És nálunk is télen, amikor 0 fok alatt van a kinti hőmérséklet, komoly különbség van az átmeneti időszak belső 21 fokja és eközött. Egyszerűen érezni, hogy hideg van kint. Ebből tudom, hogy nekünk is elbaszott a hőszigetelés, de egyrészt azért nem zavar, mert ahogy már sokszor írtam, fel kellet volna robbantani az egészet - a lehetőségekhez képest minden kivitelező jó munkát végzett- nem felújítani, másrészt meg még így, pelletfűtéssel sem egy anyagi katasztrófa a kifűtése.
Én mindig a saját, igaz, könnyűszerkezetes házunkat, amit sógoromék építettek, veszem alapul, amit igazából le kellett volna dózerolni a picsába. Itt a fórumban 2015-2016 környékén szerepel is a mizéria. Ehelyett gyakorlatilag újra lett építve, a lehetőségekhez mérten szigetelve. Tehát korántsem ideális, nem is éri el a mai igényeket, de azt gondolom, alapnak jó, ilyennek kellene lennie minimum egy szigetelésnek.
Ez egy 70nm-es ház, pelletfűtéssel, az elmúlt években 50 zsák alatt kifűtöttünk egy szezont. A mostani 0-fokos átlag mellett úgy tűnik, ennyi lesz idén is. Fontos, hogy ebben a melegvíz nincs benne, csak a fűtés! 50 zsák az 50x15kg azaz 750 kg pellet. Nagyjából 2kg pellet felel meg 1m3 gáznak, vagyis ha gázzal fűtenénk, 375m3-ből úsznánk meg egy szezont, ami mai árakon nagyából 40ezer forint.
Ezt vetítve a 120nm-re egy elfogadható szigetelés mellett kb. 640m3 lenne a fűtési gázigény. Ha még egyszer ennyinek veszem a melegvíz igényt, akkor is nagyon messze van az 1600m3-től. A padlószint alatti 50cm lábazati szigetelésmélység szerintem elfogadható, az, hogy a padló egyáltalán nincs szigetelve, az már nagyobb gond. Amiket írtál paramétereket, szigetelésvastagságokat, azok egyszerűen ennél többet kellene, hogy tudjanak.
A könnyűszerkezetes házaknál ugye maga a fal is 15 cm szigetelés, nekünk ehhez 5cm normál +5cm grafitos homlokzati EPS, átlagosan 10cm lábazati (a padlószint alatt kb. 30cm-el, az alatt csak 5 cm) XPS és 25 cm üveggyapot födémszigetelésünk van, illetve 7 cm normál lépésálló EPS a padló alatt. Valamint a szomszéd felé eső hosszabbik oldal nagyrészt egy fészerrel ér össze, a maradékon 5cm normál EPS van, a lábazat ott le sem megy a talajszint (padlószint alatt 30cm) alá. És pontosan tudom, mi, hol és hogyan lett elbaszva a kivitelezésnél. Ezeket így együtt nézve, ha nálatok legalább annyira, vagyis átlagosan elfogadhatóan jól megcsinálták, mint nálunk, akkor is baromi sok ez a fogyasztás, az, hogy a komfortérzet nem változott, az meg mindennél többet mond.
A komfort-érzetben jelentős szerepet játszik a mennyezet (és valamennyire a falak+padló) felületi hőmérséklete (hősugárzás). Már egy fokkal melegebb mennyezetet (falat) is megérez a komfortérzetünk, ezért ha egy picivel melegebb a plafon/fal, akkor már tekerjük is lejjebb a termosztátot, mert melegebb mennyezet esetén a kevésbé meleg levegő is elég ugyanahhoz a komforthoz.
Ha egy köztudomásúan szar hőszigetelésű kádár kockát ennyire vastagon hőszigetelünk, attól a mennyezet+fal nem 1, hanem 4-6 fokkal lesz melegebb. Tehát természetes, hogy komoly hőszigetelés után ugyanahhoz a komfort-érzethez a termosztátot is lényegesen lejjebb kell tekerni. Ha hőszigetelés után a régi ugyanolyan lakás-hőmérsékleten és ugyanolyan ruházatban nincs rohadt melegük, akkor ottt igen komoly elcseszések vannak.
