Annyit jegyeznék még meg egyetértésem mellett, hogy a szocializmus világában hires volt, hogy a vezetők nem voltak klasszikus tulajdonosok, de korlátozott értelemben mindig is megvolt a rendelkezési, birtokterhelési joguk, korlátozott értelemben tudtak örökíteni is. (Az elidegenitési jogot csak a privatizációkor szerezték meg, de ez más tészta:).
És ahogy de facto tulajdonosként léphettek fel, álltak de facto pártkontroll alatt is. A rendszer alapvető jellemzője ugyani a nemhivatalos kényszer volt - minden területen, nemcsak a mezőgazdaságban. Mindnyájan tudjuk, hogy az emberek befogták a szájukat, ha nem akartak kellemetlenséget. Ugyanigy a TSz-ek sem mentek a párt ellen. Kivéve természetesen ha erősebb felső pártkapcsolataik voltak, mint a helyi pártvezetőknek. Ami viszont bizonyitja, hogy teljes volt a pártkontroll.
Ez akkor is igaz, ha egyéni kezdeményezések, köztük pozitiv dolgok is megvalósulhattak a pártkontroll keretein belül. Én ezt értettem azon, hogy Magyarország nem azonos a Szovjetúnióval.
Az eszmei káron pedig azt lehet érteni, hogy a mezpgazdasági fellendülést az emberek egy meglehetősen despotikus rendszer keretében élték meg, ami visszafejleszti a tulajdonosi tudatot és a vállalkozói kedvet , amire pedig szükség van a túléléshez - a mezőgazdaságban is meg másutt is. Az persze igaz, hogy tévét nézni enélkül is lehet :)
Nem kell restellkednie excellenciádnak :).
Van egy anekdóta, ami valszeg inkább urban legend (azért gondolom, mert én három knf nevesitett változatban hallottam), szóval hogy ötvenben a közgázos sztyudentka járja az ötödik kerületet és agitál a párt politikájának helyessége mellett, így a mezőgazdaság napirenden lévő kollektivizálása mellett is. Becsöngett X grófhoz is, aki már államosítás után, de még kitelepítés előtt van. Aki szivélyesen fogadja -- hogy azért, mert oka van félni, vagy azért, mert csinos a sztyudentka, erről nem szól a fáma --, hallgatja egy darabig, majd azt mondja: "Engem nem kell meggyőznie, elvtáhsnő, én máh 'negyvenhatban is a nagyüzem hatékonysága mellett éhveltem."
Az egyik ilyen mg-al kapcsolatos legjobb sztori a savolyi bivalyrezervatum tortenete volt,Ez mar Somogyban van ,de a kanizsai allami gazdasaghoz tartozott. Amikor az 50-es 60-as evekben a pontos idoszakot nem tudom, felszamoltak a mo-i bivalyallomanyt a kanizsai allami gazdasag igazgatoja sajnalta ezeket a nagy barmokat es letagadta,hogy nekik ilyen van es ott a savoly kornyeki tozeges ,mocsaras valamikor kisbalatonhoz tartozo reszre nemigen akartak az elvtarsak bemenni,mert arra csak a madar jar es evekig dugdosta a felsobb hatosagok elol az allomanyt.Aztan amikor kiderult,hogy ilyen van ,mar enyhebb idokben akkor szenzacio eltt egyik naprol a masikra,hogy egyaltalan vann egy ilyen allomany MO-on. Ma is letezik ha jol tudom es Erdelybol hoztak bivalyokatt verfrissitesre.
"Ráadásul a birtokméret is közel ideális volt. Egy (egy-két) falu egy gazdasági egység. "
Es az hogy egy ilyen gazdasagi korzetben a TSZ szolgaltato volt. Uzleteket tartott fenn, vagohidat,husuzemet es a helyi kozellatasban komoly reszt vallalt.Emlekszem ra Zalaban a kilimani tsz husuzeme legendas hiru volt a termekeirol.
De ocsem is amikor lekerult Fuzesgyarmatra tanitani ott is a helyi TSZ csinalta a helyi husellatast es nem kellett a megyeszekhelyrol szallitani.
