Nagyon jók a fotók! Nem tudtam, hogy innen is látszik a Kordeschkopf (Kordeževa Glava) teteje. Amugy a Pohorje (Bachergebirge) az Alpok része, határhegység mondjuk az tény.
Bükk, Bálvány, 2023.07.30. Nyárhoz képest nagyon tiszta idő volt reggel.
1. DNy felé az Ivanščica (1061 m) 125 km távolságban, mellette az újudvari adótorony.
2. Tőle délebbre a Kalnik (Kemléki-hegység), legmagasabb hegye a Vranilac (643 m) 109 km-re, a látványos hegy tetején adótorony sziluettje látszik.
3. Az előbbi két kép a Ranolder-kereszttől készült, ez viszont már a kilátóból. A szlovén Pohorje hegység húzódik végig 150-170 km közötti távolságban, tőle jobbra a Kordeževa glava (2126 m) teteje látszik ki 210 km távolságban, ez már az Alpok része.
Nem volt tiszta idő, 22-24 fok volt, kifejezetten meleg, Dénesmajortól jó 6-8 kilométerre mentem fel a gátra (Dénesmajor van a legközelebb a határhoz) és mégis láttam halványan a Bihari-hegyeket!
Dobogókői kilátások 2022.02.26-án. Por nem volt, viszont pára az igen, de szerencsére a légkör nem volt turbulens. Most végre a Szitnyáról is sikerült rendes képet készíteni (lent), a felső kép pedig a Chopok, előtte a Jávoros, előtérben pedig a Börzsöny keleti lefutó gerincei.
Sikerült a napkeltét elcsípni, éppen másztam a létrán, mikor kibukkant a horizonton. Volt szél, így szívás is.
Amit fotózási (teleobis) célból el tudok mondani, hogy a Látó-kövek messze jobb hely, és egymás mellé rakva a fotókat, a Bálványról sem látszik több a Tátrából, így aztán felesleges önszivatás e célból felmenni a kilátóba. Minden más szempontból nyilván jobb a kilátó.
Köszi a leírást, jó az 5let! Néhol lehet ilyesmi táblákkal találkozni, Prédikálószéken is egész nagy van körba a korlátnál. Sztem mindenképp hasznos mert sokan nem tájékozottak (pl messziről jöttek, nem ismerik a kornyéket) a látványban, hogy mit látnak, és ez segít. Surlófények mindig jók, direkt szembe azaz nappal viszont nincs kontraszt, főleg ha itthonról a Tátrákat fotózzuk, ami mindig északias irányba adódik mögöttünk a nappal, így kontrasztszegény. Most inkább a nagyobb teleállású képekre gondolok. AZ emberek döntő többsége pedig nem hajnalban túrázik hanem nappal és merőben mások a fényviszonyok.
De hogy ne maradjunk kép nélkül.
20-ban igyekeztem megfigyelni minél többször a Neowise üstököst, ezért egyik alkalommal kimentem éjjel Dobogókőre és hát nagyon durva látvány fogadott. Rettenet tiszta levegő és hatalmas mennyiségű éjszakai világító felhőzet, nameg az üstökös. Szóval a fotó (üstököst most lehagytam róla) július 8-án 2:41-kor. A világító felhőzet adja a kontrasztot. Sajna elbénáztam, vagyis nem a Tátra volt a kiemelt célpont ezért a fotó csak 20sec és ISO400, így kicsit zajos, kicsibe ez nem látszik.
Bocsánat a késői válaszért! Nincs mentségem, egyszerűen figyelmetlen voltam és nem léptem ide. Igazán sajnálom!
Nagyon köszönöm a részletes és pontos választ kérdésemre. Felmerült egy javaslat, hogy néhány kilátóban a látható nevesített panorámát kihelyezve, növeljük az élményt a látogatók számára. A szokásos látóhatár sziluett helyett oldalnézeti domborzatábrázolás is szóba került.
A súroló fény miatt rendre változhat a domborzati kép, keresnénk azt a helyzetet, amikor a leglátványosabb helyzet áll elő. Persze az is lehet szempont, hogy a leglátogatottabb időpont domborzati képét tesszük fel. Ezért érdekelt az időpontok látványa. Ha megvalósításra kerülne a dolog, szeretnénk a leghasználhatóbb megoldást választani.
A kilátók mozgásáról írtakkal egyet értek, különösen a közölt expozíciók ismeretében. De látom, mind műszakilag, mind ruházatilag kellően felkészült vagy. Remélem, kívánom,még sok szép látványban legyen részed, amit másokkal, velünk is megosztasz.
Még egyszer köszönöm a korrekt válaszokat és elnézést a késlekedés miatt.
Stellariumból szuperül kiolvashatóak a szögek, meg még kismilló érték. Amugy mire kell az infó? Kiváncsi vagyok.
