Még egy érdekesség: hideg téli napokon Magyarországon a levegő víztartalma alacsonyabb, mint a Szahara sivatagban a legforróbb nyári napon.
Szóval akinek nagyon jó a szellőzése a lakádban, az ne csodálkozzon, ha egyes téli napokon 30% alá esik a páratartalom (eleinte nekem volt már 20% közelében is, először nem értettem, hogy miért pislogok 2 másodpercenként :)
Köszönöm, hogy belinkelted!:R Választ adtál egy másik dilemmára is, ami akkor fogalmazódott meg bennünk szaunásokban, amikor azon filóztunk a hőségben, hogy hiába locsoljuk a követ, ugyan miért nem ugrik fel a páramérő 50%-ra. Csak azért nem, mert ahhoz 294.12g/m³ kellett volna legyen a levegő víztartalma :)
Megleptél ezzel a 80-100g víztartalommal! Ez esetben valóban külvilág felé megoldom a szellőztetést :) Egyszerű gondolatmenetem az volt, ha már van benne 100 fok, akkor hasznosítsuk bent a másik légtérben, de így már tiszta a kép. Köszönöm!
Még valami fontos: a szauna hőszigetelésének belső oldala kb azonos hőmérsékletű lesz a 100 fokos szaunával. A polisztirol (eps/xps) lágyulási hőmérséklete 80-90 fok, tehát inkább valami más hőszigetelő anyagot javasolnék oda :) mondjuk valami gyapot-félét.
Nem ismerjük a falad rétegrendjét. Valahol belül kell lennie egy belső párazáró/párafékező rétegnek, ez a réteg MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL folytatódjon a szaunában, tehát a szauna belső párazáró rétege légmentesen legyen összekötve a ház falán belül lévő párzáró réteggel. A szauna párazáró rétegéek anyaga szerintem alumínuim fólia legen (min. 0,03 mm vastag), mert más párazáró anyag nem szereti a 90 fokot :) És persze a ragasztója is ennyire hőálló legyen.
Hőszigetelés: a ház falán kívül levő hőszigetelés MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL összefüggően folytatódjon a szauna kőszigetelésében.
A belső párazáró és külső hőszigetelő réteg között (kevés kivétellel) azt csinálsz amit akarsz :)
"Páratartalom átlagosan 20-30%, 90-100 fok esetén."
Szobahőmérsékletű egészséges levegő télen köbméterenként 8 gramm vizet tartalmaz, maximum 16 drammot képes tárolni, de olyankor már 100% a páratartalom a lakásban. Az általad említett 90-100 fokos 20-30%-os levegő viszont köbméterenként akár 80-100 gramm vizet is tartalmazhat!
Tehát ebből a szaunából NAGYON párás levegő jön ki, ha ezt beereszted a lakásba és ott lehűl szobahőmérsékletre. Sőt, ha nem brurál ventilátor fújja szét nagy erővel minél távolabb a lakásban, akkor bitzos a vízkicsapódás (penészedés) a befájási pont környékén. Ezt a durva levegőt még a fatárolóba sem szabad kifújni, a szabadba fújd ki a ház mögött, , a faltól távolodó irányban (a kifújó környékén megjelenő víztócsából fagyos időben jégpálya lesz!)
A melléképületben szerettem volna egy szép, üveges finn szaunát. Meggondoltam magam. Egyrészt elég lesz egy egyszerű fa változat is, másrészt nem szeretném ha helyet foglalna az 5x5méteres szobában. Mi lenne ha áthidalóval tennék egy ajtót a külvilág felé ( ahol jelenleg fedett tárolóm van, de a fele bőven elég fának, mivel gázzal fűtünk ) és szorosan odatenném a szaunát -> tehát a beltér részévé válna. Alá 10 cm xps-t + 2 cm osb lapot tennék. Felülről és oldalról mivel szigeteljem a fa burkolatot? Külvilág felé nem lesz szellőzése, majd beszellőzik a szobába ha lekapcsoljuk. Páratartalom átlagosan 20-30%, 90-100 fok esetén.
Eszembe jutott egy másik (talán könnyebben érthető) magyarázat: nem túl tudományos, de laikus számára a lényeget jól leírja.
