"Azt is érdemes lenne kitalálni, hogy hány helyen van éjféli mise..." Nem tudom, melyik helyre gondoltál, hogy Mo-n, vagy a világon. Itthon biztos sok helyen, de külföldön is ugyanez a helyzet.
PI: Tudod mi az, ami engem is dühít a karácsonyban?? Hogy azok az árusok, akiknél még maradt fa, nem adta olcsóbban, vagy akár ingyen, inkább bezúzadta. Ez közgazdaságilag is rossz döntés, mert így semmi sem jön be belöle, sőt a megsemmisítésért is fizetni kell.
Hát azt hiszem, hogy a Karácsony este, meg a Húsvéti feltámadás szombat-esti ünneplése hol másutt van így. A német szokásokat nem ismerem, de azt hiszem, hogy az előrehozott feltámadás magyar specialitás, és a Karácsonyt is reggel ünneplik. Meglepően nagy a változatosság eben a tekintetben. Azt is érdemes lenne kitalálni, hogy hány helyen van éjféli mise...
(Ha pedig maga a nagy Hillél mondta, hogy ennyi az egész, akkor biztos igaz. Viszont ebből következik, hogy a Konfúciusz örökösei nagyon meg fognak gazdagodni egyszer... Illetve inkább az ügyvédeik :)
hogy a lelki fogyatékosok soha. Nem is tudják hogy azok, csak ilyenkor valami bennük is megmozdul. De a mai nap nem bántsátok őket se, mert ez ilyenkor inkább segélykiáltás, s nem rosszindulat, noha a gyűlöletből fakad.
Ha úgy gondolod, hogy ez illik rám, akkor félreértettél. Részemről a vita lezárva. Sűllyedj topic!
Persze csak ott, ahol erre lehetőség van. Egyébként Pesterzsébeten élek. Itt vannak parkok, de szerintem másutt is. Arról nem is beszélve, hogy létezik melegtűrő cserepes szobafenyő is.
Meghittebbé teszi a hangulatot egy élő fa, mint egy agonizáló.
Elhiszem, hogy zavaró a fenyőfák halála. Zsengébb koromban magam is gondolkodtam eféléket. De azóta rájöttem, hogy csak a felszínt néztem. Például nagyon lehangolóak a karácsony utáni száraz fenyők hekatombái egy ház tövében, de igazából csak azért, mert annyira emlékeztet az eredeti állapotra. Egy kidobott deszkadarab nem túl megdöbbentő, pedig az is fenyő.
A "vágásérettség" is olyan csúnya szó.
Egyébként gondoltál már arra, hogy sok olyan növény és állatfaj van, ami annak köszönheti a tömeges fajfennmaradást, mert táplálék és használati forrásként együtt él az emberrel? Ez is egy evolúciós módszer. Ha nem vágnák le, meg sem születne. /Gabonák, haszonállatok, stb./ Például nálunk a karácsonyfa biznisz nélkül a fenyők erősen visszaszorulnának, mert vannak náluk sokkal életképesebb fafajták /pl. az akác és a gyertyán/. A fenyőt jóformán a faipar tartja életben. Biztos, hogy ez haszontalan neki?
Én nagyon szeretem a fákat és az erdőt, de nem akarok műanyag karácsonyfát a lakásomban és azt sem akarom, hogy kevesebb fenyő növekedjen az erdőkben. És bármit is gondolunk, a növendékfenyők telepi is erdők a javából. Ha nem fenyő lenne, a legtöbb helyen loncsos disznóparéj tenyészne a parlag földön, vagy tüskebokor.
Néha jó, ha sok szögből nézzük a dolgokat, tán akkor nem ragad el annyira az első benyomás. ;)
Én viszont tudok olyan helyekről Borsodban, ahol azelőtt vágásérettségig hagyták a luccot és az erdei fenyőt, de a nagyobb, gyorsabb nyereség miatt áttértek a karácsonyfabizniszre.
Miért nem lehet a kertben, vagy egy parkban feldíszíteni a fát (csillagszóró nélkül)? Ablakból nézni és örülni, hogy tavaly óta mennyit nőtt. Az ajeszok, a gyertya, a silentnight maradna a szobában.
ezeket az ultetvenyeket szinte masra nem hasznalhato teruleteken telepitik Erről beszéltem. Ezek a területek, csak erdőgazdálkodásra alkalmasak, ergo potenciális erdők.
Nyugodt, bölcs mérlegelés jellemzi Kungfutse ítéleteit, nemes és előkelő gondolkozás egész lényét. Mikor Dsi Gung azt kérdezte: Van-e olyan parancsolat, amely egész életünk irányát megszabhatná, a mester azt felelte: „Van. A felebaráti szeretet.. Amit nem kívánsz magadnak; ne tedd azt te se embertársadnak.” (Kungfutse: Lun-yü XV könyv 23. f) Emellett tanításában a kegyelet áll erősen előtérben: „A bölcset négy oly tulajdonság jellemzi, amit még én nem értem, el Az első hogy atyámnak úgy szolgáljak amint azt a magam számára. fiamtól várom; a második, hogy az uramnak olyan szolgája legyek; amilyennek a magam miniszterét szeretném, a harmadik, hogy a bátyámnak úgy szolgáljak, amint azt én várom az a öcsémtől; végül hogy barátaimmal olyan mintaszerű viszonyban legyek,. aminőt velem szemben, tőlük kívánok."
