Hmmmm...
Olyan ez a topic, mint a pálinkafőzés: Ugyanabból az alapanyagból a mennyiséget csak a minőség rovására tudjuk növelni...
Mondjuk a paraszt sem ugyanaz ma, mint volt száz éve, - és ez tán a többi osztályokra - rétegekre is megáll.
És én - vessetek meg érte, - nem tartom az általános műveltség alapkritériumának a Heisenberg féle határozatlansági reláció ismeretét...
Igénytelen állat a teve, mint tuggyuk...
:O)))))
megg kellene fogalmazni, hogy milyen tulajdonságok, ismeretanyag megléte esetén lehet egyáltalán művelt emberről beszélni. Illetve egyes tulajdonságok, hiánya esetén, más területen meglévő többlet ismeretanyag nem helyettesítheti-e azt.
Meghatározni nem könnyű, de felismerni annál inkább. Olyan a műveltség is, mint a női szépség. Nehezen definiálható, de csak a vak nem látja.
A más területen meglévő többlet ismeretanyag nem helyettesíti a műveltséget. Aki sokat tud egy területről, arra az a szó illik, hogy szakember. A műveltséghez egyaránt hozzátartozik Wittgenstein és Einstein is a többi kövekkel /stein ;)/ együtt. Az sem tekinthető elegendően műveltnek, aki szanszktitül olvassa a Mahabharata-t, de mellesleg életében nem hallott a Heisenberg féle határozatlansági relációról.
Egyszerűbben, az a művelt ember, aki lapozgatva egy lexikont nem a folyamatos, döbbent meglepetés O betűjét formálja a száján, hanem többé-kevésbé ismerősként tekint a címszavak zömére, tudományágtól függetlenül. A súlyosabb elmélyültséget igénylő tudományokban persze nem kell feltétlenül jártasnak lennie, de kötelező róluk fogalmat alkotnia. Mivel olvasni könnyebb, mint mélyre hatolni, a művelt embertől megköveteljük, hogy elolvasson mindent, amiről elvárható, és mindent, amit ő vár el magától.
tulajdonképpen az egész vidéki lakosségra sütötted rá azt
Így van. Ha a vidéki lakosság paraszti életmódot folytat, akkor az is. Egy paraszt azáltal lép át más rétegbe, ha változtat a tulajdonságain. Művelt paraszt nincs. Az oximoron úgy oldódik, hogy ha egy paraszt művelődik, akkor az életmódjától függően átlép egy másik /pl. polgári/ kategóriába.
Könnyű azt mondani, hogy a parasztság összes erejét a létért való küzdelemre fordította.
De még mennyire könnyű. Ugyanis paraszt az, aki a létért abban a formában küzd, ami alapvetően a mezőgazdasággal kacsolatos anyagi eszközökkel való szoros kapcsolatban nyilvánul meg. Ha innen egyéb irányok felé tapogatózik, éppen a paraszti mivoltát adja fel.
Elfelejdkeztél a mezőgazdaságban meglévő időszakosságról. A holtszezonban bármilyen meglepő, de olvastak. Nem is keveset. Bár nem az Íliászt, de Mikszáth-ot, Jókait, Móriczot igen.
Nem felejtem el, de egyrészt a minimális olvasottság semmiképpen nem számít műveltségnek /abból sem lesz földműves, aki lelkesen gondozza otthon a fikuszt/, másrészt ez az időszakosság inkább csak fikció, hiszen földet télen ritkán művelnek ugyan, de az állat mindig enni kér és a termények feldolgozása sem állhat meg egy kis hótól.
Még egy lényeges kérdés. Én korántsem a XIX. századi parasztságról beszélek, hanem a mairól. És bizony a tapasztalataim azt mutatják, hogy Jókai helyett sokkal népszerűbb név a Dréher vidéken. :)
Kit nevezünk polgárnak? Melyek azok a kritériumok amely alapján odasorolsz valakit és melyek azok amelyek alapján kizársz onnan egy csoportot?
Most merült fel ez a kérdés? Ezt keressük az egész topicban. Leginkább azzal a módszerrel teszem, hogy mindazon rétegeket, amikre önálló meghatározást készíthetünk, kiemeljük a tömegből és a végére meg kell kapnunk a meghatározást. ;)
Először egy kis magyarázattal tartozom.
Azért a parasztságot emeltem ki mivel róluk van részletesebb ismeretem.
