ogorog zenei tanulmany, ismeretlen szerzotol. "περί Μουσικής". Kiadoja Berlineben F. Bellermann ."De Anonymi scriptio de Musica".D. Najock, Goettingen 1972.
Ανώνυμος,
αρχαίο σύγραμμα "περί Μουσικής"άγνωστου συγγραφέα. Εξεδόθη στο Βερολίνο το 1841 από τον F. Bellermann με τίτλο "De Anonymi scriptio de Musica", γι αυτό και λέγεται "Ανώνυμος του Μπέλερμαν". Σύγχρονη έκδοση:D. Najock, Goettingen 1972.
Anonymus Oxyrynchytes (1. század) ókori irodalmár, egy görög nyelvű metrikai töredék szerzője.
Töredékét egy körülbelül 100 körül íródott, Oxürhünkoszban talált papirusz őrzi. Az úgynevezett derivációs metrikai elmélet híve, amely minden verslábat a jambusra és a daktilusra vezet vissza.
...en is kerdeszkedek, probalom az orgonaoltast, ultetest. Most ert el hozzank a tavaszi sivatagi szel, a homok megfesti az esot, azt mondjak, a novenyek nagyon szeretik...:) .Mi egy kicsit tuszkolunk tole. :)
Anonyma de musica scripta Bellermanniana, ed. D. Najock, Anonyma de musica scripta Bellermanniana. Leipzig: Teubner, 1975: 133. *Anonymus I (De musica, 111): pp. 14. *Anonymus II (De musica, 1228): pp. 58. *Anonymus III (De musica, 29104): pp. 933.
Γερανούδης Ε., Αρχαία και νέα ελληνική μετρική. Univercite di Padova, Padova, 1989 Κακριδής Ι.Θ., Αρχαία ελληνική μετρική, Αθήναι 1931 Κακριδής Ι.Θ., Δακτυλικόν εξάμετρον. Πανεπιστημιακές παραδόσεις, Το Φοιτητικόν, Θεσσαλονίκη Κάρκος Κ. - Μελετίδης Ε., Στοιχεία μετρικής αρχαίας ελληνικής, λατινικής, νέας ελληνικής, Πουρνάρας, Θεσσαλονίκη, 1969 Λιβέρης Α., Μετρική της αρχαίας ελληνικής ποιήσεως, Παπαδήμας, Αθήνα Λυπουρλής Δ., Αρχαία ελληνική μετρική, Μια πρώτη προσέγγιση, Θεσσαλονίκη, 1975 Ξυπνητός Ν., Αρχαία ελληνική μετρική, Gutenberg, Αθήνα Σαλτέλης Θ., Μετρική της αρχαίας ελληνικής ποιήσεως, Παπαδήμας, Αθήνα Σκιάς Α., Στοιχειώδης μετρική της αρχαίας ελληνικής ποιήσεως, Αθήναι, 1931 [Συλλογικό] Αρχαία ελληνική μετρική. Συναγωγή μελετών, εκλογή - μετάφραση - επιμέλεια: Ν. Καζάζης, Βάνιας, Θεσσαλονίκη, 1998 Snell B., Μετρική της αρχαίας ελληνικής ποιήσεως, μτφρ. Α. Νικήτας, Αθήνα, 1972 West M.L., Εισαγωγή στην αρχαία ελληνική μετρική, μτφρ.: Μ. Ξάνθου - Τ. Τυφλόπουλος, επιμέλεια: Γ. Μ. Παράσογλου, Ινστιτούτο Νεοελληνικών Σπουδών - 'Ιδρυμα Μανόλη Τριανταφυλλίδη, Θεσσαλονίκη, 2004
"Szepes E: Más elméletet fejt ki az előbb említett Willamowitz. Eszerint ahhoz, hogy nagyobb szöveget el tudjanak mondani, időnként levegőt kellett venni. Ez körülbelül a harmadik-negyedik lábnál esedékes, mivel többet egy szuszra nem bírtak kimondani. Így legáltalánosabb metszet a penthemimeresz, a harmadtrochaikus metszet és a hephtemimeresz,
Szuromi L: És eszerint is van a szünet után lejtésváltás?
Szepes E: Igen.
Szuromi L: Tud-e olyan elméletről, amely szerint a lábmetsző cezura után nincs lejtésváltás?
Szepes E: Az elmondottak az eredendő metszetek. No most.,.
Szerdahelyi I: Georgiades, aki az egészet a sántikálásra vezeti vissza, elismeri a lejtésváltást?
Szepes E: Igen. Az egészet arra vezeti vissza, hogy...
Szerdahelyi I: Limbált egyet a lábával, és ez a metszet...
Szepes E: hogy egy sor köralakú táncmozdulat.