Ráadásul a birtokméret is közel ideális volt. Egy (egy-két) falu egy gazdasági egység. Rövid (és évszázadok alatt kikristályosodott) szállítási és információs útvonalak, közel teljes áttekinthetőség az összes munkavégző számára.
Pontosan, A 70-es evek elejere kialakult egy uj agrarertelmisegi reteg a felfuttatott mezogazdasagi felsofoku oktatasnak koszonhetoen,es ehhez hozzajott az uj gazdasagi mechanizmus amibol a magyar mezogazdasag profitalt igazabol.
Ez viszont valoban nem tetszett a jarasi es megyei partbizottsagok vastagnyakuinak, mert a tSZ-ek kiszaladtak aloluk egyszeruen,mert hiszen a szovetkezeti torveny szerint papiron nagy onallosaggal rendelkeztek,es ekkor volt mondas,hogy egy tsz vezeto egyik labaval a koporsoban,masik labaval a bortonben van.
Írásodat nem látva, lényegében ugyanezt írtam én is. Az általam ismert (somogyi) tsz-ekben 70-ben teljes SZK4-es kombájnpark volt, fölös kapacitással. Nógrádba, Zalába jártak béraratásra.
Az általam ismert tsz-ek 70-71 táján már meglehetősen nagy önállósággal rendelkeztek. Saját gépparkjuk volt, gépállomást nem vettek igénybe. Az anyaközségre igen komoly (anyagi eredetű) befolyással bírtak. Valószinűleg ez félelmet váltott ki az elvtársakból, hiszen a gazdasági önállóság előbb-utóbb politikai követelésekhez vezethetett volna.
" Köv.képp a legkülönfélébb erő-és munkagépek legtöbbjét a TSZ eleve meg se vehette; viszont voltak a körzeti gépállomások (lévén az állmi tulajdon magasabbrendű formája a társadalmi tulajdonnak, mint a szövetkezeti, bla-bla). Ezek kapták meg az importált gépeket, és azokat bérelni kellett — természetszerűleg (szemérmetlenül magas) hatósági áron. "
A korzeti gepallomasrendszert mar a 60-as evekben felszamoltak. A TSZ-ek sajat gepparkkal rendelkeztek ezutan. A kombajnoknal volt valahogy maskepp,mert azok elkezdtek Bekesben ,aztan befejeztek Zalaban.De gepallomasok mar nem voltak.
Hát igen, úgy tudom, hogy 72-től, miután elkezdődött a reformfolyamat mögüli 78-ig tartó elsasszézás, nagyjából ez a lehetőség maradt a tsz-ek ügyeibe való beavatkozásra.
Egyrészt mezőgazdasági kombinátokba akarták szervezni őket, hogy annak az élére egy olyan vízfejet rakhassanak, aki tetszik a pártnak és azt csinálja, amit mondanak neki. Ez Biszku mániája volt, hogy valami annál szocialistább, mentül nagyobb és trösztösített, meg kombinátozott ami a csövön kifért. A tsz-ek ellenben jól tudták, hogy mi az optimális gazdálkodási nagyság, amin túllépve már csak a bürökráciát fokoznák, de hatékonyabbak nem lennének és ez általában egy falu-egy tsz méret volt. Amellett meg nem igazán akartak rosszul menő tsz-ekkel összeolvadni.
Ezért aztán a renitensekre ráküldték a rendőrséget, hogy kutakodja körül őket és rendre találtak is valamit, amibe bele lehetett kötni (aki nagyon keres, az talál) és gazdasági bűncselekmény vádjával elhurcolni az elnököt, a főmérnököt, vagy az egész vezérkart. Némi idő eltelte után aztán kiengedték ezeket a börtönből, főleg mivel általában az égvilágon semmit sem követtek el, de addig is választani kellett egy új górét, aki az előd sorsán okulva aztán jóval kooperatívabbnak bizonyult az egyesítési és kombinátozási agymenések irányában.
A diktatúra diszkrét bája.