Ha már ennyi csoportra rásütötted a különböző szintű műveletlenség bélyegét, akkor szerintem, megg kellene fogalmazni, hogy milyen tulajdonságok, ismeretanyag megléte esetén lehet egyáltalán művelt emberről beszélni. Illetve egyes tulajdonságok, hiánya esetén, más területen meglévő többlet ismeretanyag nem helyettesítheti-e azt.
De mivel régen a magyar vidéken a parasztság élt szinte kizárólag és mindegyik paraszti csoportra többé-kevésbé rásütötted a műveletlenség bélyegét, ezzel tulajdonképpen az egész vidéki lakosségra sütötted rá azt. Ez viszont iszonyú nagy általánosítás.
"Ha jól belegondolsz, a paraszti életmód mellett egyszerűen nincs se idő, se mód arra, hogy valaki mélyebbre merüljön a szellemi tudományokba. De még az általános műveltséget utáni érdeklődést is megelőzi az a sarkalatos kérdés, hogy ettek-e már a jószágok."
Könnyű azt mondani, hogy a parasztság összes erejét a létért való küzdelemre fordította.
Elfelejdkeztél a mezőgazdaságban meglévő időszakosságról. A holtszezonban bármilyen meglepő, de olvastak. Nem is keveset. Bár nem az Íliászt, de Mikszáth-ot, Jókait, Móriczot igen.
(Lásd a "filléres" könyvsorozat hatalmas sikerét és nagy példányszámát.) Ide sorolhatom az arany és ezüstkalászos gazdatanfolyamokat is amely igenis növelte szakmai műveltségüket.
"Lehet persze egy magát túlnőtt falut városnak nevezni, mert az közigazgatási kategória. De a lakóit polgárnak? Fából vaskarika. ;)"
Felmerült még egy kérdés bennem. Kit nevezünk polgárnak? Melyek azok a kritériumok amely alapján odasorolsz valakit és melyek azok amelyek alapján kizársz onnan egy csoportot?
Ha meggázoltam volna az osztályszimpátiádat, hát bocs. :)
Mondjuk azt, hogy úgy jártam el a meghatározásoknál, mintha pálinkát főznék. Fogtam egy nagy halom mindenféle állapotú gyümölcsöt, beraktam rohadni egy kondérba, aztán lepároltam. Kiváncsi voltam rá, mi desztilálódik ki belőle. Jó maró házipálinka lett a vége, neked is megcsípte a torkodat. ;)
Persze biztosan van abban a cefrében sok friss gyümölcs is, de mit tegyünk, a pálinkában az dominál, ami a legrohadtabb volt.
A definícióknál igyekeztem az eszenciális állapotot megfogni, vagyis még inkább, egy-egy rétegnél, osztálynál a a domináns sötét démont. Az a nézetem, hogy mindenkinél először a rossz tulajdonságait kell számbavenni, mert onnan tudjuk, hogy honnan indulunk.
Különössen nem a gazdag parasztok tekintetében, akiknek műveltsége megegyezett a városi polgárságéval. Sőt ők alkották a mezővárosok polgárságát.
Azért ez kissé idealisztikus elképzelés, te sem tagadhatod. Ne számítsuk már be a műveltségbe, ha valaki tud írni-olvasni. Ez lehetett szempont párszáz éve, de ma már kevés. Ellenben igen jól felismerted a sorrendi elvet a meghatározásokban. Valóban, a parasztságot a félműveltségtől az analfabétizmusig terjedő skálába kényszerültem beosztani. Ha jól belegondolsz, a paraszti életmód mellett egyszerűen nincs se idő, se mód arra, hogy valaki mélyebbre merüljön a szellemi tudományokba. De még az általános műveltséget utáni érdeklődést is megelőzi az a sarkalatos kérdés, hogy ettek-e már a jószágok.
Te sem tagadhatod, hogy a műveltség, meg bármilyen nonprofit ismeret, csak akkor művelhető, ha napi foglalatosság késztet rá, vagy ha sok-sok időt áldozhatunk a megszerzésére. Megeshet, hogy valaki sok óra földművelés után még hajlandó elmélyülni Kirkegaard gondolataiban, de nem igazán jellemző. Arról nem is beszélve, hogy az ilyet a közeg minimum kinézi maga közül.
Összefoglalás: a tipikus parasztnak tökéletesen anyagiasnak kell lennie, mert a létét az anyag formálása határozza meg. Bármilyen egyéb törekvés a lételemét csorbítja, így minél minimálisabban műveli, annál hatékonyabb a maga területén.
