Volt otthon egy dombornyomott Magyarország-térképünk. A kék foltokkal nem volt rajta problémám, mert tudtam, hogy az egyik a Balaton... viszont (ovis voltam) az országból csak Pestet és környékét, a Balatont (csak a siófoki részt) és a Mátrát ismertem, ezért azon akadtam fenn, hogy az ország felén (Alföld) miért nincs egy darab domb se, az is eszembe jutott, hogy elfelejtették rányomni őket :-D
Illetve a határ rózsaszín vonalára azt hittem, hogy egy furcsa színű folyó. Az se zavart, hogy körbemegy, mivel a Dunát is valahogy úgy képzeltem, hogy a Fekete-erdő a Fekete-tenger partján van :-)
Még korábban, amikor még nem tudtam pontosan, mi a különbség a tó és a folyó között, ráadásul azt hittem, hogy a Duna "Gödön van" (úgy, ahogy a Balaton Siófokon). Uis Pesten nem nagyon jártunk a parton gyalog, a kocsiból meg nem láttam ki rendesen, ha le is esett, hogy víz van alattunk/mellettünk, nem kapcsoltam össze a Dunával. Felsőgödön, ahol a nagymamám nyaralója volt, meg sokat voltunk kint, fürödtünk is.
Már régen nem írtam a topikba, de erről most eszembe jutott egy. Nem tudom, hányadikos voltam, és tanultuk-e már ezt a csatát, de egy nap megjelent egy böhöm nagy műanyag gépelem a suli udvarán. Megkérdeztem apukámat, hogy mi az, és azt mondta, hogy vízakna. Nagyon megijedtem, mert azt hittem, az a robbanóeszköz, és csak úgy hoztak egyet a suliba, hátha felrobbanunk. :-D
Szerencsére elég hamar elvitték (és gondolom beépítették).
Csemer. Csak a felnőttek mind rosszul, olyan szögediesen ejtették a nevét :)
Keddhely: ilyen lehetne is, hiszen van Szerdahely, Szombathely, arra utal, mikor tartották a hetivásárt. Talán a somogyi Kéthely falu neve is innen van.
Egy film jelenete: egy nemesi család hintón utazik. Egyikük mutatja: Nézzétek, ott a király! És ott volt, persze se korona, se díszes ruha, se palást, de kalap volt rajta.... nem tudom, pontosan hol és milyen korban játszódik ez a film, de gondoltam ez biztos a kalapos király. ( Nem tudom hány éves lehettem, de ezek szerint akkor már hallottam ezt a kifejezést.)
Valószínűleg a mesefilmek miatt képzelhettük olyannak a királyokat, hogy mindig rajtuk palást és fejükön a korona.
Mondjuk ebben az a valós ok, hogy a főzeléket nem mindenki szereti, valamint abból szinte tökmindegy, hogy 60 vagy 65 litert főznek ki, így könnyedén lehet repetát adni, de abból csak pár fanatikus kér. Bezzeg szilvás gombócból, ami finom (drágább, mint a főzelék, ezért ritkán volt) meg alig adtak repetát. 1 gombócot csak. Persze, mert minden 2. gyerek kért, így nem jutott több.
Amúgy meg van, ahol sajnos tényleg lopnak a konyhások...
Pár éves sztori. X faluban egy vállakozó úgy gondolta, hogy az iskolába és az óvodába ingyen visz tejet. Csakhogy az óvó nénik, meg a konyhás nénik ennek egy részét hazavitték. Vízzel pótolták ki a hiányt. Egy gyerek panaszkodott, hogy vacak a tej. A vállalkozó kiakadt, hogy márpedig ő csak jó minőséget szállít. Megkóstolta, és ezek után kiderült a turpisság. Attól fogva nem vitt több tejet.
Ha már ilyenek jöttek szóba! Gyerekkoromban megtudtam, hogy attól, hogy Magyarországon nincs király, még más országban lehet. Egy tévé műsorban egyszer mutattak egy "mai" királyt (a nyolcvanas évek elején). Anyámék mondták, hogy ő a király! Én meg tök csodálkoztam, hogy milyen király ez, amikor öltönyben van, és még korona sincs rajta? :(
Tudom, jó régi hozzászólás, de erről jutott eszembe valami:
Arra már nem emlékszem hány éves lehettem, de egyszer unokatesómnál találtam egy ilyen bűvésztáskát, na gondoltam kipróbálom. Persze egy bűvésztrükk sem sikerült, így megállapíthattam, hogy Rodolfó valóban az aminek nevezi magát: egy csaló!
