Az utcán posztoló rendőr arra lesz figyelmes, hogy késő este, zárás után a Műegyetem kerítésén sorra másznak át hallgatóforma fiatalemberek. A rendőr kérdésére mindegyik így védekezik:
– A Patyi bácsinál vizsgáztam.
Amikor úgy éjfél felé egy idős úr is igyekszik kifelé a kerítésen át, a rendőr dühösen rászól:
– Remélem, nem azt akarja mondani, hogy maga is a Patyi bácsinál vizsgázott.
Ugyanmár! Az 50 es évek magyar műszaki szakirodalma.
Patyi bácsi 8 kötetes gyűjteménye. Sajnos attól elrugaszkodni nem tudtak egyes mérnökök. Ami nincs benne, az nincs. Ugyanakkor a matematika tanszékek is oktattak. Az eszközrendszer 8 jegyű függvénytáblázatok, logarléc. És rengeteg számolóábra. Akkor kezdte ezt a keretet a fejlődés kikezdeni.
Továbbá a számítógép megjelenése. (R épület)
Na meg persze a szovjet hatás. Az orosz tudományt sem illik lenézni. Persze már akkoriban is voltak matematikusok,
(Papirja ugyan nem volt róla. De a matematikusok annak tekintették. Freud Géza.) Gépészmérnök levelező tagozatára iratkozott be. Hát kaphatott bőven inspirációt. Tágra nyilt szemmel rácsodálkozva egy, kettő, mind jogosságán. Szóval Ábel tétele az egyenletes konvergenciáról, Tauber tételkör, és akkor ebbe beleszólt Katamara. (Nem japán colt, hanem Zágrábban született szerb, Jovanes). Amit hiányoltam, amit 1951 ben az MTA felolvasó ülésén Turán Pál ismertette Freud Géza ilyen irányú munkásságát. Szerintem Katamara hatott rá, ismerte, tudott róla. De nincs hivatkozva Katamara.
Talán a politikai környezet befolyása? (Azért lássuk be a tartók lin. szilárságtani méretezése jóval alapozottabban, prec faktorral, került kidolgozásra.) Tehát azok az évek a műszaki tudományok és a matematika közeledését jelentették.
Túl azon, hogy az illetőt Muttnyánszkynak hívták, van itt még felismernivaló. Jelesül
a) a jelzett szerzők művei hasznosítható gondolatokat tartalmaznak, nem egy fantommal lezajlott véget nem érő és főleg sehová sem vezető diskurzust, oldalak tucatjain át;
b) ha valaki vendégségben az asztalra szarik, akkor nem a többi vendég dolga elkülöníteni a kaját a szartól, akár szelektív látás és szaglás útján se.
Elgondolkodom néha (na jó ... szóval sűrűn), hogy akinek kényszeres szájmenése van az interakció leghalványabb igénye nélkül, az (ha már egyáltalán muszáj e fogyatékosságát közkinccsé tennie) miért nem blogot ír ahelyett, hogy fórumozik, ahol is aztán minden vele egyet nem értőt leugat.
Kezd az a benyomásom lenni, hogy a Tudomány alfórumban kísérletezik egy-két AI olvtárs, akik azt tesztelgetik, hogy miként viselkedjen a mesterséges intelligencia, amikor adott (mondjuk 70 és 85 közé eső) IQ-jú természetes intelligenciát akar utánozni.
Olyat nem lehetne, hogy aki heti átlagban 1-nél több nicket regisztrál, amit aztán max. 25 hozzászólás vagy 10 nap után töröltet, azt kényszergyógykezelésre küldjék?
