Jó, a vizipisztoly az rendben van. Én durvábbakra gondoltam.
Egyébként nekem egy darab macskám sincs, nem is volt, mindig "kölcsön" kapom őket :) Maguktól jönnek. A kóbor macska nálunk csak úgy van jelen, hogy az összes kóborol. Tudomásom szerint mindegyiknek van gazdája, de nem restellnek máshonnan is kiegészíteni étlapjukat.
A fegyelmezéssel nem szoktam neki markáns fájdalmat okozni. Inkább csak jelzésértékű a dolog, hogy tudja, mi az amit nem díjazok. Mostanában már a kiabálásra is reagál. A lényeg nem a kínzás, hanem a tanítás. Van akinek a vízipisztoly vált be erre.
A macskám még sose akart otthagyni, de volt olyan, amikor hazajöttem pár napi utazás után és felmászott rám, utána pedig napokig "őrzött", kísérgetett mindenhova a ház körül :)
Az meg bár úgy lenne, hogy egy macska oda hízelgi be magát, ahova akarja, de sajnos sok a kóbor macska, nekem is van pár stabil kajavendégem.
Csak lehet, hogy valami problémájából ered a harapdálás, amire orvosi segítség kell. Bár szerintem se a legjobb ötlet, de azért biztos, ami biztos, nem árt.
Lehet a macsekot bizonyos mértékben fegyelmezni, csak vigyázni kell. Ugyebár néhány gyerek is eltűnik otthonról efféle háttér miatt. A macskának azonban többnyire semmit se kell mérlegelnie, oda hízelgi be magát, ahova akarja egy kis kajáért, ha nem, akkor is többnyire tud egeret fogni. Szóval, ha nem vigyázol, garantált, hogy faképnél hagy a cicus.
Szerintem a "szegény kis ártatlan macska" szókapcsolat nem értelmezhető :)
A harapdálásért én még nem vinném állatorvoshoz. Ez kb olyan, mintha a másfél éves gyerekedet, aki minden rosszallásod ellenére konnektorba akarja dugni az ujját, rendreutasítás (szigorú rászólás, kézrácsapás) helyett elvinnéd elmeorvoshoz. Drága, fölösleges, traumát okoz, de legalább nem használ :)
Nem mondtam hogy bantalmazni kene azt a macsekot. Sot. Csakhogy akar van falkaosztone, (Van neki mert ugymond egy "agyondomesztikalt" fajta) akar nincs, kepes lesz megerteni, hogy hol a hatar jatek, es komoly dolgok kozott.
Ez kicsit olyan, hogy te sem ertekelned, ha a gyereked jatekosan bokan rugna. Nemtartom kizartnak, hogy igencsak megszidnad erte.
Egyebkent, en macsekom is harapos(volt). Igy raszoktattam, hogy a kezem helyett minden masba (ceruza/rongy/gumieger/egyebb macskavadito bizbasz.) harapjon bele.. Es nemlett agyoncsapva. :) Sot, kimosva sem. Har.. ehes vagyok, azt a daralot ki kene probalni. ^_^°°°°
*HalfDemon el, vadasz macskara.. Talal huto. ^_^°
Mielőtt még szegény kis ártatlan macsit ledarálnátok, mosógépbe dugnátok, vagy más, visszafordíthatatlan szörnyűséget követnétek el rajta:
Lehet, hogy el kéne vinni állatorvoshoz, ki tudja.
Másik meg hogy én is kapcsolatba kerültem egy harapós cicával: Játszani szeretett (5 éves felnőtt létére hajkurászta a gombolyagot is). Ha már unta magát, megpróbálta valahogy játékra terelni a szót, csakhát macskáknál, éles karmokkal, fogakkal nem túl szerencsés. Le kell vezetni a "kilóméterhiányukat": muszáj lesz játszani vele.
