Amikor először leírtad, akkor is érthető volt. Az előző üzenetembe is belefogalmaztam.
"Akár akkor már az is megoldás lehetne, hogy 2 ablakon használom a huzatzár funkciót. Igaz több mint valószínű, hogy nem lesz meg a 30 m3/óránként."
Úgy látom, elég jól körbe jártuk a témát. Mesterséges szellőztetéssel esélytelen friss levegőt biztosítani éjszaka, mert 2 óránként kellene szellőztetni, 2 fő esetén a 40 m2-es lakásban. Amit javasoltál, hogy "legalább egy elszívó ventilátor folyamatosan vákuumot csinál...és a fal(ak)on okosan elhelyezve van egy vagy akár sok lyuk (légbeeresztő)" Viszont ezt ki kell alakítani, és ellenőrizni, hogyan alakul a fűtés számla.
Viszont ami az alap kérdésem volt, hogy amennyiben 20 cm vastag szigetelés van a falon és hővisszanyerős szellőztető van, és nem működik, akkor csak a hideg fog bejönni rajta? Jelen esetben pedig az elszívó ventillátor, és légbeeresztő lyuk. Mi a véleményed róla?
A másik hátrány ami eszembe jutott, hogy a falban lévő nyílások, rontják a fal hangszigetelését. Hát nem egyszerű...
- amikor túl száraz a levegő, akkor a páraszabályozós légbeeresztők lecsökkentik a frisslevegő utánpótlást, tehát a pára "parancsára" egészségtelenre romlik a széndiioxid szint a lakásban.
- amikor meg túl párás a levegő, akkor a páraszabályozós légbeeresztők még jobban kinyitnak, ezáltal a ventilátor a szükségesnél sokkal több levegőt fog beszívni a lakásba, ami a széndioxid szempontjából nem baj, de a a feleslegesen sok légcsere nem tesz jót a pénztárcánknak (fűtés/hűtés költségek megnövekedése).
Akinek fontos az egyenletesen optimális széndioxid szint, az ne hagyja, hogy a pára beleugasson.
- van egy elszívó ventilátor és vannak "marhaokos" páraérzékelős légbberesztők
- az elszívó ventilátor sebességét beállítod olyanra, hogy éppen megfelelő legyen a lakásban a széndioxid szint, de ne szívjon feleslegesen sok levegőt (nem pazaroljuk a fűtéspénzt)
- ezután olyan időjárás jön, hogy rohadt száraz lesz a levegő a lakásban (pl hideg téli időszak)
- a páraérzékelős légbeeresztők érzik a száraz levegőt, ezért egészen leszűkülnek
- mivel egészen leszűkültek, ezért lecsökken a légcsere a lakásban
- mivel lecsökken a friss levegő utánpótlás, ezért megnövekszik a széndioxid szint (= egészségtelenné válik a levegő) a lakásban
EZÉRT ne engedjük, hogy a pára mondja meg, hogy mennyi legyen a széndioxid a levegőben.
"Úgy értettem a napi egyszeri szellőztetést, hogy mellette van egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztető."
Te vagy hülyének nézel engem, vagy még mindig nem sikerült elolvasni a "fejenként és óránként 30 köbméter friss levegő" mondatomat.
"lényegesen magasabb lesz a fűtésszámla?"
Lehet, hogy igen lehet, hogy nem számos dolog függvénye. Attól függ, hogy a természetes szellőztetés mennyit ront a fűtésszámlán. Vannak annyira huzatos lakások, ahol a mesterséges szellőztetéstől jelentősen csökkenne a fűtésszámla.
"Azért jó lenne eldönteni , hogy szellöztetni szeretnél , vagy szellöztetni energiatakarékosan"
Energiatakarékosan akarok szellőztetni, ezért gondoltam, hogy beteszek a 40 m2-es lakás nappalijába, 1helyiséges hővisszanyerős szellőztetőt. 80-100 000 Ft, de ahogy Elek leírta, szerinte nem a legjobb megoldás, mert nem elég hatékony, vagy hangos. A fal átfúrásával, rosszabb lesz a hangszigetelés, és szerintem még a hideg is bejön rajta, amikor nem működik, ezért úgy látom felejtős...
A központi, hővisszanyerős rendszer kiépítése, mely kb. 5-600 000 Ft, irreálisan sok, egy ilyen kis lakásnál.
