"Viszont ősszel, amikor kezd hűvös lenni, akkor behúzódnak bárhova, ami szélvédett és viszonylag meleg."
A házi és mezei egér gerinces állat, nem alszik téli álmot, testhőmérséklete folyamatosan magas, anyagcseréje gyors. Ennélfogva nem bírja ki hónapokig élelem nélkül (mint pl a hüllők vagy a téli álmot alvó gerrincesek). Ezt ő is tudja, ezért az egér nem szállást keres és UTÁNA körülnéz, hogy van-e élelemforrás a közelben, hanem kaját keres és megnézi, hogy hol van búvóhely a közelben. Ha a kaja elfogy, vagy többé már nem hozzáférhető (éhezik), akkor jön a költözés még mínusz tíz fokban is.
Ez hülyeség. Amíg jóidő van, elvannak bárhol. Viszont ősszel, amikor kezd hűvös lenni, akkor behúzódnak bárhova, ami szélvédett és viszonylag meleg. Üres garázsba is, sittkupacba is, bárhova.
A egér-problémát az esetek többségében röhejesen egyszerű megoldani: Sherlock Holmes üzemmódban általában tíz perc alatt meg lehet találni, hogy ki és hogyan eteti az egereket. Ha az ingyenes éttermet bezárjuk, az egerek örökre eltűnnek maguktól.
"a lakóépülethez illeszkedik vagyis annak részért képezi a garáz"
A hideg garázs legtöbbször egy hatalmas hűtőborda a fűtött lakótérhez tapasztva. A vele szomszédos helyiségeket vagy jobban kell fűteni, vagy hűvösebbek lesznek. Persze elméletileg lehet jól is el-hőszigetelni a ház többi részétől, gyakorlatilag azonban ezt a problémát százból egyszer szokták komolyan venni :)
Igen, belemásznak a rohadékok és nagyon nehéz kiirtani őket onnan. Mivel szagnyomokat hagynak a következő évben egy tök más egér is bejut az előző nyomvonalon.
Minden apró rést le kell zárni. Az indítóprofil jó ötlet, de ha egyenetlen a fal lehetnek a profil és a fal között akkora rések ahol befér a dög. Azt jól ki kell ragasztóval kenni.
A másik nagy kedvenc bejutási hely fent, a verébdeszkánál. Ott jutottak be nálam, a szigetelés a deszkának volt koppintva, de a deszka és a fal között felülről bemásztak.
Oda lehet lemezt is rakni akár, vagy csempét, valamit mint javasolták. Én lemezetlem végül a tetőcserekor.
A tűzfalnál, az oromdeszka alatt is ugyanez a helyzet.
Sajna melós, de megéri, nekem évekig rágták a rohadékok és sajna még nem tudom lekopogni hogy vége, majd összel kiderül.
Én is tettem és a végén még egy sor fagyálló csempét is a profiltól felfelé , hogy még véletlenül se jussanak sem bele , sem a padlásra a rágcsálók . Igaz én sk csináltam .:-)
Ma volt felmérni egy vállalkozó a házunk homlokzati szigetelését. Ragaszkodik hozzá, hogy tegyenek fel indítóprofilt, mert azon nem tud átmenni az egér. Volt már olyan tapasztalatuk, hogy a lábazati szigetelésen keresztül felmászva, az egész homlokzati eps-t végigrágták. Plusz azt is erőltetné, hogy a lábazati szigetelés alá tegyünk egy pár centis betont, hogy ott se tudjanak bemászni.
Hallott már valaki ilyenről? Tényleg bemásznak az egerek a szigetelésbe? Ha igen, van valamilyen hatékony megoldás az indítóprofilon kívül?
Egyrészt valószínűleg azért mert a lakóépülethez illeszkedik vagyis annak részért képezi a garázs, másrészt éppen a fenti okból a főfalakon keresztül közvetetten még viszonylag fűtött is. :) Kikapcsoltam a padlófűtést a garázsban az egyik télen és naponta mértem reggel induláskor a belső hőmérsékletet. A legnagyobb hidegekben sem ment le 14-16 fok alá vagyis nem volt szükség hidegindításra. A garázs falára kívülről 16 centi grafitos hab volt ragasztva és habbal volt kiöntve az összes garázs ajtó panel is*. Ennyi volt az összes "extra".
*sanszos hogy olyan garázskaput már nem is gyártanak, amelyik nincs kiöntve habbal
A lyukakat ki lehet foltozni (enyvezéssel) valami puhaszálú zsírosabb göcsmentes borovival, aztán be kell faragni szépen. Gondolom ez a lyuk a falcban a zárfészekben alakult ki, vagyis csukott ajtónál normál helyzetben nem látható.
gázcső bilincs létezik kb.20cm hosszban? a 15cm höszigetelt falra kellene, illetve nem huzza be véletlen a hideget?- csak átmegy a szigetelésen a bilincsszál- hőhíd
Ok így jobb, akkor csinálom simán, ahogy gondoltam. Járda a föld szintjén, majd arra ültetem a szigetelés alját. A párásodás meg akkor foglalkoztat majd ha odakerülne a sor valamikor. :D
"A fal belső oldalán csak akkor lehet párakicsapódás, ha gyenge a fal hőszigetelése ÉS benn az épületben valami párásítja a levegőt."