Nekem igaz , hogy csak 63nm a fütött terület , de a házam minden energiát egybeszámolva ( fütés , HMV , fözés és minden elektromos fogyasztó ) fogyaszt évente 4000kWh villamos energiát és maximum 200m3 gázt . Igaz , klímával fütök kinti -5°C-ig . Tehát 6000kWh az enyém , az 1600m3 gáz meg 16000kWh csak a fütés a topiktársnak . A fafödém höszigetelésével el lehet érni nagyon közeli ( 30% ) megtakarítást , amit ö az egész ház höszigetelésére ír .
"A komfortérzet maradt a régi, ami már előtte is jó volt az új kazánnal. Lehetne tovább spórolni hőmérséklet-csökkentéssel és időjáráskövető kütyükkel, de szeretjük az állandó meleget és a folyton langyos/meleg radiátorokat."
A komfortérzet maradt a régi: Ez nagyon nagy baj. Egyrészt ahogy írtad, továbbra is 23°C a belső hőmérséklet, ha tényleg rendesen le lett szigetelve, ez sok, az, hogy szeretitek a meleget és minden maradt a régiben, nagyon nagy problémát jelent. Azzal a hőszigeteléssel valami nagyon nem stimmel.
Lehetne tovább spórolni hőmérséklet-csökkentéssel és időjáráskövető kütyükkel: nem, nálatok nem lehet ezek szerint
szeretjük az állandó meleget és a folyton langyos/meleg radiátorokat: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a ház hőveszteségét még mindig csak folyamatos fűtéssel lehet pótolni, ez minden, csak nem jó, és nem szeretet kérdése. Egy jól szigetelt házban a fűtés nem megy napi pár óránál többet akkor sem, ha 0 fok alatt vagyunk kicsit.
Ennyi ráfordítással 37%-nyi fűtésköltség csökkenés? Vagy számolási hiba, vagy mérési hiba, vagy nagyon el lett rontva ott valami. Ennyi befektetéssel egy kádárkocka fűtésköltségét legalább a felére le lehet venni, de valóban hozzáértő szakember megcélozhatja az egy harmadot (66% megtakarítást) is, úgy, hogy a padlót csak 2-3 centi vastagon hőszigeteli (amihez nem kell szétverni semmit).
Ennyire kis fűtésköltség csökkenést esetleg úgy is el tudok elképzelni, ha a szokásos nagyonszar padlófűtésed van, alatta kb nulla hőszigeteléssel a talaj felé, tehát évente kb 100 ezer forint erejéig még most sem a lakást, hanem a Föld bolygót fűtöd.
Hogyan ragasztottad a táblákat ? Perem plusz 3 pötty , vagy teljes felület , vagy csak 3 pötty ? Mert nagyon kevésnek tünik a megtakarítás m3-ben . Vagy az 1600-ban benne van a HMV és a fözés is ?
Üdv emberek, kb 2 év után már szolgálhatok némi adattal hőszigetelésről, hátha valakinek hasznos lesz.
120 m2 Kádár, vegyes falazat B30-tól kezdve a kisméretűig, padlófűtéssel a fürdőben, 23 KW kondenzációs kazánnal (+indirekt HMV).
Szigetelés: 18 cm AUT grafit, 14 cm AUT XPS lábazat, 2 cm káva, födémen 30 cm Knauf kőzetgyapot + némi 30 cm járható EPS, födém-homlokzat találkozásánál Knauf üveggyapot amennyi kifért. Pont-perem technika. Padlószigetelés csak a fürdőben, máshol nuku (túl nagy rombolás - kevés pénz - újabb burkolatok). Konyha alatt fűtött pince. Ablakok-ajtók 5 légkamrás 1,09 W/m2K + redőny.
Költség: 4,3m
Előző fogyasztás(23 C°): 2544 köb, 280e/év
Hőszigetelés után(23C°): 1600 köb, 180e/év
Megtakarítás: 37%
Megtérülés: 43 év, állami támogatással együtt csak az önerő 13 év.
