Ha o volt az egyik a mindossze ketto kozul aki ellene szavazott akor igen. Am eppen az o miniszterelnoksege alatt ugrott meg a kitelepitesek szama!
Horváth (Fidesz): Nagy Ferenc hasonló kultuszt érdemelne, mint Nagy Imre 2009. január 22. 19:52 MNO
A magyar történelem jelentős személyiségének nevezte az 1946 februárjától 1947. május végéig Magyarország miniszterelnöki posztját betöltő Nagy Ferencet Horváth János, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés korelnöke.
1945. május 11-től november 15-ig újjáépítési miniszter, 1945. november 29-től 1946. február 5-ig a nemzetgyűlés elnöke/ a Nemzeti Főtanács tagja 1946. február 4. – 1947. május 31. miniszterelnök
Ha jol tudom ugyanugy jogosultak voltak karpotlasi jegyekre az elkobzott foldjeik utan,nem voltak kizarva a karpotlasbol ugy emlekszem,meg jarta is a vicc akkoriban jon haza Joschka Fischer visszavenni a hentesuzletet.
Az Európai közvélemény a mai napig nem nézett tisztességesen szembe múltjával.
A Potsdami tanácskozás résztvevőinek aljas határozataival, ahogy a győztesek milliók kitelepitéséről elüldözéséről és kollektiv megbüntetéséről határoztak.
Amikor a német kitelepitésekről beszélünk, akkor tudnunk kell hogy ez a Potsdami konferencia határozatai között szerepel. A győztes hatalmak birodalmi érdekeik megvalósitásához találtak kiszolgálókat , akik ezeket a határozatokat végrehajtották.
Európában a Magyar kormány volt az egyetlen amely ellenérveket fogalmazott meg a kitelepitések ellen, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyi helytartójának Vorosilov Marsall nyomására itt is sor került kitelepitésekre, de még igy is sokkal kisebb arányban mint ahogy a győztes hatalmak követelték.
Magyarország államfőjeként megkövetem a kitelepített svábokat és családjaikat az őket ért jogtalanságokért és igazságtalanságért - áll abban a Sólyom László által írt üzenetben, amelyet vasárnap Budaörsön a magyarországi németek elűzése országos emlékhelyének felavatása alkalmával olvastak fel.
Hatvan éve telepítették ki a magyarországi németeket
2006. június 1. 18:05
A magyar értelmiség jelentős részének támogatásával, a frissen újjáalakult pártok nagy részének egyetértésével zajlott le hatvan éve hétszázezer német nemzetiségű magyar állampolgár kitelepítése. Az esemény évfordulóján a Terror Házában megrendezett konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a kollektív bűnösség elve nemcsak elfogadhatatlan, de mindig gyengíti is a többségi társadalmat.
Alig két év telt el a szégyenletes zsidó deportálások után, amikor Magyarországon ismét a kollektív bűnösség elvét alkalmazták: ezúttal az évszázadok óta itt élő és a magyar államhoz mindig lojális németséggel szemben, ezért máig nem történt igazi bocsánatkérés a magyarság részéről – mondta tegnap a Német sors Európában, sváb sors Magyarországon című konferencia megnyitóbeszédében Schmidt Mária, az eseménynek helyt adó Terror Háza főigazgatója.
Magyarország a XIX. század végéig befogadó állam volt, ekkor azonban a társadalmi, szociális ügyeket etnikai kérdésekkel kezdtek összekapcsolni, ez pedig mindig tragédiához vezetett – mondta előadásában Glatz Ferenc történész. Az MTA egykori elnöke szerint „Magyarországon máig nem fejeződött be a világháború”, mert rengeteg kérdéssel még nem néztünk szembe, és Európában is a „lelkek hidegháborúja” zajlik, hiszen az 1938 és 1946 között történtek máig ellentétként jelenhetnek meg két ember között.
