"Bocs, de pont lemaradt minden keprol a homerseklet skala."
Az idézett újságcikknek nem volt célja a különböző napsütötte felületek részletes elemzése.
"Es a cikkben szereplo baromsagrol, hogy a szigeteletlen felulet elerheti a 70 fokot, ne is beszeljunk.."
Sötét + matt felületet napsütéssel rövid időre fel lehet melegíteni akár 70 fok fölé is. Floridai kísérlet 75 fok, Nevadában állítólag 82 fokot (180 fahrenheit) is sikerült mérni matt fekete felületen.
"A cellulózt is betöltheted te magad. Három gyártói képviselet is van az országban, és alkudni is tudsz az anyag árából."
Hiába tudsz alkudni az árból egy kicsit, ha a lealkudott ár még midig durván magas az üveggyapothoz képest. A cellulóz millió helyre lenne alkalmas anyag (mostanában pl éppen ház külső fali hőszigetelés alkalmazásán gondolkodom), csakhogy aki tud számolni, az inkább olcsóbb anyagot vásárol.
Akarja, vagy nem akarja, ez ennyit lejt sajnos. Ellenben a falak függőlegesek, repedés nincs, így a süllyedés, dőlés kizárható.
Hogy mi van a gerendára írva teherviselés gyanánt, azt sajnos nem tudom, hiszen felújítunk s nem építkezünk, ezáltal gyakorlatilag csak a felső oldala látható.
Hogy mennyire korszakalkotó a felvésése, azt nem tudom, de azt igyen, hogy sem akkor sem most, nem 40-45 cm betonnal szeretném helyrehozni, mert kb a födém is beszakadna szerintem, illetve mint említettem is már feltörtük.
Melléképületen a szarufák között tettem Knauf Insulation MPN (0,038) 10cm vastag https://www.knaufinsulation.hu/remote_product/3387 ( Lealkudtuk 1000 Ft-ra ). Bizonyára okoz hőhidat, hogy maga a szarufa alatt már nem tettem plusz szigetelést, de ez a gyakorlatban nem igazolódott be.
Tartás tökéletes, simán feldobtam laikusként passzentosan eltolva. A hó utáni olvadás / illetve nem olvadás alapján szépen látszott, hogy megfelelő munkát végeztem :) A palatető 3 részből áll. Egy szigeteletlen szakasz, egy rész, ahol 20 cm van és egy rész, ahol 10 cm van. A 20 cm együtt olvadt a szigeteletlen szakasszal, míg a 10 cm-es rész felett már elkezdődött.
Valahogy nem akarom elhinni hogy ennyire ferdére épült a padló, nem lehet hogy a ház süllyedt meg? Építkezés-felújításban beszélgettek 1-2 hete perlitbetonról ott lehet előbb kapsz választ. Szintén abban a csoportban emlegették hogy a kefnikkel kirakott E gerenda teherviselése a felbetonnal együtt annyi amennyi rá van írva, eszerint az utólagos levésés-rábetonozás nem az évszázad ötlete.
80m2 tetőt kell leszigetelnem. Ehhez a szükséges fóliázás, faanyag, kúpcserépalátét, és a 30cm szigetelésre csak az anyagárra van 330ezer Ft-os ajánlatom. 30% ferde tetőtér 70% vízszintes, ennek megfelően táblás vagy tekercses a szigetelés, a szigetelőanyag összköltsége 160ezer Ft.
A fóliázást, a kúpcserépalátétet és a faanyagot nem tudom megspórolni akkor sem ha cellulóz szigetelést rakok.
Egy egyszerű kalkulátorral amit a legelső keresés kidob a cellulóz szigetelésre ugyanezen paraméterekkel csak a szigetelőanyag+munkadíj 500ezerFt.
Kérdésem talán nem annyira konkrétan idevág, mégis úgy érzem, hogy talán innen kaphatok megfelelő választ leginkább.
Tanácsot, segítséget szeretnék kérni, így pár mondatban leírnám a helyzetet és a kérdést.