Tételezzük fel, hogy
- a lakásban az aktuális páranyomás 1500 pascal, a külvilágban viszont csak 500 pascal, tehát a lakás és külvilág közötti aktuális páranyomáskülönbség 1000 pascal (segítő ábra itt)
- ez a nyomáskülönbség folyamatosan ki akar egyenlítődni ahol csak tud, akár a falon/födémen keresztül is
Namármost tételezzük fel, hogy a falat a következő párafékezésű rétegek alkotják:
- párazáró fólia rétege: négyzetméterenként átlagosan 1000 pascal páranyomás hatására óránként 0,0000000001 liter (pára formájában lebegő) vizet hajlandó átengedni magán
- üveggyapot rétege: 1000 pascal nyomás hatására óránként 1 liter vizet hajlandó átengedni magán
- páraáteresztő fólia rétege: 1000 pascal nyomás hatására óránként 0,1 liter vizet hajlandó átengedni magán
Tehát ha a legbelül lévő párazáró réteg mindössze 0,0000000001 liter vizet hajlandó átengedni magán, akkor tök mindegy, hogy az utána következő 0,1 és 1 literes áteresztő képességű rétegek milyen sorrendben vannak, hiszen az előttük lévő réteg úgyis csak 0,0000000001 liter vizet enged be a falba, ennyire marhakevés vízpára tovább-áramlását egyik további réteg sem fogja megállítani.
Hát persze.... Volt sokáig egy ilyen kéményes gépem, egyszer esett le a csöve. Észrevehető volt amikor beküldött másfél liter párát és pár kWh hőt másfél óra alatt a helyiségbe, olyan volt mint egy üvegházban.
Amikor teregetsz ugyanott akkor legalább elnyújtva történik mindez van ideje kiszellőzni.
"de a retegeknek kifele egyre kisebb paraellenallasuaknak kell lenniuk. "
A pára a lakásból akar kifelé akar menni a külvilágba a falon keresztül (páranyomás). Ha a belső párafékező réteg (pl párazáró fólia) párafékezése jobb/erősebb, mint BÁRMELYIK kijjebb lévő rétegé, akkor a falszerkezetbe soha nem tud a lakásból bejutni annál több pára, mint amennyit BÁRMELYIK kijjebb lévő réteg ugyanannyi idő alatt simán át tud engedni magán. Tehát ha a belső párazáró réteg TÖKÉLETESEN zár (pl vastag fém- vagy üveg réteg), akkor TELJESEN MINDEGY, hogy azon kívül milyen anyagú rétegek következnek és milyen sorrendban.
Az igazi baj ott van, hogy szinte senki sem képes tökéletes párazáró réteget létrehozni (laikusok pláne :), ezért biztos ami biztos minden amatőr törekedjen arra, hogy kifelé egyre jobb páraáteresztésű rétegek kövessék egymást.
Sok olyan dolgot mondunk itt a fórumban amatőrök számára tilosnak, amit a profi épület energetikusok (bizonyos esetekben, pontos számolgatás után) megengedhetnek maguknak.
"Nálam van ruhaszárító gép, amióta használom, jóval kevesebb a pára a lakásban"
A szárítók többféle alapelven működhetnek. A legegyszerűbb szárítógépek nem vizet vizet gyártanak, hanem forró párás levegőt fújnak a lakás légterébe (amit persze csövön ki is lehetne vezetni a külvilágba, de ezzel senki sem foglalkozik).
Hehe, nyilván nem arra tervezték... Nekem is furcsa, szerintem simán nem tömített annyira.
Van rendes páratartalom/hőmérséklet mérő, és mivel ott szokta az asszony a kutyát fürdeni, szárítani, olyankor van bőven pára is. Olyankor vettük észre hogy kétszer annyi víz van a tartályban mint egy átlagos napon.
És a hőszivattyús még pluszban szárítja is a levegőt. Arra nem jöttem rá hogy hol szívja be a helyiség levegőjét, de ha megy esik a páratartalom és minél nagyobb pára volt a mosókonyhában annál több vizet gyűjt össze.
- a ruháknak mindig jó illatuk van, mivel hamar és maradéktalanul megszáradnak
- amennyi víz a tartályba kerül, az nyilván nem a lakás levegőjébe párolog
- és mióta napelemem van, azóta már a fogyasztás miatt sem izgulok
Egyébként mint süt a nap és melegebb van a kertbe teregetek napra, az a legkörnyezetbarátabb nyilván - még napelemmel is. De. ilyen időben jó ez a szárítógép.
Ezt elmagyaráznád? "A ruhaszárító gép még növeli is a párát, nem is kicsit."
Nálam van ruhaszárító gép, amióta használom, jóval kevesebb a pára a lakásban. A gép nem hőszivattyús, hanem kondenzációs (tehát rosszabb a hatásfoka, de ez most mindegy is), viszont miután megsütöttem vele a ruhákat, azután a víztartály kb 1-2 liter vizet tartalmaz, a ruhák pedig szárazak. Az a víz, ami a tartályba kerül, nyilvánvalóan nem a levegőbe párolog vízgőz formájában - és utána kiöntésre is kerül a lefolyóba. Nem látom be, ezzel hogyan ne lenne kevesebb a lakás páratartalma a ruhaszárítón való szárításhoz képest...