Kedves Luby, amit a szövetkezésekről írsz, azzal egyetértés fennforgása miatt nem vitatkoznék. Viszont vissazutasítom az implicite megfogalmazott vádat, hogy rejtélyes aktuálpolitikai megfontolásokból indult volna a topic. Kb. én lennék az utolsó, aki újra kolhozosítani akarna, de legalábbis az utolsó előtti. A topic azon okokból indult, amit a topicindítóban olvashatsz éspedig azért most, mert korábban súlyosan nem értem rá ezzel foglalkozni és pont. (Valszeg nem ismersz, pedig emlékszem olyan régebbi időkre, mikor ugyanarra a pártra adtuk szimpátiavoksainkat. Azért beszélek múlt időben, mert nem tudom, azóta változtattál-e - én maradtam, ahol voltam.)
Csak egy-két adalék személyes tapasztalatból:
1970-ben a járási mezőgazdasági osztály képviselője egy tsz-közgyűlésen még nyílt nyomást gyakorolt (gépvásárlási kedvezmények esetleges megvonása útján) a számára megfelelő elnökjelölt érdekéban. A korábbi elnök maradt, a másik jelöltet, a fiatal agrármérnököt a járás kiszekálta a megyéből.
1972-73-ban söpört végig az országon a tsz-egyesítési hullám. Ha négy-öt falu egyesült, az egyszerű emberek számára jórészt ismeretlen emberek kerültek a vezetésbe. Ők "második államosításként" élték meg. És persze, mindig a "másik falu járt jobban".
Ebben a topicban van valami izgalmas báj.Igazán szellemes és karakteres az ,aki indította.Alig félévvel a ballib koalició hatalomra jutása után TÉMA LETT a kolhoz.Eddig nagyon jól szórakoztat engem is.
Most a komolyabb felét a dolognak.A TERMELŐSZÖVETKEZETNEK így magában nincs semmi értelme,soha nem lesz tagjainak komoly jövedelmi forrása.Csak az alapvető dán modell lehet eredményes ,nem is kell ilyen felkészült topic-társaknak részleteznem.A szövetkezeti tagok megtartják tulajdonukat,közösen használják;nem csak termelnek,de feldolgoznak és értékesítenek is.Így nem kiszolgáltatottak.Ezek a szövetkezések a következő gazdálkodási évre egy nagyon mélyreható piackutatást végeznek,szerződéseket kötnek és ennek függvénye,hogy mit és mennyit termelnek.Ezért nem igen van értékesítési ,túltermelési problémájuk.Ugyanakkor a csak termelő szövetkezetek tagjai a primér terméket,vagy a nagyon alacsony feldolgozottságú terméket kénytelenek annyiért eladni,amennyiért a nagybani felvásárlás megveszi.Ugyanakkor rosszul jár a végső fogyasztó is,mert a termelőtől sokszor a közvetítő árképzésének kis hányadáért vehetné a friss termékeket.
tehát nem kolhoz,hanem dán tipusú ÖNKÉNTES és TULAJDONŐRZŐ szövetkezeteket,ahol nincsenek az agráriumból élő "képzett hozzá nem értők " (ez egy szervezésszociológiai szakkifejezés,azt hiszem erre a rétegre illik.
Miért is most beszélünk a kolhozokról?Ez az igazi kérdés! Üdv.:Luby,aki Gábor
Az "eredeti" (kolhoz típusú) TSZ-eket kiötlő ideológia alapján egy-egy TSZ nem elég nagy ahhoz, hogy az igazán baromiszor hűdehatékony (szántóföldi) termeléshez szükséges förtelmesen de marhanagy gépeket egymaga ki tudja használni. Köv.képp a legkülönfélébb erő-és munkagépek legtöbbjét a TSZ eleve meg se vehette; viszont voltak a körzeti gépállomások (lévén az állmi tulajdon magasabbrendű formája a társadalmi tulajdonnak, mint a szövetkezeti, bla-bla). Ezek kapták meg az importált gépeket, és azokat bérelni kellett — természetszerűleg (szemérmetlenül magas) hatósági áron.
Nos, eléggé magától értetődő módon az államilag mexabott gépbérleti díjak és a dettó államilag mexabott felvásárlási árak kombinációja a TSZ-ek eladósodását eredményezte. Nem tudom, mikortól vehettek maguknak gépet, de SZVSZ ez az átalakulás egyik fontos lépcsője.
