Szerettem Galgóczit olvasni, sok jelenséget jobban megértettem az ötvenes évekbôl. Azt olvastam valahol, hogy nemrég jelent meg a Vidravas új kiadása, csonkítatlan szöveggel. Érdekel, hogy mit írhatott Péter Gáborról.
Ebben 100%-ig igazad van. Biztos vagyok benne, hogy Vásárhelyi Miklóshoz, a feltehetően szintén zsidó származású, fiatal fasisztából érett sztálinistává vedlett, majd később reformkommunistaként elítélt balliberálissá öregedett Soros helytartóhoz is meleg érzelmi szálak fűzik barátunkat ugyanúgy, mint a Lámpaernyő ragadványnevet kiérdemlő lányához.
Ó, kaleb nemcsak a "zsidó" bűnözőkkel ilyen tapintatos, hanem a nyilas bűnözőkkel is, ha a megfelelő oldalon állnak most a leszármazottaik... (Rákosi is így olt ezzel, szívesen alklmazta a nyilas pribékeket kábé ugyanarra a munkára, amire Szálasi...) Medgyessy Béla miniszteri tikár főnökeiről (igen, igen, Medgyessy Péter apjáról van szó), Szász Lajosról, aki a nyilas kormánynak is tagja volt és 1945 után kivégezték háborús bűnösként is ilyen meleg szívvel emlékezett meg kaleb olvtárs, miután megtudta, hogy Medgyessy Béla a szolgálatában állott, éppen akkortájt, amikor Désről a zsidókat Auschwitzba deportálták... Sőt, igen rövid idő alatt Szász Lajos és Medgyessy Béla lett a hivatali kötelesség és áldozatkésség netovábbja... És mindjárt másodlagos kérdés lett, hogy abban a minisztériumban dolgoztak, ahol a zsidók élelmiszerjegyeinek elkobzását is intézték, és az se volt zavaró körülmény, hogy a zsidó deportálásokat is minisztériumi alkalmazottak intézték... (Viszont érthetetlen módon másutt pedig az egész magyarságot ostorozta, mivel nem nézett szembe a múlttal... Vannak ilyen furcsaságok...)
...Farkas Mihály és fia, Vladimir kegyvesztettségével, úgymond "meghurcoltatásukkal" nincs értelme foglalkozni, hiszen a Nincs mentség című vaskos kötetben alapos részletességgel mentegeti tettüket a szerző, aki dupla zárkában, kedvezmények özönével tölthetett három esztendőt kedves papájával a Gyűjtőben, de később nekik sem kellett a munkásosztály életkörülményeiben osztozniuk. Ez a veszély szinte senkit nem fenyegetett az "elbocsátott légió" ÁVH-saiból, mint ahogy a fent említettek bizonyítják, az összetartás a későbbiekben is megmaradt. Térjünk vissza Péter Gáborhoz, mert Rákosi, később Kádár is őt tekintette legnagyobb bűnbaknak közel tíz esztendeig tartották fogva állam- és népellenesség vádjával: 1956 után a Gyorskocsi utcában személyesen találkozhatott (zárkatársként) elvtársaiból néhánnyal. Az tény, hogy a "rácsos egyetemen" szerzett ismereteit méltányolták a későbbiekben; az érettségivel sem rendelkező, hajdani szabósegéd könyvtáros lehetett a Beloanisz gyárban. Bár nem kereste a nyilvánosságot, haláláig kerülte az önmosdató magyarázkodást, rengetegen tartották vele - többnyire titokban - a kapcsolatot, és akadtak védelmezői. Gobbi Hilda azt fejtegette kérdezőjének a Nők Lapja 1988. augusztus 13-i számában közölt interjúban: "Tudod, ki az igazi mártír ebben az országban? Péter Gábor, az a mártír. !"
Ne fikázd edoo-t, örülj, hogy tud valami érdekeset mondani a számunkra. Nem azért vagyunk itt, hogy feltehetően ma már halott emberek felett ítélkezzünk, hanem hogy megpróbáljuk megérteni, kik voltak, mit tettek, és egyáltalán, mi történt itt velünk.
"Talán kérhetném az et.nő címet a hitelesség miatt..."
Pardon...:)))
Akkor tehár Önben edoo elvtársnőt, mint
Eisenberger Benjámin újraszül. Péter Gábor elvtárs és Eisenberger Jolánné szül. Simon Jolán elvtársnő megbízható forrás- és családfakutatóját(vérrokoni szál nem kizárva) tisztelhetjük.
Most mondtad hogy kapott...Börtönt... Rákositól...:)))
De nagyon gyanús vagy nekem edoo...:)) Feltünően tájékozottnak látszol Eisenberger Benjámin illetve Eisenberger Benjámminé szül Simon Jolán ügyekben...
Csak nem valami kései leszármazott teszik lenni, hagyományápolási céllal?:)))
" Abban az időben pékből lett miniszter, kubikusból vállalatvezető. "
És a "kárpitosokról" se feledkezzünk el...:)))
Hanem.
" szanatóriumra Amerikába szakadt novérétől kapja a pénzt. 25 éves korától, 1931-től kezdve „Kicsi” és „Márvány” – ezek az álnevei – a nővérétől kapott dollárokból „főállású” kommunista. Nincs senkije, csak a mozgalom, feleségre is köztük talál (a jó kvalitású asszony Rákosi Mátyás közvetlen munkatársa lesz: 1945–53 között ő vezeti R. M. titkárságát). "
S mivel máshol nem lehet megtenni, állhon itt egy utólagos főhajtás a nagyon becsületes írónak Galgóczi Erzsébetnek. A Mama öltözik-et kétszer is sikerült megkönnyeznem.
Semmi furcsa sincs benne. Abban az időben pékből lett miniszter, kubikusból vállalatvezető. A szakmai tudás nem számított. A megbízhatóság volt az egyetlen mérce. A párthűség.
Szerintem érdemes lenne utánajárni, míg nem késő. Milyen volt az az újfehértói légkör, amiben nevelkedett? Mi lehetett a fejében? Ki volt a testvére? Simon Jolán nem írt valamit? Számított-e, hogy ő van az ÁVH élén, vagy ez mindegy volt? Hogy nyerhette el egy ilyen ember a szovjetek bizalmát? Technikai értelemben képes volt-e az ÁVH elvezetésére, vagy csak emblematikus figura volt? Milyen benyomást tett az őt közelről ismerőkre?
Egy ilyen figura miként tudta egyáltalán betölteni szerepét? Nem hiányzott az iskola, a nyelvtudás, a tájékozottság?