Aki ezt is az elején unalmasnak venné, az ugorjon a csillagozott sávok közötti részre, mert ott jön a lényeg. (ez egy másik topikbeli válasz, mert ott megvádoltak azzal, hogy pártatlan vagyok)
A motivációm nem az, hogy lebeszéljelek a híres On-Line számlázókról. Sokkal inkább az, hogy az árnyoldalait is lássák az emberek. Ha már ennyire elhallgatják azokat a fejlesztőik és csak a szépet hangoztatják, ezzel megvezetve a felhasználókat.
Ezeket az árnyoldalakat hánytorgattam fel a korábbi válaszaimban. Tudom, hogy nem kellemes és ezért kapok a pofámra tőletek.
A fősuliban tanultam programozást, nem vagyok buta ehhez. Nem vagyok megvezethető, mint az átlag.
Ismerem a programok működését és mint felhasználó, már sok tapasztalatot gyűjtöttem.
A hagyományos szoftverek előnyeit, hátrányait már mindenki ismeri, ezért nem emlegetem őket.
Valami egyensúlyi állapotot kellene találni a kettő között (on-line számlázók és a telepített szoftverek között) és nem eltemetni egy jó megoldást.
A legnagyobb és legnépszerűbb magyarországi ügyviteli szoftvergyártó egyik legújabb és legnépszerűbb terméke mindkét oldal előnyeit egyesíti:
A saját számítógépen fut az alkalmazás és az adatbázist on-line éri el !!!
(Ezzel az IT szakértőknek el is árultam, hogy kinek melyik szoftverét használjuk teljes megelégedéssel jelenleg.)
Ez a legmodernebb megoldás. Úgy hívják a technológiát, hogy HIBRID (sic! - nem én találtam ki, mert ez egy szakszó ezekre a legújabb irányzatot képviselő, helyi alkalmazásként működő és on-line adatbázist használó szoftverekre).
A saját számítógépen futó alkalmazásból sokkal nagyobb teljesítmény csalogatható elő, komplexebb feladatok oldhatók meg vele, mint az internetböngészőben szorított on-line felülettel,
Ugyanakkor aki akarja (ő szeretné biztosítani a folyamatos, biztonságos adatbázis szolgáltatást magának), könnyek üzemeltethet saját adatbázis szervert. Akkor is online működik, csak saját szerverről.
Azok a problémák amiket felhoznak az on-line szoftver gyártók a sajátgépes alkalmazások ellen, ugyanúgy megtörténhetnek egyes weboldalas számlázókban is. Mert nagyon jól tudják programozóként, hogy azok fejlesztői hibák és semmi közük ahhoz,
hogy rendes, sajátgépen futó alkalmazásokról, vagy csak egy weboldalon használható számlázókról beszélünk.
Azt ne akarja nekünk senki beadni, hogy létezik tökéletes, hibamentes rendszer, mert olyan nincs.
Ugyanúgy frissíthető minden szoftver, adatbázis, lefordítható a kiadott számla más nyelvekre, ha jól meg van csinálva. Ezek nem életképes érvek az egyik, vagy másik fajta rendszer ellen.
Ha most eltekintünk attól, hogy az on-line számlázókat egyes gyártóknak érdekében áll tökéletesnek feltüntetni és elhisszük, hogy a sajátgépes szoftvereket itt leszólók tényleg csak mezei felhasználók, akkor érdekből, indulatból szólnak.
Mert te csalódtál a Skodában, ezért lenézed mindet és mindenki üljön át egy szerinted tökéletes Audiba. Mert szeritned a Skoda a középkor, az Audi a a jövő.
De neked egy 120-as régi Skodád volt a leírás alapján. Azt hagytad nagyvonalúan figyelmen kívül, hogy a Skodák is fejlődtek, hol tart ma már egy 120-as Skoda egy új Superbhez képest? Egy sokak számára tökéletes autó. Képzeld, a Skoda is hibrideket fog gyártani.
Nem akarok lebeszélni senkit sem, de még a csak weboldalon elérhető számlázók is a középkorban vannak az on-line számlázók mellett küzdők szóhasználatát kölcsönvéve.
Autós hasonlattal a jövő a hibrideké, vagy a tankolható elektromos autóké, amikbe elektrolitot lehet majd tölteni 10 év múlva a benzinkutakon.