Szóval eddig Konfúciuszé a copyright. (A célzás a miniszterre onnan van, hogy Konfúciusz is miniszter volt. Akár Kovács László) Ezt Macskaköröm egyébként már régen tudja :)
Karácsony délutánján már ketten is vannak, akik leereszkedtek arra a színvonalra, ahonnan a bányászbéka seggit is alulról nézik. Sajnálom, hogy engem is idesorolsz, nem szolgáltam rá. Egy szóval sem gyaláztam ezt az ünnepet.
A zsidó ünnepek is előző nap este kezdődnek. Egy tőről fakadnak. purim-farsang, húsvét-peszách.
"ó lenne ha végre már te is megértenéd, hogy nem az ünneppel van bajom, hogyan is lehetne... "
Joi neked a karacsonyfaval, de ha megnyugtat ,mivel ocsem is fenyozik, ezeket az ultetvenyeket szinte masra nem hasznalhato teruleteken telepitik es kivagaskor ujra telepitik.Zala az egyik legnagyobb fenyozo megye, kis parszaz nyegyszogoles ,1-3 hektaros ultetvenyek a tobbseg,masra nem hasznalhatop az az agyagos, savanyu talaj, azelott tobbsegen noha es otello direkttermo szoloket termesztettek. esetleg szelidgesztenye volt rajta az meg 10-15 ev alatt fordul termore igazabol. Igy legalabb ezekbnek a parasztoknak van valami jovedelemkiegeszitese,mert azert ne gondold,hoghy a tobbseguk ebbol el.
"Amúgy meg a szenteste egy érdekes dolog, Karácsony valójában 25-26-án van. A Zusában (Derek szólj ha rosszul tudom), valóban akkor ünneplik, pár száz millióan. 25-én reggel van ajándékosztás meg egyebek, 24-e szinte normál hétköznap.
De pl. Húsvét sem előző nap kezdődik.
Nem, pont forditva. Az USA-ban 24-25-e az unnep.26 munkanap. Persze a boltok ma meg delutan 3-ig 5-ig nyitva vannak. A karacsonyi vacsora az szenteste van, csak az ajandekokat adjak at 25-en reggel.
Persze ez allamtol is fugg,mert nincs altalanos ,kotelezo rendelkezes erre.
Husvetkor itt Nagypentek es Husvet vasarnap az unnep.Nagypentek iskolaszuneti nap es sok helyen munkaszuneti nap is.De mondom ez helyi hagyomanyoktol is fugg.Louisiana a francia es spanyol hatasok miatt katolikusabb,mint sok mas allam.Itt ugy van ahogy irtam.De nem tudom mi a helyzet pl Vermont-ban.
Es ezt te honnan tudhatnad,hiszen nem unneplitek a karacsonyt Ez hülyeség. A ramadant se ünneplem, mégis tudom mikor van.
Jó lenne ha végre már te is megértenéd, hogy nem az ünneppel van bajom, hogyan is lehetne...
Még előtte vagyunk, az ünnep csak napnyugta után kezdődik. A tolerancia az is, ha mások véleményét tiszteletben tartjuk, vitatkozunk vele, türelemmel érvelünk, esetleg meggyőzzük. Tisztelet pedig az, ha a másikat nem nevezzük 0-nak.
Hétköznapi Mikulások
2002.12.21. 09:22 Publicisztika, cikk Nagy Csaba
Havas út kanyarog a horvát határ felé. Ünnepi ékszerdoboz a táj: az ég ólmos, álomszerű, a fák csúcsán a hó és a dér szürkéje egybeolvad a felhőkével. Köd van. Autó az úton alig, aki teheti, nem merészkedik ki a jeges pályára. Délre jár, az út menti házak konyháiban ilyenkor sül a rántott hús. Karácsony előtti hétvége ez, színeiben, illataiban csillagszórót idéző, ünnepváró.
--------------------------------------------------------------------------------
Surdon, a zalai-somogyi megyehatáron fekvő apró községben hétköznapi Mikulások sürögnek. Dombokra települt egykor a falu, a házak mögött hektárnyi kertek, erdők, csemetések, az utcán traktorok, pótkocsik, megannyi motoros rénszarvasfogat, fenyővel rakottan. Csizmába, nagykendőbe, munkásruhába öltözötten fenyőt hordanak, kötöznek és rakodnak minden porta előtt. Karácsonyig fenyőzik itt mindenki, paptól a polgármesterig, hisz így szokta, így tanulta kicsi gyermekkorától. A surdi gyerek - mondják! - fenyővel születik, fenyőt szagol egész életében, nem csoda hát, hogy ha tanult emberként ügyvéd vagy orvos lesz bent a városban, decemberre akkor is hazatér, s a karácsonyra valót árulja a pesti piacokon.