Hogy a parasztság egy része alkotta a mezővárosok polgárságát, az mindössze annyit jelent, hogy a mezőváros maga egy nagy oximoron. Lehet persze egy magát túlnőtt falut városnak nevezni, mert az közigazgatási kategória. De a lakóit polgárnak? Fából vaskarika. ;)
Ez egyszerűen nem igaz.
Különössen nem a gazdag parasztok tekintetében, akiknek műveltsége megegyezett a városi polgárságéval. Sőt ők alkották a mezővárosok polgárságát.
Szerintem én kispolgár vagyok. És ennek ismérvei nálam a következők: galambetetés a tereken; kacsák rendszeres etetése a Feneketlen-tónál; ha nálam van egy plusz szatyor (akár Centrum-os), ráakasztom diplomata táskám fogójára, hogy ne külön-külön vigyem azokat lefoglalva mindkét kezem; hétvégen a cukrászdából a sütit úgy hozom el, hogy a csuklómat elfordítva a vállam fölött mintegy tálcát képzek a felfelé tartott tenyeremből és arra teszem rá a gondosan becsomagolt finomságokat; gyakori szóhasználatok: "nézd kérlek" vagy "mondok én magának valamit..."; gyakran igazítgatom otthon a csipketerítőt a cseréptartó állványon (... a csipketerítő eleve egy kispolgári kellék); rendszeres öntözöm a szobanövényeim. Azt azért szeretném leszögzni, hogy nem vagyok lakásbuzi. Továbbá rendszeresen nyírom, öntözöm
a füvet a házunk előtt is (amit oly sokan elhanyagolnak), és mindig rendre utasítom a csikkjüket eldobókat. Utálom a graffitizőket is.
Csak az értelmes lázadásról szóló graffitiket
dícsérem meg, a mai buta, művészetnek titulált krisz-kraszokat pedig sohasem!
Szerintem ez így nadon eccerű lenne! Bár én is szoktam, vetni.:)))
Éppen az, hogy a bevett szokás, bizonyos általam saját magam részére meghatározott elvárások teljesüléséért hajlandó vagyok (így már nem ugyanazért) többet fizetni! Törzshelyek!
:)
"A polgárság egy életmód. Bizonyos mértékben vagyoni állapot, de inkább kulturálisan zárt közeg. A polgár általában művelt, konzervatív, a napi életét körülírható szabályok alakítják, amikhez minden határon túl ragaszkodik. Enyhén arisztokratikus a szemlélete /családi kapcsolatok, hierachia, etikett/, de természetesen a maga lokális életterén belül.
A kispolgár az, aki szeretne polgár lenni. Vagyoni helyzetéből fakadóan már nem teljesen proli, a különbözőséget folyamatos előítéletekkel erősíti. A kispolgár lételeme a lenézés és az utánzás. Műveltségre nincs módja, mert ahhoz hiányoznak a kulturális gyökerei, ezért igyekszik legalább félműveltséget beszerezni, amit fitogtatni próbál lépten-nyomon. Helyzetéből adódóan jobboldali, de mivel lételeme a bizonygatási kényszer, erős hajlama van a szélsőségekre. Feltünő ismertetőjele, hogy szívesen hangoztatja polgári mivoltát, szemben a valódi polgárral, aki számára ez axióma, így nem kíván állandó bizonyítást.
Magyarországon igen kevés az első kategória, de annál nagyobb a második. A polgárságot helyettesítő réteg a /pl. rózsadombi/ parvenü. Ez a réteg az, ami nagyon vegyes forrásból ered, a közös viszonyítása alapja a rövid idő alatt megszerzett nagy vagyon és az ebből fakadó túlreagált legitimálási kényszer. Arisztokrata szeretne lenni, de nem tud ősöket felmutatni, polgár szeretne lenni, de az ismeretek és a kulturális örökség hiánya miatt ez számára lehetetlen. Tehát a kispolgári utat kell követnie sokkal radikálisabban, vagyis ki kell terjesztenie az előítéleteit minél nagyobb körre.
Új identitás
Az Európai Unióról szóló 1992-es, Maastrichtban aláírt szerződés határozza meg először az "Európai Unió polgára" fogalmat. Mint ahogy az államhoz is kapcsolódik a polgárság fogalma, úgy az európai polgárság az Európai Unió és polgára közötti viszonyt jelöli. Erre a viszonyra jogok, kötelességek és a politikai életben való részvétel jellemző. Ez lehetővé teszi a polgár számára, hogy jobban azonosuljon az Európai Unióval, és európai öntudatra tegyen szert.