Vagy az én hardveres pályámról lepasszolt hasonlattal, a hibrid merevlemezeké.
(Annak kedvéért aki nem tudja, hibrid merevlemez: egy olcsó, de nagy kapacitású hagyományos mágneses tárolási elvű merevlemezt és egy kisebb tárterületű drágább, de nagyon gyors SSD /félvezető-memória alapú adattároló/ keveréke - a hibrid merevlemez egyesíti magában a nagy tárolókapacitást a gyorsasággal és az olcsósággal).
Minden érvet amit ide leírtam, a nagy vezető informatikai cégektől vettem kölcsön. Ez a jövő, a sajátgépre telepített alkalmazás és az on-line adatbázis szolgáltatás keveréke, a HIBRID rendszer.
Már csak a nagy koponyák által kijelölt út miatt is mondom.
Tisztellek titeket fejlesztőket, mert elismerem, hogy sok munka lehet egy szoftverfejlesztés során, legyetek coderek, vagy webfejlesztők, de az a sok féligazság nem járja.
Az a célom, hogy ne csak a féligazságokat lássák az emberek.
Ezt a hsz-t bemásolom a többi hasonló fórumba is (már máshová is válaszoltam előzőleg), csak hogy ne vádolhassanak sehol sem azzal, hogy bármelyik oldalára állok. A haladás oldalán vagyok.
Hadd ajánljak én is egy saját fejlesztést és mivel online ügyviteli rendszer, így bármilyen operációs rendszer alól futtatható böngészőből!
Mivel tud többet, mint a többi online számlázó?
Mi a számlázáson túl kapásból 4 modult kínálunk:
Okos-Számla, Okos-Készlet, Okos-Pénztár, Okos-CRM
Pár extra: munkalapból, szállítólevélből, megrendelésből számla készítés, teljesítési igazolás, naptár, szerződések-dokumentumok iktatása fájlfeltöltéssel, készletérték FIFO alapján, számlázáskori árrés adatok, ELÁBÉ adatok, bejövő-kimenő számlák kiegyenlítése bankból, vagy pénztárból...stb.
Ja és 2015.04.30. -ig most garantáltan INGYENES az összes modul százezer tételig!
Természetesen böngészőből fut tableten, laptopon, de akár okos telefonon is! :)
Ez ám a tuti üzlet! Mármint minden felhasználóknak! Csak regisztrálni kell és már megy is! :)
Még egyszer kiemelem, hogy az ÖSSZES MODUL INGYENES! Rajtatok áll próbáljátok ki ;)
A TÖBBI szoftvercégnél csak pár számla állítható ki, vagy olyan szinten van korlátozva az ingyenes program, vagy akár a legolcsóbb dobozos számlázó, hogy már bejövő számlát se engednek iktatni. Azért akár már éves szinten 30-50 e Ft-ot is elkérnek. Mi ezzel szembe megyünk! Minden modulunk TELJES VERZIÓJA INGYENES!
Megkaptam a leveled, csak akkor épp nem voltam annyit net közelben hogy válaszolni is tudjak. Végül is nem rossz ötlet egy olyan site ahol a magyar fejlesztéseket össze lehetne gyűjteni, bár erre talán egy már meglévő, a felhasználók által már ismert site (linuxfórum, linux.hu) talán alkalmasabb lenne mint egy teljesen új.
Sajnos a levelem visszajött, amit xsoft -nak küldtem, de talán másokat is érdekel, és remélem kevésbbé off-topic.
Linuxos szoftverfejlesztőknek tervezek egy magyar oldalt indítani freshmeat, sourceforge mintájára, csak itteni viszonyok szerint. Ha valakit érdekel, dobjon meg egy maillel :)
support@questinfo.hu
Másik téma, bár ezt már irtam valahol, hogy suse-re is van már GnomeMeeting, illetve iptelefóniás megoldások. Remélem egyre többet tudok foglalkozni vele a következő oldalon:
http://iptelefon.weblapja.com/
Hát ezek miatt a kérdések miatt kellene összeülnötök.
Bár szerintem, ha valaki felválallja és megcsinálja az első verziót, utánna szétküldi a többieknek egy levél kíséretében, akkor biztos talál partnerekre.