Azért jó lenne eldönteni , hogy szellöztetni szeretnél , vagy szellöztetni energiatakarékosan . Az elsö esetben lehet 5perc ablaknyitás , vagy inteligensebben ventivel és légbeeresztökkel ,de energiapazarló , vagy rekuperátoros szellöztetés , ami optimálisan szellöztet és energiát takarít meg , ha jól van megépítve és programozva .
"A fő gondolat, a friss levegő, napi, max egyszeri szellőztetés."
A napi egyszeri szellőztetés, az nem friss levegő, hanem röhej. Úgy látszik nem olvastad azt a mondatomat, hogy az egészséges (=alacsony széndioxid tartalmú) lakáslevegőhöz minden embernek óránként 30 m3 levegőre van szüksége. 40 m2 lakás légtere egy ember számára kb 3-4 órára elegendő. És az is lehet, hogy nem egyedül lax ott.
"Mire gondoltál? Jól gondolom, hogy nem az ablakon keresztüli szellőztetésre? Vagy igen?"
A legegyszerűbb szellőztető rendszer:
- legalább egy elszívó ventilátor folyamatosan vákuumot csinál szobában vagy az egész lakásban (pl a wc-ből), úgy, hogy fejenként 30 m3/h levegőt nyom kifelé a külvilágba
- és a fal(ak)on okosan elhelyezve van egy vagy akár sok lyuk (légbeeresztő), ahol friss levegő folyamatosan áramlik befelé
Ventilátorból létezik olcsó/hangos/csúnya/drága/csendes/szép,
a falban lévő légbeeresztő pedig lehet egyszerű lyuk benne egy legolcsóbb műanyag csővel, vagy lehet dizájnos légbeejtő levegőszűrővel, zajcsillapítóval, akár beépített kakukkos órával :)
"vagy ha ragaszkodsz a hővisszanyeréshez, azt egy központi hővisszanyerővel valósítsd meg és ne helyiségenként"
Köszönöm, hogy megírtad a javaslataidat.
Igazából, nem a hővisszanyerés miatt gondoltam. A fő gondolat, a friss levegő, napi, max egyszeri szellőztetés. 40 m2-es, lakás, nappali-konyha egybe, +1 háló, +1 fürdő. A nappaliba gondoltam berakni. Központi hővisszanyerő, teljes rendszer kiépítése tudomásom szerint legalább 5-600 000 Ft lenne, és álmennyezet felett kellene elvinni a csöveket, aminek nem lenne helye.
" vagy hőcsere NÉLKÜLI szellőztetést csinálj, töredék áron"
Mire gondoltál? Jól gondolom, hogy nem az ablakon keresztüli szellőztetésre? Vagy igen?
Az egy helyiséges szellőztető készülékek fő buktatói (tisztelet a kivételnek):
- nem képes a két ember számára szükséges 60 m3/h légcserét biztosítani (az igazán jó levegőhöz egy ember számára kb 30 m3/h friss levegő szükséges)
- a gyártó által megadott hőcsere hatásfok csak a leglassabb sebesség esetén igaz (vagy még azon se)
- ha olyan fokozatban használod, amikor elég levegőt biztosít, akkor zavaróan hangosan működik
- amelyik készülékre a fenti három hártány közül egyik sem jellemző, az annyira sokba kerül, hogy a hővisszanyerés által kb 50-100 év múlva hozza be az árát.
Én azt javasolnám, hogy
- vagy hőcsere NÉLKÜLI szellőztetést csinálj, töredék áron (szellőztetni muszáj, hőt visszanyerni viszont nem muszáj)
- vagy ha ragaszkodsz a hővisszanyeréshez, azt egy központi hővisszanyerővel valósítsd meg és ne helyiségenként, ekkor van esélyed viszonylag gyors megtérülésre, sőt X év után nyereséges is lehet a dolog.
A falon 20 cm eps lesz, és gondolkodom, hogy betegyek a falba, 1 helyiséges, hővisszanyerős szellőztetőt, 40 m2-es lakás. Amikor működik, akkor elvileg 80-90% os hatékonyságú, viszont amikor nem, akkor jól gondolom, ott csak a hideg fog bejönni rajta? Valós lehet a feltételezésem, vagy fűtéskor folyamatosan működtetni kell? Azt tudom, hogy nagyon minimális a fogyasztása.
