álszent megjegyzést kapja. (Némiképpen luby-ra is vonatkozik a dolog.)
Pedig egész jól indult ez a topik.
De Te komolyan gondolod, hogy ide őszintén fognak irogatni a fórum lakók, ha utána a többiek minősitgetik őket?
Nem az állítások megtorpedózásával van bajom, sokkal inkább az előtte közölt minősítéssel.
Azt gondolom mindenkinek joga van a maga érvrendszere szerint X oldalinak lenni. Érvrendszere lehet hibás, de miért kell emiatt álszentnek nevezni?
Érdekes ezeket a napokat egy olyan beszámolóból hallani, aki akkor nem itthon volt, hanem ott. Emlékszem, azokban a napokban az egész család ott ült a tévé előtt. A karácsony is olyan volt, hogy gyorsan gyertyagyujtás, aztán sipirc vissza a tévé elé. Tömegiszonyom van, de arra az éjféli misére vagy mire, ami akkor a Hősök terén volt, és felszólalt az öreg Tőkés, elmentem, és arra is emlékszem, mennyire jó volt akkor, és mennyire úgy éreztem, hogy mindenki egyet akar.
Tőkés Lászlóból akkor kezdtem kiábrándulni, mikor a taxisblokádnál bibliai szózatokkal konkrétan az egyik (volt ellenzéki) oldalra állt. Valami olyasmit mondott, hogy most akkor ő nem is szól, mert anyira le van sujtva, ehhez képest egy hét se telt el, ugyanúgy nyilatkozott, ráadásul azt is bibliai idézettel kezdte: "ideje van a hallgatásnak és ideje a szólásnak" - szóval akkor már nem szerettem annyira.
Ma már egyáltalán nem szeretem. Ez az ember nem pap, nem püspök, ez az ember mára politikus lett, és tele van gyűlölettel, minden szava ellentétes Jézus tanitásával és észre sem veszi.
Ratata
Emlékeim szerint 1989 december 16-án (csütörtökön) akarták kilakoltatni Tőkés Lászlót és családját Temesvárról, mert csúnya dolgokat nyilatkozott a magyar TV-ben a romániai helyzetről. Én Kolozsváron voltam egyetemen, így csak rádión követhettem az eseményeket. Az öcsém ellenben Temesváron volt egyetemista, sőt mi több, a főbérlőjének gyakori vendége volt Tőkés. Ő is csatlakozott a Tőkést és családját megvédendő mintegy 100-200 emberből alkotott "élő pajzshoz". Hétvégére aztán fokozódott a nemzetközi helyzet, tüntetések és zavargások voltak, végül pedig beindult a ratata (az öcsém egy éjszakát egy szemetes konténerben töltött - a ratatát elkerülendő). Közben Ceausescunak olyan ötletei támadtak, hogy bombázni kéne Temesvárt, de aztán mégse bombázott, inkább összehívott egy tömeggyűlést Bukarestben, amit egyenes adásban közvetítettek volna, ha kifütyölés miatt félbe nem szakadt volna. Lettek hát Bukarestben is tüntetések, zavargások, és ott is volt ratata. A "demokratikus" erők elfoglalták a televiziót, győzőtt a forradalom, a románok szerették a magyarokat és vice-versa és a TV-ben magyarul is kiírták, hogy "Boldog Karácsonyt". Akkoriban még nagyon fiatal és naiv voltam, és azt gondoltam, hogy győzött a népakarat. Ma már úgy érzem, hogy a népakarat mellett hálával tartozom még a CIA-nak, a KGB-nek, esetleg a magyar és szerb titkosszolgálatoknak és végül de nem utolsó sorban Pacepanak és a gondolkozni is tudó szekusoknak (Pacepa a szeku főnöke volt, de néhány évvel a "forradalom" előtt elment az USA-ba és elfelejtett visszatérni :)) Tőkés Laci az én szememben egy hős - mivel bár voltak előjogai a régi rendszerben is, ő mégis kockáztatta saját és családja életét a köz érdekében.
USA zsozsó
Nemsokára meghívták Tőkést a Fehér Házba és szivélyesen parolázott Bush-sal (az öregebbikkel). Aszondta Tőkés Bushnak, hogy te Gyuri csak akkor adjál nekünk zsozsót, ha tuttira demokratikusak leszünk, kissebbségi jogok be lesznek tartva meg miegymás. Sokat vitatkoztunk a haverokkal, hogy jól beszélt-e Laci bácsi, vagy sem. Néhány héten belül kiderült, hogy ez bizony óriási baklövés volt. Bush azóta is csodálkozik, hiszen olyan még nem volt, hogy valaki azt mondja az USA elnökének, hogy "kérlek ne adj pénzt!".