(Szóval akkoriban még azt hittem, a bűvészek tényleg tudnak varázsolni.)
Sosem értettem, hogy Simon Templar miért angyal, amikor nincs is szárnya, igaz, glóriája volt a pálcikaemberének. Most látom, hogy az eredeti cím "The Saint", azaz az angolszász gyerekeknek bizonyára nem volt ilyen problémája.
Amikor először láttam világtérképet, a nagy kék részeket, melyek egyik országhoz sem tartoznak, szilárd területeknek, afféle üvegsivatagoknak véltem. Aztán megtudtam, hogy azok óceánok. De ki hitte volna, hogy ilyen nagyok.
Hogy miért olyan érdekes és nehéz kérdéskor az élet kialakulása a Földön, azt 6-7 évesen egyáltalán nem értettem. "Hát magokat fújt a szél, azok leestek, azokból lettek a növények - és kész."
Gagarinról azt hittem, hogy ő volt az első ember a Holdon, mert egyszer megkerülni a Földet nem olyan nagy szám (dehogynem). Mindenesetre szintén 6-7 éves voltam, amikor egy előadó a kozmikus sebességekről magyarázott és valamit egy asztalon elgurított golyóval szemléltetett. Meg voltam győződve arról, hogy ha nem kapja el idejében azt a golyót, akkor az tovább gyorsul, és egy-két másodperc múlva a szomszéd településen lesz (8 km).
A biztosítás pedig úgy működik, hogy előlünk elbújt emberek figyelnek minket és veszély esetén megmentenek. De azért vigyáztam magamra, nem akartam alkalmat adni erre a mentésre.
Egy téveszme, ami mostanában dőlt meg. Gyerekkoromban meg voltam győződve, hogy a bodicsek az valami szláv, leginkább cseh(szlovák) eredetű szó; a csehszlovákok jók voltak jéghokiban, nyilván onnan jött. A jéghoki aztán nem érdekelt később túlságosan. Mostanában viszont megint hallottam ezt a szót, és gondoltam, utánanézek. :) :)
CSERÉPTÖRÉS az amikor bújócskáztunk és az egyik játékos a másik játékossal kicserélte a ruháját, így a hunyó nem találta el, hogy ki van mondjuk a fa mögött, és mást (ipi-apacsolt) le. Így újra ő lett a hunyó. Erre mondtuk, hogy cseréptörést nem vállalok.
Ha valoban Joska van a bokorban, akkor elo kell jonnie, le van apacsolva. De ha teves, akkor csereptores van! Vagyis aki a bokorban lapult, elkialtja magat: csereptores! Es nyugodtan elojon, mert mar nem apacsolhatjak le, es o sem apacsolhat.
Az lesz a kovetkezo hunyo, akit eloszor leapacsoltak, de a hunyonak ettol fuggetlenul mindenkit fel kell kutatnia. Ha a hunyo senkit se tud leapacsolni, illetve csereptores van, akkor o marad a hunyo.
Valahol meg olyat is irtak, hogy hazorzest, hat azt is passzolom. Kar, hogy igy kopnak a dolgok ki a koztudatbol.
( igen, tudom, hogy egy 16 eves bejegyzesre valaszolok, de talan itt marad meg legtovabb :) )
Amikor először hallottam Afrikáról, meg a forró égövről, azt hittem, hogy ott egységesen éjjel-nappal kb. 60 fok van, de a feketék bírják, mert hozzá vannak szokva.
Ez talán inkább a gyerekszáj rovatba mehetne. Nem emlékszem rá, csak a szüleim mesélték, jót nevetve rajta.
Szóval a szüleim csináltak egy kis virágágyást az udvaron. Egy téglalap alakú kis földkupac, szépen elgereblyézve, ezen virágok, hát mire hasonlít? Meg is kérdeztem: "Ki van ide eltemetve?"
Ha rossz volt az ebéd, mindig sokat kaptunk, ha jó volt, mindig keveset. Ennek pedig az volt az oka, hogy a konyhás nénik ellopják a maradékot! A jó kajából meg persze hogy többet lopnak, mint a rosszból! És ennek alapja is volt, mindig vittek egy-két bazinagy vödörféleséget - egy Csepel kempingbicikli kormányára akasztva!