..és ha fali külső hőszigetelés nem megy mélyebbre, mint a belső padlószint, akkor bent alul, a padló/fal sarok igen hideg lesz, mert ott szar lesz a hőszigetelés. DE ez csak akkor okoz bajt (vizesedést), amikor benn valami párásítja a levegőt.
Hú de bonyolultan írtad :D Tehát ha kívülről szigetelem most akkor nem kívülről értetted a vizesedést. Használat módjától függően belülről vizesedne. Ez egyelőre nem érdekel, mert nincs ablak rajta csak garázskapu. Talán később sem lesz fűtés benne, vagy éppen nem használjuk semmire, de rendbe kell raknom. A jelenlegi bitumenes vastaglemezt tervezem elvágni kb 20-30 cm-re a talajtól, rátenném valahová az indító profilt valahová. Lehet előtte elkészítem a járdát és arra ültetem csak.
Párakicsapódás (vizesedés) feltétele az, hogy ott a fal belső felülete harmatponti hőmérséklet alatt legen.
A leggyakoribbb estet az, hogy benn az épületben plusz vízpárra adódik hozzá a szellőző levegőhöz, EZEN VÍZMENNYISÉG (egy része) csapódik ki folyékony vízzé kifelé menet a vacak hőszigetelés miatt túl hideg falon.
A kintről bejövő szellőző levegőből SEMMI pára nem tud kicsapódni ki a falon, mert nem akar kimenni!
Pára kicsapódás kizárólag akkor fordulhat elő, ha a kintről bejövő (szellőző) levegőhöz extra párát adsz hozzá, pl emberi lélegzés, fazék a tűzhelyen, zuhanyzó, fürdőkád, stb. Ha csak beállsz a kocsival és nyomban elhagyod a garázst, akkor
- a garázs levegőjének fajlagos víztatalma (= abszolút páratartalom, ami NEM azonos a relatív páratartalommal!!!) gyakorlatilag továbbra is ugyanannyi lesz, mint a külvilágé
- tehát nem lesz fajlagos víztartalom különbség a külvilág és a garázs levegője között
- tehát a garázs levegőjéből semmi pára nem akar kifelé áramlani
- tehát akármilyen hideg is a garázs fala, nem fog rajta víz kicsapódni.
DE: mihelyt párásítani kezded a garázs levegőjét (pl lélegzéssel, autómosással vagy pálinkafőzéssel) abban a pillanatban ez a plusz pára megpróbál kiegyenlítődni a külvilági alacsonyabb szinttel és ahol túll hideg a fal, ott vizesedni/penészedni fog.
Köszi. Akkor hiába van teknő szigetelés jelenleg 1 méter magasan, valamint tervezek járdát betonból a kert/föld helyére nem lesz jó mert vizesedni fog?
A talaj felszíne feletti 30 centis sávban várható annyira intenzív vizesedére számítani, hogy oda mindenképpen zárt cellás (XPS) habot kel alkalmazni. Felette meg mehet az olcsóbb EPS.
De ha valaha is fűteni/temperálni fogsz ott, akkor az xps alja inkább a belső padlószint alatt legyen legalább 30 centivel.
Mivel az XPS tábla 60 centi széles, ezért vagy hosszában félbevágott XPS csíkokat ragasztanék szép egyenes vonalman, vagy egész táblákat félig a földbe ásva. Ezek felső vonala kiváló lesz EPS indítósín HELYETT.
Tipp: a falra felfúrni egy hosszú egyenes (tető)lécet, ragasztáskor alulról annak nekitolni az XPS táblákat, oszt amikor megragadtak, akkor leszeded a falról a lécet és mehet rá felfelé az EPS.
Ha a lyuk nagy, akkor alacsony dagadású habot javasolnék, tehát vagy valamilyen szerelőhabot, vagy valamilyen eps ragasztóhabot. Az olcsó purhabokat felejtsd el, nem erre valók. Vigyázz, hogy ne jusson hab olyan részre, ahol mechanikus dolgok mozognak.
Ha a lyuk csak kicsi, akkor meg valami rugalmas szilikonnal kinyomhatod, pl a Mester szilikonos trutymójából létezik fekete, fehér és színtelen (áttetsző) is.
Tanácsra volna szükségem a hozzáértőktől, egy nem fűtött garázs "hőszigetelése" miatt. Nincs lábazata, így a kert földjének szintjénél kezdődik a szigetelendő felület. Mivel építésekor teknő szigetelést kapott, a be és fel ázástól nem kell tartanom. Az lenne az egyik kérdésem az EPS indító profil a képemen szereplő zölddel jelölt területen hol lenne legmegfelelőbb. A másik pedig, hogy elviekben majd valamikor, de akár évek múlva a szigetelt fal mellé betonjárda van tervbe véve, ez befolyásolja e a szigetelés mostani kivitelezését? Köszönöm a válaszaitokat, remélem a képe érthető lett.