Téli fotózást komolyan veszem, beöltözök rendesen. Volt már, hogy Dobogókőn 3 órát álldogálltam. Volt, hogy Dobogókőn 3 gatyába (aláöltözet, mackó, GTX héj) voltam kint, de tavaly a nagy hidegben -15 fok volt Salgón (ezen a napon mérték a bükki töbörben a rekordhideget), akkor is kint álltam 1 órát a várban. Picit azért mozogtam, ugrálltam, az rengeteget segít. Bakancs alap, ha nagy hideg van és szél akkor kívűl Gore-tex cuccok (kabát, sapka, gatya) és hegymászó bakancs, vékony kesztyű, hogy lehessen nyomkodni. Néha szoktam vinni Windstopper maszkot, de 1x sem kellett még használni. Kintlétben vagyis egy helyben létben a 1,5-2h az általános. Ugyanis napkelte előttől számítva ennyi idő alatt nagyon megváltoznak a fényviszonyok és a látvány, színek, minden. Ezt érdemes végigfotózni.
Kilátókban nem bízok. 1 anyag van ami stabil, a beton (Galya-kilátó pl.). A többi mind képes mozogni. Na jó, prédikálószéki nem, de hát az hatalmas szerkezet. A Hármashatár-hegyen a kiskilátó pedig csak 1 szintes, és annál is szívtam. Igaz gyenge szél volt. Akkor is Tátrát fotóztam onnan hosszabb expóidőkkel és rá kellett jönnöm, hogy az a baj. A talapzatról semmi gond nem volt. 600mm vagy még 2X TC-vel fotózva kritikus mindennemű mozgás. A gépet is úgy állítom, hogy teljes elektronikus zárral fotózok, a D850 szerencsére tudja. Élőképből indítom az expót amikor a zár nyitva és a tükör is fent, így semmi mechanikai mozgás nincs. Nagyon megdobta a stabilitást a nemrég beszerzett Manfrotto Junior 410-es fogaskerekes fej. Precíz és masszív. A korábbi 3D fejjel nagy tele állásnál kb 10-15 sec (!!!) volt a csillapodás, most 5sec.
De hogy kép is legyen:
1200mm full crop-al. Sajna a 2x TC elrontja a képet már, de jól "közel hozza" a témát. Király-hegy, kereken 89 km-re. Kár nem álltak kint emberek.
Ebből a képből lett kivágva a felső. Itt nincs crop, az aljából lett picike lecsippentve.
Gratulálok, remek képek. A Látó-kövek is igazán jó helyszín, szinte mellvédszerűen védenek a szirtfogak.
Érdekelne, - a fénybeesési szögek megállapításához - milyen időpontokban került sor a két Tátra felvételére.
A Petőfi-kilátó persze magasabb, a kilátás is más. Szeles időben van a toronynak egy kilengése. De szélcsendben ez nem zavarhat. Persze a felszerelés fel- és lejuttatása a felső szintnél, nem kis mutatvány.
Bükk, Látó-kövek. Rezzenéstelen levegő, 0 szél és csend. Fantasztikus volt, főleg úgy látni a Tátrát, hogy nem csak a felső 4-500m-nyi részt láthatom, hanem 1000m-t vagy még többet Így aztán a képeken is nagyobbnak tűnik, pedig 120km a táv. Direkt ide jöttem mert a Bálványt nem mertem bejátszani a kilátó szerkezete miatt. Fél-1 másodperc környéki expóidőket kívántak a képek a kétszerzőnél (rekeszelés miatt), így jobbnak láttam a Látó-köveket betámadni. Nagyon COOOL hely, védett és kiváló a kilátás, nem mellesleg 3 perc az úttól. Petőfi-kilátó sem marad ki, legközelebb...Messze Bp-től na.
Napkeltekor a Magas-Tátrát a felhőzet miatt nem sütötte meg a kelő nap, csak az Alacsonyt, ezért ott volt rózsaszínes látvány, míg a Magas-Tátra jó fél órán csak keresztül árnyékban bújkált.
Lomnic felső része
Gerlach. Ha jól látom akkor szép gleccsermorána lóg ki abból a hatalmas hatlanból
A Bálványra nagyon megéri felmenni, onnan szinte biztos látni fogod szépena Tátrát az erre alkalmas időben.
Egyszer úgy jártam hogy mikor túra után felkapaszkodtam még csak a felhők látszottak a távolban. Hideg szél fújt, ezért nehéz volt megmaradni fent a falatnyi kis területen, de ez volt a szerencsém is, mert a szél szépen lassan kifújta a felhőket, és az egyre sötétedő alkonyatban olyan élesen tűnt fel a Tátra hogy hihetetlen volt.