Végül is annyira nem nagyon bonyolult dologról van szó. Kellenek a számla fejléc adatok (számlaszám, bizonylattípus (szállító vagy számla), partner név, kelt, teljesítés, határidő, fizetési mód) meg a tételek (cikkszám, azonosító, megnevezés, mennyiség, egységár, kedvezmény %, áfa%). Mivel szinte mindenki Kylix-ot használ, szvsz lehetne használni a MyBase-ben használt xml adatformátumot (ezt végül is el lehet olvasni más rendszer alól is, de kylix alól egy mozdulattal meg lehet tenni). Ami szerintem kérdés az a mezőnevek/hosszak, titkosítás/hitelesítés, estleg tömörítés.
Egyébként erre a közös formátuma a következő ötletem lenne - mivel valakinak úgysem fog tetszeni pont az a formátum:
Bármilyen formátumba elmentheted és amit közösen kellene kitalálni, az egy leíró állomány (pl. XML), amit mellé mentesz. Mert mondjuk egy számlán adottak, hogy milyen infok vannak (számlaszám, dátumok, megnevezések, árak , stb.)
Az, hogy Te milyen formátumba írod fel egy fájlba lehet teljesen egyedi. Viszont mellé raksz egy ilyen leírót, ami felolvassa, hogy a fájlodban milyen adatot, hol talál és megven az import.
Innentől kezdve a leíró formátumát kell közösen kitalálni, és megírni annak az értelmezőjét, amit mindenki belerak a saját termékébe.
Így, ha pl. jogszabály miatt formátumváltozás történik, csak a leíróállományba kell módosítanod és megmarad a kompatibilitás.
>Szövetség: ezt én is jó ötletnek tartom. De nem
>igazából a keretrendszer szempontjából, ezt is
>picit nehezebb lenne összehozni mint egy webes
>felszín esetén. Pl. más verziójú kylix (vagy nem
>kylix hanem mondjuk mono vagy natív QT (kylix
>nélkúl), esetleg natív Gnome alkalmazás. És akkor
>még az adatbáziskezelőről nem is beszéltünk.
>Annak viszont látnám értelmét hogy ha mondjuk az
>X-Raktár2-vel csinálok egy kimenő szállítólevelet
>vagy számlát amit kiírok floppyra vagy elküldöm
>e-mailben akkor azt mint bemenő számlát/szállítót
>be tudja emelni a többi program és fordítva. Ehhez
>ki lehetne találni egy közös formátumot.
A kozos formatum, szerintem is nagyon szukseges lenne, nehogy az legyen mint az M$-Word-del.
Talán pont azt kellene meglovagolni, hogy a sajátunkat nyomjuk meg. Ugyanis ha van már teljes magyar támogatással rendelkező disztró, van hozzá support, akkor talán lehetne az első lépés egy szövetség irányában, az, hogy aki ügyviteli (vagy bármilyen egyéb) programot fejleszt az az UHU-t támogassa elsődlegessen.
Illetve ezáltal gondolom a szoftverfejlesztők felé is sok visszajelzés érkezne a komplett rendszerről, amit továbbítani lehet az UHU csapatnak.
Egyébként idemásolom a linuxfórumon elkövetett szösszenetemet, kérem ezt is úgy olvasni, hogy csak egy hirtelen jött gondolatfolyam, ami ötletadó lehet:
"Még egy apró ötlet esetleg:
Ugye az M$ a "sikerét" nem a jó szoftverrel érte el, hanem leginkább az üzletpoltikájával, marketingel és a "megfelelő, döntéshozók meggyőzésével".
Ebből kiindulva valami hasonló kezdeményezést tudnék elképzelni. Nem hiszem, hogy ne lenne a linuxos közösség tagjai között néhány olyan ember, aki megfelelő pozícióban van ahhoz, hogy nyomást tudjon gyakorolni.
A petíció és a levelek nagyon jó kezdeményezés, de az eszközt tekintve egy kisebbség "lázadása". Emiatt aki nem ismeri a linuxot, azt nem győzi meg. Jó-jó, hallott már róla, de a "konkurenciától" inkább a hátrányait ismeri meg. Az, hogy lelkes "amatőrök" biznygatják az igazukat nem elég a versenyképes pozíció kivívásához.