A harmadik, hogy a macsekoknak nincs falkaösztönnye, hogy akármilyen gazdához odaláncolódhassanak: ha nem teccik neki, odébb fog állni. Szóval, ha meg akarod tartani a cicust, ne verd. Nekem is volt egy "kölcsönmacskám" vagy fél évig: Szabályosan, minden este hozzám jött lelki támaszra. Otthon nem törődtek vele. Egyszer, hogy elutaztunk egy hétre, végleg eltűnt :(.
Én épp most gyakoroltam önkritikát a Matskák2-ben, ha odanézel, láthatod, hogy néha még egy régi matskás is elveszti a fejét és pedagógiailag ön- és matskasorsromboló dolgokat követ el. (Bár így körülnézve utólag, inkább csak ön:)
De azért ne veszítsd el a harci kedvet, ha nem akarod földi pályafutásodat egykoron fotel alá bekotort véres mócsingként végezni!
tegnap este kiprobaltam a modszeret, egy elet es tudomannyal suhintottam meg a cicankat, csak a 4-5.-re vette eszre, h nem viccelek. baromira megsertodottt, bevonult a konyvespolc ala, ugy kellett onnan kihuzni fel ora multan. megsajnaltam kicsit, igy el kezdtunk jatszani: eger eldob, macska visszahoz, de sohasem a labamhoz, ugyhogy elkezdtem tanitani a "hozd vissza az egeret" jatekra, asszem nem ertette meg, h mit szeretnek, pedig sokat probaltuk. hat cicaidomar mar biztosan nem leszek...
sz'al elkezdtem a "nevelest", de felek kicsit keso egy masfel eves cicanak most megmondani, h ne bantsd a gazdit, te!
Kedves Felixanyul,
Sajnos sziámi cicám még nem volt, így speciális problémákra velük kapcsolatban nem biztos, hogy tudom a legjobb választ. Ezért azt ajánlom, próbáld megkérdezni Vadász Magdit vagy Dobi Ilonát, mind a ketten nagyon jó sziámi, ill. thai tenyésztők, tőlük biztosan a legjobb választ kaphatod a kérdésedre! A Macska újság szerkesztőségében meg tudják mondani az elérhetőségüket, a szerkesztőség száma: 26-373-243.
Addig is nézd meg talán a következő link macska "neveléssel" kapcsolatos tanácsait: http://www.extra.hu/mokusfalvi/macska/fogle.htm
Magam sosem fogom elfelejteni a Micike cicámmal töltött első évem: akkoriban soha nem tudtam magam kialudni, mert amint kidugtam a lábam álmomban a takaró alól, a kis drágám vagy megharapta vagy elkezdte pofozgatni a tűhegyes karmocskáival... Ennek következményeként nemsokára már mielőtt kidugtam volna a lábam, rémülten felriadtam, hogy jajj nem szabad kidugni, mert a haramia kisasszony megtámadja!!! Szerencsére ő egy éves kora után kinőtte ezt a rossz szokását, megkomolyodott és egy aranyos, kedves perzsacicává nőtt fel :)))
A sziámi cicákat mindig csodáltam, sajnos eddig még egy ilyen cicám sem volt, de azt jól tudom, hogy alapvetően különböznek pl. a perzsáktól.
A cicád végleges jó útra térítéséhez jó lenne tudni, mi lehet az oka a viselkedésének - pl. ivartalanítva van-e vagy nincs-e valami rejtett betegsége, nem hanyagoltad-e el, stb. Az okok megtalálásával és megszüntetésével lehetne a leghatékonyabb eredményt elérni. Fenyíteni végképp nem ajánlom, kivéve a fenti linkben a Bruce Fogle által említett esetben és módon!
Sok szerencsét és boldogságot kívánok vele!
Üdvözlettel:
Cat
Hát pedig döntened kell. És úgy látom, ezt meg is tetted, életed végéig harapdáltatni fogod magad.
Az "egyszer elsül a kezem ..." c. mutatvánnyal valóban csak rossz eredményt lehet elérni. Nem találomra kell elsüljön, nem dühből, hanem _mindig_ és _következetesen_ ha olyat tesz, amit nem szabad. Nem kell akkorát vágni a macskára, hogy megkéküljön, bőven elég ha meglegyinted, az üzenet a lényeg, éspedig az, hogy amit csinál, azt nem díjazod.