A sok reklámanyag ellenére kb erre számítottam, egy Kádárt nem lehet aránytalanul nagy befektetés nélkül egy szintre hozni a modernebb házakkal.
A penészproblémás lábazati fal (kb 4 méteres szakasz) a szigetelés után is probléma maradt, mert a lábazati beton bőven elszív annyi meleget, hogy azon a szakaszon 13 fok legyen lent a fal kinti -3 esetén (belső 23 fok és 50-55% relatív pára mellett) és ott nem volt visszatérő/fűtőtest sem, mint a többi külső falon. Lassabban jött a penész, de jött. Kint 50 centivel megy "csak" lejjebb az XPS a padlószintnél, mert a körbe betonjárdát nem törtük fel emiatt.
Olvastam itt valahol és nagyon igaz, hogy a padló hőszigeteléséről nem beszél senki, csak a homlokzatról és a födémről. Nyilván azért, mert azokat jóval egyszerűbb megcsináltatni, mint elköltöztetni minden bútort, szétbombázni az egész belteret, vízszigetelni, hőszigetelni, kibetonozni, burkolni, sittezni. Kényszermegoldásként rakattunk oda egy fűtőtestet és az eltüntette a penészt némi esztétikai áldozat árán. Kádár-kompromisszum.
A komfortérzet maradt a régi, ami már előtte is jó volt az új kazánnal. Lehetne tovább spórolni hőmérséklet-csökkentéssel és időjáráskövető kütyükkel, de szeretjük az állandó meleget és a folyton langyos/meleg radiátorokat.
Összességében elégedett vagyok vele, mert van megtakarítás és az új vakolat gyönyörű lett. A csalódás csak annyi, hogy sosincs vége a felújításnak és sosem lesz korszerű, de ezt már előtte is tudtam. Egy biztos: támogatás nélkül nem csináltattam volna meg, azóta pedig csak drágább lett minden.
Fizikához nem értő emberek többnyire azt hiszik, hogy a nulla hőszigetelésű épületeket télen azért nem tudják kifűteni, mert "a hutat kiviszi a meleget", ezért az első dolguk légmentesen letömíteni a legkisebb rést is. A nulla szellőzés miatt a benn tartózkodó ember által kilélegzett pára nem tud távozni a légtérből, ehelyett a hideg felületeken folyékony vízzé csapódik ki (pl ez a víz élteti a penészt a szar szellőzésű házak falán, persze egy jéghideg+fém falú garázsban nem kell számítani penészre).
Egy garázsban barkácsoló ember óránként 0,7-1 köbméter levegőt lélegez ki, melynek közel 100%-os a páratartalma. Ha közel nulla a helyiség szellőzése, akkor gőzfürdő nélkül is elég mindössze néhány óra ahhoz, hogy vízcseppek jelenjenek meg a hideg fém felületeken.
Ráadásul a barkácsolás végeztével sem hagyja nyitva az ajtót egy-két órára, hogy megszáradjanak a falak, hanem jó szorosan becsukja, így másnap tovább növeli a falakon gyülekező vízmennyiséget.
Üdv ! Valamennyit jól látsz ,mert tényleg a mosókonyha az csepegős ,de létezik a hőmérséklet különbségből fakadó pára lecsapódása ,na ez a másik opció nem jutott eszedbe !:-)
"Attól, hogy 2 házépítésen túl vagy elég sok alapvető kérdésed van aminek már nem kéne lennie."
Lehet, hogy az első háza építésekor a sok "szakember" egy nagy rakás szart hozott össze neki, a második háznál meg milliókkal verték át és csak most jött rá ő is, hogy mindkét problémára az a megoldás, hogy egy picit beletanul minden szakmába.
"Mig hőszivattyűs fűtésnél jobban jársz a felület fűtéssel."