Nem régiben sikerült vásárolnunk egy családi házat, ami nem a kacsalábon forgó palota kategória, de nem is az összedőlni akaró fajta. Láttuk, sejtettük, tudtuk, hogy lesz vele meló.
A lényeg, hogy az építő személy annak idején nem nagyon volt közeli barátságban a vízszint fogalmával, aminek a hátrányait szeretnénk orvosolni költséghatékonyan lehetőleg, de jól.
Minderre igazán akkor került fény, miután úgy döntöttünk, hogy az aljzatbetont feltörjük a lakórészen (alsó szinten garázs illetve "szuterén", felette van a lakórész kb 100nm, valamint felette egy beépíthető további 60-70nm). Amiatt döntöttünk így, mert minden helység aljzata más-más magasságban volt, és különböző irányokban volt különböző lejtése is sajnos. A bontás során sikerült azzal szembesülnünk, hogy van ahol 8cm, van ahol 25cm beton van/volt... Ráment egy nyaram gyakorlatilag, de felvertük minden helységben egészen a kefniig mert nem volt más megoldás. Ráadásul padlófűtést szeretnék a házban majd kiépíttetni, s az ehhez tartozó betonréteget nem szerettem volna ráhúzni a már bent lévőre (bízom benne hogy nem bántam meg), mert attól tartottunk, hogy a nagy terhelés károsíthatja a födémszerkezetet esetleg.
Jelenleg ott tart a történet, hogy 10m hosszan 40cm lejtése van egy irányban a födémnek (tudom ez nem kevés, nem is értem hogy ez miért nem tűnt fel vajon a szakinak még akár csak szemre is), amit szeretnék megszüntetni hatékonyan és gazdaságosan.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy lépésálló nikecellel megrakjuk a felületet, majd erre húzunk egy betontéteget bevasalva és a csöveket is lefektetve. De mivel ez nem 2Ft-os tétel valamint a szakiknak is mászkálniuk kellene rajta a csőfektetés során így arra gondoltunk, hogy mi lenne, ha az alsó 1/3-át gyakorlatilag PERLITBETONNAL terítenénk le s ezzel java részt kihoznánk a vízszint probléma egy jelentős részét, majd erre fektetnénk lépésálló nikecellt (már jelentősen kevesebbet mint ez első verzióban), és ennek a tetejére menne a vasalt és csövezéssel ellátott betonréteg.
Amiatt lenne ez az elképzelés, hogy elérhető legyen minden helységben a vízszint és az azonos szint, valamint hogy ne 480.000 tonna beton menjen a födémre, továbbá egyúttal a szigetelést is szeretnénk javítani a fűtés szempontjából.
Ellenben még soha nem dolgoztam ilyen perlitbetonnal, így nem félek és nem szégyellek tőlem okosabb emberektől segítséget és tanácsot kérni.
Mert ha az első megoldást választjuk, akkor csak a nikecell anyagköltsége kb 400-480.000.- a 100nm-re számolva átlagosan a 20cm-es lapokkal számolva. Kérdés, hogy lehet-e csökkenteni ezen a kiadáson úgy hatékonyan, hogy annak értelme is legyen. Mert nyílván ha 20.000.-ret sikerül lefaragni az összköltségből, akkor nem érdekel, ellenben ha 100-150-el bentebb lehetek, akkor bizony lenne helye máshol is annak a pénznek. :)
A válaszokat, segítséget előre is nagyon köszönöm!
nem ismerem a knauf-ot, de gondolom az már nem a legalja.
Nemrég szigeteltem a tetőteremet, a melléképületben (az nem lesz lakott) kipróbáltam az isover uniroll plust, ferde részre nem teljesen meggyőző, de annak talán lenne tartása vízszintesen.
Viszont máris 1750/m2 volt a 15cm, csak az anyag, a saját munkát nem számoltam.
A főépület (csak az lesz lakótér) már cellulózzal lett befújva, gyakorlatilag ugyanennyiért munkadíjjal együtt.
A cellulózon sok elbaszni való nincs, van egy gép, fújja, és kitölt minden rést.
