Nincs lehetöséged egy darab lemezböl mintát csinálni ? Két anya közé befogod a lemezt és amikor a ragasztót benyomtad , akkor ezzel a lemezzel amin rögzítve vannak a megfelelö hosszú menetesszárak , szépen benyomod és nem kell félned , hogy valamelyik csavar elmozdul .
Kösz, ez a fém szitahüvely jó lesz nekem. Összenyomom a hátsó végét, hogy ne szökjön el a ragasztó. Egyes ajánlások szerint 110 mm fogásnak kell lennie, akkor kb 17 cm hosszúságú fémszitákat vágok le az 5 centis polisztirol miatt.
Üreges téglánál állítólag nem kell port kiszívni, meg drótkefézni. De lehet olyan "szerencsém" is, hogy tégla helyett falazó habarcsba fúrok (ez persze látszik a forgácsból), akkor viszont alighanem tisztogatnom kell (pumpa, kefe:-( ).
És persze nem "ütve" fúrok, de keményfém-lapkással. Tapasztalatom szerint a jól megélezett fémfúró is jól viszi az üreges téglát, de aztán a hegyének annyi:-(.
Ha jól értelmezem, a szitahüvely 12-es mérete azt jelenti, hogy 12 mm átmérőjű lyukat kell fúrnom a falba (ez a legvastagabb fúrószáram). És ebbe jól illeszkedik az M8-as menetes szár(?).
"Pedig így van, és a fürdőszobán is csak ajtó van."
Mondták már ezt nekem, aztán odamentem és felmutattam a mennyezetnél egy rácsos lyukra, hogy "és az ott mi szerinted?" :)
Persze minden lehetséges, csak én még nem láttam ablak és szellőzőnyílás nélküli WC-t. Illetve olyat igen, amelyiknél a WC csészéből történik a levegő elszívás, de ott a WC csésze a szellőzőnyílás :)
"Hővisszanyerős szellőztetős csoportban írtak róla."
Ahá, szóval a Facebook nevű csodáról van szó, az unatkozó zsenik gyülekező helyéről :))))))))
Ha egyszer nagyon-nagyon sok szabad időm lesz, talán regisztálni fogom magam, pár szakember haver oda jár röhögni.
Közben megtaláltam, hogy a műanyag szitahüvely bemenetén van egy utólag befordítható "ajtó", ami központosítja a menetes szárat, nehogy lefittyedjen a puha ragasztóban (maradjon furat-koncentrikus!). Azt még nem találom, hogy 5 cm polisztirolon keresztül érő műanyag szitahüvely létezik-e.
És a szitahüvely (akár fémből levágva) milyen hosszan nyúljon be a téglába? Kb. 8 cm?? Mert akkor ehhez ugye majdnem 14 cm hosszú szitahüvely kell. Vagy a polisztirolba nem kell hüvely? (Akkor elég 8 cm, mélyen bedugva - de akkor nincs centírozás!).
Úgy képzelem, hogy a menetes szár átmérője kisebb legyen, mint az előtető konzolján a furat. Még nincs a kezemben az előtető (talán 2020.07.22-én). De ha mondjuk 10-es lyuk lesz a konzolon, akkor talán 8-as szár megfelel (nehogy eltolódás miatt beékelődjön).
Gyanítom, hogy vegyi dűbelnél a polisztirolba nem kell (felesleges) a ragasztóanyag. Csak a PTH téglába kell (hogy azt honnan tudom, hogy mennyi ment már bele, gondolom ez gyakorlat kérdése lenne - ami nekem még nincs:-) ).
Láttam olyan videót, ahol "lyukacsos" tiplin át folyt ki a ragasztó a tégla réseibe. De láttam olyat is, ahol a ragasztó közvetlenül a tégla réseibe türemkedett be. Melyiket válasszam?
A menetes szár helyzetét (vízszint vagy központosítás) talán úgy oldhatnám meg, hogy valami kúpos központosítót eresztenék be a dryvitba (falsíkból nem állna ki).
Ugye a polikarbonát előtető konzoljának alsó csavarja húzásra nincs igénybe véve (talán csak nyírás?). Ezért erre talán kevesebb gondot kellene fordítanom. Még az is szóba jöhet, hogy először csak a felső szárakat dűbelezem be, majd az előtetőt ezekre "felakasztva" biztonságosabban átjelölhetők az alsó csavarhelyek.
Amúgy köszönöm a választ! Talán jövő héten érkeznek az előtetők...
Nem hiszem el, hogy a WC-dnek csak ajtaja van, nincs sem nyitható ablaka, sem szellőző nyílása semmije a külvilág felé.