A Maastrichti Szerződés 8. paragrafusának értelmében minden olyan személy polgára az Európai Uniónak, aki polgára egy tagországnak. Ez utóbbit az adott ország rendelkezései döntik el. A nemzeti polgári státuszt kiteljesítő európai polgári státusz a tagországok polgáraiéhoz hozzáadódó jogok és kötelességek összessége. Az európai polgári státusz - a nemzeti polgári státusztól eltérően - mindmáig nem támaszt követelményeket az Európai Unió polgáraival szemben.
Az 1999. május 1-jén életbe lépett Amszterdami Szerződés fokozza az alapvető jogok védelmét, megtilt mindenfajta kirekesztést, elismeri a tájékoztatáshoz való jogot és a fogyasztók védelmét.
Az alapvető jogok
Minden ember alapvető jogainak tiszteletben tartása - akár az Unió polgára, akár külföldi - az Európai Unió országai által védett demokratikus értékek lényege. Ezt az Uniónak és polgárainak tiszteletben kell tartania, a nemzeti bíróságoknak és az Európai Bíróságnak pedig be kell tartatnia. Ha egy tagállam ezeket súlyosan és rendszeresen megszegi, akkor az Unió politikai vagy gazdasági szankciókat vezethet be ellene. Egy olyan ország sem léphet be az Európai Unióba, amelyik nem tartja tiszteletben ezeket az alapvető jogokat.
Az európai intézményeknek tehát minden tevékenységükkel elő kell segíteniük a nemi, faji, etnikai, vallási, fogyatékosság, életkor vagy nemi érdeklődés szerinti kirekesztés elleni küzdelmet:
a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget az Amszterdami Szerződés garantálja. Arra sarkallja a tagországokat, hogy pozitív megkülönböztetést alkalmazzanak a nőkkel szemben, amikor egy területen vagy szakmai pályafutásukban komoly akadályba ütköznek;
vallási felekezetek, valamint filozófiai és nem felekezeti szervezetek jogát tiszteletben kell tartani;
számolni kell a fogyatékosok szükségleteivel.
Minden polgárnak joga van bíróhoz fordulni az európai jog betartatása érdekében. Esettől függően nemzeti bírósághoz vagy az Európai Közösségek Bíróságához. Az európai ombudsmanhoz is nyújthat be panaszt európai intézmény nem megfelelő eljárása ellen.
Kitágult élettér
Az Európai Unió polgári státusza új jogokat jelent a tagállamok lakói számára és fokozza érdekeik védelmét. - Joguk van más tagországba utazni, költözni, ott tartózkodni, munkát vállalni, tanulni, ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország állampolgárai. Csak indokolt biztonsági vagy közegészségügyi okból tagadható meg egy uniós állampolgár belépése egy másik tagország területére. Ugyanez vonatkozik a kiutasításra is. Három hónapot meghaladó tartózkodás esetén tartózkodási engedélyt kell kérni, melyet szinte automatikusan kiadnak öt évre (ez meghosszabbítható), azzal a feltétellel, hogy a kérelmező igazolja, hogy jövedelemmel rendelkezik, ami garantálja, hogy családját nem az új országnak kell eltartania. Munkavállalási engedélyre azonban nincs szüksége a kérelmezőnek.
Joga van szavazni és jelöltetni magát az európai parlamenti választáson és a lakóhelyén illetékes helyi önkormányzati választáson, ugyanazokkal a feltételekkel, mint az adott ország lakói.
Joga van egy másik tagország diplomáciai hatóságának konzulátusi védelméhez fordulni harmadik, nem európai uniós ország területén, ha saját országának nincsen ott követsége vagy konzulátusa.
Joga van petíciót eljuttatni az Európai Parlamenthez vagy fellebbezni a Parlament által kijelölt ombudsmanhoz, melynek az a feladata, hogy kivizsgálja az Unió polgára által megnevezett közösségi intézmény vagy szerv helytelen eljárását.
Az Európai Bizottság mint az Alapszerződések őre ügyel az európai polgári státusz helyes alkalmazására, valamint rendszeres jelentést készít az elért eredményekről és a felmerülő problémákról.
