Ez ugyan nem akkora ujdonsag, de azert van koze az elozo hirhez:
(Index, Januar 8)
http://index.hu/tech/szoftver/mslobbi/
Washingtontól Johannesburgig a világ számos kormányát igyekszik meggyőzni a Microsoft arról, hogy veszélyes dolog nyílt forráskódú programokat használni az államigazgatásban. Megdolgozott köztisztviselők és képviselők fellépése, illetve időnként százmillió dollár értékű ajándék szoftver ad súlyt a Windowsot féltő redmondiak érveinek.
" 11 milliárd magyar forint zárt kódú szoftverekre Jan. 08, 21:32:33
Trunkics Tamás küldte be a hírt:
Mint több helyen is megjelent, 11 milliárd Ft-ért vásárolt M$ és Novell szoftvereket a miniszterelnökség. Elgondolkodtam a dolgon.
Ha már itt tartunk, akkor úgy gondolom, hogy lépnünk kellene valamit! Mindenki írja le (kultúráltan) a véleményét, és küldje el a kozbeszerzes@meh.hu címre! Ezen kívül még (külön levélben, hogy ne lehessen szűrni) menjen még egy levél az info@ihm.hu címre is. A levélben kérjetek visszajelzést, választ is!
Úgy gondolom, hogy legyen ez tiltakozásunk módja ezentúl minden alkalommal, ha valami hasonló baklövést csinálnak. Így ha más nem, legalább az, aki olvassa úgy fogja gondolni, hogy tenni kellene az ilyen levelekkel valamit, és ha van egy kis szerencsénk, nem a levél törlésével fogja azt megtenni. :(
Meglátásom szerint sajnos nagyon szórják a pénzünket, pedig sokminden másra is lehetne azt költeni, ha másra nem, átképzésre, hogy legközelebb már ne kelljen M$ és Novell cuccokra költeni. A "néphez" legtöbbször nem jutnak el az ilyen hírek. :-(
na jó, ne OOo legyen, hanem pl. StarOffice, ugyanolyan piaci termék, ugyanúgy tökéletesen kifejlett, "csak" lényegesen olcsóbb. és még drága oprencert sem kell venni alá, ha nem futi arra
én egyetlen alaphelyzet látok csak, és te mint a kommunizmus kritikusa talán ezt megérted: van az adófizetők pénze, meg van, aki ezt elb*ssza. mellékes, hogy mire, a lényeg, hogy elkölti. namármost én nem szeretem, ha túlontúl sok pénzt költenek el fölöslegesen
ha leírja vki, hogy mire is kellett kihajítani 11 milliárdot, talán végigmehetnénk rajta
gyanúm szerint x ezer ms-office liszensz úgy ahogy van kidobott pénz, az államigazgatásban az égadta világon semmi olyan tevékenységet nem folytatnak office-szal, amit adott esetben egy írógép és egy abakusz ne tudna megoldani, nemhogy egy OpenOffice.org...
persze, biztosan van egy-két spec. dolog, ami nincs "olcsóbb" rendszerekre, de nem hinném, hogy az 11 milliárd lenne
egyszóval ez az úgymond "liszenszvásárlás" nem más, mint tömény dotálás. és most nem a linuxos beszél belőlem, hanem az adófizető.
Sokból. Csak épp kérdés, hogy azokból mikorra lenne szoftver.
Ez egy régi polémia, ahogy elnézem. Az egyik különbség a két konstrukció között (szerintem) az, hogy az egyik esetben valaki kifejlesztett valamit naygjából a saját befektetett pénzén, saját kockázatára, aztán árulja a piacon. Aki pénzt ad érte, az valami olyanért ad pénzt, amit elvileg akár másnap használatba vehet (és akkor még nem vettem figyelembe azt a tényt, hogy az államigazgatási vásárlások sokszor már használatban lévő szoftver "legalizációját" jelenti).
A másik esetben a vevő kiad valamennyi pénzt, majd izgatottan elkezdi várni a fejlesztés eredményét, amit majd valamikor elkezdhet használni.
linux.hun lévő hír, miszerint az m$ kiadja a media playerét linuxra az mire jó? már hogy mi értelme van egy szar programnak a portolására, mikor az mplayer így is kenterbe veri az összes video playert.
Szerintem a kulcs a DRM (Digital Rights Management). Így ez megjelenhet Linuxon is.