Meg kellene próbálni egy koncentrált magot kialakítani. Gondolok itt arra, hogy a olyan embereket megnyerni a "linux ügyének", akik hasonló súlyú fellépésre képesek, mint a M$ tanácsadói, marketingesei. Biztosan léteznek olyan emberek, akik megtehetnék ezt egy-egy szakterületen. Gondolok itt ügyvédekre, orvosokra, vezetőkre, cég képviselőkre. Pl.: egy ügyvédi irodában, vagy magánorvosi praxisban (esetleg komolyabb intézményekben is) példa értékű linux alapú rendszereket felállítani és _ezután_ megfelelő marketinget mögérakni!
Hogy ez ne forgácsolódjon szét, viszont valamilyen szinten irányítani kellene. Ha megfelelő személyek összeállnak, akkor tervezett marketinget lehetne folytatni.
Ismét egy példán keresztül tudnám leírni:
Ismerek egy magán-rendelő intézményt, ahol csak linuxot használnak. Erre építkezve lehetne pl. orvosi, orvos-informatikai kongresszusokon előadást tartani, kihangsúlyozva az előnyeit, költség-hatékonyságát.
Mert a linuxról sok szó esik, de szakmai berkeken belül. Nem a felhasználók ismerik meg ezeket a rendszereket, hanem a szintén szakmabeliek. Pedig ahhoz, hogy a köztudatba beépüljön a végfelhasználókat és a vezetőket kellene megcélozni.
Egy linuxos szakmai kongresszusra nem fog elmenni egy intézményvezető, csak a rendszergazda. Viszont a rendszergazda visszamegy a munkahelyére és igen nagy küzdelmet vív a vezetővel, hogy "használjunk már linuxot a szerveren és a Gizikénél is". Míg, ha egy vezető hall egy jó és működő linuxos rendszerről, hazamegy és megkeresi a rendszergazdát, hogy "ugyan megtudnánk ezt mi is csinálni?".
Gondoltam érdemes lenne így összeszedni azokat az embereket, akiknek megvan a megfelelő fellépése és hitele ahhoz, hogy vezetői szinten képviselje a linuxot. (Ismét példa :-) Ha egy hosszúhajú, hippi tart egy előadást egy ilyen körnek, nem biztos, hogy úgy ráharapnak, mint, ha egy "benfentes", aki az adott szakmában elismert.
Ezt egy olyan szinten különálló csoportnak képzelem, akik szorosan együttmőködnek az UHU fejlesztőivel (propagált rendszer: magyar, tartalmaz ügyviteli szoftvert, jogtárat - ha jól tudom), az LME-vel, akik szakmai támogatást, oktatást, előadás lektorálást, stb. csinálnák. Esetleg pénzügyi tőkét rakni mögé LME alapítvány pl., és mondjuk olyan a fenti példákból kiindulva az a rendszergazda, szolgáltató cég, aki ilyen úton megszerzett munkát (rendszer kiépítése) kap meg, az az alapítványnak juttat belőle vissza egy részt.
Na hirtelen ennyi, remélem nem voltam túl szétszort. Ez csak gondolat indítónak, mert persze komolyabb tervezést igényelne. Ötlet van doszt :-)"
Én fejlesztéshez sötét vagyok, de kellemesen melengeti az ember kebelét hogy egyre több színvonalas magyar fejlesztés van, mplayer már szinte etalon, és időről időre felbukkan valami ígéretes dolog, grats, és sok sikert a továbbiakhoz!
Amihez hozzászólnék az a magyar linuxos összefogás gondolata. A felvázolt rendszert szerintem elég bonyolult lenne összehozni, viszont van olyan dolog ami esetleg sokkal inkább testközelben van, és talán valamikor az UHU is alapja lehet.
Spanyolország délnyugati felében van egy nagy tartomány, amit úgy hívnak hogy EXTREMADURA. Na itt összedobtak egy egycédés linuxot, amiben így hirtelen minden fontos dolog benne van, debian alap, spanyol nyelv, multimédia, office, meg ami kell és ráfér a cédére. Rittyentettek neki egy websiteot (http://www.linex.org), ahol állandó update-ek, fórum, support, stb centralizálva van, és ez lett gyakorlatilag a helyi hivatalos disztró. Az iskolákban feltették, oktatják, cégeknek, hivataloknak supportot biztosítanak átálláshoz, az egész rendszer a minél egyszerűbb kezelésre lett kihegyezve, és mondanom se kell hogy ingyenes.
