Sajnos Miskolcon nem tudok helye, mivel Fehérvári vagyok, de nálam ugyan ez a helyzet, csak fordítva.
Édesanyám Alzheimeres, a 3. szakaszban van. Eddig édesapám gondozta, de novemberben combnyaktörést szendvedett.
80 éves, de 1 hónap múlva, már fél mankóval tudott járni. Szerintem édesanyám betegsége állította talpra ilyen gyorsan. Egy hónappal ezelőtt anyut be kell vinnem a kórházba, mert az apu már nem bírt vele. Folyamatosan összepakolta az egész házat, hogy ő költözik haza. Berakták a pszichiátria zárt osztályára, ahol teletömték nyugtatóval. Mikor aput bevittem látogatni, és látta a környezetet, és anyu állapotát, azonnal azt mondta, hogy keressünk egy otthon, mert ő már nem fogja tudni ellátni.
Én egyedül vagyok, nem élek velük. Testvérem nincs, és dolgozom. Én sem tudok rá felügyelni, és bevallom őszintén idegileg nem is bírnám. Az alatt az egy hét alatt, míg apu a kórházban volt a törött lábával, az anyu meg velem, teljesen kikészültem.
Apu úgy dönött, ha az anyunak találunk megfelelő helyet, akkor ő is beköltözik vele, még akkor is, ha esetleg nem maradhatnak egy szobában, mert anyut a demens részlegben fogják elhelyezni. Így is lett. Holnap hozom ki anyut a kórházból és egyenes viszem a kiválasztott otthonba, ahol emelt szintű szolgáltatást kértünk mindkettőjüknek. Apu kb. egy hét múlva költözik anyu után.
Ha az anyukád rájön, hogy a saját problémája miatt már nem fogja tudni ellátni édesapádat, akkor bele fog menni, hogy otthonba menjenek. Nekem sokat segített az apu meggyőzésében az otthon vezetője. Részletesen elmondta apunak, hogy mire lehet számítani a jövőben. Nem kertelt. Durván, de érthetően fogalmazott, és bár az apám nagyon makacs, azonnal azt mondta, hogy ez lesz a megoldás.
Én még küzdök a lelkiismeretfurdalással, és nincs olyan nap, hogy ne sírjak, de nincs más választásunk.
Csak reménykedem, hogy jó helyük lesz, és az apu is megnyugszik, hogy anyut is és őt is ellátják én meg hetente megyek és meglátogatom őket.
Sziasztok, kedves Fórumozók! Szeretném megkérdezni, tud-e valaki Miskolcon vagy környékén Alzheimeres beteg részére tartós gondozási lehetőségről?
Eddig Édesanyám ápolta Apukámat, de múlt héten combnyaktöréssel kórházba került. Apunak már 24 órás felügyeletre van szüksége, nem tudja magát ellátni és sajnos állandóan szökni akar otthonról, a helyzet pedig csak rosszabb lesz, tudjátok. Én már régen külföldön élek a férjemmel, egyedüli gyerek, rokonok nincsenek Miskolcon. Az lenne az ésszerű megoldás, ha mindketten bemennének egy otthonba, ahol Apu megfelelő szakellátást kap, Anyu pedig megkönnyebbülne a rettenetes stressztől, mégis együtt lehetnének. Anyukámnak viszont fixa ideája, hogy minden működni fog úgy, ahogy eddig, Apu pedig mindenkit állatnak nevez, aki felveti ezt a kérdést.
Kérlek, segítsetek, hova fordulhatok, hogyan vegyem rá őket a változtatásra! Mit tegyek? :'(
Jaj, olyan nehezet kérdezel tőlem :( Persze, hogy jobban vigyáznak rá ott bennt. :) Dolgozok, gyereket nevelek 1edül, tehát nem volt jó, hogy egész nap nem volt vele itt senki.
A gyámügyi eljárás kb. 2 hónap alatt lezajlott. Ebbe benne van az igazságügyi orvos és a bírósági tárgyalás. Ha van vagyona akkor az egész pénzbe kerül.