Ennél sokkal jobb dolog lenne pénzt belenyomni a sokak által használni kívánt alkalmazások profik által, főmunkaidőben történő kifejlesztésébe.
mélyen igazat adok neked. de hát ugye éppen most "nyomott" 11,5 mrd Ft-ot a kormányzat az m$-be és a novellbe (Ablakos kolléga nem is tudom ezt minek nevezné...)
ja, hogy a topikcímhez is tartozó kérdésem legyen: linux.hun lévő hír, miszerint az m$ kiadja a media playerét linuxra az mire jó? már hogy mi értelme van egy szar programnak a portolására, mikor az mplayer így is kenterbe veri az összes video playert.
Nem kéne leragadni a GPL-nél, a www.gnu.org-on fel vannak sorolva a GPL kompatibilis és nem kompatibilis licenszek, van belőlük egy pár. BSD, MIT, MPL, hirtelen ezek jutnak eszembe kapásból.
Nem biztos, hogy sufniban készül egy free szoftver. Egyrészt ott vannak az egyetemek, vagy más tudományos intézetek. Lásd pl. xBSD, Xfree86. Hirtelen most ez jut eszembe, de biztos van még.
Ezen kívül egyre több cég csinálja azt, hogy bizonyos termékeit, vagy a termék egy alap verzióját szabaddá teszi, vagy egy nagyobb cég beszáll egy OS projekt fejlesztésébe, és az OS szoftverből készít egy kereskedelmi verziót. Szerintem ez a legjobb model, van is rá példa (OpenOffice/StarOffice, Mozilla/Netscape, NetBeans/Forte, ArgoUML/Poseidon).
Itt pont nem arról van szó, hogy melyik a jobb minőségű op. rendszer! Nagyon infantilis a felfogásod. Attól, hogy a linux jobb, még nem egyértelmű, hogy lenyomja a win-t.
Ez nagyban függ attól, hogy melyiket adják el jobban. Az pedig marketing függvénye IS. Amihez pénz kell.
Ugyanis nem azt veszi meg a jónép, ami ismeretlen és hallomásból tudja, hogy esetleg jobb, hanem amivel tömik az agyát, főleg amíg ehhez meg is vesznek néhány döntés kompetens személyt.
pl lásd GNU Hurd. Sokkal szebb, rugalmasabb (talán valamivel lassabb) lenne, mint a monolitikus Linux kernel, de nem jut rá elég energia, csigasebességgel vánszorog előre.
1. lehet-e sufniban nagy, jó minőségű programot csinálni?
Igen, lehet, pl. nézzük az általad említett GPL-es programok többségét, azokat ahol nem nagy cég dobja be közösbe a kemény pénzekért kifejlesztett alkalmazását.
2. Érdemes, (költség)hatékony, gyors dolog-e sufniban nagy, jó minőségű programot csinálni?
Nem hiszem. Ennél sokkal jobb dolog lenne pénzt belenyomni a sokak által használni kívánt alkalmazások profik által, főmunkaidőben történő kifejlesztésébe.
Ha igaz lenne amit írsz akkor nem Létezne a Linux. Ezt a szöveget biztos én is megettem volna a Linux előtti időben :))
Mert az azért igencsak nagy projekt, nem arról szól hogy hazamegyek, és pár nap alatt írok egy szinezőprogramot. Mégis megcsinálták. Hogy hogyan ? Kérdezd meg Őket, el fogják neked árulni a titkot. (Ebből a stílusból jobban visszavenni már nem tudok :)
}}mert hosszú távon nem lehet lelkesedésből programot csinálni
"De lehet ! Tudod hány programozónak van "hobby programozási nyelve" ? Akik hazamennek a munkahelyükről és csak úgy programokat írogatnak ami nekik tetszik ?"
Itt nagy projektekről van szó, amelyeknél már nem biztos hogy a sokszor napi átlag fél-1 óra ráfordítás igazi eredményt hoz, szemben a koncentrált napi 8-10 óra munkával, amikor csak ezzel kell foglalkozni, és a feleséged nem nyaggat, hogy opensource helyett nyaralás kell a családnak (velem pl ez történik).
Oracle, AutoCAD, PhotoShop: kellene de nincs igazi OpenSource versenytársuk megbízhatóságban, teljesítményben.
StarOffice: komoly ráfordított tőke kellett hozzá, hogy legyen, majd cégesből OpenSource legyen. A tőkét cégek adták hozzá.