Véletlenül volt szerencsém egyszer Extremadurába eljutni, ez az ország egyik legszegényebb része. Összehoztak viszont pár éve egy területfejlesztési irodát (50% EU, 25% állami 25% helyi támogatással), ahol 16-an dolgoztak akkor ('98), korrektül felszerelve, kiképezve, EU fizetéssel. 1-2 év alatt olyan boostot adtak a környéknek, hogy csak kapkodtam a fejem, hogy milyen dolgok vannak, 90%-ra teszem hogy a LinEx mögött is ők állnak. Elképzelhetőnek látok egy hasonló kezdeményezést Magyarországon, márcsak azért is, mert ingyenes rendszerről lenne szó, és ugye minden ilyen programnak valahol a pénz az alapja, ők is tutira csináltak szép kimutatást arról hogy ez hogyan és miként éri meg. Én ilyen irányban gondolnám el az UHU jövöjét, és remélem ki is fog forrni idővel annyira, hogy hasonló kihívásnak meg tudjon felelni. Ha viszont nem lesz valami formában felkarolva, akkor valszeg elvérzik majd a nagy disztrók mellett.
Egyetértek teljesen micu-val, szinte meg is válaszolta azt, amit én is mondanék. Tényleg nem olyan egyszerű a dolog Linux alatt Kylixban. Egyébként mi is azt csináltuk, hogy adott tipusu beviteli mezőkhöz egy helyen írtuk meg a paraméterezhető interpretert, de még így is sok leütés kellett a megírásához.
A másik a Kylix rengeteg hibája, amihez sokszor több száz soros javítókódot is kellett írnunk.
Egy nagyon durva példa.
Adatbázis mezőkben nem működik a maszk. Ha én azt akarom, hogy egy beviteli mezőben az érték valamilyen formázásnak eleget tegyen, az Delphiben öt perc, meg pár egérkattintás. Kylixban ez a funkció adott, csak nem működik :-(((((
Na hát a mi programunkban működik, de nem a Borland jóvoltából...
A másik az összefogás. Én megmondom őszintén szkeptikus vagyok. Kicsit valóban utópisztikus ötletnek tartom. Bár az tény, hogy a Linux terjedése és térhódítása érdekében tényleg kellene valailyen nagyon erős szövetség, csak félek, hogy amit te felvázoltál, az abban a formában nem működhetne.
A másik dolog, tényleg hamarosan leszedjük az oldalunkról a KDE függőséget. Amit írtál a Gnome telepítésről más részére, teljesen igazad van, mi is így szoktuk csinálni, csak KDE-vel. De hát ízlése és pofonok.
Egyébként tényleg szép a Gnome2, csak mi már túlzottan megszoktuk, és megszerettük a KDE-t.
Teljesen igazad van egyébként, csak úgy éjjszakánként elgondolkodok néha.
Programozást tekintve nem is szállnék vitába veled, én inkább rendszertervezést-szervezést végzek. Bár, magam is programozgatok és ha a codertől kapok egy kódot, elboldogulok vele, de nem vagyok "igazi programozó".
Szövetség: ez viszont innentől csak kommunikáció kérdése. Akik ezzel foglalkoznak beszéljék meg...
Esetleg neked pl. van report generátorod, ajánld fel, Ők mondják meg, hogy milyen funkcionalitással kellene bővíteni, -> egyezettek meg (akár anyagilag is).
Az UHU-ban is egyetértek (főleg mint RH párti), de ha egyser már bele lett fektetve ennyi erőforrás, akkor úgy gondolom toljuk egy kicsit a szekerét. Ha erről a területről is kap támogatást, akkor az is csak a hasznára vállhat.
Egyébként meg ne felejtsük el, hogy több milós pályázat kiírására volt keretük, azért lehetnek ott tartalékok.