Csomóponti rakjzom nincs, csak attól félek, hogy a gyapot hozzáérve a cseréphez meg az osb-hez vizesedhet és ott valami nem kívánmatos dolog indulna meg.
"Nagyon rossz ötlet, ha az első cserepet feltolom és kitömnöm gyapottal?"
Ennyiből nem tudom elképzelni, hogy mi van ott. Csomóponti rajz kellene.
"mi a f@szért van pára, amikor a házban van 3 ventillátor+1 elszívó+ a régi kémény ajtaját mindig nyitva hagyom és szárítógépünk is van"
Ezek közül egyik sem a külvilág alacsony víztartalmú levegőjét cseréli ki a lakásban lévő nagyonvizes levegővel, tehát egyik sem csökkenti a lakás levegőjének víztartalmát. A ruhaszárító gép még növeli is a párát, nem is kicsit.
"mi a f@szért van pára, amikor a házban van 3 ventillátor+1 elszívó+ a régi kémény ajtaját mindig nyitva hagyom és szárítógépünk is van"
A mostani időjárásban ahol 50% felett van a lakásban a páratartalom, ott valószínűleg igen szar a szellőzés. Jól szellőző lakásokban (ha nincs semmi párásító), most 40% alatt van, nagyon hideg téli napokon 30% alatt.
Ha a belső párazáró réteg SD értéke mondjuk 10-esre sikerül, akkor a külső fólia lehet 9-es, vagy annál kevesebb, tehát neked a 0,03-as fólia ugyanolyan jó, mint a 0,02-es.
Csak akkor lenne nem mindegy, ha a belső párazáró réteg párafékezése 0,025-ös lenne, mert annál csak a 0,02-es fólia alacsonyabb, a 0,03-as nem :)
Találtam még egy hőhidat az egyik sarokban, de az egy régi házrész sarka.
A szarufa utólag lett dobozolva. Nagyon rossz ötlet, ha az első cserepet feltolom és kitömnöm gyapottal?
Mondjuk a páratartalom is magas, de gondoltam a szigetelés enyhít és csak kisit kell a párát levinnem.
Amúgy mi a f@szért van pára, amikor a házban van 3 ventillátor+1 elszívó+ a régi kémény ajtaját mindig nyitva hagyom és szárítógépünk is van.
Tudom, hogy nagy légcsere kell, de úgy gondolnám, hogy ezekkel nem kéne szenvedni.
At átlag 60-65, ami szerintem még így is sok, főleg, hogy rendesen fűtök.
Ok, hogy a gyerek pont abban a sarokban fekszik és egy éjjel kilélegzik vagy 10 littyó vizet:)Mondjuk az egész nap a szobámban vagyok és tanulok és lélegzem sem túl jó...
Tetőcsere előtt állunk és az lenne a kérdés, hogy alkalmazható-e 0,03m SD értékű páraÁtersztő fólia, ha mögötte a tetőtér ferde síkjában szálas hőszigetelés van.
Azért kérdezem, mert láttam 0,02 m-es SD értékű fóliát is, de az SD=0,03 m-re van egy jó ajánlatom és nem tudom, hogy használhatjuk-e. Próbáltam az üveggyapot SD értékére rákeresni, de a termékadatlapon nem találtam. Ursa vagy Knauf 0,032 W/mK lambdájú lesz beépítve.
A tetőcserepek számos különféle módon kapcsolódnak egymáshoz és te nem mondtad, hogy neked milyen fajta csereped van. De miközben az elsőt kiemeled és okosan megfigyeled, hogy hogyan kapcsolódik két oldalt a mellette lévőkhöz és hogyan bújik a felette lévők alá (és hogyan tudod a kivett cserepet ugyanúgy visszatenni), akkor már érteni fogod a dolgot. Nézz meg a youtube-on néhány cserepezős videót (talán lesz közöttük pont ugyanolyan cserép is, mint a tied) és rájössz, hogy nem kell hozzá atommérnöki diploma.
Mivel jó eséllyel el fogsz törni párat, ezért nem árt ha van kéznél néhány darab utánpótlásnak.
A fóliát van, amikor elég feljebb tolni, van a mikor vágni (és a végén ragasztani) kell és van, amikor kisebb munka egy új fólia csíkot tenni a régi helyére (átfedés irányára odafigyelni!), mint összevissza ragasztgatni a régi fóliát a vagdosás után :)