Rózsi néni birtoka még a falun innen, egy nagy kanyarnál fekszik. Hektárnyi erdejét öten válogatják: egy vágja, ketten hordják, ketten kötözik a másfél-kétméteres fákat. Most a normann a divat, itt helyben ezernyolcért veszi a kereskedő, de mire a Lehel térre ér, háromezret kóstál métere. - Kétszázat adtam Pestre - számol Rózsi néni -, kétszázat egy egri kereskedő visz el ma este, kétszázzal meg én állok ki a piacra a jövő héttől. Százhúszezret fizetek két parkolónyi helyért, ennem is kell, aludnom is, alig marad valami. Pedig jó évem van most, tízéves telepítés érett meg a vágásra. Mikor az uram meghalt, itt maradtam egyedül a rengeteg fával, feladtam az állásomat is, azóta csak a fenyővel foglalkozom. Kétszáz-háromszáz fát vágok egy éven, s ha az isten adja, el is fogy mind, nem kell darálni. Mert ha rajt marad a fa az emberen, csak a daráló jön, de abba belebetegszik ám a gazda szíve!
- Az a baj, hogy a fenyőre nincs állami garancia - mondja Tibor, aki a fákat hordja fel. Alul, az ültetvény végén vágják most a 30-40 kilós példányokat, onnan kell a letaposott hóban, dombon fölfelé vonszolni őket egyesével. - Többet nem is lehet egyszerre, mert kapaszkodni kell közben, erősen. Térdig ér a hó, ha letapossuk, csak csúszkálunk benne. El is kel délben a három szelet rántott hús!
- Miért kellene állami felvásárlás? - kanyarítom vissza a szót. Tibor leteszi a fát, cigarettát gyújt s a gazdára sandít. Rózsi néni termoszból kínálja a forralt bort, jól esik a hidegben. Rokonok: ma Tibor nála dolgozik, szerdán mennek a másik birtokára a csapattal. Látszik, egyetértenek.
- Hát, ha a búzámat nem tudom eladni, megveszi az állam, nem? Ha szerencsém van és esetleg le tudom tárolni, januárban is eladhatom, lesz is rá vevő. De mit csináljak tavasszal én a fáimmal? Nincs szabályozva a piac, az itt a baj, mondom.
Surdon tényleg nagyon értenek a fenyőhöz. Vagy száz éve volt a faluban egy földbirtokos, az ő erdőse hozta az első magokat valahonnan a világ túlfeléről, mikor rájött, hogy a fenyő mennyire kedveli az itteni savanyú talajt. Egy idő után aztán rákaptak a parasztok, meg felfedezték a kereskedők is a surdi fenyőben rejlő lehetőséget. Ilyenkor, decemberben, szinte egész falvak kerekednek fel Dél-Zalában, hogy karácsonyig fenyőfát áruljanak a budapesti piacokon. Kemény munka ez. A három-ötezer forintos gyönyörű darabok mögött tízéves munka áll: évente három gyommentesítés, permetezés, ritkítás, hogy helye legyen, hogy szépre, dúsra alakuljon. A piac meg persze bizonytalan, ha jön egy nagykereskedő külföldi, felvásárol vagy négyezer darabot, úgy elöntheti vele a fővárost, hogy a többiek akár csomagolhatnak is össze. A fenyőző parasztokat ma már egyre többet bántják a mondvacsinált környezetvédők is azzal a váddal, hogy letarolják a fenyveseket. Ez vajon igaz lehet? - Dehogy igaz! - háborog Tibor. - Húsz éve hordom Pestre a fát: mit gondol, ha nem én telepíteném, hány hektár erdőt vágtam volna már ki? Olyan ez, mint a gabona: vetünk is, aratunk is. Mikor megszületünk, már ott az orrunkban a fenyő illata, nem lehet elfelejteni.
Áá rájöttem!! Szóvel te gyökeres fenyőkkel kereskedő vagy! Értem én!! (Tudod, hogy a gyökeres fenyők hány százaléka éli túl a karácsonyt?? Nagyon kevés.)
(Egyébként itt nem számít, ki milyen politika beállítotságú, a lényeg, hogy tartsuk tiszteletben egymás érzéseit, ami neki ma nem nagyon sikerült. Nem egy toleráns az ürge.)
Sajnálom, ha ezt gondolod. Ez nem revans a tucatnyi chanuka fikázó topicért. Én nem a karácsonyról, hanem többekközött a karácsonyfáról írtam. Az úgy tudom még nem szent. Nem érdemel meg egy kis propagandát a csillagszóró mentes gyökeres fenyő?
Egyébként vágásérett fából készült bútoraim vannak, a ruháim birkaszőrből, gyapotvirágból, és szintetikus anyagból készültek.