Az értelmiség agitál és asszisztál
Magyarország és Közép-Európa azért is tart ott, ahol most van, mert újra és újra a kollektív bűnösség eszközéhez nyúlt: előbb a zsidóknál, majd a svábok következtek, de ugyanilyen alapon számolták fel a kispolgárságot, a parasztságot és a munkásarisztokráciát is – mondta Glatz Ferenc. A történész emlékeztetett rá, hogy éppen a zsidóság és a németség játszott nagyon fontos szerepet Magyarország modernizációjában, „ráadásul éppen ők voltak azok, akik soha egy darab földet nem akartak elszakítani az országtól”.
A XIX. század végétől vált általánossá az a szemlélet, hogy az egyes államok a politikai hatalom birtoklását etnikai kérdésekkel kötik össze, ez vezetett a két világháború kitöréséhez, ugyanakkor a XXI. század elején az is látszik, hogy az egyéni szabadságjogok garantálása önmagában nem elegendő, az Európai Uniónak igenis kollektív jogokban kell részesítenie polgárait, ha azok ezt szeretnék – mondta a történész.
Norbert Spannenberger arról beszélt, hogy a magyar értelmiség egy része maga is tevékenyen részt vett a németek elleni uszításban. Ennek gyökerei ráadásul a két világháború közötti időre nyúlnak vissza, és gyakran az antiszemitizmussal együtt jelentkeztek. Illyés Gyula is a „judeo-germán” Budapestről írt egy cikkében 1933-ban, és a németek kitelepítését követelte. Kodolányi János Földindulás című regénye szintén németellenes, és az 1941-es népszámlálás egyik ki nem mondott oka a kitelepítendők számának felbecsülése volt.
A második világháború után aztán előkerültek olyan „praktikus” szempontok is, mint a tiszántúli föld nélküli parasztság földhöz juttatása, a felvidékről kitelepített magyarok elhelyezése is; ezenkívül a kollektív bűnösséggel sújtott németek egyszerűen ingyen munkaerőt is jelentettek, nemcsak nálunk, Csehszlovákiában és Lengyelországban is.
Egyetértettek a pártok is
Nem véletlen, hogy – szovjet jóváhagyással – az akkori időszak minden jelentős pártja, a szociáldemokratákat leszámítva, egyetértett a „sváb kérdés megoldásában”. Így a Nemzeti Parasztpárt, a Kisgazda Párt és a kommunisták is szinte versengtek németellenes kirohanásaikkal. Erdei Ferenc belügyminiszter például „országvesztő svábokról” beszélt, és Nagy Ferenc kormányfő szintén támogatta a kitelepítéseket. Voltak olyanok is ugyanakkor (Bibó István, Márai Sándor) akik nyilvánosan is tiltakoztak.
Tóth Ágnes történész néhány korabeli dokumentum bemutatásával mutatta be a kitelepítések előkészítését és levezénylését. Az eredetileg a földreformot végrehajtó földigénylő bizottságok a sváb földek kisajátításában is nagy szerepet játszottak. A kitelepítés azonban meglehetősen szervezetlenül folyt, így rengeteg állat elpusztult például azért, mert miután gazdáikat otthonuk elhagyására kényszerítették, nem törődött velük senki.
A svábokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés idehaza végül 1950-ben szűnt meg, Lengyelországban azonban még a hetvenes évek elején is folytak bírósági perek azért, mert valakiről nyilvántartották, hogy annakidején aláírta az úgynevezett német népi listát.
Tessek itt az ujabb fejlemeny. Szoval nalunk mi is van a kitelepitest megszavazokkal?!
Emlékházat kap Benes Csehországban május 23. 15:02 [MTI]
Emlékházat avatnak a hét végén Eduard Benes egykori cseh államfőnek a dél-csehországi Sezimovo Ústíban. A ceremónián vezető cseh politikusok is részt vesznek, ami várhatóan újabb cseh-német, illetve cseh-magyar vitákat gerjeszt. Benes nevéhez köthető a csehszolovákiai magyar és német kisebbség kitelepítését eredményező kollektív bűnösség elve. "Nem hiszem, hogy a Sezimovo Ústíban megnyíló Benes-emlékmúzeum hozzájárulhatna a két nép történelmi megbékéléséhez", mondta újságíróknak Peter Barton, a Németországba kitelepített szudétanémetek szervezete prágai irodájának vezetője. A szudétanémetek és a magyarok Eduard Benest személyesen is felelősnek tartják a csehszlovákiai németek és magyarok háború utáni meghurcolásáért.