Babuci101 Édesanyám is alzheimer-koros. Egy otthonba felveték volna mivel ő nem egyezet bele én vissza mondtam. Szeretném megkérdezni a tapasztalatodat van esély rábeszélni hogy jobban tudnak róla gondoskodni az otthonba? A gyámságot is végig csináltad az mennyi idődbe telett?
Most jöttem haza Anyutól........akkor keltették fel, rakták rendbe mert vetkőzik :) Fél órát maradtunk, mert állandóan visszaaludt és nem értettem mit beszél. Feladta..... :( De most már 2 hetente fogok menni, hátha ez valamit javít. Nagyon rossz ez így! Igazad van Ildikó addig jó míg mehetünk, de amikor kijövök belehalok és egyre hosszabb az az idő, míg regenerálódok.
Babuci és Zsivett ! Anyu még szerencsére meg ismer ,folyamatosan készítettek fel erre a helyzetre még nem éltem meg, de rettegek előrre is ! Biztosan nehezen fogom viselni ! Azt tudom mondani ,hogy azért igekezünk megoldani ezeket a nehéz szitukat azért az jó ,képzeljétek azokat a betegeket akit nem látogatnak ,és telyes a közöny ,csak be vannak úgymond cseszve egy ilyen rémálom időssek otthonába ! Azért gondolom van amikor , késöbb eszükbe jut ,hogy itt volt a lányom és meglátogatott , vagy ha mégsem hát jobb is nekik ! Olyan szomorú ez az egész ,de azért még sokáig legyen ez így !
Elnézést kérek először is a fórumon történő zavarásért, de szeretném felhívni figyelmeteket egy előadásra, ahol több betegségről (több betegséget is kapcsolatban hoznak a lyme-kórral pl. SM, ALS, Alzheimer, autoimmun betegségek stb.) is szó lesz, és esetleg érinthet titeket is:
MEGHÍVÓ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szeretettel MEGHÍVUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT..Lyme betegeket ,SM
betegeket, Alzheimer betegeket, társ betegségben
szenvedőket, hozzátartozókat!!!
A 2013. MÁRCIUS 14-én, csütörtökön 16 órakor kezdődő előadásomra!
MELY:INGYENES ELŐADÁS!!!
Címe:A KULLANCS CSÍPÉS OKOZTA LYME
KÓR, LYME-NEUROBORRELIA ,CANDIDIASIS, ÉS A RÁK BETEGSÉGEKRŐL!!
(TÖBBSZÖR IS TÚLÉLNI A TÚLÉLHETETLENT!!)
Előadó:Kisné Szoboszlai Ibolya.(Debrecenből.)
HELYSZÍN:
Budapest
Építészpince
Cím: 1088. Bp. Ötpacsirta utca 2.
Megközelíthetőség: az M3-as metró Kálvin téri megállójától kb 5 perc gyalog.
A bárpulttól balra lévő helységben találsz meg minket, vagy a
bárpultnál mondd, hogy az előadásra jöttél.
Mivel a helyszínt fogyasztás fejében kaptuk meg, kérünk benneteket
hogy egy kávé, tea vagy üditő (kb 350-450ft) fogyasztásával járuljatok
hozzá a forgalomhoz, hogy esetleg legközelebb is megkapjuk a helyet.