Szerdahelyi I: A hexametert éneklik, közben rohangálnak,
Szilágyi P: Én táncolom. A hexameternek a daktiluszát megfelelőnek tartják azzal a régi dór táncütemmel, amely bizonyos fokig a keringőre emlékeztet. Egy hosszú lépés előre, egy rövid és egy vissza. Amennyiben ezt az elméletet elfogadnánk hexameter esetében, ez a sorkezdő daktilusz, mint ilyen, négy morás, ugyanakkor megfelelne az ezt folytató spondeusnak és most nincs lejtésváltás. Vagyis van olyan felfogás is,
speciálisan a hexameteren belül, de van olyan is, amelyik az antik hangsúlyos verselésnek a hosszú sorából származtatja, ami…
Szerdahelyi I: Ami soha nem létezett. Mert az antikban hangsúlyos vers soha nem volt.
Szilágyi P: De mi ezt magyar-görög füllel stb. hangsúlynak hallottuk.
Szerdahelyi I: Ez lehet.
Szepes E: Még két kiegészítést szeretnék. Egy metszetről és egy elvről. Az úgynevezett bukolikus dierézis a hexameterben nem vágja keresztül a lábat, későbbi fejleménynek tartják. Kallimakhosznál nem olyan ritka, van Homerosznál is elenyőszően, Kallimakhosz tette törvénnyé. És Theokritosz, nála a bukolikák műfajteremtő sajátossága volt. Ez tehát tudatos költői teremtmény, nem is csináltak semmi genetikai érvet belőle. A másik nem tény, hanem egy elmélet. Valamiféle ösztönös ritmusérzékről beszél, és azt mondja, hogy a görög sorok nem szeretnek feleződni, aránytalanul szeretnek tagolódni, kisebb-nagyobb részre. A görög fül azt hallotta szebbnek, amikor az első félsor a rövidebb, a második a hosszabb. Vannak dierézises sorok, általában hosszú sorokban, de nagyon problematikus ezeknek az írásbeli tagolása, mert ezeket egész nyugodtan lehetne egymás alá írni, ugyanúgy, ahogyan egymás mellé. Én ezekben a dierézist ugyanúgy tartom számon, mintha sormetszet lenne.
Szerdahelyi I: De Gábor I. az indiai szlokából, slokából vezeti le a világ összes versformáját, amely jambikus alaplejtésű volt, de Erika trochaikusnak veszi, ez lett volna az őstojás.
Szilágyi P: Moduláció, egy mondatos moduláció. Bukolikus dierézis."
Dürrenmatt, Friedrich Görög férfi görög nõt keres 1007 letöltés NNCL568-3A3v1.0 Magyar letöltés Doc formában. 115 Kbyte - - Vissza
"Engem pedig csak... a komolyan veendő humor szemszögéből lehet megérteni. Ebben a paradox megállapításban jut kifejezésre az, amiért vonzódom a tragikomédiához. Vígjátéki elemből indulok ki, az ötletből, hogy azután olyasmit cselekedjek, aminek fele sem tréfa: embert ábrázolok - talán így határozhatom meg a művészetemet...a komédiázás az én dramaturgiai, majdnem azt mondhatnám, tudományos módszerem, így kísérleteztem az emberrel, hogy olyan eredményekre jussak, amelyek gyakran magamat is elképesztenek."
Igen. Mindenképpen hivatalosan kell megkeresnünk. Árpáddal tisztázom, mire jutott egyéb helyeken. Azt gondolom, Kaposvár az itt tartózkodásának egyik (és nem éppen a fő) helyszíne lehet. Király Zolival beszéltem, ígérte, hogy, amennyiben Magyarországra érkezik (mikor?), a Berzsenyi Társaság a Rátkai Klubba meghívja A.-t. De még a Társaság meghívása sem elégséges.
Mindenesetre kértem pénzt A. kaposvári fogadására (József Attila görögországi jelenléte, magyar-görög irodalmi délután) a kulturális bizottságtól. Majd meglátjuk, szükség lesz-e rá.
Egy fenymasolat is megteszi, datalva, a kerdeses oldalakkal, vagy ha a technikusotok beszkennelne, es feladnatok fenypostan. Nem baj ha tobb felol kozelitunk, igy talan kikerulhetok a 'zarovonalak'. Sajnos s hivatalos posztokon olyanok osztoznak ma, akik regrol tanultak a szolgalatot, igy osztonosen elszigetelnek mindenkit, akit az Isten tehetseggel, szabad szellemel aldott meg. A tragikus, a remeny hogy kihalnak, kikopnak, hiabavalosagnak tunik, latvan milyen mesterien jatszak, orokitik at helyuket a gyerekeiknek, unokaiknak. Azert bizakodjunk, hogy a rossz szavak elefelejtodnek egyszer, es a jo irasok megmaradnak. Kuldjetek irasokat. Igen fontos lenne, ha Arpad idot tudna szakitani irodalmi levelezesenek sajto ala rendezesere, egy dokumentum gyujtemeny kiadasara.
