Ez anap persze nem volt szegyenteljes. NO hogy is allunk Orban segitsegevel sajat nemzete iranyaban?!
Hat ennyit ert az a nagy jelentosegu ENP alelnoki pozicio (es akkor most meg elitelni is megakadalyozzak az usat ezek az ENP-sek brusszelben...)
"2002. október 18. 19:53 MNO
Orbán Viktort az Európai Parlament legnagyobb frakcióját alkotó Európai Néppárt alelnökévé választották pénteken, a portugáliai Estorilban, a Néppárt XV. Kongresszusán.
Ezzel a döntéssel - a magyar politikusok közül - Orbán Viktor tölti be a legmagasabb tisztséget európai pártszövetségben.
A Fidesz a döntést üdvözlő közleményében leszögezi: tekintettel a Néppárt súlyára az európai politikában, a volt kormányfő alelnöki tisztsége a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszába érkezett Magyarország számára a tárgyalási pozíciók jelentős javítását eredményezheti. "
Ha egy 1908-as törvény kerek-perec kimondja, hogy a két - jelenleg Szlovákiához tartozó - falu a történelmi tokaji borvidék része, akkor szerinted milyen módon védhető az a pozíció, hogy nem tartozik oda?
........A szomszédság meg - akár balos, akár jobbos kormány vezeti - mindig többet tud elérni.........
Tegnap este alkalmam volt beszélgetni egy cseh állami tisztviselővel, aki elmondta, hogy a kormányt több ellenzéki politikus is azért kritizálta, mert elfogadták a strukturális alapok egy részének közvetlen költségvetési pénzzé történő átcsoportosítását. Tudod, ez az a konstrukció, amit az öntelt kormányunk a bázisszemléletre való álságos hivatkozással pökhendi módon elutasított. :-))
Ja és a cseh ellenzők éppen az ominózus bázis elv miatt elvesző támogatással indokolták kritikájukat.
üdv
pucogi
A "bázisszemlélet" - és minden hasonló ködösítés - természetesen blabla, amikor látnivalóan egyre-másra veszítünk, önként lemondunk, visszavonulót fújunk minden vonalon. Ahogy te eufemisztikusan kifejezed: "gyenge volt a pozíciónk".
Érdekes, hogy balos kormányok alatt valahogy mindig "gyenge a pozíciónk".
A szomszédság meg - akár balos, akár jobbos kormány vezeti - mindig többet tud elérni.
Nálunk ha Orbán kiállt Mo. érdekeiért, akkor szerintetek "konfliktuskereső, agresszív, nacionalista" stb. volt.
Szomorú, hogy még most is azon töritek itt a fejeteket, hogyan védhetnétek még jobban a ballib szolgalelkűségét és ország-, nemzetellenes lefutásait.
Értem, hogy ezzel keresitek a kenyereteket, de akkor is szegénységi bizonyítványt állíttok ki magatokról.
207. sz.-ban arról beszéltem, h. 2 "szakértő" vezetőd, Megyó és H. Kovács jól kibabrált velünk, amikor Koppenhágában nagy hülyén visszautasította a lengyelek által választott megoldást.
Erre válaszként (?) beteszel ide nekem egy EU-választási kampányszöveget?
Gyenge és unalmas.
Kéretik nem fárasztani!
Az 1908-as bortörvény Kistornyát és Szőlőskét a tokaji borvidék részeként említi. Emiatt tarthatatlan volt az a magyar álláspont, amely az említett két falut szerette volna kizárni a "Tokaji" márkanév használatából.
A tokajit fenyegető valódi veszély nem az volt, hogy Szlovákiában gyártanak Tokaji nevű bort, hanem, hogy nem tartják be azokat a minőségi előírásokat, amelyek a tokaji előállításához kapcsolódnak. Ez a tokaji lejáratásához vezethetett volna. Szlovákiában a hagyományos tokaji borvidék területén kívül több hektáron kezdtek aszut termelni olyan területen, ahol sem a klimatikus viszonyok, sem a talaj összetétele nem kedvez a tokaji minőségnek.