"Télen párásítani is kell, mert nagyon alacsonya a pára tartalom 42-44%"
A nagyon alacsony kb 30% alatt van (magamnál mértem már 22%-ot is). Egy 42-44 %-os téli páratártatalmú lakás közepesen jól szellőzöttnek tekinthető, magyarul nem rettenetesen szar a levegő széndioxid szintje, de bőven lenne még mit javítani . Az ajánlott egészséges széndioxid szint 1000 ppm alatt van, nálad ez télen nagyjából 1500 és 2000 között ingadozhat, az átlagszar magyar lakások téli levegője 3000-4000 közöttiek, de voltam olyan lakában, ahol tuti megvolt az 5000 ppm és ott kisgyerekes család élt (az akár halálosan mérgező széndioxid szint 40.000 ppm körül van ha jól emlékszen).
"Ez jónak tűnik valóban, gondolom, te is erre gondoltál?"
Ez a készülék már elfogadható lehet.
Egy-emberes fokozaton üzemeltetve (40 m3/h) annyira csendes (24 dB), hogy egy nem ideges fajta ember akár aludni is tud melette,
két emberes fokozaton (60 m3/h) a 32 dB zajszint alváshoz már kicsit hangos szerintem, de ébrenlét közben szerintem meg lehet szokni. Ha meg amúgy is van egy kis háttérzaj (utcazaj, csendes zenehallgatás, működő számítógépek, stb) akkor egy 32 dB-s ventilátort meg sem hallasz.
"Egy helyiséges falba építhetőnél is azt javasolják, hogy 2 legyen."
Kitől kapod ezeket a zseniális tanácsokat? Vagy titok?
"Mi a bánat van ebben a kütyüben, ami 180 ropit kóstál?"
Egy csendesen működve is elég nagy nyomásra képes radiális ventilátor darabja 30-50 ezer forint és ilyenből kettő kell bele. Nem röhejes hatásfokú levegő hőcserélő tudtommal nem létezik 60 ezer forint alatt. És még csak három alkatrészről beszéltünk.
Egyébként szerintem is indokolatlanul drága, de nem lesz kapható olcsóbban, amíg csak kevesen gyártják. És kevesen fogják gyártani addig, ha kevesen keresnek ilyesmit a boltokban.
Mi a bánat van ebben a kütyüben, ami 180 ropit kóstál? Nem tűnik cifrább dolognak, mint egy 50 e forintos vízmelegítő, mosógépről-hűtőről nem is beszélve.
Nem köt bele az olyan gyorsan, elő kell készíteni az összes furatot, és egymás után sorban haladva ragasztani. Használtam már sokszor, nagyon jó.
De ha biztosra akarsz menni vegyél pót keverőszárat hozzá.
Nagyon brutál erővel tart majd ha megköt.
Arra gondolj még hogy ha fontos hogy a menetes szár pont vízszintesen álljon benne akkor alá kell majd támasztani egy picit, pl a külső felén bedugsz pár cm-nyit egy kis fadarabot, valamit. Mert a furat ugye nagyobb mint a menetes szár, és nem pont vízszintesen fog állni.
Szóval legyen ott előkészítve erre is valami, de ezt is el tudod bábozni ragasztás előtt.
Úgy látom, ez azért is jó, mert van egy bevezető, és egy kifújó. Egy helyiséges falba építhetőnél is azt javasolják, hogy 2 legyen. Az egyik beszív, a másik egy időben kifúj.
A kérdésem legfeljebb a "hőszigetelt" házam miatt kerülhet ide:-). De mint eme népszerű topik nyitója, hadd kérjek tőletek egy kis segítséget (eddig mindent meg tudtam csinálni, amit mondtatok!). Hogy elrepült ez a tizennyolc év:-)))
Szóval az erkélyem ablaka és ajtaja fölé polikarbonát elő-tetőt fogok tenni (ahogy a rajzon látszik). 140x80 ill. 120x80 cm-es. Több helyen olvasom, hogy a hagyományos dűbelek nem igazán felelnek meg porotherm téglához, amin 5 cm polisztirol van. Vegyi dűbelt javasolnak (eddig azt se tudtam, mi az:-) ).
Ha veszem a bátorságot, hogy vegyi dűbelt használjak (megfelelő hosszúságú menetes szárral), akkor mire ügyeljek, amit "kezdőként" elcseszhetek?
Néztem már profi videókat, de a tisztító kefe és a nagynyomású por-kifúvás kissé meghökkentett. És vajon beköt-e a keverőszárba az anyag, mire a nyolcadik lyukhoz érek, és már nem tudom kinyomni?:-((
Van legolcsóbb lgbeeresztés és van kiválóan hangszigetelt légbeeresztés.
De a kettő nem ugyanaz.
"melyik lehetőség lenne a legjobb a szellőztetésre."
A legjobbb egy hőcserélős központi szellőzető, 2-3 befűjási ponttal és 2-3 elszívási ponttal. Olyan helyiségben felszerelve, ahonnan még az a kevéske zaja sem szűrődik be a lakószobákba.
Elfogadható lehet még az egy-helyiséges szellőztetés is, de a 180 ezer forint alatt nem tudok olyat, ami csendesen is elég levegőt képes szállítani.