Úgylátom nagyon egyhúron pengünk, ma voltam az anyukámnál az otthonba, a combnyaktöréses műtét jól sikerült voltak röngenen és minden eredmény jó, pedig nagyon megijedtem amikor megint elesett, de hálistennek nem történt vele semmi komoly. Csak az a baj hogy sokat fekszik és félő hogy tüdőgyulladást kap. Gyógytornász megy hetente hozzá. Kiakadtam mert a Neurológus felírt egy olyan gyógyszert neki, hogy amikor mondták az otthonba hogy mennyibe fog kerülni, leültem. De végül azt mondta a főnővér hogy szerinte nem muszáj kiváltani mert az Ő betegsége már annyira előre haladott hogy csak azoknak segít akinek még most fedezték fel a betegséget, vagy megelőzésre. Csak azt nem értem hogy akkor minek írják fel. Továbbra sem ismer meg az anyukám, azt hiszi hogy én is ott dolgozom az otthonba. Minden héten megyek hozzá, a közérzete az jó, állítólag mindent megeszik. Sajnos pelenkázni kell, szerintem ez így könnyebb az ápolóknak. Ildikó, Babuci, látom nektek sem könnyű, amikor véletlen olyat mond az anyukám, akkor bizony én is sírok, elfordulok vagy kimegyek mert nem birok bent maradni a szobába, majd meg hasad a szivem, de mindig arra gondolok, hogy Ő neki így jobb, meg persze nekünk is, mert úgysem tudnánk mit csinálni vele otthon. A szívfacsar az meg van ha kilépek az ajtón, elérek a portáig addig kibirom, de már a kapun kívül aztán kitör belőlem, még az a jó hogy nem szoktam senkivel sem találkozni.
Nagyon nehéz így is, de arra kell gondolni hogy mi akartuk hogy bekerüljön az otthonba, mert nem volt más válsztásunk, Csak arra gondolok, hogy milyen sok idős ember éldegél nyugodt békés öreg korba, és miért pont az én anyukámnak kellet hogy ilyen beteg legyen, hogy még megsem ismer. Elképesztő érzés!!!!!!!!
Átvitték anyut egy másik szobába, ahol Neki megfelelő ágy van. Sokkal jobban érzi abban az új szobába magát, állandóan szól a TV, járnak látogatók én is megyek most már 3 hetente.Megpróbálják kiültetni a fotelbe, de ha nem bírja, vagy lecsúszik akkor marad a tolószék. Most azt kell szereznem :(
Fáradt vok....nagyon! A telefont már itthol sem tudta kezelni, de a nővéreknél mobil van és oda szokták vinni Neki :) Hetente beszélünk.
Sziasztok ! Babuci ! Nagyon nem jó ,hogy Anyukád nem tud menni ,mert az állandó fekvéstől ,tüdőgyuszit kap és felfekvés is lehet, ami ilyen időskórban végzetes lehet . Legalább tolókocsival ki kell vinni sétálni de az is jó ha forgatod vagy ülteted kicsit. Anyu jól van . Volt egy kisebb nátha vagy valami hasonló de már jól van ! Azt figyeltem meg ,hogy Anyu is ilyen kis lelkis lett, nagyon hálás minden jó szóért és nagyon örül mindennek, ha egy kis figyelmességet kap. Sajnos neked nagyon messze van Anyukád ,így még nehezebb oda menned ! Próbáld meg egy régi használt mobilon elérni,amit könnyebb kezelni. Minden telefonos cégnél vannak családi kedvezmények ,kérdezd meg lehet ,hogy neked is találnának valami kedvező beszélgetést,az Anyukáddal! Persze bekell tanítani ,hogy feltudja venni a telefont, nálunk mükődik a dolog ! Puszi minden sorstársamnak ! Szép estét !
Anyukámat ma viszik vissza a kórházból az otthonba. Sokkal jobban van :D
Andaxint hosszútávon nem szabad szedni, mert gyulladást okoz valahol a tüdő v. a hörgönél. Attól félek, ha visszakerül az otthonba akkor újra visszaesik a betegségbe. Járni nem tud, ideggyógyász semmi gondot nem talált. Psziho szaki kell neki :)
Megszakad a szívem érte :( Puszilgattam amikor ott voltam és akkor azt mondja, hogy "jaj de jóóó " ott belehaltam abba a pillanatba. tegnap amikor simogattam az arcát, mint egy gyerek elszundított egy kicsit :( ott is kész voltam.Azt mondja fáj a szíve, mondom mi a baj, miért fáj, hol? Erre azt mondja, mert nem sokára elmész....Jaj gyerekek nagyon fáj! ( most is bőgök, hogy ezt írom Nektek :(
Felfogahatalan és feldolgozhatatlan ez az egész :(
2 hónapja sikerült az anyukámat egy otthonba bevinni, 3 hétre leesett az ágyról és betört a feje, meg eltört a medence csontja, protézist ültetek be , és egy het ment vissza az otthonba, tegnap megint elesett, és vitték a röngenbe, de hálistennek nem tört el semmije, ma voltam nála elég jól érzimagát, de azt mondták hogy bármikor eleshet, és kész a vég. babuci nagyon sajnálak, nagyon meg értelek, én is kivagyok, mert nem erre számítottam hogy heteket a korházban fog tölteni az anyukám, de sajnos ez otthon is meg történhetet volna.