Azért egy desktop ügyviteli program és egy webes alkalmazás eléggé nagy kettő (én is csináltam már pár webes alkalmazást). Szóval egy ilyen alkalmazás százas nagyságrendű formot tartalmaz, gyakran egy-egy form több funkciós is (Pl. az X-Raktar2-ben van olyan form aminek kb. 20 különböző funkciója van (amik azért kb azonos tevékenységeket fednek de más felszínt és esetenként más szabályokat igényelnek). Egy egy formon pedig van olyan hogy bizonyos feltételek között a tree objektum egy elemét át lehet húzni drag&droppal egy másikra, vagy a tree elem kiválasztása után egy gridben megjelennek adatok, aztán ebből a gridből át lehet húzni a tree másik elemére, stb. Szóval ez picit összetettebb dolog mint hogy ezt ennyire egyszerűen le lehet írni.
Szövetség: ezt én is jó ötletnek tartom. De nem igazából a keretrendszer szempontjából, ezt is picit nehezebb lenne összehozni mint egy webes felszín esetén. Pl. más verziójú kylix (vagy nem kylix hanem mondjuk mono vagy natív QT (kylix nélkúl), esetleg natív Gnome alkalmazás. És akkor még az adatbáziskezelőről nem is beszéltünk.
Annak viszont látnám értelmét hogy ha mondjuk az X-Raktár2-vel csinálok egy kimenő szállítólevelet vagy számlát amit kiírok floppyra vagy elküldöm e-mailben akkor azt mint bemenő számlát/szállítót be tudja emelni a többi program és fordítva. Ehhez ki lehetne találni egy közös formátumot.
Magyar linux: én picit szkeptikus vagyok az UHU-val kapcsolatban. Nem tudom mennyire lesz erőforrás egy-két év múlva ezt fenntartani (lásd a Mandrake problémáit pedig az azért picit nagyobb és gazdagabb országban van). Én jobban örültem volna egy magyarított RedHat verziónak amibe bekerültek volna a magyar specialítások is (mplayer, magyar OO, helyesírásellenőző, jogtár, esetleg egy jó szótárprogram is (lehetőleg ne a jdictionary mert az ugyan nagyon-nagyon jó de a java miatt elég combos gép kell hozzá)).
De drukkolok neki, bár azok a verziók amiket eddig láttam (béták, rc1) nem igazán győztek meg arról hogy labdába rúghat a SuSE, Mandrake, Redhat mellett. Ez utóbbiakat oda merném adni egy átlag érdeklődő usernek hogy tegye fel win helyett, az UHU-t egyenlőre nem.
Tényleg nem kötözködés képpen - hanem talán azért, hogy lássátok az igényt a még nagyobb rugalmasság elérésére, idézet a weblapotokról:
"A program nem kizárólag a KDE felületen működik, de a telepítéshez szükséges annak jelenléte. "
Namost én spec. Gnome2-t használok és nincs fenn KDE. De nem is ez a lényeg hanem, hogy ha felrakok mondjuk egy cégnél linuxot, akkor én Gizikének is gnome-ot rakok fel (ne flameljünk, _én_ könnyebben alakítok ki egy irodai munkaállomást rajta). Viszont Gizike gépére csak a munkájához szükséges minimális cuccot akarom felrakni .... ect.
De ahogy írtad ez megoldódik rövidesen.
Egyébként eszembe jutott egy utópisztikus ötlet, ha már ügyvitel a topic.
Felmerült ugye nemrégiben a 11 milliárdos szoftver ügyében, hogy kellene egy kis lobby a linux mellett. És ugye van szép (szépülő :-) UHU-nk magyarul, van benne jogtár és magyar OO.o.
És megjelentek az ügyviteli programok linuxra. Vajon mekkorát dobna a linux ügyén, ha létrejönne egy laza szövetség a linuxos ügyviteli programok készítői között és egy egységes keretbe foglalva, bizonyos szinten elosztva történnének a fejlesztések. Röviden példázva: nem arra gondolok, hogy egy nagy összetett program fejlődne, hanem arra, hogy lenne egy keretrendszer amelybe az - önállóan is futó -alkalmazások "bele integrálódhatnának". Pl.: egy egységes kezelőfelületű menü és user kezelő/adminisztráló rendszer, azonos toolbar, menü és grafikai elemek, közös report és help rendszer, esetleg adatbázis alap. Az ügyvitelnek ugye a főbb részei: iktatás, számlázás, raktár kezelés, stb.