Sikerült azt elérni, hogy tokaji néven Szlovákiában csak valóban tokaji minőségű bort szabad előállítani. Meg kell például szüntetniük a "két puttonyos" tokaji előállítását.
Egyébként tudomásom szerint a magyar tárgyalók körömszakadtáig küzdöttek azért, hogy a márkanév magyar monopólium maradjon, más kérdés, hogy ehhez gyenge volt a pozíciónk.
üdv
p.
A bázisszemléletre való hivatkozás Juhász Endre főtárgyalótól való, akit remélem még Te sem tartasz sem pökhendinek, sem idiótának de ha mégis, akkor lássuk az érveidet.
Az meg, hogy valószínűleg csak a pályázatok kis részét sikerül elnyerni, nem több merő találgatásnál. Ha ma kellene pályázni, nyilván nem lenne túlságosan sikeres, de van még másfél év addig, ami alatt megteremthetők a pályázati rendszer még hiányzó elemei. A kormányfő és a szakértői stáb ezt nyilván mérlegelte, amikor a tárgyalási taktikát kidolgozta.
Az is lehet persze, hogy tévedek. Ez esetben érvekkel vagyok meggyőzhető.
Keresztes Lajos
A pozsonyi kormány főtárgyalója, Jan Figel a koppenhágai csúcstalálkozó legnagyobb sikerének azt nevezte, a Frankfurter Allgemeine Zeitung december 14-i számában, hogy az Unió Szlovákia számára is engedélyezte, hogy tokaji megjelöléssel bort állítson elő és exportáljon.
Az EU nagylelkűsége jellemző, hiszen ezzel a gesztussal – az elmúlt száz évben nem először – Magyarország kárára gyakorol kegyet. Ugyanakkor döbbenetes az a csönd, amely Magyarországon körbeveszi ezt a tényt, amit Pozsony hónapok óta készített elő, december közepe óta hatalmas csinnadrattával ünnepel, ezért érdemes „A borok királya” kapcsán néhány tényt emlékezetünkbe idézni. ...
.... Tokaj-hegyalja települései közül a két legkeletibb, színmagyar falut - Kistoronyát és Szőlőskét a hozzájuk tartozó mintegy 700 hektár szőlővel – Trianonban elcsatolták Magyarországtól. A hódító benesi politika – miután itt a határmegvonást még hamisított adatokkal sem lehetett etnikai alapúnak feltüntetni – ezért a stratégiai jelentőségű hazudott Kassa-Csap-Beregszász vasútvonal Csehszlovákiához csatolását is elfogadtatta az antanttal. Ennek szinte tragikomikus következményeként lett előbb Csehszlovákia, majd Szlovákia része a borvidék keleti csücske, valamint a sátoraljaújhelyi kisállomás.
A fenti két falura hivatkozva próbálja meg Pozsony – nem válogatva az eszközökben – Brüsszellel elfogadtatni saját „tokajiját”. (Például az Uniós tagországok külügyminisztériumainak, a térséggel foglalkozó munkatársait már megajándékozták ezzel az itallal.) ....
Amíg a pozsonyi „nyomulás” a saját szempontjukból érthető, olyannyira felfoghatatlan Budapest hallgatása. Hiszen a tokaji azon kevés hungarikum egyike, melyről a nyugat-európai átlagfogyasztó is azonnal Magyarországra asszociál. Gazdasági nyelven fogalmazva a tokaji bor egy, az elmúlt évszázadok folyamán már bejáratott és elfogadottá tett márkanév, melynek elbitorlása igen komoly károkat okozhat a magyarországi bortermelőknek. Csak a párhuzam kedvéért: sok német céget mentettek át 1945-ben a szovjet megszállás előtt a nyugati zónákba – ilyen volt az AGFA is mely a szász-anhalti Wolfenből települt át Leverkusenbe. Az NSZK kormánya és a rajna-parti cég minden enyhülési politika ellenére az utolsó pillanatig visszaverte az NDK azon kísérleteit, hogy az üzem eredeti telephelyére hivatkozva ők is gyárthassanak termékeket AGFA márkanévvel.