Sziasztok! Anyu kórházba, menni nem bír, állandóan a bal oldalára dől ma voltam, rendesen evett és elég sokat a lányom is velem volt, de nem adnak felvilágosítást adni a kórházba, csak személyesen! Feháborító!!!! 70 km-re vok tőle!!!!!!!!!
Lehet kérni soronkivüliséget a súlyos állapotra vonatkozóan ( ön - és közveszélyes, ha kiskorúval lakik 1 háztartásba stb.), de ne ringasd magad illúzióba :(
Sziasztok. Van egy Alzheimeres nagyszulom, aki mar nagyon sulyosnak mondhato stadiumban van.Rengeteg otthont korbejartunk mar a kornyeken. Valahol nem vallaltak el, nagyresze pedig tele volt. Segitseget szeretnek kerni mit lehetene tenni ,mert sajnos nagyons sulyos a helyzet. Az egesz csalad teljesen ki van. Ez megy mar kb 10 eve. (24 oras ugyelet stb..)
Sajnos már nem könnyű, azaz nem is volt könnyű, az első hét ami nagyon jó volt mert kipihentem magam. De azóta tényleg nagyon lelki ismeret furdalásom van, pedig tudom, és mindig megbeszélem magammal, hogy ez így jó ahogy van. Megkérdezem magamtól, hogy nem ezt akartam, de igen, akkor meg miért is van lelkiismeret furdalásom. Anyunak nagyon jó ahol van, nem egy hotel, de meg kap mindent, ellátást tisztaságot, gondozást, akkor mit akarok. Tudom de ha egy hétig nem megyek be hozzá, akkor már hiányzik, pedig nem is ismer meg, megkérdezte hogy én is itt dolgozok?, és azt hottem hogy össze esek a fájdalomtól úgy szorított a szivem, alig bírtam magamat türtöztetni, hogy elne bőgjem magamat. De hát nemtudok mit tenni, megyek hozzá ahogy tudok, és lehetőségem van, és valóban én is úgy látom hogy épül nagyon lefelé. Vért vettek tőle, és nagyon vérszegény. Lehet hogy azért is olyan sápadt. Nagyon megvannak elégedve vele, mert csendes és azt csinálja amit mondanak neki, ez is nagyon jó. Babuci én is ugyanezt érzem mint Te "Az igazság az, hogy félek menni, mert borzasztó nézni a leépülését....." mindig azon rágódok hogy mi is vár rám amikor bemegyek. Megálok az ajtóban és félek bemenni, nagyon rossz érzések vannak bennem. Pedig most már tényleg nincs vele gondom, és mégis ideges vagyok miatta. Nem kellene, de szerintem ez természetes, az lenne a baj ha nem is érdekelne hogy mi is van vele. De valóban nagyon hiányzik!!! Hétfőn megyek is hozzá!!
Sziasztok ! Sajnos ez a helyzet mindanyian lelki ismeretfurdalással küzdünk ,hogy jól csináljuk e amit teszünk ,de sajnos már elég nehéz bár mit is tenni ! Szeretnénk azonban ,hogy ne legyen rosszabb ennél tudjuk ,hogy ez a betegség visszafordíthatatlan ! Puszi Ildikó
Most azon gondolkodok, hogy mit is akarok írni......