Megpróbálom beszerezni. Nem vagyok előfizetője. Papp Árpád - ígérete szerint - elküldi A.-nak. A szerkesztő-kiadó Csernák Árpádtól kérek neked. Vigyázat lassú (nehézkes) vagyok!
Megtettem, Kedves Musa, elhivtam hozzank vendegsegbe, amit elfogadott, megitatjuk majd jofele Egri Bikaverrel, meseltem neki a Lyra Muhelyrol, irodalmi talalkozokrol, ahova elvarnank. Szep lanyokat ultetek majd melle, de lehet hogy masfele tarsasagot szeret... Szoval amig az illem es a becsulet engedi, kedveben jarok. Lehet, hogy idos kora lassitotta le, 75 eves mint mondta, bar nem latszik rajta, surun telefonal, korotte dossziek szebbnel-szebb szinesznok kepeivel, sorukra varva, oda teszi a poharat, szerencsere megmentettem egy divat az elazastol, mikor radontotte a poharat. :)
Árpád a városházáról telefonált. Bizonyára nem találta a helyes kifejezést. Egyébként a város nagyrabecsüli: díszpolgárunk. Tekintetbe kell venni, hogy 15 éve nem beszélt görögül. Hírt adott arról, hogy a Buvópatak c. lapban közölt A.-tól verset, az eredeti görög nyelvű kéziratot is a fordítás mellé téve.
Sajnálom, ha A. félreértett valamit. És sajnálnám, ha ebből messzemenő következtetéseket vont volna le. Árpádnak természetesen nem említettem, miért keresik a görögök. Egyébként sem hisz kedvező fordulatban, nem vár jót. A követségről két hónapja kérték az adatait, de azóta sem jelentkeztek. Lemondott arról, hogy a követ-váltás a megítélését megváltoztathatná. Ne feledkezzünk meg arról, hogy szívbeteg. Próbáltam a görögök lassúságával vigasztalni, ugrattam, megnevettettem. Nem akarom, hogy bosszankodjon. Ha jót nem hoz a sorsa, legalább rosszban ne legyen része. Vigyázzunk rá! Ígérd meg, hogy nem feszegeted a dolgot. Ha mégis alkalmad lesz A.-val találkozni, finoman s mintegy mellékesen tedd helyre a félreértést. Csak nagyon tapintatosan! Ugye megígéred?
Kedves Musa! Talalkoztam tegnap este Asimakopoulosszal. Megirnam levelben mirol es hogyan esett szo koztunk. Kerlek emlekeztess ra, melyik fenyposta cimed el. Spyros
Aszimakopulosz? Ezek a fránya görög nevek kitörik a nyelvem! Bocsánat!!!
Árpád is arra szövetkezik, hogy meghívjuk Magyarországra A.-t. József Attila-év van, és A.-nak (is: Ritszosz és mások mellett) jelentős fordításai vannak P.Á. szerint (pl. Eszmélet - "a semmi ágán ül szivem").
Verselo Musa! Mert hutlenkedsz? Irhatnal kicsit tobbet, barha sok a tennivalod.:)
Ma este hetkor (gorog ido szerint) talalkozunk Aszimakopolousszal, ha lehet mi is megproboljuk ez alkalombol felhivni tole Arpadot...:) Arpad forditotta a Gyikosok Spartaban cimu konyvet, igen jo iras ,hiteles kep Spartarol, zenei es tanc tanulmanyaink soran gyakran hivatkozom ra. Ajanlom elolvasasra, erdemes lenne beszelgni rola a jovendoben, a Lyra-Muhelyben,esetleg felkerve a szerzot is, beszeljen ossze a forditojaval! Ha Arpad nem jon Gorogorszagba, vigyuk el hozza a gorogoket! :) Ez volt az a mu, mas magyarra forditott gorog koltemenyekkel, prozaval, melyeknek szoveget magam ele teve, osszeolvasva, elkezdtem tanulni gorogul...:) Viszem magammal, Arad tobbi konyvevel egyetemben, Aszimakopoulosz lelkemre kototte vigyek irasokat Arpadtol neki, igy a rambizott disszertaciot, Szechenyit... Igen melegen erdeklodott Arpad nepkolteszeti forditasa felol.
"Indul a színész szak Kaposváron Educatio Press 2003 január 23.10:01
Szeptembertől már nemcsak a Színház- és Filmművészeti Egyetem képez színészeket Magyarországon.
A Kaposvári Egyetem szeptembertől elindítja a főiskolai szintű, államilag finanszírozott színészképzést. A hat féléves oktatás végén a hallgatók diplomájában "színész" végzettséget tűntetnek fel az egyetemi "okleveles színész" megjelölés helyett. Babarczy László, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, a kaposvári Csíky Gergely Színház igazgatója osztályfőnök lesz a Kaposvári Színi Tanodában. "
Dürrenmatt, Friedrich
www.users.globalnet.co.uk/ ~loxias/latinverse.htm