Megvan a könyv? Valahonnan letölthető? Vagy papír alakban jutottál hozzá? Mit ír a brit tengeralattjárókról? Tudom, ez Légi topic, de nagyon fontos lenne a tengeralattjárós eseményekről tudnom. Kérlek segíts! E-mailt is írhatsz.
Nekem ez a könyv van meg:
http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/1557506515/ref=br_lf_b_14/202-3462155-4192655
Korábban több beosztásban is dolgozott, van egy sztorija a fenit könyvben, hogy úgy lopakodott egyszer egy amerikai CVBG néhány mérföldes közelébe (éjszaka) egy rombolóval az Indiai Óceánon, hogy kivilágítatta a hajót teljesen, amikor az amerikaiak rádión megkérdezték, hogy kicsoda, akkor egy indiai akcentussal beszélő rádiósa közölte, hogy ők a "Ravalpindi" luxushajó. Erre az amerikaiak békén hagyták, aztán mikor már csak pár mérföldre voltak a hordozótól, Sandy telefonon átszóllt, hogy bumm!, most indultak az Exocet-ek.
(Ez valami fogadás volt, vagy gyakorlat, vagy ilyesmi.)
Már egyszer kértem egy-két adatot,és most újra a Topicba írókhoz fordulok, ha még egyáltalán jár erre vki:
-keresek könyveket, képeket, adatokat, mindent Sir John ,,Sandy" Woodward tengernagyról. Tudtommal ő is tengeralattjárós volt. Hogy került egy felszíni hajóhad élére? Mi a véleményetek róla?
Huhh, mennyi információ, köszönöm a képet és a linkeket!
A minap láttam egy dok.filmet Falklandi háború II.rész cimmel, a Discoveryről vették fel nekem( sajna, nem vagyunk szerződésben az UPC-vel). Hát én teljesen odavagyok még most is, mit mondjak. Világéletemben azt hittem, ááá volt egy kis csihi-puhi a tengeren meg Goose Green-nél, néhány brit meg argentin halt csak meg, semmi komolyabb háború, csak egy kis lokális helyi válság és kész. A dok.filmben mutatták a teljesen kiégett Atlantic Conveyort(jól írtam?), de a legjobb pillanatok a Sir Galahad megtámadásánál voltak. Istenem, azok az argentin Skyhawkok olyan alacsonyan és közel repültek a brit hajó felett, hogy majd lelassítva is megnézem, hátha látszik még a kabinban a pilóta is! Hogy az a Galahad hogy lángolt, cccc.! Én sosem voltam repülő-mániás, engem a tengeralattjárók kötnek le, az általam kért adatok is a Falkland Sub War miatt érdekesek, de ezek a felvételek még huszonvalahány év után is döbbenetesek!
Ugy veszem észre, kezd a topic leereszteni, ne adjátok fel, írjatok még!
Na, ma grafomán hangulatomban vagyok:)
Az elsőre értelem szerint francia oldalakat érdemes keresni, mert végül is ők dicsekednek vele marhára (no meg az argentínok)
francia nyelvű francia nyelvű angol nyelvű angol nyelvű
Halihó!
Egy kérésem lenne( már ha van még itt vki egyáltalán):- adatokat, webcímeket keresnék az argentínok Neptune tengerészeti felderítő gépeiről, elsősorban az érdekelne, hogy mely körzetekben, mely brit hajókat derítettek fel(pl.: a Haditechnika azt írta, hogy a Sheffield-et is egy Neptune mérte be először)
- szintén adatok kellenének a britek által a Dél-Georgia szigeteknél használt helikopterekről, különösen a fedélzeti radarokról, és a fegyverzetről.
Üdv:T.
Szerintem, ha a katonákat partra sikerül tenniük a britteknek, akkor mindenképpen nyertek volna. ezt hogy érted ? :-O
szerinted kik nyerték meg a háborút ?
Van egy könyv : Robert McGowan - Ne sirass törzsőrmester. Riportkönyv, a konfliktust tárgyalja, inkább alulnézetből (gyalogság). De érdemes elovasni, mert véresre röhögtem magam rajta. A mottó a végén: Napóleon azt mondta, hogy katonái a gyomrukkal meneteltek Moszkváig, de a Falklandokat a brittek a humorérzékük segítségével foglalták vissza.
Szerintem, ha a katonákat partra sikerül tenniük a britteknek, akkor mindenképpen nyertek volna.
Állítólag az egyik britt hordozó bekapott egy exocetet, mivel kb egy hónappal a tűzszünet után kötött ki a falklandokon, és az oldala jó darabon újra volt festve.
Wow.
Itt van egy hely, ahonnan le lehet tölteni gagyi realmediákat, az egyiken egy Argentin Etendardra függesztenek egy Exocet-et, a másikon meg A 14. de Mayo-ra szállnak le gépek, A-4-esek, Etendardok, meg tán egy Tracker vagy mi.
Ebben teljesen egyetértünk (talán a helikopterrel nem: az nem a Tűzföldön volt?), én abban a hozzászólásban pusztán katonai oldalról boncolgattam a témát, mert korábban elhangzott az az állítás, hogy (kb., nem pontosan idézve): ha nagy gáz lett volna, akkor az USA kisegíti az angolokat.
azért a helyzet ennél kicsit árnyaltabb volt.
A Falkland-malvinas konfliktusban az USA igen kényes helyzetbe került. Nyíltan ugyanis nem állhatott ki legszorosabb szövetségese Nagy-Britannia mellett, mert akkor az egész "hátsóudvar" - Latin-Amerika - azonnal fellázadt volna. (nb. a SZU sietett "szolidaritásáról" biztosítani Argentínát).
Ezért aztán az USA csak közvetve (logisztikailag) támogatta a briteket, amiért szintén elég sok hőzöngés volt Dél-Amerikában.
Egyedül Kolumbia volt "sokatmondóan" hallgatag azokban az időkben, míg Chile pedig egyenesen támogatta a briteket (ez utóbbira jó példa az Andokban rejtélyes körülmények között lezuhant SAS helikopter máig tisztázatlan esete).
A többi latin-amerikai ország egyöntetűen Argentína-párti volt. Éppen az egyik Valianttal történt meg, hogy utántöltés közben eltört a csonkja és - üzemanyag hijján - kénytelen volt brazil repülőtéren leszállni. A legénység előtte gondosan megsemmisített minden értékes információt, a gépet pedig a brazilok lefoglalták és csak hónapokkal később adták vissza...
Ilyen hidegháborús körülmények között az USA részéről igen kellemetlen lett volna nyíltan (nyíltabban) kiállni az angolok mellett, mivel Latin-Amerika akkor egyértelműen amerikai befolyási övezet volt és az oroszok sokmindent adtak volna, hogy megvessék a lábukat valahol Kuba és Nicaragua (+El Salvador) után....
A "nagy gáz" definíciója talán az egyik, vagy mindkét hordozó elvesztése.
Ebben az esetben szerintem az angolok nem tudták volna megvárni, míg egy amerikai CVBG a helyszínre ér -- ha egyáltalán valóban hajlandó lett volna az USA erre.
Akkor szerintem azonnal hazamentek volna, akár a partraszállás előtt, akár utána követekzik ez be, mert egy hordozóval (vagy hordozó nélkül) az argentinok komoly (vagy teljes) légifölényben lettek volna a szigetek felett mindenképpen, de még az angol flotta feje felett is.
(Minél messzebb viszik a szigettől a megmaradt hordozót, annál nagyobb biztonságban van, de egyben annál kevesebb a lehetősége a hidfő támogatására.)
