El kellene felejteni ezeket a félrevezető neveket millió felett, amelyek különböző országokban egész más nagyságrendeket jelentenek. (Persze, van akinek a kiló is 100 vagy 1024).
Hát nem azt mondom, hogy nem on-topik, de mégis arra kérlek nyissál rá egy külön topikot, mondjuk "Elektrodinamikus valószínűségszámítás szimulációja" címmel.
További megkötések hiányában az ekvipotenciális felület a töltéseket bekergeti a zárt térfogat belsejébe, ha eredetileg ott bent voltak. Ez ellentmond a tapasztalatnak. (Vagy pedig a végtelenbe, ha eredendően kívül voltak.)
Tehát, a mozgásképes töltéseket eleve a felületen kell elhelyezni.
Akkor viszont problémás egy olyan pont potenciáljának kiszámítása, ahol van töltés.
A számolási módszer: numerikusan minimalizáltam a felületi potenciál szórásnégyzetét.
(Ekvipotenciális felületnél a különbségek eltűnnek, tehát a szórásnégyzet nullához tart. Számolási pontosságon belül.)
Vagy meg kell tanulnom nullával osztani. ;)
Vagy pedig módosítani kell az algoritmust,
például úgy, hogy a teljes térfogatban számolok szórásnégyzetet.
Persze akkor a töltéseket eleve a felületen kell elhelyezni,
és a mozgásukat is csak a felületre korlátozni,
különben a nullával osztás problémája visszamászik az ablakon.
Nem az elektronok közötti erőt számoltam, hanem a pirossal jelölt kerületi pontokban a potenciál szórásnégyzetét minimalizáltam. Numerikus variációszámítással.