A keretrendszer szerepelne alapból a rendszerben és mindenki egy korlátozott demóval képviselné magát a disztribúción.
Vajon mennyit dobna a linux magyarországi terjedésén egy ilyen komplett _magyar_ disztró?
Hmm.... csak agymenésem van .... de sokszor :-)
Ps.: Ja: "a program kódja minden adatbevitelnél figyel arra, hogy az megfeleljen minden feltételnek, mindent megvizsgál, hogy a felhasználó hibázásának a lehetőségét lehetőleg nullára redukálja. Ez sokszor szintén több száz sor"
Én ezt olyképpen oldom meg, hogy minden mező szerepel egy leíró állományban. Ez szabályozza a megjelenését, tulajdonságait és főleg a feltételeket, a bevitelre. Ez egy saját kitalált kódrendszer szerint működik (sokban regex-re támaszkodik) innentől kezdve egyszer kell megírni egy kb. 50-100 soros értelmezőt, ami a paraméterek szerint dolgozik.
Csak egy ötlet, mondom én netre dolgozok és a linux programozást nem ismerem.
Valóban a text browsert használja a NORD-X is a helphez, pár száz soros kiegészítő kóddal, hogy a tárgymutatót és a tartalomjegyzéket és a keresőt is kezelje.
Egyébként köszönjük szépen elismerő szavaid, mi is nagyon várjuk már az X-Raktár2 első bétáját, természetesen kíváncsiak vagyunk rá!
Munkádhoz sok sikert kívánunk!
Mellesleg reportnyomtatásra mi meg ezt használjuk:
http://reportman.sourceforge.net/ Tök egyszerű grafikus tervezője van, elég sokat tud, szabadon paraméterezheted, kifejezés-kiértékelője is van és nagyon szép a preview is. pdf-be is ment.
No és ingyenes!
Bocs az OFF-ért.
Köszönöm, időközben én is rájöttem erre, miközben egy teljesen más dolgot kerestem a neten a kylix-szal kapcsolatban. Mentségemre legyen szólva hogy eddig ezzel a részével nem foglalkoztam a dolognak, és amikor először találkoztam ezzel a komponenssel /úgy a k1 magasságában/ nem volt hajlandó html fájlokat megjeleníteni aztán nem is folglalkoztam vele. Most viszont láttam egy példaprogit a neten ami ezt használta /egy rész a Mastering Kylix2-ből ami véletlenül pont az általam keresett dologgal kapcsolatos volt/ és tényleg műxik a dolog. Ez királyság, így már újabb akadály hárult el az X-Raktár2 útjából :-)
Ha már a technikai részleteknél tartunk megkérdezhetem hogy a html-t mivel jelenítitek meg a helpetekben ? Nagyon szimpatikus megoldás, és még Kylixhoz nem láttam ilyen komponenst. Az X-Raktár2-ben én is valami hasonlót szeretnék de eddig csak a KDE help jutott eszembe mint alternatíva (hasonlóan a unit számlához).
Egyébként nagyon tetszik a programotok, sok tekintetben példát mutat a készúlő programomnak, elsősorban a megjelenés minősége és a help szempontjából, csak gratulálni tudok hozzá!
Természetesen amikor a programot elkezdtük fejleszteni rengeteget gondolkodtunk azon, mi legyen az adatbázis motor. Felmerült az InterBase is, meg a Postgre is, meg mások is, de hosszas mérlegelés után a MySQL lett a győztes. Egyrész mert ingyenes (tudom, hogy nem csak ez ingyense), másrészt mert a mi programozási stílusunknak ez felelt meg a legjobban, és hosszas kísérletezgetés után az derült ki, hogy ezt az adatbázis motort tudjuk legjobban paraméterezni és programozni Kylix-ból.
Reméljük már nem kell sokat várnod a PirosKalap verzióra, már javában folyik a telepítő bővítése, és hamarosan...
Remélem sikerült mindenkinek kimerítően válaszolnom. Ha mégsem kérdezzetek, bírja még a klaviatúrám a gépelést!
