És bizonyára életem végéig sajnálni fogom, hogy ebben az időszakban nem volt lehetőségem Mylene Farmer koncertre mennem (azóta sem sajnos), mert ezek elképesztő show-k voltak. Manapság meg olyan szinten elszálltak a jegyárak, hogy egész egyszerűen ennyit nem ér nekem az, hogy már nem a legdicsőségesebb korszakában lássam.
Nekem már elég régen véget ért a rajongásom, az Anamorphosée - Innamoramento - Avant Que L'ombre... albumtrió volt számomra Mylene karrierjének a csúcspontja, és azóta csak a folyamatos visszaesést látom, talán a No. 5 . On Tour volt az utolsó kiadvány, amit megvettem. Valahogy elvesztette Mylene azt a varázsát, ami miatt megszerettem. Középszerű lett a dolog, és ha valamit, akkor ezt nem tudom tolerálni ilyen különleges előadó esetében.
Bár vannak apróbb hírek Mylene-ről is mostanában, de engem az érdekel mi van veletek, régi tagok mostanában. Most olvastam vissza a fórumot egészen a kezdetekig, és kíváncsi lennék mi történt veletek azóta? Én nem voltam annyira aktív anno, de mindent elolvastam anno. Szóval? Judelaw, Szmonique, Cliftony és a többiek! Tart még a rajongás is?
Mi 18-án este voltunk a koncerten és óriási meglepetésemre Sting is besétált a színpadra, hogy élőben adják elő a Stolen Car-t a szokásos virtuális duett helyett.
Imádtam a koncertet, de bennem is felmerült, hogy a L'Horloge mint záródal akár arra is utalhat, hogy ezt a fellépéssorozatot tervezi az utolsónak. Milyen szépen keretes szerkezetbe is foglalná az elmúlt 30 év koncertjeit ezáltal.
Bár már nem sokáig fogja tudni eladni magát szexi démonnak a rengeteg botox ellenére sem, szóval lehet, hogy nem kell 6 évet várni egy újabb koncertre.
Ott voltam a 12-i, szerdai koncerten. A M'effondre és a Je te rends ton amour volt számomra a csúcspont. A Revert elrontotta, mást kezdett énekelni, újrakezdték. Van egy mashup, Fuck them all/C'est dans l'air, jól sikerült. A show-elemekre ezúttal sem lehet panasz. Szerintem a koncert eleje kicsit laposabb, de a második fele nagyon erős.
44 evesen egy csaladi nyaralast mar elöbbre helyezek a koncertre utazasnal.
Genfbe atruccantam volna, de Parizs most annyira nem vonz.
Ebben biztosan közrejatszik az is, hogy a mostani es az ezt megelözö albumok (Interstellaires, Desobeissance) sem tudtak mar ugy lazba hozni.
1999-2006-2009-2013, ket parizsi es ket brüsszeli koncerttel a hatam mögött mar nem erzem ugy, hogy belebetegszem, ha ez a turne most nelkülem megy le.
Persze, a kislanyomat szivesen elvittem volna az egyik show-ra, de talan lesz meg legközelebb...
Valahogy nem hozott lázba, de ez már jó ideje így van, valahol a No.5 után azt vettem észre, hogy Mylene hozza ugyan a kötelezőt, de már valahogy nem tud megújulni úgy, mint korábban. Nem rossz dal, de nincs benne semmi extra.
A Comme j'ai mal a koncertek titkos adu ásza. Én sajnos csak CD-n és dvd-én élvezhetem ezeket a koncerteket, de véleményem szerint az 1997-es dupla CD és a koncert DVD egyik legjobb dala volt. Talán ebben az is közrejátszik, hogy a stúdiófelvételt mindig is befejezetlennek éreztem, és élőben nem lehet úgy befejezni egy dalt, hogy letekerik a hangerőt.
Én szombaton abszolváltam. A setlist lehetett volna jobb, de így is remek volt. Nekem tetszett a Kraftwerkbe öltött Mylene. A duettek, különösen a második szenzációsak voltak. A színpadi technika hibátlan volt, az animációk is profik voltak, megnézném ismét, de sajnos nem lehet.
A három, általam is meglátogatott turné közül még mindig a 'Mylenium Tour' viszi a pálmát - azt a nyitányt egyszerűen nem lehet felülmúlni!
A másik kettő ('Avant Que L'Ombre á Bercy' és 'Tour 2009') sem volt rossz, de akkor is az a minden-vivő!
Egy bő hónap múlva megnézem ezt is, aztán majd nyilatkozom.
A setlisttel, és bizonyos látvány-elemekkel, koreográfiával nem vagyok teljesen kibékülve, de YouTube-os videók alapján én sem akarok előre pálcát törni.
A netre felkerült videók alapján nekem nagyon gyengének tűnik az idei turné. Persze ezek nem profi felvételek, és egészen más, ha valaki ott van a helyszínen, de én azt látom, hogy nagyon a látványra mentek, és az egészből elveszett a lélek. Ráadásul az utóbbi 2-3 albumon megjelent dalok nem is igazán koncertre valók. A táncoló robotok kb. 2 percig érdekesek, de utána már unalmasak. Lehet, hogy öregszem, és a mai fiataloknak meg ez kell, de én ismét csalódott vagyok. Mostanában inkább Francoise Hardy és Marie Laforet dalai között keresgélek, azok inkább bejönnek, mint a XXI. századi Mylene Farmer.