Nem nem. Dunaharasztira. (lehet hogy a t-t elfelejtettem volna? :-( )
A Duden-ről: Ismerősöm szerint ez azért van, hogy tudjuk, mitől kell eltérni ! :-)
Izé, azt hiszem, kb. itt merült ki a tudásom, jobb lesz információt gyűjteni. Beégni nem szeretek !
pvcpadlo válasz erre | adatok | e-mail 2003-01-11 22:25:24 (578)
Kedves Kata!
OK te mán beleuntál ebbe a rotthadó zimralista nyugatba...mink meg még nem...:O)
Tudod el bírnám képzelni, hogy bár több tonna papírt fogonk kállítani, tanulni is fogunk sokat és káromkodni is..meg elménckedhetünk, mi lesz a moslékkal...meg , hogy nem lesz mákos bejgli..de azért Európa nem pusztán ennyi, ha jól láttam legutóbb....:O)
Ha megnéznél egy orosz-bolgár szótárat, észrevennéd, hogy a szavak 80%-a hasonló. A vikingeket Kijevben inkább varégoknak hívták, és rövid időn belül nyom nélkül felszívódtak a szláv tömegben. Az oroszok (rusz) a nevüket tényleg tőlük örökölték. A bolgárok egy török eredetű népcsoport volt, akik szintén csak a vevüket hagyták örökül egy szláv népnek.
Sokkal egyszerubb ott ahol van mo-i nemetseg tombben el,mint pl eppen Bonyhad, Boj kornyeken,ahol szorvanysvabsag van ott nem olyan egyszeru,de igy van ez minden mas nemzetisegnel is,lsd a zalai horvatok.
En egyebkent a mo-i nemzetisegek pozitiv diszkriminacioja mellett vagyok maximalisan,hogy orizzek meg anyanyelvuket,mert attol az orszag csak gazdagabb.Ne legyen mar problema talalni pl Kanizsan egy horvatul anyanyelvi szinten beszelo autoszerelot a szervizbe,vagy eladosegedet egy boltba,vagy kozlekedesi rendort vagy eppen onkormanyzati ugyintezot. Ha egy faluban 5 gyereket akarnak beiratni horvat vagy nemet ,vagy szerb vagy barmilyen nyelvu iskolanba akkor erre hnem szabad sajnalni a penzt,megha ez akkor ott pazarlasnak is tunik,de hosszu tavon busasan megterul.
Ne kínlódj ezzel a szerencsétlennel, - ez a németeket útálja, az EU-t leszólja, - ehhez képest Németországból akarja megmondani, hogy mitől is szar itten magyarnak lenni.
beteg ez, szegény...
Vagy csak jól fizetik...
E-labanc... Hihihi!
:O))))
OFF "Hogy mennyire rokonnepek az meger egy miset,mert az oroszok amennyire en tudom szlav nyelvet beszelo vikingivadekok joreszt.mig a bolgarok szlav nyelvet beszelo torok nep."
Bocs, nem kötözködni akarok, de azt hiszem helyesebb úgy képzelni a dolgokat, hogy az orosz államot a nagy szláv néptömegek feletti viking uralkodóréteg alapitotta meg, amelyik aztán jószerivel nyom nélkül beolvadt az szlávságba. Eredetmondáját és neveit hagyva maga után. Ugyanez igaz a bolgár hunokra is. Az ilyen kétfedelú népek gyakoriak, László Gyula szerint a bejövő magyaroi is ilyenek lehettek, hún uralkodó réteggel és mindenféle más köznépi elemmel. Csak nálunk esetleg az volt a trükk, hogy a hún-török elem nem veszett el, hanem utána tudott töltődni az ujabb és ujabb csatlakozó törzsekből
"Ha mar rokonsagrol van szo akkor az alfoldi kunok es bolgarok kozott tobb a rokonsag,mint mint a bolgarok es oroszok kozt."