Féligmeddig ellenpélda: Mozilla. Nagyon jó a tervezés minősége, csak igen lassan készült el idáig is és a bugok javítására sincs elég kapacitás. Jah a pénz...
A tipikus programozó nem munka után, hanem munka helyett csinál ingyenes programot, mert 0 perc szabadideje van. Ezt is a cége fizeti meg.
Szóval bizony igencsak hiányzik a pénz az OpenSource-ból. Egy csomó projekt félbemarad, vagy rossz minőségű kóddal áll le, mert a kiürült családi kassza nem jól motivál...
Ez hosszútávon bizony érezteti majd a hatását, hiszen ha valamiből nem lehet megélni, nem perspektíva, akkor ki fog ezzel foglalkozni, erre céget alapítani, ezt tanulni?
ne haragudj, de tudod te, mi az a kommunizmus? a bocs által fölvázolt modellnek semmi köze ehhez
a világ minden országában használnak föl közpénzeket, csak nem mindegy, hogyan!
néhol úgy, hogy egy-két minisztert megvesz kilóra az m$, és akkor több milliárdos állami üzleteket kap az m$
néhol meg úgy, hogy rájönnek, közpénzből elég a programozót egyszer kifizetni, majd a karbantartási költésgeket hosszútávon fedezni, és az töredékébe kerül, mintha minden állami alkalmazott, iskolás, közintézmény stb. stb. számára megvennél egy piaci terméket.
utóbbi eset lényegében már-már maga a kommunizmus: nagy bazi monopólcég, amelyet állami dotálásból tartunk el.
ezzel szemben az open source egy rohadt erősen libertárius-anarchista gondolat
ha a microsoft francia vagy német cég lenne, a republikánusok már követelnék a szétbombázását az adott országnak... olyannyira nincs köze az m$-nek meg a piacgazdaságnak, csak hát persze saját háza táján senki sem söpröget olyan lelkesen...
megjegyzem, én absz. nem vagyok híve annak, hogy a linux a népek oprendszere legyen. illetve franc bánja, ha vki suse-t vagy mandrake-et használ, amíg vannak olyan disztrók, amelyekkel egy kicsit lehet hekkelni a gép és az sw határait
Tkp ebből azt is lehet vonni, hogy a GNU projektnek és általában ingyenes programnak nem is lenne szabad léteznie, mert sérti a kapitalizmus működési elveit...
A KÉRDÉS NEM AZ, HOGY A LINUX LENYOMJA -E A WINDOWS-T! A KÉRDÉS CSAK ENNYI: MIKOR ?
Teljesen egyetértek veled. Én semmilyen olyan dologtól nem féltem a Linuxot amit itt leírtatok.
Egyetlen módszer tudná csak legyőzni: ha a Microsoft jobb oprendszert csinálna a Linuxnál. De ez nem fog bekövetkezni. Ugyanis az a szoftverfejlesztés amit kihajtanak a managerek a fejlesztőkből (gyerünk siess, nincs idő tesztelni, belepofáznak felülről pénzügyi szempontból), sosem lesz olyan jó mint amikor valaki határidő nélkül, kedvtelésből csinálja, és korlátlan idő áll tesztelésre.
Itt tulajdonképpen már nem a Microsoftról van szó, hanem arról hogy lehet a legjobb minőségű szoftvert legyártani. Ha pénzt kapsz de hajtanak a munkában akkor nem. Ha pénzt kapsz, de nem diktál semmilyen manager/nincs határidő olyan meg nem létezik. Egyelőre jelenleg az a legnyerőbb módszer hogy csináld kedvtelésből úgy ahogy neked tetszik teljesen szabadon.
mert hosszú távon nem lehet lelkesedésből programot csinálni
De lehet ! Tudod hány programozónak van "hobby programozási nyelve" ? Akik hazamennek a munkahelyükről és csak úgy programokat írogatnak ami nekik tetszik ? 0 Ft bevétel, sok időráfordítás, mégis csinálják, mert ez egy tuti jó dolog ! Ha ez ismeretlen számodra akkor nem szoftverfejlesztő vagy, vagy a másik csapatba tartozol.
És ha az egészbe beleunsz, akkor a munkádat folytatja más :) Ilyen ember mindig lesz.
"nem lehet rá magán bizniszt csinálni"
úgy értettem, hogy nem lehet elvenni mástól a jogot, hogy használja (praktice public domain).
tehát pontosan ugyanarra gondoltam, mint Te, legfeljebb pongyolán fogalmaztam.