Naszóval.
Hozzáhangzanék Szalonna kartácshoz, a tekintetben, hogy a kolhoz elosztási célzattal jött létre. Mikor nálunk bevezették, akkor már rég világosnak kellett lenni, hogy ettől még a termelés nem lesz jobb, sőt finoman szólva nem igazán ösztönzi a föld művelőjét a munkában. Ellenben mindjárt nem a paraszt rendelkezik a terménnyel, hanem az, aki a kolhozt vezeti, tehát az állam szabadon rendelkezhet vele. Ha éppen úgy tartja kedve, akkor a harmadik világháborúra készülve finanszírozhatja a nehézipar fejlesztését, kizsigerelve a mezőgazdaságot, mégpedig a beszolgáltatás intézményével. Imígyen a mezőgazdasági dolgozók gyakorlatilag az állam kollektív rabszolgái.
Eztet a terület utáni beszolgáltatást minden termelőszövetkezeti típus számára (fájdalom, a köztük levő különségekről nincs infóm) 53-ban Nagy Imre nem törölte el, csak csökkentette a mértékét 10%-kal. Ezenkívül kivonta az ágazatot a centralizáció alól, vagyis indirekt közgazdasági és jogi eszözökkel szabályozták. Felemelte a felvásárlási árakat, törölte a beadási hátralék cémén kivetett pénzbüntetéseket, adóamnesztiát hirdetett, melyben a tsz tagok teljes adóhátralékát eltörölte, ha megmaradtak a közös gazdaságban. Ezenkívül rendelkezett a minisztertanács a gépállomási díjak mérsékléséről (erről mondhatna valaki pár szót) és a gépállomással szembeni tartozások elengedéséről (erről is).
Namármost ez tagadhatatlanul javította az életkörülményeket, de az a fránya agrárolló az csak összébbhúzódott, viszont nem csukódott be. Maradt a mezőgazdaság kizsákmányolása, csak nem olyan intenzíven, mint addig.
Ezért tekintettem én a kolhozrendszer megszüntetésének idejét 67-nek, mikor a közvetlen irányításukat felszámolták. Onnantól azt neveztek ki a tagok téeszelnöknek, aki valóban látott már egyáltalán földet, nem úgy mint a sztárügyvéd. Onnantól vált lehetségessé az is, amit P/c kartács emleget, vagyis, hogy a tsz-nek lehettek akár szolgáltató részlegei is, Budapesten építkező kőművesbrigádjai, villanyszerelőbrigádjai, meg a jóég tudja mije még és ezekbe nem óhajtottak kívülről beleszólni. Innentől vált lehetségessé a hektáronkénti öttonnás terméshozam, míg az olcsón termelő USÁban meg 1,7 tonna volt. Ekkortól kezd nőni a vidék életszínvonala és közelíteni a városét, innentől kezdik lebontani a réges-régi házakat és fürdőszobás, vízvezetékes, új házakat építeni.
Tehát világos számomra, hogy a kolhoz nem egy az egyben tsz. A dilemma szerintem ott keresendő, hogy mikortól nem az.
Az izgalmas előzmények onnantól lettek konkrétan vita, hogy H-turul rámpirított, hogy amiről én beszélek, az nem lehetséges, mert 67-ben már nem volt kolhoz, tekintve, hogy 53-ban felszámolták.
Ami előtte van, az mellékvonulat, csak a közérthetőség kedvéért másolgattam ki a másik topicból.
Azzal még csak egyetértenék kedves Pásztörperc, hogy kolhoz =/= megtsz mivelhogy Magyarország =/= Nagy Szovjetúnió, (sőt, végén csattan az ostor, kupleráj =/= kolostor).