Nagyot változott a világ hét hónap alatt a magyar érdekek külföldi megjelenítésében és védelmében is. 2002 elején még nyugati politikusok azt kérték az Orbán kormánytól, hogy ne használja ki a Dzurinda kabinet belső nehézségeit. Május 27-e óta Pozsony akkor és úgy törli bele a csizmáját a Medgyessy csapatba, amikor csak akarja, s úgy látszik Dzurindáék nem igazán szégyenlősek.
Az MDF is támogatja csatlakozást
A nyugdijasok igennel fognak szavazni
Boross Péter egyszeri nyugdíjemelést javasol
Az intézkedés az EU-csatlakozást népszerűsítené
NOL • 2003. január 10. 16:29
2004-ben, az Európai Unióba történő belépést követő hónapban egyösszegű, azonos mértékű emelést javasol minden nyugdíjas számára Boross Péter. Az indítványt az MDF honlapján tette közzé pénteken a párt elnöksége.
A javaslat értelmében 2004 júniusától minden nyugdíjas havi 8-10 ezer forint emelésben részesülne. A nyugdíjemelés 2004-ben hozzávetőleg 150 milliárd forint költségvetési fedezetet igényelne.
A volt miniszterelnök, az MDF elnökségi tagja úgy látja, az uniós felvétel időpontjához közeli juttatás alkalmas lehet annak a természetes időskori bizalmatlanságnak a csökkentésére is, amely minden nagyobb változásnál emberi tényezőként jelentkezik.
A párt közelgő országos gyűlése elé kerülő javaslat a honlapon szereplő közlés szerint az 50 ezer forint alatti havi nyugdíjat élvezők és egyedül állók számára több, mint 20 százalékos helyzetjavulást jelentene.
Februártól szeptemberig tart az uniós voksolás menetrendje
NSZ • 2003. január 10. • Szerző: Sz. L. L.
Valószínűleg három – de legalább két – államban (Szlovéniában, Máltán és esetleg Cipruson) is előbb lesz népszavazás az európai uniós csatlakozásról, mint nálunk. A magyar kormány szívesen lett volna „sorvezető”, de erre a valóságban nem volt sok esélye.
Az Európai Unió képviselői korábban többször jelezték: mivel Magyarországon igen magas, 70 százalék körüli az EU-tagságot pártolók aránya, ha hazánkban tartanák az első népszavazást, az eredmény magával húzhatna olyan szkeptikusabb országokat, mint Csehország vagy Lettország, ahol a támogatottság csupán 46-51 százalék körüli. Az 1995-ös EU-bővítési kör előtt Ausztria volt a „sorvezető”: két északi országot (Svédországot és Finnországot) magával is húzott, de a norvég lakosság már túl kemény diónak bizonyult. A magyar vezetés is szívesen látta volna az országot e nemzetközileg is hálás szerepben. (A nemzetközi sajtóban is – Európán kívül különösen – nyilván az első referendum viszi el a pálmát.) Mégis: aligha lehetett volna Magyarországon az első népszavazás az európai uniós tagságról a 2004-ben csatlakozó tíz ország közül – vagy legfeljebb olyan áron, amelyet nem biztos, hogy érdemes megfizetni a „sorvezető” szerepének dicsőségéért. Szlovéniában ugyanis szerdán már a február 9-i időpont körvonalazódott, de március végénél semmiképp sem lesz később a referendum.
Máltán és Cipruson is márciusban szavaznak (de az utóbbi szigeten bizonytalan, hogy kiírják-e egyáltalán a voksolást), míg nálunk – mint ismert – április 12-én.
A magyar Országgyűlés így akkor biztosíthatta volna csak az „elsőséget”, ha: 1. tavaly ezért kifejezetten késlelteti az egész alkotmánymódosítási eljárást, hiszen mostanáig azt sem tudhatta, milyen más időpontot kell megelőznie. Vagy: 2. kissé kínos diplomáciai egyeztetésbe kezd egy nem diplomáciai ügyről pusztán azért, hogy a babérokat learathassa. Vagy pedig: 3. vállal egy igen korai, téli időpontot, ami – például a mostanihoz hasonló időjárásnál – azzal a kockázattal jár, hogy sokan el sem jutnak a szavazókörbe.
