Ha normális gyártótól származó polikarbonát lemezt veszel, akkor mindkét oldalának a felülete UV védett, ebből a szempontból mindegy, hogy melyik oldala van felül.
Valóban van olyan lemez, aminek az anyaga tartalmaz UV szűrő adalékot, meg olyan is van, ami ilyet nem tartalmaz.
Szóval jó lenne azt is látni, hogy pontosan mit kérdeztél, mert a válaszokat lehet így is, meg úgy is érteni...
Arról nem is beszélve, hogy párazáró (felülre) és a páraátereszető (alulra) szalagok és a végzáró elemek felrakása előtt 10-10 cm-re le kell húzni a polikarbonát lemez széleiről a védőfóliát (meg a szélekről is).
No megjött az előtető. Azt hittem, hogy alsó-felső élén lesz rajta pára-áteresztő meg záró fólia. De ha letépem róla a felszínét védő (felső-alsó sík) fóliát, akkor az élzáró is leválik. Cseteltem a forgalmazóval, hogy melyik az UV-védett oldal. De azt válaszolta, hogy úgy szereljem fel a lapot, hogy a görbület lefelé nézzen:-(((((((((((((( Ki hitte volna?
Mellesleg lapra szerelten érkezett, most fogom belekényszeríteni az íves konzolba...
Gyanítom, hogy a "színesebb", tejszerű oldal legyen felül.
Mifelénk ez a szabványt nemigen tartják be. Ahogy nézem, 125 kg/nm terhelés elviseléséhez a legtöbb helyen használt 10 mm vastag polikarbonát lemezt 50 x 50 cm-es osztásban alá kellene támasztani.
Ezzel szemben már azt is jó, ha nem csak 105 cm-es, hanem a sűrűbb, 70 cm-es osztásban vannak a lemeziránnyal párhuzamos tartók, kereszttartót meg jó ha 2 méterenként beraknak. A nagykönyv szerint az ilyen alátámasztással felrakott polikarbonát lemeznek 20 - 30 kg/nm hóterhelésnél be kellene roppannia.
(Az más kérdés, hogy 5 évre visszamenőleg 5 cm-nél több hó nem esett a faluban :-))
"A tűzfal osb vel lett megcsinálva, mögötte fűtött tér, könnyűszerkezetes fal, 15-25 cm Multirockkal."
Az OSB-belül is lesz hőszigetelő anyag? Innentől kezdve az OSB párafékező rétegnek számít, mindent felejts el amit mondtam, a vizesedés elkerülésére csináltass pára számítást energetikussal.
"hogy a szabványban megadott 1,25kN/m2 hóterhelésnek semmi köze az 1 m magassághoz."
1 m vastag hóréteg súlya 50 és 200 kg között bármennyi lehet. Miért nem teljesen mindegy neked, hogy a magyarországi hivatalos terhelési értéket 50 vagy 150 centi vastag, egy rétegben és nagy pelyhekben hullott vagy tíz rétegben hullott, olykor félig megolvadt és hónapokig tömörödött hóból számolták ki? Neked az 1,25 kN-t kell nézni és semmi mást.
Ha szereléstől sehol sem sérül meg a műanyag réteg, akkor csak az UV sugárzás (napsütés) roncsolhatja a műanyagot. Persze remélhetőleg magas UV állóságú a műanyag, tehát közvetlen napsütés esetén saccoljunk neki100 évet, árnyékos oldal esetén 1000 évet :) De ez már legyen az unokánk problémája.
Hmm. Továbbra is úgy érzem (makacs vagyok:-) ), hogy a szabványban megadott 1,25kN/m2 hóterhelésnek semmi köze az 1 m magassághoz. De mivel írásaid alapján úgy vélem, hogy te szakember vagy az építészetben, én meg csak egy "lelkes" amatőr, ezért kihátrálok. Nehogy félrevezessek valakiket!:-))
"Mondjuk az inox klímakonzol 20e Ft-tal kerül többe a hagyományosnál, ennyre sok fűtéspénzt nem spórol meg talán 30-50 év alatt sem azzal, hogy az inox kevésbé hőhíd :)"
Köszönöm, erre én is gondoltam. Viszont, még előny, hogy nem fog rozsdásodni, de az még mindig kedvezőbb árban, amennyiben keresek horganyozottat, vagy csináltatok lakatossal.
A tűzfal osb vel lett megcsinálva, mögötte fűtött tér, könnyűszerkezetes fal, 15-25 cm Multirockkal. A fal síktól kb. 2 cm-el vissza áll, az osb. Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés, mint a falon, vagy vastagabb szigetelést kell venni az osb-re, és ragasztó habban felragasztani?
"De osb--be is ki lehet olyan lyukakat fúrni (persze nem ütve, hanem fém fúróheggyel), amely lyukakba kiválóan belekapaszkodnak a megfelelően kiválasztott típusú/hosszúságú hagyományos polisztirol dübelek."
A fent leírt könnyűszerkezetes fal esetén is kivitelezhető, vagy inkább legyen műanyag tárcsa facsavarral?