Én a különbséget csak fokozatinak, és nem elvinek gondolom. Az általad valócsínűleg nagyrabecsült Polányi Károly [1] azt irta, hogy a szocializmus azért egyezik meg az ősi keleti birodalmak rendszerével [2], hogy a központ osztja el az erőforrásokat, helyi szinten kevés marad, és a lakosság gondjainak enyhitésére engedélyezik, hogy kis személyes parcellákon megtermeljenek annyit, ami a lázadástól visszatartja őket. A személyes parcellák nagysága pedig ugyanakkor volt, mint a magyar háztáji, röhögtünk is ezen nagyokat, mikor az a reakciós Szelényi idézte.
Ez egy mély párhuzam, ami a tulajdonosi mentalitás visszafejlődéséhez vezetett még azoknál is, ahol ez megvolt.
[1] :-) most biztos arra gondolsz, hogy én nem becsülöm, pedig igen
[2] amelyek Marxnak sem fértek a fejébe, akarom mondani a formációs elméletébe.
Kérem, az időrendet tessenek az urak figyelembe venni. Azért az 1950-53 közötti időszak erőszakos tszcs-szervezése ellen a 70-es évek melléküzemágas mezőgazdaságával nem illik érvelni.
Közben pl. 56-ban egy kicsit szétmentek a tsz-ek, a békésebb újjászervezésük 62-ig tartott.
Nekem 1előre nem egyértelmű, hogy mi itt a fő programpont?
1. Az, hogy a Magyarországon letűnt mezőgazdasági rendszer "kolhozrendszer"-nek sorolható-e be (szerintem ez elég meddő vita lenne, belegondolva pl. abba, a történelem során hányféle kapitalizmus létezett, ami végülis mind kapitalizmus),
vagy
2. A rendszerváltás előtti magyar mezőgazdasági szisztéma jól működő, hatékony volt-e, kár volt-e hozzányúlni?
Legalábbis én folyamatosan ezt a keveredést látom.
Tehát?
Nem akarok belevauzni kedves Sierra, de Pásztörpercnek igaza van, kolhoz =/= mgtsz. Nem értek az egészhez, de unokatestvérem mesélte (1989), hogy pl. a francia agrárszakemberek kifejezetten (kárörvendően) örültek a földprivatizáció tervezetének (versenyképesség, miegymás). Hogy mennyire nem egyszerű képlet, apai nagyanyámat megkínozták (miután Dudith nagyapát sikerült holttá nyilvánítani) a községházán anno decibel (+ két napig étlen-szomjan), hogy aláírja a belépési nyalatkozatot.
Ha leszámítjuk a megfogalmazás zamata érdekében elkövetett — és ebbéli minőségükben feltétlenül bocsánatos — barokkos túlzásokat, akkor véleményeink alapvetően 2 ponton különböznek:
1. Mint H-Turul kolléga rámutatott, a magyar (MG)TSZ-nek pontosan annyi köze volt a kolhozhoz, hogy oroszul így hítták — minél fogva a Nagy Testvér azt hihette, hogy nálunk is az van.
A két fő különbségnek csak az egyike az eleinte melléküzemágaknak nevezett különféle termelő-szolgáltató vállalkozások felfuttatása: a másik a nagy- és kisüzem kombinálása. A nem vagy rosszul gépesíthető, jelentős élőmunkát igénylő tevékenységeket vitték a háztájiba; az ottani munka egyértelműen nyereségérdekelt volt (ki-ki magának dolgozott). Mivel azonban ennek kiszolgálásához a nagyüzemnek is jól kellett működnie (pl. takarmány), áttételesen az is nyereségérdekeltté vált.
2. Fentieknek köszönhetően a rendszerváltás előtt 2 olyan ország volt Európában, ahol a mezgazd. nettó ktg.vetési befizető volt: Hollandia és mi. A rendszerváltás után az előzményekben leírt folyamatok eredményeként ez a jól bejáratott termelési rendszer szétesett: félelmetes látvány volt, ahogy az országot járva egyre-másra betakarítatlan táblákat (napraforgó, feketeribizli stb.) kellett látnom novemberben, egy szál lovacskával szántogató gazdákat márciusban és a szétlopott ajtajú-ablakú, cseréptelenített, egykori gépállomások környékén rozsdásodó, félig földbe süppedt gépeket egész évben. A termelés förtelmes visszesése most, a csatlakozási tárgyalásokon tette be nekünk a kertajtót, ama bizonyos mezőgazdasági kvótáknál: hiába szerettük volna elfogadtatni a '80-as évek végének termelési szintjeit.