Kézzel azért nem olyan kiadós csinálni, mert a sűrített levegő bolyhosítja fel rendesen, azaz kevesebb anyagból meglesz ugyanaz a vastagság.
Bocs, de pont lemaradt minden keprol a homerseklet skala.
Ez igy riogatasra jo csak.
Es a cikkben szereplo baromsagrol, hogy a szigeteletlen felulet elerheti a 70 fokot, ne is beszeljunk... mikozben egyertelmuen egy szigeteltrol van szo
A cellulózt is betöltheted te magad. Három gyártói képviselet is van az országban, és alkudni is tudsz az anyag árából. Megveszed zsákos kiszerelésben, egy hordóban felkevered fúrógépbe fogott keverőszárral, azután kiöntöd a födémre - ennyi.
A cellulóz egyértelműen jobb anyag a legolcsób gyapotnál. Nem vakarózik tőle az ember, akár egy bolhás kutya, nem sérülékeny, nem esik össze, újra felhasználható...
Meg aztán a beépítésnél nem kell méricskélni, szabogatni, csak keverni, kiönteni és egy mindent beborító pihe-puha dunyhát tud vele az ember kialakítani, teljesen hézagmentesen.
A Knauf Naturoll annyira szar volna? Mégiscsak Knauf, nem valami csip-csup szutyok gyártó.
Nem gondolkoztam cellulózban. Milyen árban volna 30cm? Az hogy nem kell vele semmit csinálni nem feltétlenül vonzó mert amit egy magát szakinak nevező ember trehányul összedob, azt kétszer annyi idő alatt rendesen meg tudom csinálni én is.
Érdemes megnézni a Margit híd járdáján "áttetsző" hőhidakat (gondolom a híd vas szerkezete a járda alatt).
Aki a födémjüket csak a gerendaközökben hőszigetelik, de a gerendák tetejére nem tesznek hőszigetelést, azoknál a lakás mennyezete ugyanilyen "zebracsíkos" egy hőkamera képén (betongerenda esetén a képen láthatónál tízszer dudvábban).
A legolcsóbb gyapotos megoldást Elek szokta szánkózni, nem más. Egy valamire való szakember (vagy tisztességesebb tüzépes) el szokta azért mondani hogy azért gyártják, azért árulják mert ezt viszik sokan. Maguknak nem raknának ilyet fel.
Én is vettem már nagyon olcsó (barna) gyapotot anno, úgy összeesett mint a success, ment a konténerbe az egész. Én nem vennék mégegyszer, persze mindenki azt csinál amit akar.
Amúgy a cellulóz nem opció? Ha nem akarsz járható terepet vízszintesen fújva elég vállalható árú és semmi dolgod vele. Kijönnek, befújják, elmennek.
Tehát elképzelhető, hogy ha TÉNYLEGESEN 30 centi hőszigetelést szeretnél a födémeden, akkor az ország legolcsóbb gyapotjából 35 (sőt, talán 40) centit kellene felrakni. De valószanűleg jóval olcsóbban kijössz, ha 40 centi olcsó gyapotot veszel, mint ha ebből 20 centi nagyobb teherbírású (ezért sokkal drágább) gyapot lenne.
Persz az ilyesmivel nem dicsekszenek, egyszerűbb a gyártókat fikázni :)
Az üvegszál nem "fárad el" és az üvegszálakat az érintkezési pontoknál összeragasztó műgyanta cseppek sem álmosodnak el maguktól az évek során.
A nagyon olcsó gyapotban nagyon kevés "anyag" van, ezért kicsi a teherbírása. Tehát az első réteg 10 centis gyapot önmagában 10 centi vastag, de ha megterheled még egy réteggel, akkor összenyomódik mondjuk 9 centisre, tehát 10+10=19 centi. Ha rájuk teszel egy harmadik réteget, akkor az első összenyomódik 8 centisre, a második 9 centisre, tehát 10+10+10=27 centi. Van olyan gyapot, amelyik csak fél centit nyomódik és van annyira gyenge, amelyik másfél centit, sajnos ilyen irányú adatokat nem közölnek a gyártók, fogyasztóvédelem pedig gyakorlatilag nincs Magyarországon.