A tájékoztatáshoz való jog
Az Amszterdami Szerződésben foglaltak szerint minden jogi és természetes személynek, akinek székhelye vagy lakhelye egy tagországban található, joga van hozzáférni a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz, amennyiben ezt megfelelő közösségi vagy egyéni érdek indokolja.
Az uniós polgár tájékoztatásával az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok kiemelten foglalkoznak. Ezek az intézmények összefogtak, hogy megsokszorozzák az információs kampányokat a sajtóban, a rádióban, a televízióban és létrehozták a tájékoztatási központok hálózatát.
Az "Európa polgárai" elnevezésű információs kampány célja, hogy tájékoztassa az Unió polgárait az európai polgári státusz nyújtotta lehetőségekről és jogokról. Mindez megtalálható a "citizen first" Internet helyen.
kissé off, de szerintem ez egy remek vers a mai magyar polgárságról:
Kemény István:
Keresztény és közép
Hideg. Hideg az egész család.
A Ráday utcai ág is hideg,
a Polgár utcai ág is hideg,
a budakalászi ág is hideg,
ugyanaz a hideg kézfogás.
Hideg már az első biztos ősnél,
a királynő testőrénél Bécsben
és hideg a kétéves Luca Teréziánál
a bölcsödében, idefenn.
Hideg az egész tákolmány.
Sehol egy öngyilkos, sehol
egy betörő, sehol egy rohadt
szemét, mert hideg.
Becsülettel kielégített, de félig
megőrült feleségek, férjek
fel nem melegítik, mert hideg.
A szeretet neki hosszú,
de - mint a jég - nem is
lehetetlen, hideg.
A gyűlölet neki nehéz
de - mint a gőz - nem is
lehetetlen, hideg.
Hideg, hideg az egész család.
A Ráday utcai ág lakása,
a Polgár utcai ág lakása,
a budakalászi ág lakása
előtt is ott a szürke korlát.
A barátok ezerszer látják,
mert vannak barátok, és van szemük,
de a barátok mindhárom ágnál mások,
nem járnak össze, nem ismerik egymást.
Az a korlát nem érhet körbe
de ha körbeérne, akkor mi van?
drágább lesz a kenyér? Hideg.
Hideg az egész család.
Halakat, rákokat, skorpiókat
tart a fejében és vicceket,
mert a társalgás könnyen átcsap
beszélgetésbe, hideg.
El se hinnéd, ha elsorolnám,
milyen hősöket fojtott el egymaga.
Darwint és Freudot a szakálluknál
ragadta meg. Petőfit azzal,
hogy túl keveset élt, Bartók
Bélát meg egyetlen szóviccel
Dénes bácsi terítette le, húszban.
Hideg.
De nehogy valami tragikus, nagy nép
öntelt osztályát képzeld ám el,
ami a vesztébe rohan, és hiszi, hogy ő
csinálta a háborút, pedig csak
frontra megy, széthullik, elfújta a szél...
már hallom is a színészeidet!
jaj, nem! ez csak egyetlen család,
ami történetesen hideg.
Beleszületni egy pillanat műve,
szabadulni tőle csak gúnnyal lehet.
Együvé tartozás a többi.
Mert másfelől magát a sátánt
is felnevelné. Mert a gyerek az
gyerek. Ha már megvan, hát felnevelné,
vasárnap rántott húsra várná,
mikor már felnőtt, akkor is,
családja helyett családja volna,
pedig tudná mindenki hallomásból,
hogy ő lett a Sátán, és senki más,
és a Sátán se tudná, sírjon vagy nevessen
az ebédnél, ha megkapná a kérdést:
ugye azért nem iszol túl sokat?
Hideg, hideg az egész család.
És felmelegszik és örökre sértett
de megbocsátja, majd lehül,
és ezt csinálja csendesen.
Kihajtasz rajta: húsz év,
elfonnyadsz rajta: hatvan.
Veled is meg van áldva és
nélküled is, te jó gyerek.
Előre emlékszik, előre tervez.
Ott lesz a végén és képvisel.
Misét mondat, mert mindenre gondol.
Mindenre gondol.
"Ne emeljük föl szívünket,
fölemelkedik az úgyis."
"A polgárság egy életmód. Bizonyos mértékben vagyoni állapot, de inkább kulturálisan zárt közeg. A polgár általában művelt, konzervatív, a napi életét körülírható szabályok alakítják, amikhez minden határon túl ragaszkodik. Enyhén arisztokratikus a szemlélete /családi kapcsolatok, hierachia, etikett/, de természetesen a maga lokális életterén belül."