Tévhit, hogy kizárólag felület fűtés mellett lehet alacsony vízhőmérsékettel kifűteni egy házat. Pont ugyanolyan alacsony vízhőmérséklet elérhető akár egyszerű radiátorokkal is, persze annál több (vagy nagyobb) kell belőle, minél alacsonyabb a megcélzott hőmérséklet. Igaz, hogy drága a radiátor, de amikor megkapod az árajánlatot a Pofátlan KFT-től, hogy mennyiért csöveznék be utólag a mennyezetet, akkor hirtelen egész olcsók lesznek azok a drága radiátorok ;)
"Ha hőszivattyús fűtésben gondolkodol egy nagy puffer kell amiben ősszegyűjtöd a melgvizet"
Amióta a kedvezményes áramtarifa akár napi 24 órában rendelkezésre áll, azóta nincs szükség fűtési puffertartályra a hőszivattyú mellé. A háztartási melegyíz hőszivattyús legyártásának + tárolásának viszont annyira durva extra beruházási költségei vannak, hogy SOKKAL olcsóbb, ha inkább veszünk egy melegvíz gyártására NEM képes (=olcsóbb) hőszivattyút + egyszerű villanybojljert, amit éccakai árammal etetünk.
"A hőszigetelésbe belemehet egér, drázs, hangya, harkály."
Ezeken a pánikolókon mindig jókat tudok nevetni :) A hőszigetelést tönkretevő egérkolónia olyan, mint a becsületes politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem látott olyat :)
Az országban van kb két millió hőszigetelt épület, ezek közül ketőt rágott meg egér momolyan, de mindenki arra a kettőre mutogat, hogy jajistenem biztosan én leszek a harmadik :))))
"Amúgy meg ha van macska a háznál és nem viszkasszal eteted akkor lehet hogy eger is fog neked. "
Már két házból is végleg eltüntettem az egereket a következő titkos tudományos módszerrel:
1- megkerestem azt a helyet, ahol a ház tulajdonosa évek óra folyamatosan eteti az egereket (pl kirágott sarkú kutyatápos zsákok a sufniban)
2- rámutattam és leordítottam a tulaj haját a fejéről
"Ha nagyon sporolni akarsz akkor a szellőztető rendszeren sporolj, ... lehet csőveket berakni max a gépészet nem lesz felrakva az is lehet opció."
A teljes csövezés kialakítása után
- a hőcserélő berendezés számára kialakított helyre kettő darab (fordulatszám szabályozott) csőventilátor
- nem került két millióba, csak mondjuk 60-80 ezerbe
- mégis tökéletes friss levegő van a lakásban.
Persze ez csak ideiglenes megoldás az első 30-40 évre.
- Radiátor tuti nem lesz. Drága,helyet vesz el és a felületfűtés/hűtés jobb és gazdaságosabb
- Hőszivattyúhoz ekkora tartály plusz pénz,hatásfokot tudja csökkenteni és csak bonyolítja az egészet
- Gázt nem akarok bevezetni a házba. Kell kémény,gázzal csak minden szívás,mert kötekednek mindenért.
- Elektromos fűtés gazdaságtalan. Kb 10-15 évig spórolnék vele,de utána minden évben már hátrébb lennék,mintha hőszivattyúm lenne. Akkor nem beszéltünk,hogy hűteni nem tud a rendszer. CSerébe nagyobb napelem kell,úgy meg inkább 10 év körül alakulna.
- Amikor olyan terveket láttam,hogy a koszorúba belelógott az ablak,meg a rétegrend nem stimmelt az energetikus számításával,ezek után nem fogok ész nélkül tervezőkre hagyatkozni
- HA lesz ha nem lesz pénz napelemre,jobban járok ha felrakom és a napelem rendszer hitelét fizetem,mintha villanyszámlát fizetném. 8-9 kWp fel kéne rakatni amíg szaldó van
- Szellőztető kell,de ha pénz hiány lesz,akkor a gép nem lesz megvéve a csövek mindenképpen be kell kerülnie a födémbe
- Az ablaktisztítás fog a legkevésbé zavarni. 3 havonta kell csak vele foglalkozni és megveszek most 5k-ért a teleszkópos tisztítót és le van tudva. Nem 3 méteres lesz az ablak,hanem 2,5. Meg egy 5m széles 2,5 méteres ablakokat nyitós szerkezetben jóval drágább,mint a fix. Főleg ha normálisan toló szerkezettel lenne megoldva.
