Tehát elképzelhető, hogy ha TÉNYLEGESEN 30 centi hőszigetelést szeretnél a födémeden, akkor az ország legolcsóbb gyapotjából 35 (sőt, talán 40) centit kellene felrakni. De valószanűleg jóval olcsóbban kijössz, ha 40 centi olcsó gyapotot veszel, mint ha ebből 20 centi nagyobb teherbírású (ezért sokkal drágább) gyapot lenne.
Persz az ilyesmivel nem dicsekszenek, egyszerűbb a gyártókat fikázni :)
Az üvegszál nem "fárad el" és az üvegszálakat az érintkezési pontoknál összeragasztó műgyanta cseppek sem álmosodnak el maguktól az évek során.
A nagyon olcsó gyapotban nagyon kevés "anyag" van, ezért kicsi a teherbírása. Tehát az első réteg 10 centis gyapot önmagában 10 centi vastag, de ha megterheled még egy réteggel, akkor összenyomódik mondjuk 9 centisre, tehát 10+10=19 centi. Ha rájuk teszel egy harmadik réteget, akkor az első összenyomódik 8 centisre, a második 9 centisre, tehát 10+10+10=27 centi. Van olyan gyapot, amelyik csak fél centit nyomódik és van annyira gyenge, amelyik másfél centit, sajnos ilyen irányú adatokat nem közölnek a gyártók, fogyasztóvédelem pedig gyakorlatilag nincs Magyarországon.
Ilyenkor szoktak előjönni a nagyokosok, hogy de akkor miért nem teszünk alsó rétegnek magas teherbírású gyapotot, ami nem nyomódik össze? Azért, mert olcsó gyapotokról nem tudja senki, hogy melyik mennyire teherbíró, a garantáltan teherbíróbb gyapot viszont sokszorosára emelné a hőszigetelő anyag árát, miközben a hővezetési érték csak 5-10 százalékkal lenne jobb a filléres gyapothoz képest.
Tehát ebben a fórumban az olcsó üveggyapot mondogatása nem hobbi, hanem tudatos költséghatékonyság.
Teszel két réteget 20cm-eset . Így 10cm van tartalékban az összeeséssel számolva . Viszont az elsö réteget meg kell várni , mire felduzzad , utánna rá a második réteg . Így egy kicsit lassúbb lesz a haladás . Táblás szigetelésnél ez nem lenne gond , ott egyszerre rakhatod a rétegeket .
Ha elhiszed az állításokat , akkor például a tervezett 250mm helyett tegyél 2 x 180mm-est . Biztosan nem esik össze annyit , hogy 10 év múlva csak 250mm legyen . Ha össze is esne , akkor addíg a 10 évig is többet megspórolt neked , utánna viszont az általad igényelt lesz a vastagság és a spórolás . Lerakásnál kell vigyázni! Átfedéssel a két réteget . Ha rátaposol a második réteg lerakásánál , az alsó réteg soha nem fog 180mm-re felduzzadni .
Abból a 40cm-es olcsó gyapotból pont 25 cm-es lesz pár év múlva sajnos.
Mondhatnánk hogy mert a mai anyagok szarok, de régen, amikor csak egyféle sárga üveggyapot volt akkor ugye azt vettük. Faszán összeesett az is 20 év alatt. Nem, nem ázott be a tető felette.
És mindegy volt hogy lakott tér felett volt (azaz kaphatott párát) vagy sem.
A multirockról viszont el tudom képzelni hogy nem esik össze. Bár drágább és szarabb vele dolgozni.
Lerakod alulra a 150mm-est és illesztési vonalakat takarva a 100mm-es réteget . Durván 3100HUF nm-ként a 25cm vastagság . Ha még ingyen házhoz viszik , még jobb . 316200 HUF , szerintem elfogadható ár . Durván számolva 1350kWh megtakarítás évente . Lehet a megtérülést számolni . :-)
- 15 fokkal, a fűtési szezon átlagos külső-belső hőmérséklet különbségével
- 4800 órával, a fűtési szezon átlagos hosszával
0,033 x 15 x 4800 = 2,38 kilowattóra plusz megtakarítás évente
Ha olyan a fűtésrendszere, hogy 9,24 forintból állít elő 1 kWh hőt (reális érték pl olcsó fűtő klíma esetén, de parasztvakító gázkazán-ügynök is hazudhat ekkorát), akkor a fenti 0,033 W/m2K hőszigetelés különbség évente VALÓBAN 22 forint megtakarítást jelent négyzetméterenként.
Teljesen jogos az észrevétel! 22 m3 gázfogyasztás a különbség éves szinten (2200 Ft), ez a lentiek szerint 210 kWh különbség.