Ildikó! Sajnálom, hogy így alakult a karácsonyotok. Sajna ez mindig rosszabb és rosszabb lesz. Mi is akartunk menni Anyuhoz, de mondták, hogy tiszta jég minden így letettünk róla :(
Elképzelhetitek, hogy mit éreztem :(
Az igazság az, hogy félek menni, mert borzasztó nézni a leépülését..... tehetetlennek érzem magam és ........ na mindegy :(
Zsivett! Örülök, hogy sikerült :) Az első 1-2 hónap könnyebb, lazább sőt boldogabb lesz, de aztán kezdődik a lelkiismeret furdalás.....bocs, hogy ezt írom és ilyen nyersen, de ez az igazság :(
Kedves Zsivett! Örülök ,hogy sikerült bekerülni az otthonba ! Lehet ,hogy ha teljesen beszokik az Anyukád lesz még javulás az álapotában! Mindenképen jobb ilyenkor már nekik az otthonban,ne legyen lelki ismeret furdalásod, ismerős a helyzet mindenkinek akik itt vagyunk! Érthető a türelmetlenség ,hogy miért pont vele történik meg ez az álapot , én is úgy döntöttem, hogy hosszabb időre már nem hozom ki Anyut ,nem jó már neki sem az,hogy úgy érzi valamit nem úgy csinál mint azelött ,rövid időre még kihozom ,ameddig lehet !
Sikerült az anyukámnak bekerülni az otthonba, 2 hete van ott, és azt mondják nincs vele semmi gond, mident meg eszik persze folypépesen van. A reggeli meg a vacsora kenyeres és mindent meg eszik szépen. Nagyon örülök hogy el van, néha elkeveredik de meg mutatják neki az ágyát és minden rendbe van. Lehet hogy én voltam nagyon türelmetlen vele, mert nem tudtam felfogni a betegségét? nem tudom lehet hogy így van, de nagyon örülök hogy minden rendbe van körülötte. A vérképe nem jó, megint vérszegény, pedig ha ezt kivizsgálják akkor megint korházba kell vinni, és vért kap, nagyon remélem hogy ez nem következik be. Tegnap voltam nála, olyan jót aludt hogy nem is keltettem fel. De azért nagyon lelkiismereret furdalásom van miatta, pedig az alvás az jót tesz neki. Amikor először látogattam meg, azt hittem a szívem ketté szakad, meg kérdezi tőlem hogy te is itt dolgozol, még nem láttalak itt. Eddig sem ismert meg, mert az hitte hogy én is nővér vagyok, úgy is beszélt velem még otthon. De nem gondoltam volna hogy még romlik az emlékezete. Iszonyatos érzés, én is nap mint nap bőgök, pedig tudom hogy nagyon jó helyen van, és jó körülmények közözött, de valahol belül mégis örlöm magam, hogy miért pont vele kelet hogy ez meg történjen. Most is bőgök pedig tudom hogy Ő már nem lesz jobban. ÉN biztos hogy nem fogom haza hozni, mert úgysem tudja hogy hova hozom haza, csak megint kizökkenteném a mostani környezetéből. íinkább amikor érzem hogy hiányzik akkor bemegyek hozzá, nem olyan messze van tőlünk, és akkor egy kicsit lenyugszok, vagy éppen fel idegesítem magam. De legalább tudom rendessen élni az életemet, nem rettengek azon hogy valami baja esik itthon, és a lakásban történik vele valami, az még borzasztóbb lenne, mert akkor nem maradnék többet a lakásban. Nagyon hiányzik, de mindenkinek jobb így.
MIndenkinek nagyon boldog új esztendőt kívánok, minnél kevesebb sírással, persze könnyű ezt mondani.