Üdv ! Ha felül szigetelsz ,akkor nem hogy "szabad-e" szigetelni a kérdés ,hanem egyenesen kötelező ,mivel ott komoly hőhíd alakulhat ki ,mert mesterségesen csináltál egy még nagyobb hőmérséklet különbségű felületet !:-) Szerintem.
"Azért szükséges a 20 cm átfedés, hogy minél enyhébb legyen a hőhíd?"
A két hab között lévő 20 centi függőleges ragasztó-szakasz alsó vége a míhusz 15 fokkal érintkezik, a belső vége viszont a plusz 15-20 fokos házfallal érintkezik. És a két hab közé rakott ragasztó hővezetése kb 20-szor rosszabb, mint a hőszigetelő habé, tehát a ragasztó ott egy hőhíd a külvilág és a házfal között. Márpedig ha egy hőhidat nem lehet eltüntetni, akkor legalább nyújtsuk meg jól a hő útját. Tehát az a 20 centi egy hőhíd hossza.
(remélem érthehően magyarázom, útáloik rajzolni)
"a két oldalon alu kasírozott 2 cm vasatag pír lapot mindenképpen kihagynám, nehogy páralecsapódás legyen."
Az alukasírozott PIR nagyon jó dolog, de nem házfal külső oldalára való. 4 centisből csinálhatsz pl hűtőkamrát, hútő-teherautót magadnak, vagy a hentes/zöldséges/borász/sörész haverodnak.
A pir habok pici zárt celláiban közvetlenül gyártás után jóféle hőszigetelő gáz van, ezért EKKOR MÉG rohadt jól hőszigetelnek. De a hajszálvékony műanyag cella-membránok nem képesek tartósan megtartani a gázt, ezért a hónapok/évek során a szupergáz szép lassan elillan és a helyét átveszi a mezei levegő, ami szintén gáz de már sokkal kevésbé szuper :) ezzel a pir hab hőszigetelő képessége is lezuhan a szuperenyagok közül az egyszerűen jó anyagok közé (XPS / grafitos eps / 40-50 kilós testsűrűségű gyapotok, stb). Persze a reklámokban TELJESEN VÉLETLENÜL mindig a vadiúj, szupergázzal töltött PIR hab hőszigetelési jóságát szokták megadni ;)
Az alukasírozás megakadályozza a szupergáz elszökését a habból, legalábbis a tábla két oldalán. Annyi esze csak a legprofibbaknak van, hogy a pir táblák éleit/végeit is lezárják s szökni próbáló gáz előtt.
"ha a vastag hőszig zsákossal van ragasztva, akkor legalább 20 centire menjen be a vastag hőszigetelés alá, a redőnytok felett"
Ezen nagyon meglepődtem, hogy "20 centire menjen be a vastag hőszigetelés alá, a redőnytok felett" Azért szükséges a 20 cm átfedés, hogy minél enyhébb legyen a hőhíd?
"Én nem használnék ott PIR-t. Egyrészt a pir-ek többsége zárt cellás, tehát párazáró anyag"
Akkor jól gondolom, hogy a két oldalon alu kasírozott 2 cm vasatag pír lapot mindenképpen kihagynám, nehogy páralecsapódás legyen. Keresek 4 cm vastag lépés álló grafitos eps-t, ahogy javasoltad.
Üdv! Hát ha egyedül partizánkodsz, akkor tényleg nehéz ügy, frissen tartani a ragasztót, le/fel mászkálni közben stb. ! :-) Gyakorlatilag a szak cégek egész évben szigetelnek, ha fúj, ha esik, ha meleg van, a színezés az más káposzta, azt a melegben nagyon szaporán kéne kenni,és a minőség még így sem garantálható!:-)
Még nem csináltam ilyet, de talán segíthet az eps BELSEJÉNEK benedvesítése kenés előtt.
Tehát
- locsolni pár percig (pl slaggal) az eps-t (nem muszáj az egész házat, csak a következő egy-két óra alatt lekenendő felületet),
- várni annyit, hogy a felszín kicsit megszáradjon (ekkor a víz egy része már beszivárgott az EPS belsejébe),
- hogy mennyire kell száraznak lennie ahhoz, hogy ne essen le, azt persze ki kell tapasztalni (lehet, hogy pl pont akkor jó, amikor a nedvesen rátapasztott papírzsebkendő-réteg leesik róla :)
- és ekkor elkezdeni a kenést.