-Padlóba és a lábazatba én kevesebbet raknék. Egyrészt a legkevesebb hő onnan távozik,talaj is kb 5 fokos és nem annyi mint a kinti levegő.
1) Miért akarsz már az elején micro managgelni olyan problémát ami nincs. A házad meg sincs tervezve.
2) Miért nem bizod az építészre, hogy elkészitse el az első vázlatokat az igényeid alapján. Bizd rá a tervezést és a számolgatást. Inkább az gyűtjs össze mire van szükséged és hogy szeretnél benne élni. Napimádó vagy napkerülő vagy. Vagy szeretnél napló lenni .... és telepítesz napelemet
3) Attól, hogy 2 házépítésen túl vagy elég sok alapvető kérdésed van aminek már nem kéne lennie.
Ha alcsony energiaszintű házat szeretnél akkor képzeld el azt, hogy körbe mindenhol 20cm hőszigetelés van a házfalán a padlóban. A ház tető szerkezetébe meg 40cm midegy hogy ferde vagy sik. Ha a lábazat szigetelésen gondolkodol akkor 12 cm XPS érdemes felrakni legalább. Ha nem csak a lábazatra raksz hanem a sávalapba is akkor valmivel jobb lesz a hőérzet az élek mentén.
Ha komfortosabb hőleadást szeretnél akkor felület fütésbe gondolkodjál ami lehet padló, fal, mennyezet igény szerint. Ha olcsóbb gépészetet szeretnél akkor radiátoros. Jellemzően a gáz fűtéshez jobban passzol a radiátoros fűtés. Mig hőszivattyűs fűtésnél jobban jársz a felület fűtéssel.
Ha hőszivattyús fűtésben gondolkodol egy nagy puffer kell amiben ősszegyűjtöd a melgvizet . Annak meg kell egy nagy gépészeti szoba ahol ez tárolható. Egy 350-450 l tároló nem fér el pici helyen.
Ha fontos a hangszigetelés akkor kőzetgyapot. Ha meg nem akkor ami olcsóbb. A vastágsággba ne kössél kompromisszimut.
Lehet kőzetgyapotot és EPS is felrakni a felületre egymás mellé. Lehetőleg ne szendvizsbe hol ilyen és hol olyan legyen. Minél több réteg van annál több munka előállitani és annál költségesebb és több a munkadíj.
A hőszigetelésbe belemehet egér, drázs, hangya, harkály. Ha a zebrán átmész autóval akkor az el is üthet. Ebből meg az jön le, hogy közlekedj a zebrán autóval . Amúgy meg ha van macska a háznál és nem viszkasszal eteted akkor lehet hogy eger is fog neked.
Jellemzően a sávalap olcsóbb. Az is jól meg lehet csinálni ha raksz bele vastag hőszigetelést. Rakj a padlóba 20 cm -t + ha a lábazatan van 12 XPS és még ha nagyon félsz a sávalapba is raksz 12 cm XPS akkor bizony az nem lesz olyan hideg. A többi meg felesleges ha nem passzivházba gondolkodol.
Megfontolandó a napelemes rendszer telepítése is kb 6-8kw -is . Ha a padlóba raksz elektromos fűtést és a melegvizet meg előállitod elektromos kazánnal. Igy nem kell más gépészet.... a gépészet a legdrágább a házépítésnél...
Ami árnyalja a képet, hogy az EU felvetődőt, hogy csökkenjen a gázfogyasztás és elöbb utóbb szeretnék a gázkazánokat kivonni...max meglévő csere lehetne.. Azonba a napelemes termelésnél meg szeretnék hogy az ingyenes betáplálás is megszünjön ... 2023 után ... ami költségessé teszi a tisztán elektromos fűtést és melegvíz előállítást. Ha csak ki nem találnak erre valamit. Ezért szorgalmazzák hogy mindenki erősen hőszigeteljen ...