"...Keleten a Felső-Borovnyák emelkedik, dél felé fordulva a Bükk-fennsík tárul elénk, majd nyugati irányba tekintve a Mátrától a Karancs-vidéken át egészen a Börzsönyig szállhat a kíváncsi tekintet. Nekem ez sem volt elég, bár felhős volt az idő, de vártam, mert pontosan tudtam, hogy mire számíthatok itt, a Bükk koronájának északi peremén. Esteledett, fagypont körül járt a hőmérséklet, keleti szél fújt, és egyszer csak lassan, de annál biztosabban elkezdett feltűnni valahol messze, a látóhatáron, a lengyel határ mentén hófehér csipkéivel szikrázóan csillogón a Felvidék koronája, a még innen, légvonalban kb. 140 kilométerről is csodálatosan szép Magas-Tátra! Elképesztő látvány volt, alig tudtam szabadulni tőle, a kezem már kezdett odafagyni a kilátó vaskorlátjához, de még mindig szájtátva bámultam, még sosem láttam ilyen tisztán."
Az a helyzet, hogy nincs időm menni (2 kicsi miatt főleg), na meg Salgónál nem tudok újat fotózni, Galyára sem járok emiatt. Ezeken a helyeken az utóbbi években sokat jártam, főleg reggel. Bükköt veszem célba már csak azért is mert onnan kiválóan látszik a Lomnic és környéke ami úgye máshonnan nyugatabbról egyáltalán nem látható vagy félig takarásban csak. Na de a Bükkből kiválóan, továbbá nagyon lelátni a hegylábak irányába. Salgó, Galya, ezekről 1800-1900m-ig lehet lelátni, Bükkben Bálványról 1500m alá is. Így aztán amíg Salgóról a Gerlach felső 3-400métere látható addig Bükkből legalább 1km-nyi felső része. Szóval az 1200mm gyutáv legközelebb a Bükkből veszi vélba a Tátrát. A helyzet az, hogy távcső vagy nagytele ide-oda, ezeknél olyan erősen jelentkezik a légköri turbulencia, hogy legtöbbször nem is lehet 600mm fúkusz fölé menni. Azt tapasztaltam, hogy télen rosszak a körülmények turbulenciát illetően míg április-májusban jók. Ekkor felmehet a kétszerező, nem a légkör hanem a fotószett lesz a limitáló tényező.
Ami viszont erős meglepetés és bakancslistás volt, az Dobogókőről az esti Tátra. 6 év alatt 1x sem sikerült, alig van évente alkalom este lecsekkolni sok tényező miatt, de most dec elején nagyon kiadta, volt a délelőtt elvonult hidegfront utn egy pár órás ablak, amikor nagyon jók voltak a feltételek a megfigyeléshez. Rohantam kifele fotózni Dobogókőre. A nagy táv miatt nincs opció nagyteléset játszani, 3-400mm-nél feljebb nem lehet menni mert a légkör egyáltalán nem engedi már. Ez a kép is 300-on készült, így még belefér az egész vonulat is. (Több fotót illesztettem a zajcsökkentés miatt)
Ami még jól sikerült, az a Madaras észak-északnyugat irányban, 100km-re Dobogókőtől. Nem jelentékeny a maga 1300+ méterével de azért jól mutat a havas fenyőerdős felső része. Előterében Nyugat-Börzsöny részei valamerre Márianosztra fölött.
Azért a Polyána (110km) és a Gyömbér (140km) gerince az Alacsony-Tátrában is jól mutatott.
Tavaly nem hiányoztál Salgóról, ez onnan jutott eszembe hogy éppen most rakták be újra a kilátós cikkemet, amelyben az első fotón ott is vagy(tok) éppen:
Hajdú-Bihar megyében Biharkeresztes és Berekböszörmény közötti útról, vagyis inkább az út melletti tisztásokról lehet látni a Nagy-Bihart (is), de csak nagyon tiszta időben (főleg télen vagy tavasszal). Elég távoli, de könnyű felismerni a tetején lévő antennáról. Érdemes távcsövet is vinni.
Az volna a kérdésem, hogy az erdélyi Bihar- hegység, illetve a kb. 1800 méter magas Nagy- Bihar mennyire látszik jól szép, tiszta időben Magyarországról?
Milyen gyakran lehet a magyar oldalról látni, és mely településekről?
Rysy 1,2m fókusszal, képkivágás. Téma szélessége a képen kb 1 km, táv 116 km. Már csak alkonyatra értem meló után Sagóba(2021.05.26.) de sikerült a nagyon nyugis légkörben 1-2 fotót kőnöm. Talán most volt az a felállás, hogy nem a légköri turbulencia hanem a telekonverterezett obi volt a limitáló tényező a képminőségben. Mindenestre télen közel sem lehetett ilyen részletes fotókat készíteni. D850 Sigma 150600C ISO64 F22 2s
Látó-kő, arra (lenne) a Tátra, lent az Odvaskő, távolabb a Lázbérci-víztározó vize.