Vásárhelyi tavasz
Március 19-én gyülekeztek a magyarok Vásárhely főterén, akartak kissebbségi jogokat, várták Iliescut meg miegymás (én persze még mindig Kolozsváron voltam az egyetemen :)) Iliescu nem jött meg, ellenben jöttek autóbuszok a marosmenti román falvakból, leitatott román parasztokkal akik úgy tudták, hogy a magyarok el akarják venni az ő ősi földjüket. Lett csihi-puhi. Hivatalosan nem volt halálos áldozat, de a haverom azt mondta, hogy pár méterre tőle valakinek egy balta állt ki a fejéből - aminek hatására végre sikerült eldöntenie, hogy ki akar-e jönni Pestre vagy sem (kijött és az első metromegállóban azt mondta neki a jehova tanuja:
- Mondd, akarod-e, hogy béke legyen a földön, akarod-e, hogy az oroszlán és a bárány egymás mellett legeljen?
Híres város lett hát a szülővárosom, még a CNN-ben is bemutatták, hogy a románok verik a magyarokat Marosvásárhelyen Tulajdonképpen azt a csetepatét a magyarok "nyerték" - sikerült kiszorítani a románokat a főtérről, de manapság az a lényeg, hogy ki nyeri a médiaháborút. Nos, azt is a magyarok nyerték. A románok kétségbeesetten próbálták bizonygatni, hogy a CNN-ben bemutatott képsorokban tulajdonképpen egy román embert ütlegelnek, de senki sem volt kiváncsi rájuk. Később kiderült, hogy a megvert ember Cofariu névre hallgat, nemzeti hőst csináltak belőle, kapot sok kitüntetést, és az őt ütlegelő magyarokat lecsukták. A tanulság: mindegy, hogy mit csinálsz, az számít igazán, amit a TV-ben is bemutatnak.
Hej te bunkócska, te drága
Nehéz józan ésszel megmagyarázni ezeket az eseményeket. Olyan logikátlan. Amennyiben azonban figyelembe vesszük a titkosszolgálatok létét, mindjárt könnyebb értelmezni a dolgokat. A titkosszolgálat az egy olyan "láthatatlan" szervezet, amelyik harcol a külső és belső ellenségek ellen. A kommunista országokban nagyon jó dolguk van a titkosszolgáknak, mert hemzseg a belső ellenség, csak megfelelően fel kell cimkézni: osztályellenség, kém, stb. Amikor beköszönt a demokrácia hirtelen elpárolog az ellenség és felszabadul rengeteg kapacitás. Itt Magyarországon a szabad kapacitás egy részét lekötötték a zsidók - mint potenciális ellenség. Romániában a magyarok kiválóan beleillettek az ellenségkép szerepébe, csak az volt a baj, hogy mégiscsak Tőkés Laci bátor kiállása indította el a változásokat, és attól kezdve a magyarok és románok haverok voltak. Ezért követett el Tőkés kapitális hibát, amikor az USA segélyt feltételekhez kötötte. Támadási felületet adott a román nacionalista köröknek, és azok azt könyörtelenül kihasználták. Az újságokban és TV-ben rendesen hergelték a népet, és a marosvásárhelyi eseményekben csúcsosodtak a dolgok. Később alkalmazták a jól bevált furkósbot módszert a saját népük ellen is: a bukaresti diáktüntetést a Zsil völgyéből importált bányászok verték szét.
En a magam részéről annyit állítottam , hogy nem voltam eleve szkeptikus a Fidesz kormányzással kapcsolatban.
Leirtam hogy mit tartottam volna jónak.
Abban is igazatok van hogy az mszp is lopott, de éppen emiatt nyert a fidesz mert ő azt mondta hogy nem fogja ezt csinálni és tessék...
a Bokros csomagot illetően pedig abban biztos vagyok hogy valahogy le kellett faragni a költségvetés hiányát
az hogy ezt milyen rétegek szívják meg azon már lehet vitatkozni
a magam részéről én nem tartottam igazságosnak , hogy valaki azért fizessen tandijat v. ne kapjon családi potlékot mert a szülei sokat dolgoznak s igy többet keresnek, hiszen épp ők fizetik a legtöbb adót, ugyanakkor egy semmirekellő alkoholista meg számolatlanul kapja a segélyt