Ha nagyon sporolni akarsz akkor a szellőztető rendszeren sporolj, de minél közelebb legyen a hőszigetelési értéked a passzivházhoz.... lehet csőveket berakni max a gépészet nem lesz felrakva az is lehet opció.
a fix ablakok ott jók ahol megtudod oldani hogy bent jó levegő legyen és az ablak takaritás sem egyszerű fix ablakoknál ...ha az jó magasba van .... 75-80 évesen nem fogsz majd létráról ablakot tisztitani ... Valamint amit megsporolsz a fix ablakon az töredéke csak annak amibe a szellőzető rendszered kerül majd ...
- Mondhatjuk úgy is,hogy az üveg tartja a tokot. Főleg ha nem 4mm üveggel gyártják le a nagy méretet :D
- A kereteket jobban szeretem tokot átfúrva rögzíttetni. A rögzítő fülekkel,jobban mozog a keret
- Legmenteset írtam,de igen a párazárás ugyanolyan fontos. De azt is hozzá gondoltam,természetesen.
- Energetikusnak januárban számolnia kell majd. Akkor felteszek amjd ilyen kérdéseket,hogy agyaljon mar nekem ezeken,hogy szakmailag mit gondol. Megtérül-e egyáltalán. De jó, ezeket felírom és választ kérek majd tőle mindenképpen
-Gáz hogy nincs normális padlófeljáró,piaci rés. De nem sokan fizetnék valszeg meg.
Adott egy 6x6 méteres lemezgarázs nyeregtetővel, természtesen a tetején lecsapódik a pára és belül szépen csepeg lefelé, ezt már három éve meg akarom szüntetni, most rengeteg időm lenne rá.Legjobb lenne a zárt cellás purhab de az méregdrága, olcsóbb megpldásban gondolkodom, legegyszerűbb lenne 5 centis hungarocell táblák felragasztása, de kicsit szkeptikus vagyok, ugyanis tartok tőle hogy a lemez bordái és a szigetelőanyag között ugyanúgy lecsapódna a pára és szép lassan kikezdené a szigetelőanyagot.
Kérlek ne nevessetek ki, én nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz.
(na jó, a legtöbb tokokban van egy fém merevítő is)
"Viszont ekkora méretnél a szelterhelésre is figyelni kell. Masszívan kellene rögzíteni az üveget. "
Mennyivel masszívabb rögzítés egy 9 centi vastag műanyag keret egy mondjuk 20 cent vastag kemény XPS kerethez képest?
"Redőnyt akartunk,de aztán végiggondolva mi lenne a funkciója a zsaluzia kell nekünk"
A redőny NEM árnyékoló: nem képes 100%-os árnyékolásra, csak besötétítéssel együtt, de akkor meg minek csináltunk ablakot oda :)
"Főleg ha jól légmentesen építem be az ablakot."
Láthatóan egy picit sem érdekel téged, hogy MIÉRT van szükség bizonyos anyagokra / megoldásokra egy házon. Mert ha egyetlen percig is érdekelt volna, hogy pl mit csinál a RAL szalag, akkor tudhatnád, hogy az ablak beépítés KÖTELEZŐ eleme a fal párazáró rétegének összekötése az ablak keretével. A párazárás sokkal szigorúbb (magasabb tömítettségi szint) a légzárásnál, tehát ha egy ablak párazárás szempontjából helyesen van beépítve, annál az ablaknál már tök felesleges ellenőrizni a jó légzárást :)
"Akkor oda is berakok Ytong start elemet."
Az ablak kávája valóban kialakítható rossz hővezetésű DE MEREV/KEMÉNY anyagból (ytong, XPS500), de mielőtt ilyesmire pénzt költenél ELŐTTE számold ki, hogy ez a befektetésed mekkora nyereséget fog hozni (lehet, hogy csak nagyon sok év múlva hozza be az árát és utána is csak nagyon kevés haszna lesz).
"Találtam képeket a padlásfeljáró szigetélésére itt."
Igazán jól hőszigetelt (komoly energiatakarékos/passzív házba való) padlásfeljárót még nem láttam.
-Ablakkerettel. Keret nélkül nem merném berakni,de jó lenne,mert franc sem bízik a gyártókban,hogy mennyi merevítést raknak a tokba. Viszont ekkora méretnél a szelterhelésre is figyelni kell. Masszívan kellene rögzíteni az üveget.
