Olvasom a Dm-ben, hogy a Rotary klubb összejövetelén 900 ezer ft-ot sikerült összeszedni a rászorultaknak.
Nem tudom egyilyen vacsorára hányan mennek el, de számoljunk kilenven fővel akkor egy személy kereken 10 ezer ft-ot áldozott a szegények támogatására.
Szerintem, aki egy ilyen előkelő klubb tagja az többet keres naponta 10 rongynál, tehát egy napi keresetének nagyvonalú megajánlásával bele tudott kerülni az újságba.
Csúcs!!!
Nem hiszem, hogy az a segítség, amit az elesetteknek, hajléktalanoknak adhatunk, az megalázó lenne számukra. A nagyidnak igaza van, de itt nem sajnálkozni kell, csak egy picit együttérezni. Amikor valaki kér, segítségre van szüksége - itt az életben maradásról van szó...
Sajnálatos, hogy a legtöbbjüknek a jövő = 0
Itt vannak körülöttünk, kevesen mondhatják el, hogy nem találkoznak velük (a Rózsadombon is itt vannak, a Ferenc-hegy fái között komoly dobozlakások vannak... :O(, csak nem akarják látni őket! Egy 2 milliós városban 30ezer ember.
Sokkal több lehetőséget kellene bíztosítani számukra, többfélét, mint ahogyan ők sem egy homogén társaság. Mert nem hiszem, hogy egy anya a kisgyerekével egy masszív alkoholistával kellene egy szálláson lennie! Mint, ahogyan aki még dolgozik. Sokan a balhék miatt inkább az utcát választják.... Kevés az olyan átmeneti szállás, ahol családok élhetnek. Ebben az a szörnyű, hogy azok is "elvesznek", aki még megmenthető lenne!
Lehet adományt adni szervezeteknek, de lehetne direkt a környezetünkben élőknek. Karácsonyra, a "mi" hajléktalanunknak vettem egy kesztyűt, még megvan neki... Nem gondolom, hogy ezzel megalázom. Ha eladja és bort vesz belőle, lelke rajta!
A saját döntése, de legalább pár napig nem fázott a keze...
big
Nagyid ezt akkor mondhatta, amikor volt fedél a fejetek felett és kaja az asztalon. A papundeklin, -15° táján praktikusabb szempontok is érvényesülnek...
Nyugodtan alázz meg egy hajléktalant, - ha pénzt adsz neki, akkor az ugyan valószínűleg borrá lényegül át, - de őszintén: te el tudnád viselni azt az életet józanon?
:O)))
Kínos érzéseim vannak a mostani jótékonykodások miatt.
Van ugye az adakozó, aki bálba megy, jól érzi magát,a művész, aki fellép, s ezért ünneplik, a média aki mindezt bemutatja, mindenki nagyon rendes , agyon dicsérik egymást, hogy most Ők milyen jók,bezsebelnek egy csomó érzelmi nyereséget.
A végén meg ott van a rászorult, akinek hálásnak kell lennie, akit sajnálnak, és ezzel súlyosan lealázzák.
A nagyim azt mondta:jobb 100 irígy ,mint 1 aki sajnál.