"nekem csak napi 2 órában kell levegőt beengednie."
Léteznek olyan szelepek, amelyeket elektromosan lehet nyitni-zárni. De közülük amelyik nem fgyaszt sok áramot, az sem olcsó. Keresés pl google-ban: "elektromos zsalu forint"
Egyszerűbb venni egy olcsó pillangószelepet és rábarkácsolni egy kis szervó motort a repülő/hajó modell boltból.
"ha kiszámoltad volna, akkor nem emlegetnél még napokkal később is 70 ezer forintos falba építhető egy helyiséges hővisszanyerős szellőztetőket"
Sajnos nem tudom, hogy hány m3 friss levegőt tud biztosítani.
"Ha elfogadható a levegő minősége abban a lakásban, ahol az elmúlt telet töltötted"
Nincs tapasztalatom erről a lakásról, mert teljesen szét lett verve minden, és fel újítás után lesz lakva, de már előre gondolok, hogyan lesz megoldva a szellőztetés.
tégla fal 30-40 cm vastag
belül vakolat leverve, frissen vakolva
kívül meglévő vakolat, 20 cm eps megy rá
ablak kávákon 5 cm xps
ablakok, műanyag, külső falsíkon, 3 rétegű meleg peremes üveggel 2-3 rétegű gumi tömítéssel. Az ablak, és az xps találkozásánál ral szalag vagy valami hasonló anyagban gondolkodok, hogy meg legyen a légtömörség.
Amennyiben be akarok tenni egy elszívó ventilátort, akkor azt csak a nappali-konyhába tudom tenni, mert udvar felől van. Igazából csak a nappaliba tudnám betenni a légbeeresztő lyukat, mert a fürdőbe nem tudom, és akkor már csak a háló marad, az pedig forgalomtól zajos, utca fronton van és ezáltal élhetetlen lenne, a rossz hang szigetelés miatt. A hálóba épp ezért a 3 rétegből a külső üveg 3+3-as biztonsági üveg, hogy jobb legyen a hangszigetelés.
Ezért nehéz eldönteni, hogy melyik lehetőség lenne a legjobb a szellőztetésre.
Azzal , hogy nem zárható , gondolom a gázosok által támasztott feltételnek felelnek , meg . Ha nincs huzathatás , akkor zárt állapotban vannak ( természetesen nem légmentesen ) . A nyitást egy venti , vagy üzemelö nyilt égésterü gázkazán , kandalló is létrehozza .
"Ha elfogadható a levegő minősége abban a lakásban, ahol az elmúlt telet töltötted"
Ha a nagyon hideg téli napokon nagyon száraz a lakásod levegője, akkor valószínűleg megfelelő a szellőzése (sőt, lehet akár túl sok is, ami már a fűtésszámla rovására megy).
Ha viszont egész télen magas a páratartalom, akkor valószínűleg egészségtelenül magas a széndioxid szint (enyhén mérgező a levegő).
Akkor már rég kiszámoltad volna, hogy a lakásodnál naponta hány köbméter légcsere lenne szükséges. És ha kiszámoltad volna, akkor nem emlegetnél még napokkal később is 70 ezer forintos falba építhető egy helyiséges hővisszanyerős szellőztetőket.
"Úgy látom, elég jól körbe jártuk a témát. "
Épp csak felületesen megkarcoltuk a téma felszínét. Egy szó sem esett a szellőtető rendszer működéséről (fizika) vagy szükségességéről (biológia). De ezeket nem is kell tudnia egy laikusnak, akit nem érdekel mélyebben a téma.
"hővisszanyerős szellőztető van, és nem működik, akkor csak a hideg fog bejönni rajta?"
Ha elfogadható a levegő minősége abban a lakásban, ahol az elmúlt telet töltötted, akkor annak a lakásnak a falán jelenleg is ezernyi pici lyuk van a külvilág felé (ajtók ablakok illesztési hibái, esetleg az ablakok keretébe rejtett légbeejtők is, stb). Mégsem rettegtél télen, hogy hideg jön be rajtuk, sőt ezt észre sem vetted az elmúlt évek alatt. Abban a szellőző rendszerben, amiről itt most szó van, ezer pici lyuk HELYETT lesz három-négy nagyobb lyuk, összességében talán pontosan ugyanakkora keresztmetszetben.
"Vannak buta légbeejtök is . Egy venti és légbeejtök . Nem kell páraérzékelös ."
Már legalább százszor leírtam ezt a szellőztetési módszert különböző fórumokon, mind a százszor buta légbeejtőkkel. Mind a százszor szinte azonnal felbukkant valaki, aki a páraérzékelős légejtőket kezdte emlegetni. Most is ez történt: leírtam egy egyszerű rendszert és szinte másodpercek múlva ott idetett valaki a fórumba egy hivatkozást a tetves páraérzékelős légbeejtőkre. Olvasd vissza.