A lényeg: mégis csak van értelme a monopóliumok ellen dolgozó, államilag (központilag) koordinált fejlesztésnek, és talán ennek a segítségével lehetne pénzt pumpálni GPL-szerű fejlesztésekbe is, mert arra égetően nagy szükségük lenne.
/OFF: egyébként ha utána gondolsz, amit vörösnek minősítettél, az pont a sztalinista módszereknek mond legjobban ellent/
Tudomásom szerint az amerikai kormány által finanszírozott kutatás pont nem így zajlik. Egy fontos eltérés van:
amire az adófizetők pénzét költötték, az automatice publikus és nem lehet rá magán bizniszt csinálni...
Amire az adófizetők pénzét költik, az automatice publikus, és az adófizetők arra használják, amire akarják. Nincs kizárva az üzleti célú hasznosítás (mert akkor ad absurdum a TCP/IP-t nem lehetne fizetős cuccokba beépíteni). Kb. egy évvel ezelőtt pont emiatt volt felhördülés: ha ezeket a fejlesztéseket GPL alatt adnák ki, az jelentős szereplőket zárna ki az adott eredmények hasznosításából, azaz (negatívan) diszkriminálná az adófizetők egy jelentős részét.
Nem teljesen ide tartozik, de az Office témaköréhez tulajdonképpen igen. A kerneltrap-on -on van egy cikk, miszerint lassan futnak a MacOS X binérisok NetBSD alatt, annak a bináris emulációjával. Mivel Mac alatt van Ms Office, a NetBSD meg "majdnem" Linux (ne üssetek agyon...), a portolás talán nem lesz annyira nehéz. Lehet, hogy Lindows helyett jön a BSD?
Megfogtál, nem találtam én se rá utalást, az info egy belső MS-berekből származik. Nem konkrétan Linuxra kell portolni, hanem az antitröszt per valami elemét fogja azzal megkerülni a MS, hogy portolja. De nem akarok hülyeséget beszélni, hétfőn megkérdezem az embert, hogy hol lehet ennek pontosan utánanézni.
De az akkor is tuti, hogy MS ki fogja adni az Office-t Linuxra.
az USA által finanszírozott kutatás-fejlesztés 1 ellenpélda, ami működik.
Ez ugyanis már régóta hasonlóan folyik: amire az adófizetők pénzét költötték, az automatice publikus és nem lehet rá magán bizniszt csinálni...
várj, lehet, hogy az USA kommunista ország? ;)
"Tudod, csak elképzelem azt a versenyt, ahogy az adófizetők pénzéből lenyúlható egységért versenyeznek a "helyi programozók". Pl. miért helyiek legyenek?"
Gondoltam erre, csak nem akartam cifrázni. Nyilván egy CAD program fő része globálisan használható. Ezt nyilván 1 kis ország nem tudja megfinanszírozni, egy EU viszont igen.
Nemzeti nyelvi verziók, adóprogramok, könyvelés, speciálisan a helyi igényeket kiszolgáló kisebb programok viszont csak helyben fejleszthetők.
ne haragudj, hogy személyes kérdést teszek fel: hány éves vagy?
Talán "zöld" modell kellene a Linuxos világba, vagyis hogy az adó X százaléka a közös, ingyenes informatikai infrastruktúrára menne:
- az adózók megszavazzák, milyen programokra is van szükségük (CAD, számviteli, könyvelő stb)
- kormányzati szervek versenyeztetéses alapon helyi programozókat bíznának meg a szoftverek elkészítésével
- a kész program GPL licensz alatt lenne kiadva.
Mindenki jól járt, és az állam erőforrásait optimálisan használtuk fel, csak az egyszeri fejlesztésért fizetünk, utána örökre ingyenes a dolog.
A dolog -- szvsz -- majndem stimmel, csak a fenti "zöld" szót kéne "vörös"-re cserélni. Amit felváazolsz, az -- véleményem szerint -- egy tipikus kommunista utópia (tudod: mindenkinek szükségletei szerint, mindenkitől képességei szerint), amit nagy megnyugvásunkra sikerült a hátunk mögött hagyni.
Tudod, csak elképzelem azt a versenyt, ahogy az adófizetők pénzéből lenyúlható egységért versenyeznek a "helyi programozók". Pl. miért helyiek legyenek? Köztudomású, hogy az indiaiak sokkal olcsóbbak, és nagyon jó szoftvereseik vannak (és akkor ez csak egy lényegtelen részletbe köt bele...)