Magyarország után szavaznak egyébként a tagságról Szlovákiában: május 16. és 17., de ezt még a parlamentnek és az elnöknek is jóvá kell hagynia. Júniusban két további visegrádi ország következik: 8-án Lengyelország, 15–16-án Csehország. (Érvényesülnek a bevett szavazási szokások a cseheknél és a szlovákoknál is: aki már pénteken leszavaz, mehet a hétvégi házába, aki pedig a munkanapon nem ér rá, szombaton voksolhat.) Észtországban szeptember 14-én szavaznak, de a másnapi hírekben osztozniuk kell a svédekkel, akik az euró bevezetéséről döntenek ugyanakkor. A lettek hat nappal később döntenek. Litvániában még nincs időpont, de minden bizonnyal egy májusi napra esik a választás.
Magyarország csak hatodik a lengyel listán
A lengyel társadalom az elmúlt évtizedben toleránsabbá vált a külföldiekkel szemben – derül ki a CBOS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréséből. A Gazeta Wyborcza lengyel lap által ismertetett felmérés szerint a legkedveltebb nemzetek listáját változatlanul az amerikaiak vezetik, őket követik az olaszok, a franciák és a britek. Mi, magyarok a tíz évvel ezelőtti listán elfoglalt harmadik helyhez képest visszacsúsztunk a hatodikra, mivel immár – ha minimális különbséggel is – de megelőznek minket a csehek. Ez egyébként némiképp meglepte a kutatókat, hiszen az eddigi sztereotípiák szerint a csehekről inkább negatív képe van az átlaglengyelnek. A csehekhez hasonlóan javult egyébként valamennyi szomszédos ország megítélése. Miközben 1993-ban a németekről és a litvánokról még kétszer annyian nyilatkoztak negatívan, mint pozitívan, manapság a tendencia megfordult. Jelenleg a lengyelek 38 százaléka vélekedik pozitívan a németekről, és csak 31 százalék utasítja el őket.
Bár általában elmondható, hogy a lengyelek szívéhez is közelebb állnak a gazdag nyugat-európai nemzetek, mint a szegény keletiek, csökkent az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok elutasítottsága. A nemzetek szimpátialistáját egyébként az arabok, a románok és a romák zárják, őket még mindig a lengyelek több mint fele gondolja antipatikusnak.
"Az elutasítás oka viszont - állításoddal szemben - nem a pökhendiség volt"
Akkor pontosítsunk tovább: pökhendiség + idiotizmus volt.
Azért, mert a lengyeleknek az az összeg biztos pénz (nekünk is az lett volna), és arra költhetik, amire akarják (ahol a legszükségesebbnek látják a fejlesztést, támogatást).
Nekünk pályáznunk kell (amihez nem igazán értünk, valszín csak a pályázatok kis részét sikerül elnyernünk), és ha véletlenül leesik valami kis pénz, kizárólag célirányosan költhetjük el.
Ez világos helyzet és egyértelmű különbség (a mi hátrányunkra a lengyel megoldáshoz képest).
A "bázisszemlélet" - blabla.
A nyugdijasok igennel fognak szavazni
Boross Péter egyszeri nyugdíjemelést javasol
Az intézkedés az EU-csatlakozást népszerűsítené
NOL • 2003. január 10. 16:29
2004-ben, az Európai Unióba történő belépést követő hónapban egyösszegű, azonos mértékű emelést javasol minden nyugdíjas számára Boross Péter. Az indítványt az MDF honlapján tette közzé pénteken a párt elnöksége.
A javaslat értelmében 2004 júniusától minden nyugdíjas havi 8-10 ezer forint emelésben részesülne. A nyugdíjemelés 2004-ben hozzávetőleg 150 milliárd forint költségvetési fedezetet igényelne.