-Redőnyt akartunk,de aztán végiggondolva mi lenne a funkciója a zsaluzia kell nekünk. Nem olcsó,de kényszer is a nagy üvegfelületeknél. Nem akarok sötét nappalit többé(albérletben az van most)
-Fix ablakeretes üvegnél szerintem rátakarhat a szigetelés az üvegre. De igen,lehet nem ér annyit az egész amit nyerek. Főleg ha jól légmentesen építem be az ablakot.
-Akkor oda is berakok Ytong start elemet. Nem bonyolítja az építkezést,de biztosabb tőle a szigetelés.
Találtam képeket a padlásfeljáró szigetélésére itt. Még agyalok rajta,még hogy lehetne még profibb. Jó feladat :)
- az a toktoldós "feljevított" hőhíd évente hány plusz forintot spórol meg neked a toktoldótlan hőhídhoz képest.
Szerintem az ablaktoldó által előidézett extra zaj-érzékenység (mély hangok hatására szabadabban berezgő ablakok) sokkal több bajt okoz, mint az ablaktoldó segítségével enyhített vonalmenti hőhíd enyhe javulása.
Plusz gondold végig amit fentebb írtam: a hőszigetelés körben rákúszhat magára az üvegre is, na szerintem AZ a trükk veri hülyére az összes ablakkeretet és toldót hőhíd szempontjából ;)
"Ha a padlás szigeteleletlen,akkor a tűzfalon a padlástérben le tud hűlni a tégla."
Először nem értettem, hogy milyen tűzfalra gondolsz, nekem mindenáron pincétől a padlásig tartó bérház-tűzfalak ugrottak be és nem értettem, hogy hogy jön ez egy családi házhoz :)
Szerintem ha a külső hőszigetelés (pl esztétikai okokból) úgyis folytatódni fog felfelé a tűzfal külső oldalán, akkor egy sor ytongnál (hőhíd-megszakítás) olcsóbb és hatékonyabb, ha tűzfal belső oldalán is felkúszik a tűzfalra a födém hőszigetelés (minimum fél méterre, de energiatakarékos háznál talán lehetne több) úgy, ahogy a harmadik rajzodon látható.
-RAL szalag helyett lehet bármi más,de az elv miatt hivatkozok rá. Mert az esetek 90%-ban csak purhabot látok a tok körül
-Egy 2800x2500 emelő toló ajtó kb 1 millió. Ez fix üvegként 200k. Ezért írtam a fix ablakot.
-Zsaluzia lenne,mert nyáron meg túl tudna melegedni a ház
-A képen látható módon ha van toktoldó,akkor az ablak keretnél kevésvbé tud bejutni hőhíd kialakulni. Erre gondoltam egy 4,5cm toktoldóval
-Ha a padlás szigeteleletlen,akkor a tűzfalon a padlástérben le tud hűlni a tégla. A tűzfal alján lévő tégla hideg lehet,ami az alatta lévő födémet hűti. PH tégla függőlegesen nem szigetel.
"ezek az ablakok nyáron is sok hőt engednek át magukon"
Igazán energiatakarékos/passzív házakon ezért lehet látni nyáron NAGYON komoly árnyékolást a ház homlokzatán az ablakoknál. A napsütötte ablakok okos (teljes) árnyékolása akár felére/negyedére is csökkentheti a nyári hűtési költségeket.
A RAL is ajánlott. A Soudatight LQ is ajánlott. Meg még egy rakás más termék is ajánlott oda, akár egyszerű filléres tubusos ragasztó + ollóval vágott neljon fólia csík is jó oda. Ha megértenéd, hogy mi ott a feladat (párazáró réteg folytonossága bármilyen megoldással), akkor nem kérdeznél ilyesmit. A százféle lehetőség közül a drága RAL csupán a leggyorsabb módszer, ami akkor fontos, ha rohadt magas az ablak és a fal párazáró összekötésével megbízott szakember óradíja.
"Északra tervezett ablakok kellenek,de több hő megy ki,mint ami besüt rajta napenergia."
Azt írtad, hogy "fix ablakok". A nyereséges energiamérlegű ablak nem attól lesz, hogy fix vagy nyitható, hanem a speciális üvegtől (ha délre néz, akkor a tél folyamán több hőt enged be mint ki). Ettől még lehet akár nyitható is.