Már az elején megfogalmaztad a fentieket, hol tartunk most ezt folyamatában kellene láttatni a ma zajló politikai társadalmi jelenségek, irányzatok tükrében!
:J
Előre is köszönjük!
Ez jó!
"...hogy jelentős ráfordítások árán elérik, hogy egy szervezet magasabb költséggel, az alkalmazottak magasabb pszichés terhelése mellett hozza ugyanazon eredményeket, mint működésük megkezdése előtt...."
Hiába a gyakorlati tapasztalatok, mindig rámutatnak az elméletek hiányosságaira! Mindezek ellenére ezen réteg mégis rendelkezik azon képességgel, hogy az irántuk táplált keresletet egyre növelni tudja!
:)
"hová soroljuk a magasan kvalifikált nem műszaki tanácsadókat (pl. HR, vezetői/management tanácsadók, pénzügyi illetve befektetési tanácsadók), illetve az ezek képzésében dolgozó trénereket, oktatókat, szakelőadókat "
SZVSZ a (22) hozzászólás "humán értelmiségi" kategóriája áll hozzá(juk) a legközelebb. Alapelvnek tekintik, hogy a piacgazdaság mindenütt egyformán működik, illetve minden ember egyforma. Szakterületükön az általuk képviselt elméletek és munkamódszerek több forrásból dokumentáltan kimutathatólag a legeredményesebbek.
Gyakorlati munkájukra jellemző, hogy más gazdasági, társadalmi és kulturális környezetben végzett kutatások alapján tudományosan kidolgozott, és az adott kutatási területen bevezetett, mérhetően eredményes módszereket alkalmaznak (vagy jobb esetben adaptálnak) a tényleges alkalmazási környezetre való tekintet nélkül ("a szervezetnek fejlődnie kell, hogy eredményesen alkalmazza a bevezetett eljárásokat")
Szorgalmas emberek, komoly eredményeket érnek el a hazai környezetben, ezen eredmények összefoglalóan úgy jellemezhetők, hogy jelentős ráfordítások árán elérik, hogy egy szervezet magasabb költséggel, az alkalmazottak magasabb pszichés terhelése mellett hozza ugyanazon eredményeket, mint működésük megkezdése előtt.
Nincs két egyforma személyiség! De bizonyos szempontok szerint léteznek a csoportokba és az osztályokba sorolásuk. Ami egyben erejük az a saját korlátjuk is!
Azert "jo" latni innen alulrol,amikor 8 napon tul gyogyulo ertelmisegi attitudbol kifolyolag,probalnak belepreselni embereket bizonyos kategoriakba...
Pedig minden ember(ke) mas es mas,kar lenne elvenni toluk individumuk letjogosultsagat...
Ez a kis szalonaltalanositas semmit es senkit nem vihet elore,inkabb a megoldason kellene tornotok a fejeteket..:)
Vegigolvastam a topikot...
Mindent megertettem(?:),most mar en is lehetek poogar...?..csak 1 icike picike..:)
De...ha minden ugy igaz,ahogyan Belohin nemi szarkazmussal abrazolni veli(1 elmeny volt:),akkor nem is szeretnek az lenni...
Tanar ur kerem...mostansag mi a helyes letezesi mod..?:)
Kissé talán embertelenül leegyszerűsítve elmondható, hogy a "piac részeként" a fogyasztásban a társadalom minden "elemére" szükség van. Muszály a termelési folyamatokban résztvevőket megfelelő vásárlóerőhöz juttatni mert egyébként a termelés egy nagyobb része így öncélúvá válna. Szerencsére az igények azonban egyre növekvő irányába fejlődnek.
Az ember alapvető értéke a legtöbb társadalomban általánosan kiemelkedően meghatározott, de azon belül az egyenlőség természeténél fogva már nem szükségszerűen alapvető állapot, amit az adandó jogokkal szükséges leírni. A társadalom a vagyoni érték felhalmozás során szükségszerűen osztályokra tagozódik, amelyek eltérő életminőséget biztosítanak az egyénnek. Amit azután hovatartozásától függően adottságai és az őt befolyásoló körülmények alapján változtathat meg. Mi a polgári értékrend forrásait tárgyalnánk, ha eddigi segítőnk visszatérne!:))Vagy egy új jelentkezne!