Kedves Babuci ! Megértem, neked rosszabb ha messze kell utaznod, én sem megyek már gyakran ,pedig közel van Anyu minden nap beszélek vele telefonon, családi csomagban ,/nem vészes /! Mindenki maga dönti el hogyan jó, a velünk élő szeretteink miatt nekünk kell mindenap toppon lennünk! Úgy gondolom ,nekik már az időssek otthona nagyobb biztonságot jelent mint mi, kár ostorozni magunkat, mi ezt lelkileg sem tudjuk már teljesíteni, amit a külvilágból még érzékelnek,az nekünk már csak lelki ismeret furdalást okoz! Nem is gondoltam volna ,hogy eljutok eddig, mindig felelősség tudatos ember volttam és most nagyon tanácstalanul állok! Tehetetlenül ! :( Puszi Ildikó
Babuci 101! Boldog új évet kívánok minden ide látogatónak ! Babuci a karácsony elég keservesre sikerült, Szombaton hoztam Anyukámat az otthonból ,de vissza vittem karácsony elsőnapján délután, a betegség minden tünetét produkálta borzalmas volt , sajnálom de vissza kellett vinnem és próbálom kipihenni magam ma már megyek dolgozni! Ezt csak valóban az érti aki mindennap átéli ! Szerintem az csak a megoldás ,hogy annyi időre hozzuk ki a szerettünket ami még könnyen megoldható ,tudnunk kell az álapotához viszonyítani ! Sajnos ! A mult évben még semmi gond nem volt vele itthon, most folyamatossan motoszkált keresett valamit és nemtalált , semmije nincsen , nem emlékezett két perccel ez elötti dolgokra a motorikus mozgások két öt percenként ismétlődtek, folyamatosan kérdez felel , pakolászik szerte mindent mert segíteni akar ,vakaródzik,krákog orr fújás váltakozik, azt mondják ez mind a betegség tünete és még legalább megismer ! Hát ezt most nehéz lesz feldolgoznom ,és biztos még rosszabb lesz erre fel kell készülnöm ! :( Puszi Ildikó
Sürgesd meg! Nekem más a helyzetem, hiszen van egy 9 éves lányom......felelősséggel tartozok a gyerek fejlődéséért és biztonságáért. Ő érte és nem anyuért. Igaz, ezek szavak, az érzelmek mások.
Nagyon megható amit leírtál, az én anyukám is 82 éves, és én most várom hogy mikor lehet be vinni az otthonba. És már előre elgondoltam hogy mi is lesz vele ott bent. És pont így gondoltam ahogy Te leírtad az érzéseket. De abba gondoljál bele amikor vele voltál akkor meg milyen nehéz volt. Nekem most pokol az életem, mert se éjelem se nappalom, alva járó vagyok, nem tudok hónapok óta ki mozdulni a lakásból mert akkor már keres. Pedig nem is tudja hogy én kivagyok, azt hiszi hogy én egy ápoló vagyok, mert nővérkének hív. És ez nekem annyira fáj, hogy a saját anyám, és nem ismer meg. De talán jobb is, mert így talán könnyebb lesz beileszkedni majd az új helyre. MOst én is így gondolom hogy jobb lenne minnél hamarabb ha be kerülne, addig amíg normális vagyok, mert nem győzöm a nyugtatókat szedni. Egész éjszaka álmába beszél hangossan, fel kell, elindul sétálni éjszaka, oda pisil ahová éppen szeretne, mert a pelenkát is leszedi magáról. Nagyon nehéz!! Nyugodj meg, így a legjobb mind kettőtök számára, bár én tartanék már itt, hogy lehetne bevinni. Hogy mi lesz utánna azt nem tudom, most mindenki azt mondja hogy kitartás, de meddig birom idegekkel azt nem tudom.
Anyu maradt ott ahol van. Tudod nem biztos, hogy oda is sűrűbben mennék, hogy se Ő, se én ne zaklatódjunk fel. A másik, hogy ő 82 éves, nehezen szokja meg az új helyet és az ápolók már itt látnak nála javulást.
Csak hát én nagyon nehezen viselem a hiányát. Valahol várom is a találkozást meg nem is........Tudod amikor bevittem júliusba akkor pár hónapig olyan könnyűnek éreztem magam anyu nélkül, most már nem. Ahogy közeleg az ünnep, meg ez a rossz idő annál borúsabb a hangulatom. Állandóan bőgök :(
10-én megyek hozzá levágom a haját, kömét. Ezeket én szeretem csinálni. Bajusz gyanta, szemöldök szedés :)
Jó lenne haza hozni karácsonyra, de senki nem javasolja, mert lehet rosszabb lenne Neki és nekünk is utána és közbe is.