Az enyém már rég fürgébb annál, semhogy nagyon megcsaphatnám, max. ujjheggyel tudom érinteni, de ez elég is, mert tudja hogy épp kiakadtam azon, amit csinál, és nem csinálja többet.
A legtöbb matskás szereti azt hangoztatni, hogy a verés nem használ, de nem a francokat (ja és a "verés" szó olyan brutális, pedig a macskával tényleg nem kell brutálisan bánni). Kicsi korában tovább tartott, de ha 3x 4x újra próbálkozik és látszólag hiába minden erőfeszítésed, akkor sem hülye az az állat, megérti hogy mit akarsz, csak még párszor kipróbálja, hogy _tényleg_ ugyanúgy fogsz-e reagálni. Ha nem akarod összezavarni a világról szóló tanulásában, ne adj összevissza válaszokat neki. Magyarán, ha egyszer megcsapod valamiért, akkor ugyanazért _mindig_ csapd meg ha látod hogy csinálja.
Mióta felnőtt, 1 azaz egy db suhintás elég ahhoz, hogy: ne másszon az asztalra, ne kaparja az új szobanövényt, ne pofozza a tengerimalacot stb. Idén látott először karácsonyfát, az alsó díszt egész pontosan 1x pofozta meg. Mostmár többnyire az is elég, ha valamiért kiabálok.
az ujsaggal mar en is probaltam, zokon veszi, ugyhogy hatasosnak mondhato, csak az a baj, h nem vihetek magammal mindenhova egy osszesodort nepszabit. a kezzel verest meg ellenzem, egyszer elsult a kezem es utana nagyon, de nagyon szegyeltem magam es nem gyoztem bocsanatot kerni a kishujetol, aki eppen a vasarnapi sultcsirket falatozta az asztalon.
amit elfelejtettem a topicnyitoba beleirni: amikor rajta van ez a roham, hihetetlen durva hangokat ad ki, olyasmit, mint tuzeleskor.
egy nagy tasli neki, szokjon le róla. a mienki is anno élvezettel lesett az ajtó melletti könyvespolc alól édes kis fedezékben várakozva a megjelenő lábakra...:O))
A legtöbb matskás valószínűleg felháborodna a véleményemen, de én igenis megcsapnám a macskát ilyenkor. Azonnal, ahogy harap. Nem agyonverésre kell gondolni, bőven elég odasuhintani egy összecsavart újsággal, csak legyen egyértelmű a jelzés, hogy nem díjazod a dolgot. Épp ezért nem is szabad 1perc vagy negyedóra múlva, hanem azonnal.
kedves kiválasztott szerencsések, akik egy cica emberei vagytok,
Mazsom nevű, gyönyörű, másfél éves sziámi lánycicánk vagy két hónapja különös "játékba" kezdett. vadászik ránk vagy inkább rám. a párom kevésbé esik áldozatául, engem viszont gyakran zrikál. ilyenkor akkora lesz a pupillája, hogy alig látszik ki a gyönyörű kék irisze, lassan körbejár, majd megfontoltan megharap. a legkülönfélébb helyeken. éjszaka azt a testrészemet részesíti előnyben, amelyik kilóg a paplan alól, ezért volt már olyan, h teljesen begubózva kellett aludnom, h békén hagyjon végre.
ezek a "rohamok" van hogy csak egy-két harapásig, van hogy félóráig is eltartanak és őszintén megvallva elég ijesztőek. nem tudom mi lehet az oka, mert igazán szeretem őt, én főzöm a kajáját, tisztítom az almát, játszom vele és egyáltalán mindent megteszek azért, hogy neki jó legyen. tudom, h szeret, mert amikor éppen nincs rajta ez a roham, akkor az ölembe ül, kényeztetteti magát, jobb híján (pasim) velem alszik, szóval úgy tűnik minden rendben. csak ezek a harapási rohamok ne lennének...
ki tudja, mi lehet ennek az oka? és főleg, hogyan lehetne elérni, h szokjon le róla?