A volt miniszterelnök, az MDF elnökségi tagja úgy látja, az uniós felvétel időpontjához közeli juttatás alkalmas lehet annak a természetes időskori bizalmatlanságnak a csökkentésére is, amely minden nagyobb változásnál emberi tényezőként jelentkezik.
A párt közelgő országos gyűlése elé kerülő javaslat a honlapon szereplő közlés szerint az 50 ezer forint alatti havi nyugdíjat élvezők és egyedül állók számára több, mint 20 százalékos helyzetjavulást jelentene.
olyan gyermeteg és átlátszó a mszp próbálkozása hogy úgy állítsa be a polgári oldalt mint akik nem akarnak EU tagságot, holott ezzel a szánalmas torzítással csak a zcéljuk hogy eltereljék a figyelmet szerencsétlen pipogya külügyi tárgyalásaik hatékonytalanságáról.
Tisztelt Kovács László úr!
Köszönjük az MSZP propaganda jelszavait. de ez nem pártaggyűlés. Kérteik érvekkel előhozakodni, a jelszavas bekiabálásokat kérjük a Köztársaság téren hagyni.
Üdv:
Budapestiember
Még 92 nap és IGENT mondunk a csatlakozásra!!
Már majdnem egy hónapja, hogy lezárultak a tárgyalások.Van aki még mindig a sebeit nyalja, hogy nem a FIDESZ fejezte be a tárgyalást?
Sokan vagyunk és elegen leszünk, hogy az EU hoz csatlakozzunk
Számolj!
Ha a tárgyalók "kiharcolták" volna 200 millió euró átcsoportosítását a strukturális alapokból közvetlen költségvetési támogatássá, az a következő - 2007-2013 közötti időszakban a bázisszemlélet miatt mennyivel rövidítené meg az országot?
A fenébe is, néha félretehetnéd a végletes elfogultságodat. :-((
üdvözlettel
Nem mindenki ismeri a " Nyugat " cimó folyóiratot!!
Még 92 nap és az ügydöntő népszavazáson Igennel szavazunk a csatlakozásra. Sokan vagyunk és elegen leszünk!!
Újra utána érdeklődtem. ÁLLÍTÁSOD IGAZ. Valóban felajánlották a magyar delegációnak is a lengyel megoldást. Az elutasítás oka viszont - állításoddal szemben - nem a pökhendiség volt, hanem az alábbi három megfontolás:
1. Elfogadása annak a beismerése lett volna, hogy Mo. nem felkészült a strukturális és kohéziós alapok fogadására.
2. Ezen alapok beruházási, fejlesztési célokat szolgálnak így ezt a pénzt nem célszerű rendeltetés nélküli költségvetési pénzzé alakítani, hogy eltűnjön a büdzsé feneketlen gyomrában.
3. A bázisszemlélet miatt az átirányítás következtében kedvezőtlenebb pozícióból indulnánk, amikor az EU a 2007-2013 közötti költségvetést tárgyalja.
Az gondolom egyértelmű, hogy a 2. és a 3. pont - de különösen a 3. - önmagában is elég nyomós érv, nemhogy együtt.
SZóval úgy tűnik, a kormány józan mérlegelést követően ebben is jó döntést hozott.
...........nagy pökhendin elutasították a nekik is felajánlott lengyel megoldást........
Hoppá!!!!
Ezt meg honnan veszed? Mármint azt, hogy nekünk is felajánlották volna azt, amivel a lengyelek szemét kiszúrták.
Ez NEM IGAZ!!!
Olyantól tudom, aki ott volt.
A magyar tárgyaló delegáció az agrártámogatások emelésére hajtott, véleményem szerint nagyon helyesen. Itt lehetett volna kapni "új pénzt". A lengyeleknek felajánlott pénz csak átcsoportosítás volt. A berlini keretekhez képest így több mint másfél milliárd bennn maradt a kasszában. Ez a pénz rendelkezésre állt és a magyar stratégia alapján meg is kaphattuk volna, ha a lengyelek velünk együtt kitartanak a végsőkig az agrárkérdésben elfogadott közös álláspont mellett. Nem tették. :-(
p.