Őszintén szólva csak felületesen ismerjük a LaTeX-et, de nem ez volt a fő érv, amiért nem azt választottuk. Elsődleges célunk volt az, hogy a program felülete szép, igényes, felhasználóbarát és könnyen kezelhető legyen. Ehhez a Report-okat elég rendesen paraméterezgetni kellett sok helyen, és a FastReport erre az Object Pascal nyelven keresztül ad lehetőséget, még akkor is ha kicsit izzadós a dolog, szóval ezért választottuk ezt az utat. Persze eleinte nekünk is megfordult a fejünkben az, hogy valamilyen külső prg generálja a nyomtatványt, és azt használja a NORD-X, de ezt a fent említett okok miatt elvetettük. Tény, hogy így háromszor annyit dolgoztunk, de meg lett az eredménye, és felhasználóink is elégedettek vele, és a teszterek is úgy nyilatkoztak, hogy OK a dolog. Eleinte sok problémát jelentettek, de mára mind javítva. (Elvégre erre valók a BÉTA-teszterek, meg a fejlesztők :-))))
Lehet, hogy nem fogalmaztam egyértelműen, de mégegyszer hangsúlyozom, a NORD-X KDE nélkül is megy!!!
Megkaptuk a választ a kdesu Gnome-os megfelelőjére, így hamarosan azt is integráljuk programunkba, és akkor weblapunkról abszolút eltüntetjük a KDE függőséget.
Egyébként mi a KDE-t preferáljuk, a Gnome-ot kevésbé ismerjük, így hát mi sem tudhatunk mindent. De pont ez az egyik szép dolog a Linuxban, hogy szabadon választhat az ember sokmindenből. Mi is törekszünk arra, hogy a NORD-X a lehető legnagyobb mértékben függetlenedjen a jövőben mindentől.
Amit a programozásról írtál, azért nem olyan egyszerű. Lehet úgy programot csinálni, hogy az ember varázslókat használ, és a kódban csak a lényegre gondol, és semmi másra, de felhasználóktól tudjuk, hogy az ilyen program olyan, amilyen...
A NORD-X-ben sokszor több száz soros kód felel a megjelenítésért! Pár példát is mondhatnék, de egyszerűbb lenne megnézned a programot. (Na jó azért egy példa, ha méretezel egy ablakot, nézd meg mi történik a benne lévő elemekkel, valamint nézd meg a főablak szerkezetét és a Segítségközpontot is) Másrészt a program kódja minden adatbevitelnél figyel arra, hogy az megfeleljen minden feltételnek, mindent megvizsgál, hogy a felhasználó hibázásának a lehetőségét lehetőleg nullára redukálja. Ez sokszor szintén több száz sor.
Nem árulok el titkot, de a NORD-X forráskódja több, mint 70 ezer sor! Remélem nem bántottalak meg, de úgy érzem el kellett ezeket mondanom, hogy megértsd a helyzetet.
Volt még egy kérdésed a MySQL-lel kapcsolatban:
A MySQL kicsit másként működik Linux alatt, mint Windowsban, minden egyes adatbázis kapcsolatot külön PID-en kezel, és természetesen teljesen különállóan kezeli a program minden adatát más egyéb adatoktól. Külön user-rel, a program által generált password-del, amit még a felhasználó sem tud. Így hát semmibe nem kavarhat bele a NORD-X által használt MySQL. Csak a motor közös. Tehát amit kérdeztél: van védelem, természetesen erre mi is gondoltunk.
Annyi kérdést kaptam egyszerre, hogy nem lesz egyszerű mindre válaszolni, de megpróbálom.
Ha egy kicsit hosszú lenne, elnézést mindenkitől.
Válasz dj-nek:
Kérdésed kicst "kényes", de válaszolok, remélem anélkül, hogy esetleg micu-t megbántanám.
Valóban ismertük micu X-Reportját, nem is szeretném bántani, félreértés ne essék, de bármily bonyi is a FR, nekünk az általa nyújtott nagyfokú testreszabhatóság jobban tetszett, mint az X-Reporté. (Ennek eredményét a NORD-X-ben meg lehet nézni a nyomtatási előkép ablakban.)
Ettől független mi elismerjük micu eredményeit és X-Reportját, és gratulálunk hozzá, mert az X-Report hamarabb volt használható, mint az FR, és szeretném hangsúlyozni, hogy semmi bajunk nincsen vele, csak nekünk a másik jobban bejött.