Mondjuk az inox klímakonzol 20e Ft-tal kerül többe a hagyományosnál, ennyre sok fűtéspénzt nem spórol meg talán 30-50 év alatt sem azzal, hogy az inox kevésbé hőhíd :)
"agy jobb megoldás lehet az, amennyiben 20 cm-el hosszabb klíma tartó konzol felkerül a szigetelés előtt?"
Én mevenném a leghosszabb klímakonzolt és feltenném a falra hőszigetelés előtt. Az enyémnél pl csupán két vékony lemezből készült U alakóú tartóvas nyúlik át a hőszigetelésen hőhídként. Ha kiszámolod ezen két vas keresztmetszetét, akkor talán az fog kijönni, hogy ha a hőszigetelésen inkább utólag dugsz át 4 db 20 mm-es menetes szárat, az semmivel sem kisebb hőhíd (ugyanannyi mm2 vas-keresztmetzet), viszont a végeredmény sokkal megbízhatatlanab, ráadásul hússzor annyi időt elcsesztél vele, mire összehoztad :)
Ráadásul ennyire jóvastag hőszigetelésen már illik lehetőleg rozsdamentes acél dolgokat átdugni mezei vasak helett, no nem a menőzés miatt :) hanem azért, mert a rozsdamentes acél háromszor rosszabb hővezető (háronszor gyengébb hőhíd) a hagyományos vashoz/acélhoz képest.
"abban az esetben az alaphoz szabad dübelezni, vagy csak ragasztani szabad eps ragasztóval, vagy ragasztóhabbal?"
A vízszintes vízszigetelő réteg alatt bármi bármeddig lehet vizes és az XPS is tökéletesen vízálló anyag (még víz alá lenyomva is hőszigetel). Tehát ott azt csinálsz amit akarsz. Én ott nem dübeleznék, csak ragasztanék mivel térd magasságban igen ritka a viharos erejű szél (tehát nem számítanék jelentős szívó hatásra, ami miatt dübelezni kéne).
"Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés,"
Ha emögött nem fűtött rér van (pl hideg palástér), akkor szerintem az a jó megoldás, hogy a tűzfal OSB-jét a házfal síkjához képest eleve 21 centivel kijjebb teszed és akkor elég mindössze 1-2 centi EPS-t ragasztani rá vakolás előtt.
"A 22-es osb-hez, mivel lehet még rögzíteni az eps-t, facsavaron kívül, mert jól gondolom, hogy az hőhíd lenne?"
A facsavar sem rettenetesebb hőhíd, mint egyes fémpálcás polisztirol dübelek.
De osb--be is ki lehet olyan lyukakat fúrni (persze nem ütve, hanem fém fúróheggyel), amely lyukakba kiválóan belekapaszkodnak a megfelelően kiválasztott típusú/hosszúsaégú hagyományos polisztirol dübelek. Amelyek lehetnek a kár műanyag beütőpálcások vagy sülyesztett fejűek is.
A járda szinttől 60 magas az alap, mely felett van víz szigetelés, salak blokk fal. Amennyiben járda szinttől indul az xps, és a víz szigetelés magasságáig, vagy feljebb 1-2 cm--ig tart, abban az esetben az alaphoz szabad dübelezni, vagy csak ragasztani szabad eps ragasztóval, vagy ragasztóhabbal?
A tűzfal osb vel lett megcsinálva, a fal síktól kb. 2 cm-el vissza áll. Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés, mint a falon, vagy vastagabb szigetelést kell venni az osb-re, és ragasztó habban felragasztani?
A 22-es osb-hez, mivel lehet még rögzíteni az eps-t, facsavaron kívül, mert jól gondolom, hogy az hőhíd lenne?
"A menetes szár lefelé hajlása során a konzol hátsó síkja egyre közelebb "akar kerülni" a falhoz: nyomná összefelé a hőszigetelést."
Amennyiben egy klíma kültérije megy fel a 20 cm vastag eps-re, abban az esetben szerinted jó lehet a menetes szár, amennyiben, át van fúrva a fal, felkerül a szigetelés, majd utána a klíma tartó konzol?
Vagy jobb megoldás lehet az, amennyiben 20 cm-el hosszabb klíma tartó konzol felkerül a szigetelés előtt?
Írtad, hogy "feltételezhetjük, hogy soha nem fog összegyűlni méter vasatg hó".
Mivel ennek előtte a magyarországi hóterhelésről volt szó (120 kg/m2), azt hittem, hogy Te szabványos hóterhelés alatt 1 méter magas hó súlyára gondolsz/m2.
Igen, jó az ilyen előrelátás. Az újpesti panel lakásomban lezuhant a konyhaszekrény (olyan "belövős" felerősítés volt, de valszeg kavicsot talált). Az összetört tányérok és poharak cserepei elárasztották a konyhát, az előszobát és a hálószobám bejáratát. Éjjel fél kettőkor:-(((((
A 2003-ban épülő házamnál szóltam a kőművesnek:
- Állj!