DE vigyázz, mert ezek az ablakok nyáron is sok hőt engednek át magukon, tehát ami fűtéspénzt télen negspórol neked, annak akár a kétszeresét is elviheti nyáron az extra HŰTÉSkölség :)
"Ne rendeljem toktoldóval? De szigeteléssel akkor nem kéne ráfordulni?"
Az ablak a falban akkor van a legjobb helyen szerintem, ha az ablak hőnenergetikai középvonala kb egybe esik az egész (hőszigetelt) fal energetikai középvonalával. Egy komolyan energiatakarékos házon a hőszigetelés annyira jó, hogy a tégla saját hőszigetelése nem számít, az sem baj, ha nincs is neki (tehát okos ember a leholcsóbb téglából építkezik, leszarja, hogy menyi a tégla saját hőszigetelése ;) Tehát az egész házfal energetikai "felezővonala" nagyjából a hőszigetelés középvonala lesz. Tehát én az ablakot úgy helyezném el, hogy az ablak középvonala kb egybe essen a hőszigetelés középvonalával. Persze zajcsökkentés szempontjából nem jó, ha könnyen rezeg, "lebeg" az ablak a hőszigetelésben, ezért az ablakot vagy a ház falára tenném kívülről (jó erősen a falhoz rögzítve), vagy a falon belül kihoznám teljesen a fal külső síkjáig. Beláthatod, hogy mindkét esetben teljesen értelmetlen a "ráfordulok a hőszigeteléssel" kifejezés, mert nincs hova "ráfordulni".
"Tűzfalat hogyan szigeteljem,hogy függőlegesen ne menjen le a hő? "
A kérdés nem érhető.
Ytongot rakjak be oda is?"
Mi az, hogy ytongot IS? Eddig még nem volt ytong megemlítve sehol.
-Északra tervezett ablakok kellenek,de több hő megy ki,mint ami besüt rajta napenergia. Összenergia negatív
-Ne rendeljem toktoldóval? De szigeteléssel akkor nem kéne ráfordulni? Szigetelés és ablaktok között csak pár cm szigetelés lenne,az meg nem szigetelés. Hőhídas lesz.
-Tűzfalat hogyan szigeteljem,hogy függőlegesen ne menjen le a hő? Ytongot rakjak be oda is?
NAGYON FONTOS: egy szakmai fórumban senkinek sem lesz annyi ideje, hogy a száz kérdésedre száz választ írjon. Vagy egy-két szavas válaszokat kapsz ott, ahol részletsebben kéne magyarázni, de peches esetben senki neki sem áll egy ilyen kérdés-özönnek. Ha egyenként-kettesével teszed fel a kérdéseket, akkor ezerszer nagyobb az esélyed normális válaszra.
Én most próbálok segíteni egy-két dologban (amire most kedvem támadt), lehet, hogy a többi kérdésed talán soha nem lesz megválaszolva, mert ömlesztve erőlteted a dolgot.
- a RAL szalag nem speciálisan passzívház technika, csupán a minden új házon illendő párazáró réteg folytonosság megőrzésének egy jó gyors (és jó drága) módszere.
- aki a délre néző ablakokat így másként kezeli a többi iránynál, annak még sok tanulni valója van az égtájakról :)
- toktoldó esetén könnyebben rezgésbe jön az egész alak, a könyebben rezgő ablak sokkal több zajt enged át (mély hangok csillapítása erősen romlik)
- 10-20 centi széles kőzetgyapot csak az ablakok mellett a ház zajszigetelésén semmit sem javít (bizonyos frekvenciákon még az se sokat segír, ha az egész ház kőzetgyapttal van hőszigetelve)
- a padláson egyszerűen ledobálod a szellőző csöveket és utána a tetejére ráteríted a födém hőszigetelést ezzel meg van oldva a probléma.
- ne a padlás létrát akad hőszigetelni+párazárni, hanem a létra felett a födém hőszigetelő rétegben alakíts ki egy párazárt+hőszigetelt padlásajtót