A téma teljesen érdekes, ha jól alakul, 1-2 (nem 0) észrevétellel talán majd én is megpróbálom színesíteni (hozzáértésem alacsony szintjének vonalában).
Kérem tisztelettel, megnyitám a topicot, hogy a Pongrátz Gergelyt dicsőítő himnuszgyűjtemények között felmerült vitának adekvátabb helyet találjunk. A dolgok a következőképp állnak a másfél hónapja időhiány miatt szünetelő vitában, illetőleg, íme az izgalmas előzények:
PuPu válasz erre | adatok | e-mail 2002-10-09 23:15:43 (173)
"...Érdeklődj egy parasztnál, aki akkor élt, hogy hogyan élte meg a földosztást. Aztán - ami azt illeti, igen sok vargabetű után - a magyar mezőgazdaság a világ élvonalába került, kolhozosított állapotában, ugye. Világhírű és nemzetközileg a követendő példák között számontartott állapotát a rendszerváltás szüntette meg, úgy, hogy kiosztotta a földet. És úgy, hogy alig életképes, 5 katasztrális hold nagyságú parcellákra hasogatta fel a nagybirtokot, majd a gazdasági kényszer koncentrálja az egészet, és ismét megalkotja a magyar zsellért.
..."
sierra válasz erre | adatok | e-mail 2002-11-09 13:38:33 (492)
ez egy válaszolgatás volt
"...A magyar paraszt bizony úgy élte meg a földosztást, ahogyan én leírtam az imént.
Namármost ezt a " a magyar mezőgazdaság a világ élvonalába került, kolhozosított állapotában, ugye" - dumát ki fogom nyomtatni arra az esetre, ha a jövőben elfogna a szomorúság. Majdnem olyan frenetikus, mint "A konszolidáció során aztán meg is valósult szépen a forradalom minden ésszerű követelése" :-P
Ember, a magyar mezőgazdaság felívelésének volt két előfeltétele, ezek közül az egyik pont a szovjet típusú, szigorúan tervutasításos kolhozrendszer 67-es kezdetű felszámolása volt, amikor a TSZ-eknek megadták a termelési-, pénzügyi-, és káderönállóságot!!! Neharagudj, de ha te idáig sem jutottál el, akkor kezdem érteni, vajon mi a fenét csodálsz a szocializmuson; tudniillik éppen a lényeget sikerült szem elől tévesztened.
Ezenkívül:
" Világhírű és nemzetközileg a követendő példák között számontartott állapotát a rendszerváltás szüntette meg, úgy, hogy kiosztotta a földet."
Újabb butaság. 61 és 65 között a mezőgazdaság növekedése 1-2 %-os. Ezt a nép stagnálásként érzékeli, pláne, hogy a népesség gyorsabb ütemben növekszik. 67-től a reformok kezdete után már felkúszik 3%-ra, ez elérte a világszínvonal átlagát. 70-es évek elején 4-5%-os világrekordokat döntöttünk, csakhogy véget ért az ország számára páratlanul kedvező 57-től 72-ig tartó világgazdasági helyzet és a hetvenes évek végére már megint 4%. 80-as évek elején visszacsúszik 2-3%-ra, a végére pedig az 1%-os stagnálásba, s tovább. Jó időbe telik, míg ezt a tendenciát éppenhogy a rendszerváltás segítségével sikerül megfékezni. Amennyiben neked ez nem sugallja, hogy a kolhoz talán mégsem elég hatékony termelési szisztéma, akkor mondok egy egyszerűbben felfogható dolgot (ezt talán még sikerül). Oroszország idén, 2002-ben érte el azt a termelésmennyiségi csúcsot, amit a cári Oroszország idején produkált utoljára... E két időpont között, mint azt talán sejted, a nagy Szovjetunió kolhozrendszerben termelt egészen 1991-ig, mikor is oroszos lendülettel egyszercsak feloszlatták az egész brancsot cakli-pakli, amit hét évtizedig vertek az emberekbe - páratlan káoszt okozva a termelésben. Ugyanez másképpen: a cári Oroszország Európa legnagyobb gabonaexportőre volt. Ezzel szemben a nagy Szovjetúnió mint tudjuk állandó gabonaimportra szorult fennállásának egész ideje alatt - kivéve, mikor Sztálin azt is exportálta, amiből jövőre vetni kellett volna, lásd még Éhínség 1931 címszó alatt.