- Mi van?
- Most tegye föl a falra ezeket a menetes szárakat!
- Minek?
- Ezek fogják tartani a konyhaszekrény felső részét.
Én ezt úgy értelmeztem, hogy az 1,25 kN/m2 azt jelenti, hogy a Magyarországon előforduló maximális hómagasság esetén minden négyzetmétert nagyjából 120 kp erő (súly) terhel. Itt az 1 méteres magasság nem játszik.
Mi már a szigetelés felrakása előtt rögzítettünk a falra távtartókat, hogy azokhoz rögzítjük majd a veranda tető tartó fa oszlopokat. Nálunk így néz ki a fal a szigetelés felrakása előtt.
15 cm-es szigetelés megy fel majd a falra, ezért 15 cm-es gerendából vágtunk 50 cm-es darabokat, ezeket rögzítettük 2-2 menetes szárral a falra.
Így néz ki egy távtartó.
12 mm-es menetes szárat ragasztottunk be a falba, a 12 mm-es menetes szárnak kb. 20 cm mélyen 15 mm-es lyukakat fúrtunk, majd ilyen vegyi dübellel ragasztottuk be a menetes szárakat a téglafalba. A fadarabokat még ragasztóhabbal is rögzítettük a falhoz.
A függőleges tartógerendák le lesznek talpalva a betonra, a vízszintes gerendák pedig a függőleges gerendák tetejére lesznek ültetve, szóval ezek "kockák" szinte csakis a szerkezet falhoz történő rögzítését fogják biztosítani, nyíró erőhatás nem nagyon lesz rajtuk, de azért megerősítettük őket, amennyire lehetett. Egy-egy ilyen "kocka" engem simán megtart, remélhetőleg megtartja mind a veranda gerendáit is :-) .
A héten szállítják a szigetelést, valamikor 2-3 héten belül kerül fel a szigetelés a falra, utána remélhetőleg ezekből a kockákból semmi sem fog látszani.
A rendszer leggyengébb pontja szerintem a papírbelű tégla és a menetes szár trutymós kapcsolatának megbízhatósága. Én bármiféle szuper dübel bűvészkedés helyett egyszerűen átfúrnám a falat (legalább a felső pontoknál) és a fal belső oldalán legalább egy fél tenyérnyi vas alátét mosolyogna a menete száron.
"menetes rúd (mint befogott tartó) inkább hajlító nyomatéknak van kitéve."
A menetes szár lefelé hajlása során a konzol hátsó sjkka egyre közelebb "akar kerülni" a falhoz: nyomná összefelé a hőszigetelést. Eközben egyre több súlyt vesz át a hőszigetelés és egyre kevesebb hajlító erő jut a menetes szárra. Beáll egy egyensúlyi állapot, amikor a menetes száron túlnyomórészt (szinte kizárólag) húzó erő lesz, de az viszont jó nagy. Szélsőséges esetben a menetes szár helyén tulajdonképpen lehetne akár hajlékony kötél vagy lánc is. Ha ügyesen választod meg a kiinduló pontot (fakötésű alátét külső síkja a vakolat síkjához képest), akkor ez a meghajlás (teljes konzol megereszkedése) nem lesz több pár milliméternél.
De mindez csak akkor működik, ha a vasunk úgy van beépítve a falba, hogy rohadt jól bírja a rohadt nagy húzó irányú terhelést ("mihez kössem a függőágyam" problémakör) egyéb esetben én nem számítanék erre, inkább jó vastag, mondjuk 20 mm-es menetes szártat alkalmaznék, amely nem hajlik meg semennyire.
És az alá belekapó széllel mi lesz? Azt se viszi el a cica.......
Az érzés/megérzés amúgy sokszor jó dolog mászaki szemléletben ha az embernek van már tapasztalata.
Én inkább túllövöm a biztonság irányába a józan ész határáig, minthogy egyszer meglepetés érjen. Bográcstartó "akasztófát" is 25mm-es rúdacélból hajtottam. Nem azért mert a számolás úgy kivánná, inkább a szemem kívánta úgyhogy a ne rugózzon egy jól megrakott marhapörköltes bogrács a végén.
Én "érzésre" M12-es menetesszár alatt nem is fognék fel ilyen, "vitorla" szerkezetet a falra.
Remélem nem vetted kioktatónak az első hozzászólásomat nem annak szántam.
Hóterhelés hivatalos méretezési értéke Magyarországon: tudtommal 1,25 kN/m2, tehát négyzetméterenként durván 120 kg. Persze feltételezhetjük, hogy soha nem fog összegyűlni méter vasatg hó egy meredek ferdeségű tetőm de csak saját felelősségre.
Lehet, hogy túlbecsültem a hó fajsúlyát. A 200 dm3 hó talán vizesen is csak 50 kp.
Egyszer régen kipróbálva a vizesen összerogyott hó esetén 1 dm3 hóból fél liter víz olvadt ki:-)) Persze már mintavételkor is "összenyomtam" - nem szándékosan.
