(Igen, vannak csodák.)
Nagyon köszönöm Neked, hogy felhívtad a figyelmem arra, amire. Ma odataláltam végre a csepeli kutyakiképzőbe, és megláttam Dorkát - megszeretni egy pillanat műve volt, de nem csak nekem, hanem ICUSNAK IS! Ez a legnagyobb szó és bók - az első kutya (5-ből), akit meg se próbált lepofozni.
Imádatra méltó ez az állat (remélem, nem valami gyilkos pitbull az apja, és ezért sóztátok rám :o)) )
Imádom. Ő is!!!!!! Szóval, senkinek, semmiért nem adnám oda, most viszem Anyunak és Ajcsinak be/-megmutatni. (Ugye nem lehetnek gyilkos ösztönök egy goldenben????? Nehogy éjjel átharapja a torkom....) Félretéve az állandó szorongásaimat, nagyon köszönöm Neked, Fruzsi. Teljessé lett a napom, és asszem, bármi lesz mosmá', a Karácsonyunk is boldog. Ez tuti. Főleg, ha Dorka nagy és okos és hálás szemeibe nézek. (El se mozdul mellőlem. Asszem, ugyanolyan elmebeteg módon hálás, amiért én nem utálom, mint vica verza :o)))) )
UI: BALFÉK VAGY, TE: Aki úgy döntöttél, hogy nektek ez az állat nem kell. Mégis imádlak, mert egymásra találtunk!
Áradozásból ennyit, jövök majd fotokkal (remélem :o)) ), meg sztorikkal :o))
Pussssszaaaa!!!!
Thw