Most belegondolva, akkor azok az edények bazinagynak tűntek, de ha elfért a bicikli kormányán és gond nélkül haza is tolták, talán olyan nagyon sok nem lehetett bennne.
Lehet, hogy több tévhitem volt, mint másoknak, vagy csak a topik (újra)felfedezése miatt egyszerre zúdítom be az összeset, ezért tűnik soknak...?
Na, de eme topik olvasása közben dőlt meg egy tévhitem: azt hittem, vadállatok, szörnyek csak az én ágyam alatt laktak, erre kiderült, hogy sokaknál voltak... az én ágyam alatt krokodilok laktak.
Nem emlékszem rá, csak a szüleim mesélték, hogy mikor a nagyszülők új házba költöztek, alig bírtak becibálni az ajtón, mert üvöltöttem, nem mertem valamiért bemenni.
Talán középsős lehettem az óvódában, mikor elvittek minket a gödöllői reptérre. Az egyik óvónéni ejtőernyős volt, és ugrott is aznap.
Nagyon féltem, mert ki tudja miért, azt gondoltam, minket is felvisznek és nekünk is ki kell ugornunk.
Óvodás koromban szüleim „megkísérelték”, hogy óvodába, a budai Fillér utcaiba járjak – különös tekintettel arra, hogy az egyik óvónéni a házban alattunk lakott, és nagyon kedves volt velem, szinte „protekcióm volt…”
Én azonban az első perctől kezdve iszonyúan üvöltöttem, bőgtem –mert féltem…
NEM a szüleimtől való elválástól, hanem hogy az óvoda hátsó részén volt /van (?) egy fedett terasz, ami – lévén a Fillér utca magaslaton – már a Marczibányi téri házak tetejének magasságába esik, és meg voltam győződve róla, hogy engem onnan egyszer le fognak dobni…Érdekes, hogy az okot akkor nem tudtam meghatározni, de még felnőttként is szorongást éreztem ott, arra menve, a teraszt látva. (Lehet, hogy valami korábbi „reinkarnációs élmény…?” :))))))
Rég jártam arra, nem is Pesten lakom már, de mintha átépítették volna azóta az óvodát.
(Mindenesetre a gyerekkori „óvodaprojekt” pár napon belül megbukott…”
Még egy téveszme. Nem tudom hány éves lehetettem, láttam a tévében egy meccset, a Videoton nyert 2-0-ra, de hogy ki ellen, talán már akkor se tudtam... jött is a következtetés: a Videoton legyőzhetetlen! Aztán ha mégsem, hát biztos rosszul írta meg az újság, eltévesztette a bemondó, mert hát legyőzhetetlenek...
Anyámtól többször is hallottam egy viccet. Már nem tudnám pontosan leírni, a lényeg az, hogy van egy Etel nevű nő, aki csalja a férjét. A férj gyanakszik és megfigyelteti Etelt. Aztán egyszer csak a férj kap egy üzenetet: "Etelbe hotelbe' hatol be ....." Én azt hittem, hogy itt arról van szó, hogy a hotelbe hatolnak be, és csak azért "Etelbe" hogy rímeljen...
Tévhitek, amik nálunk az általános iskola 1-2. évfolyamán terjedtek:
Oltások: minden évben adnak oltást, ezek egyre jobban fájnak, a nyolcadikos oltás már szinte elviselhetetlen fájdalommal jár. (Ha jól emlékszem nyolcadikban nem is kaptunk oltást.)
A cigányok fertőzőek, aki hozzáér egy cigányhoz, maga is az lesz. (Mi másért különítenék el őket? Hát külön iskolájuk volt, amit kisegítőnek hívtak....)
A "felnőtt írás" nálunk is volt.
Talán másodikosok lehettük, mikor egy osztálytársunk azzal lepett meg minket, hogy "Rájöttem ki a Télapó! Az apukám, meg az anyukám!" - Én meg erre azt hittem, hogy tényleg az ő szülei a Télapó.. pedig már gyanakodnom kellett volna, mert mikor az iskolába eljött a Télapó, nagyon hasonlított az igazgató bácsira....
Nem tudom hány éves lehettem, mikor rájöttem, hogy a Télapó egyszerűen nem juthat el egy nap alatt mindenhova, de kitaláltam hogyan csinálja: hát minden városban, faluban van egy Télapó.