Ezek után mondd meg nekem légyszíves, hogy kitűnt-e számodra a kolhozrendszer (és e példákból talán valamelyest a szocializmus) hihetetlenül fos termelékenysége és az egész baromi szisztéma agytalansága. Amennyiben nem, akkor vitatkozz ezentúl Pindiy kartáccsal légyszíves e témakörben, hátha ő fel tud emelni a sötétségből, bár eddig nem erőltette halálra magát. Totál el vagy tévedve, aztán még te élcelődsz embereken, hát, sokkal szerényebben kéne előadnod magad. Mit mondjak, neked sem ártana, ha szépen ideülnél mellém az iskolapadba, mert a foxi-maxin szerzett ismeretek nem bizonyultak időtállónak. Aztán ha ezt az időszakot már abszolváltad, akkor utána bátran ecsetelheted elképzelésedet a rendszerváltás utáni magyar zsellérségről, föltéve, hogy nem Marxot akarod ide előrángatni hovatovább másfél évszázados téves teóriáival az osztályharcról.
..."
H-turul válasz erre | adatok | e-mail 2002-11-10 18:58:21 (501)
Kedves Sierra (nevada?)
Csak szeretném felhívni a figyelmedet arra az egyetlen apróságra (az átkosban néhány évtizedet ledolgoztam a mezőgazdaságban), hogy nálunk az utolsó "kolhoz" 1953-ban, Nagy Imre miniszterelnöksége alatt oszlott fel. Ha hozzászólásod többi tárgyában is hasonló "mélységű" az ismeretanyagod, mint a mezőgazdaságról, akkor még tanulnod ajánlatos pár évtizedig .
sierra válasz erre | adatok | e-mail 2002-11-26 07:12:08 (849)
Kedves Hátulrúl (ez akkor aktuális, ha a megszólításod humorkodás akart lenni - sajnos képtelen vagyok megítélni, mert mint PuPu óta tudjuk, jobboldali humor nem létezik - ha nem az, akkor simán H-turul)!
Elöljáróban gratulálok a több évtizedes mezőgazdasági munkálkodáshoz.
Elkezdhetném számbavenni milyen intézkedések történtek ezügyben. Ha erre időm volna, tán meg is tenném. A rövidség kedvéért: 53 után eljött 55 is, erre meg én szeretnék tisztelettel figyelemfelhívni, mikor cakkumpak visszacsináltak mindent, ami enyhített kicsit a rendszeren. Ennyit eddigi ismeretanyagomról, de hogy ez mit mond a tiédről, azt nem óhajtom helyetted megfogalmazni - ellentétben a te minősítéseddel.
A tanulást holtomiglan tervezem, te is jöhetsz mellém az iskolapadba
H-turul válasz erre | adatok | e-mail 2002-11-26 08:41:45 (850)
NB Sierra!
Ha a hozzászólásom fölötti színes csíkon rákattintasz az "adatok" szóra, meg fog oldódni a nickem jelentését övező rejtély. A gratulációt köszönöm, kint vagyok vele az összes vizekből.
Érdemi hozzászólásodhoz pedig csak annyit, hogy a legnagyobb szaktekintélyek közléseit is érdemes több forrásból ellenőrizni. 55-ben ugyanis NEM CSINÁLTAK VISSZA MINDENT! Javaslom, hogy adatközlőidnél érdeklődj az egyes, kettes és hármas típusú szövetkezetek definíciójának változásáról 1948-68 között. Rá fogsz jönni, hogy KOLHOZ nálunk 53-óta nem létezett. Azt hiszem, ez a téma nem éppen ebbe a topicba való, ha igazán foglalkoztat nyiss egy új topicot, ott majd részletesen is hozzá fogok szólni.