...mert az anyag túl gyors meghúzása részben az eps nedvszívó képesség miatt lehet és ha a hab belseje vizet tartalmaz, akkor egyrészt már nem kér több vizet a ragasztótól, másrészt hátulról lassan pótolhatja azt a vizet a ragasztó/vakolat felé, ami a túloldalon éppen elpárolog a túl meleg miatt.
Ismétlem: még nem csináltam ilyet, az egész módszert most találtam ki a rettenetesen magas IQ-mmal, tehát mindenki csak saját felelősségre :)
Sajnos még pár apróság van amit csinálni kell, azokat megcsinálgatom de már ott is nagyon húz az anyag a vödörbe. Egész háló felrakásánál meg sajnos nem vagyunk elég gyorsak és hozzáértőek mint egy szakember, így már olyan 25 foknál is húzott megfelé az anyag a falra felkenve, utána már a hálót nehéz volt beletenni és szépre simítani.
Üdv ! Ha nincs extrém meleg (még valamivel 30 c fok alatt,reggel/este a déli/nyugati oldalt,napközben Északi Keleti oldalt),akkor nyugodtan hálózhatsz és glettelhetsz ,és ha végeztél alapozd le ! A színezés nem szereti a meleg időt ,mert nehéz a gyors száradás miatt szépen eldolgozni ,és nem lehet bele javítani ! Annyi ,hogy színezés előtt (ősszel) megint frissen le kell alapozni az előkészített részt/felületet !:-)
"A redőny doboz mögött az xps felett kb. 5-6 cm-es csíkban lenne gyenge a hőszigetelés, ahol csak 4 cm vastag szigetelés fér el."
Ha mindössze 6 centi széles csíkban lesz 4 centi vastag a hőszigetelés, az teljesen jó lesz, lesz egy nagyon enyhe hőhíd (pl a lakás felől hőkamerán látható lesz), de vizesedésre, penészre nem kell számítani.
Ha a vastag hőszig. habbal lesz ráragasztva, akkor a 4 centis hőszigetelés szerintem legalább 6-10 centire menjen be a vastag hőszigetelés alá (persze ha több a centi, az nem baj :), ha a vastag hőszig zsákossal van ragasztva, akkor legalább 20 centire.
"Miért hátrány jelen esetben a pára zárás?"
Télen a lakások levegőjének víztartalma (abszolút páratartalom) magasabb, mint a külvilágé. Ez a különbség folyamatosan ki akar egyenlítődni, ezért a páraáteresztő falakon át folyamatos a páravándorlás a külvilág irányába. A kifelé áramló pára útjában állhat egy egy párafékező/párazáró réteg. Ha annyira hideg a tél, hogy ez a réteg harmatponti hőmérséklet alatt van, akkor a pára nekimegy, megáll , lehűl és folyékony vízé csapódik ki. Tehát a túl hideg párafékező réteg folyamatosan nedvesít maga körül mindent. Ez ellen a profik precíziós hőmérséklet- és telítettség-modellezéssel tudnak védekezni (párafékező réteg harmatpontja -15 fokos időben), aki nem profi, az meg egyszerűen nem alkalmaz SEMMI párafékező/párazáró anyagot olyan fal/födém rétegben, ami télen egy picit is le tud hűlni :)
Sokszor volt már itt szó erről, Elek mindig előjön ezzel a csiszolós margasággal, valóságban elég mélyen megeszi az UV az anyagot, és szopás lesz csiszolgatni, hálózni.
Konkrétan több kivitelezőtől hallottam hogy el se vállalja, nem akar szopni vele.
A grafitos pedig halmozottan hátrányos a hőtágulása és a sötét színe miatt.
Ha ideiglenesen kell csak és nem nagy a felület akkor kérdezz utána festékboltban, le szokták kenni fehér alapozóval a lapokat.
Biztos nem lehet lehálózni? Akár este, fény mellett?
"Mit tudok ilyenkor tenni? Mivel tudom megvédeni?"
Sok háznál 4-5 éven át is spórolnak a vakolásra, addig ki van téve a csupasz hőszigetelés az időjárásnak. És amikor lehet hálózni, akkor előtte megvizsgálják a felületet, hogy menyire bántotta a nap és ha szükséges, akkor lecsiszolnak belőle pár millimétert.