Meg amikkel nem tudtam mit kezdeni, pedig sokat gondolkodtam rajtuk, mit jelenthetnek:
Vízaknai csata - valahol Erdélyben volt, de hogy a fenébe lehet csatázni egy vízaknában? Vagy egy vízaknáért harcoltak? Később esett csak le, hogy egy település neve.
Nekem is az egyik kedvencem volt a rádió az időjárás- és vízállásjelentése, bár ha ezt hallottam, már indulni kellett az iskolába. Itt minden nap emlegették, hogy "a Sebes-Körös csúcsánál" de hogyan lehet csúcsa egy folyónak?
Még rejtélyesebbé tette a dolgot az egyik tankönyvemben lévő fénykép, aminek felirata: "A Sebes-Körös Csucsánál" - nem volt a képen semmiféle csúcs, csak víz. Meg miért a nagybetű, és miért rövid u-val? Aztán csak leesett, hogy egy Csucsa nevű faluról van szó.
Eszembe jutott pár téveszme a testemmel kapcsolatban, beírom őket, legalább ennyivel is lassítom a topik kihalását.
- Azt hittem, hogy oldalt a bordáim alatt a "fagott" nevű testrészek vannak. Azóta egyszer említettem a szüleimnek, és azt mondták, hogy ezt a nagymamám találta ki viccből. Nem tudom, ő honnan szedte...
- A fülemből hátrafelé álló csontot egy étel darabjának, pl. cseresznyemagnak hittem :-D Sőt ennél már iskolás voltam, de tudtam, hogy a torkom össze van kötve az orrommal, az orrom meg a fülemmel, úgyhogy láttam benne logikát.
- Féltem, hogy ha spárgázok, tőből leszakadnak a lábaim, mint a faágak.
Tényleg ott lakott egy részük. A magyarázat logikus. Ugyanis ezek nem hajléktalanok voltak, hanem hippik, akik gyakran nem otthon töltötték az éjszakát, mert fellázadtak a szüleik ellen. A lázadás korszaka 60-as évek vége és 70-es évek eleje egybeesett idehaza és nyugaton is a nagy lakótelepi építkezések kezdetével, az útépítések meg jellemzően a csövek fektetésével kezdődnek. És a nagy csövek a város szélén a beépítésükig tárolva voltak, és eléggé jól védtek az eső és a szél ellen, így jó búvóhelyül szolgáltak éjjel ezen személyeknek. Így csőlakónak nevezték őket vagy röviden csövesnek. A valódi hajléktalanok ekkor még nem nagyon léteztek, mert a nagy gyárakban mindig akadt munka, a munkakerülést meg büntették, ha meg volt gyár, akkor meg volt munkásszállás is. (Igaz, ezek némelyike, bár nem mindegyik, nem volt sokkal jobb, mint ma egy hajléktalanszálló.)
Üdv. Most tévedtem ide, és talán tudnánk egymásnak segíteni. Tavaly februárban költöztem a harmadik toronyház legfelső emeletére (Hadak útja 6.) és nekem is feltűnt a házszámozás (6 után a 30 jön).
A rejtély mibenlétét nem értem pontosan, de ha az É-i oldal "háromszögeiről" van szó, akkor szerintem az a liftajtó akar lenni. De pontosan nem tudom behatárolni, milyen háromszögeket is lát.
Amikor annak idején Sebőéktől hallottam Nagy Lászlónak a Himnusz minden időben című versének megzenésítését, hosszú ideig tejesen félreértettem a "Csillag, dutyiba pillantó"-t: a szegedi börtönre való utalásnak vettem.
Sajna nem tudtam angolul, de tényleg jó szövegek :-) a 2.-hoz hasonlók voltak a Bátor, a gyáva kutyában is: "Valami itt nincs rendben, vagy legyen a nevem Timót, márpedig nem az!"
Néha ki volt írva, igaz, de olyan képeket is találtam, ahol "Killer" van, vagy nincs felirat... egyébként az is a téveszmém volt, hogy a bulldogok nagytestű kutyák, pedig csak a macskához képest azok :-D
Feltűnt még egy rajzos téveszme, vagy talán már rajzfilm-fizika: rajzfilmekben és képregényekben lényegében mindig úgy ábrázolják a befagyott tavat, vagy tengert, hogy körülötte nagy hó van, de a tavon tükörjég. Valaki még a Déli-sarkon is letakarítja? :-) (Persze, különben nem működnének a csúszkálós poénok)