:)
"Rövid" összefoglaló az eddigiekből, ha jól értetettem:
"A polgárság egy életmód. Bizonyos mértékben vagyoni állapot, de inkább kulturálisan zárt közeg. A polgár általában művelt, konzervatív, a napi életét körülírható szabályok alakítják, amikhez minden határon túl ragaszkodik. Enyhén arisztokratikus a szemlélete /családi kapcsolatok, hierachia, etikett/, de természetesen a maga lokális életterén belül. "
megj.: Tehát ez a referencia csoport, amelyet követendőnek tartanak az ide tartozni akarók!
"...A kispolgár polgárságra tör. Mivel senki nem lesz egy pillanat alatt polgár, ezért apránként kell elsajátítani a megfelelő aspektusokat, ami szintén nem megy azonnal. Tehát a kispolgárnak utánoznia kell a polgári lét egyes elemeit mindaddig, amig be nem gyakorolja magát annyira, hogy tökéletes legyen az utánzat. Ettől a ponttól kezdve már nem utánozza, hanem műveli..... "
"...Persze sok polgárcsalád esett áldozatául a mindent túllihegő politikai aktivitásnak /pl. kitelepítések/, da a polgár nagy túlélő. Jól megfigyelhető, hogy a szocializmus évtizedei alatt is megmaradt a polgárság renoméja /"régi polgári családból származik", stb./. Meg tudták tartani a kapcsolatrendszerüket is /nexus/, tehát képesek voltak egymás megsegítésére is egy nagyon bonyolult és etikettszerű protekciórendszeren keresztül. Sőt, később, amikor a káderek jórésze kezdett beleszokni az anyagi jólétbe /akik ugye főleg kispolgárok, munkások, parasztok/, igyekeztek közeledni a polgársághoz, hogy megtanulhassák legalább az alapokat. A polgárság jó része sikerrel adjusztálta a parvenüket, így folyamatosan felfelé haladhatott..."
"...Egyébként sok rossz elnevezés van. Itt van mindjárt a "polgári demokrácia" elnevezés. Egy igazi polgár nem demokrata. Számára a dolgok elintézésére a kompromisszumok, a kapcsolatok és a tekintélyelv használható. Szavazni a kispolgárnak kell, mert más módon képtelen megegyezni. Tehát amiben élünk, az helyesen kispolgári demokrácia."
Szóesett még a nem oda tartozókról is....el kell olvasni!
Mint minden egy -egy gonolatsorból kiragadott szövegrész ez is bizonyára torzít! Ugyanakkor lehetőséget ad a félre értések tisztázására és új gondolatok felvetésére.
Az előzőt pontosítsuk az utóbbira pedig a felvetés: Mi van a mai fiatalság polgári jövőjével? Pontosabban hogyan nőhet fel az új igazi magyar polgárság a mai "nehezen követhető ágyúdübörgés közben". Remélem felvetésem érthető és most is remélem csak elemző!
Remek összefoglalások (biztosan sokan sértőnek találják majd), le is zsíroztam őket ínséges időkre...
A közgazdászok és menedzserek (ez is mily sokféle emberre ráhúzható szó) kapcsán kérdezném a Tanárurat :) hogy hová soroljuk a magasan kvalifikált nem műszaki tanácsadókat (pl. HR, vezetői/management tanácsadók, pénzügyi illetve befektetési tanácsadók), illetve az ezek képzésében dolgozó trénereket, oktatókat, szakelőadókat (akik rendesen nem kisfizetésű állami egyeteken, hanem business schoolokban dolgoznak).
Tehát nem a "manager-típusra" gondolok.
És kérném a parvenü definícióját is, mert bár nagyjából tudom, mit jelent, de szeretném tudni, jól tudom-e...
Az államforma nevében a "polgári" szó arra utal, hogy az államszervezet a polgárok (nem a citoyenek, hanem a bourgeois-k) érdekének képviseletét látja el és ezért a kormányok minden lépése ezen réteg érdekét szolgálja. Nem csoda, hogy nem sok kedvezményt hoz a dolgozó emberek megsegítésére, bármekkora "demokrácia" is legyen Magyarországon.
Neeem, azért nem eszik olyan forrón a kását! :-)) Attól még, hogy a dolgozó emberekből sikerült kiölni minden reményt arra, hogy végre egyszer ő is beleszólhat a dolgokba és nem a feje fölött hozzák a döntéseket, az osztálytársadalom él és virul.