Ilyenkor szoktak előjönni a nagyokosok, hogy de akkor miért nem teszünk alsó rétegnek magas teherbírású gyapotot, ami nem nyomódik össze? Azért, mert olcsó gyapotokról nem tudja senki, hogy melyik mennyire teherbíró, a garantáltan teherbíróbb gyapot viszont sokszorosára emelné a hőszigetelő anyag árát, miközben a hővezetési érték csak 5-10 százalékkal lenne jobb a filléres gyapothoz képest.
Tehát ebben a fórumban az olcsó üveggyapot mondogatása nem hobbi, hanem tudatos költséghatékonyság.
Teszel két réteget 20cm-eset . Így 10cm van tartalékban az összeeséssel számolva . Viszont az elsö réteget meg kell várni , mire felduzzad , utánna rá a második réteg . Így egy kicsit lassúbb lesz a haladás . Táblás szigetelésnél ez nem lenne gond , ott egyszerre rakhatod a rétegeket .
Ha elhiszed az állításokat , akkor például a tervezett 250mm helyett tegyél 2 x 180mm-est . Biztosan nem esik össze annyit , hogy 10 év múlva csak 250mm legyen . Ha össze is esne , akkor addíg a 10 évig is többet megspórolt neked , utánna viszont az általad igényelt lesz a vastagság és a spórolás . Lerakásnál kell vigyázni! Átfedéssel a két réteget . Ha rátaposol a második réteg lerakásánál , az alsó réteg soha nem fog 180mm-re felduzzadni .
Abból a 40cm-es olcsó gyapotból pont 25 cm-es lesz pár év múlva sajnos.
Mondhatnánk hogy mert a mai anyagok szarok, de régen, amikor csak egyféle sárga üveggyapot volt akkor ugye azt vettük. Faszán összeesett az is 20 év alatt. Nem, nem ázott be a tető felette.
És mindegy volt hogy lakott tér felett volt (azaz kaphatott párát) vagy sem.
A multirockról viszont el tudom képzelni hogy nem esik össze. Bár drágább és szarabb vele dolgozni.
Lerakod alulra a 150mm-est és illesztési vonalakat takarva a 100mm-es réteget . Durván 3100HUF nm-ként a 25cm vastagság . Ha még ingyen házhoz viszik , még jobb . 316200 HUF , szerintem elfogadható ár . Durván számolva 1350kWh megtakarítás évente . Lehet a megtérülést számolni . :-)
- 15 fokkal, a fűtési szezon átlagos külső-belső hőmérséklet különbségével
- 4800 órával, a fűtési szezon átlagos hosszával
0,033 x 15 x 4800 = 2,38 kilowattóra plusz megtakarítás évente
Ha olyan a fűtésrendszere, hogy 9,24 forintból állít elő 1 kWh hőt (reális érték pl olcsó fűtő klíma esetén, de parasztvakító gázkazán-ügynök is hazudhat ekkorát), akkor a fenti 0,033 W/m2K hőszigetelés különbség évente VALÓBAN 22 forint megtakarítást jelent négyzetméterenként.
Teljesen jogos az észrevétel! 22 m3 gázfogyasztás a különbség éves szinten (2200 Ft), ez a lentiek szerint 210 kWh különbség.
Mondjuk így már belátható időn belül megtérülő lehet a többlet beruházás (~36 év).
20 cm Multirock 2400 Ft/m2, való igaz hogy az üvegygapot jóval olcsóbb, de eléggé tartok az összeroskadásától. Előző házunknál 30 cm volt fent, de sok helyen 20 cm-re összeroskadt pár év alatt. Lehet egyedi eset, nemtudom.
Miért az egyik legdrágább gyapotot választod? Ha nem ilyen drágát választanál akkor mondjuk 40cm is rámenne és akkor sokkal jobb volna a szigetelés.
Azt a számolást azért átnézném mert 22% különbség 100m2-en nem hiszem hogy ilyen kevés hőmennyiségkülönbséget és ezzel párhuzamos fűtésköltséget jelentene.