Mondjuk így már belátható időn belül megtérülő lehet a többlet beruházás (~36 év).
20 cm Multirock 2400 Ft/m2, való igaz hogy az üvegygapot jóval olcsóbb, de eléggé tartok az összeroskadásától. Előző házunknál 30 cm volt fent, de sok helyen 20 cm-re összeroskadt pár év alatt. Lehet egyedi eset, nemtudom.
Miért az egyik legdrágább gyapotot választod? Ha nem ilyen drágát választanál akkor mondjuk 40cm is rámenne és akkor sokkal jobb volna a szigetelés.
Azt a számolást azért átnézném mert 22% különbség 100m2-en nem hiszem hogy ilyen kevés hőmennyiségkülönbséget és ezzel párhuzamos fűtésköltséget jelentene.
"az éves fűtési költség a 20cm-hez képest 22Ft-al alacsonyabb"
Legközelebb azt is ír oda, hogy ezzel az öt centi plussz hőszigeteléssel megtakarított 22 forint/év ez egy négyzetméterre vonatkozik :)
tehát az egész házra vonatkoztatva már 2250 Ft/év, tehát ez a plusz 5 centi kb 10-15 év alatt behozza az árát, onnantól kezdve tiszta hasznot termel nekünk (ha akkor még életben vagyunk :)
És akkor még csak a fűtési költséget vettük figyelembe, sok háznál hűtési költség is van, az is csökken, ha jobban hőszigetelünk, tehát a 22 ft/év haszon növekszik, a befektetésünk megtérülési ideje rövidül.
"20 cm hőszigetelésnél 25,6 fok, 25 cm szigeteléssel 25,5 fok a mennyezet belső oldali hőmérséklete."
Köszi a számítást, én csak saccoltam.
A winwatt egyébként nem számolja bele a naptól felforrósodott tető hősugárzását lefelé, ezért a valóság kissé eltérő lehet.
Csak érdekesség képpen: jelenleg 102 m2 kefnis padlásfödémünk van 5 cm felbatonnal, ezt szeretnénk hőszigetelni. 20 cm Multirockkal a padlásfüdém u=0,178 W/m2K, 25 cm Multirockkal u=0,145 W/m2K. A 25 cm-es szigeteléssel az éves fűtési költség a 20cm-hez képest 22Ft-al alacsonyabb.
Másik érdekesség a belső felület (vagyis mennyezet) hőmérséklete nyáron. 60fokos padlás hőmérsékletet és 25 fokos belső hőmérsékletet feltételezve 20 cm hőszigetelésnél 25,6 fok, 25 cm szigeteléssel 25,5 fok a mennyezet belső oldali hőmérséklete.
"A Hl blokk hőhídmegszakítóról hallott itt valaki köztetek ?"
Gyártótól független mérési jegyzőkönyvet (hővezetés függőleges irányban) még nem találtam az interneten. És ugye messziről jött ember (gyártó) azt mond amit akar ;)
"Állítólag sokkal jobban megéri, mint az üveghab."
Az üveghab hőhídmegszkítók ára annyira pofátlan, annál valószínűleg BÁRMI jobban megéri.
De pl a mezei ytong is alkamas alap hőhíd megszakításra, annak ismert a hővezetése, az ára és a terhelhetősége, azzal összehasonlítgatod. Vagy ott van pl az "ytong start" nevű termék, azt nemcsak hogy alkalmas, de kimondottan erre a célra gyártják.
Hőszigetelés szempontjából inkább a telekhatáron álló háztól óvakodnék,
egy rossz szomszéd nagyon meg tudja keseríteni/drágítani a dolgot.
Persze ha jófej a szomszéd, akkor a közös (dupla) tűzfalból meg nyereség is lehet: mindkét ház megspórolhatja a közös fal hőszigetelését, hiszen ahol a fal mindkét oldalán fűtött helyiségek vannak, ott felesleges hőt szigetelni :)
Ennyire nem néztem utána. Egyébként nekem jó is lenne a tűzfal lebontása és nem is. Ugyanis a szigetelés miatt jó lenne ha nem lenne tűzfal, viszont a tűzfal fut tovább a telekhatáron, ahol nekem már melléképületem van, aminek a tetejét ehhez a tűzfalhoz rögzítette 40 éve a régi tulaj. Szerencsére csak részben rögzítette ehhez, valószínűleg nem szakadna össze, ha elbontanák ezt a szomszéd tűzfalat, de kicsit paráznék. Óvakodjon mindenki a régi ház vásárlásától! :)
a korszerű nagy épületeket függőleges és vízszintes tűzszakaszokratervezik, tehát az épület BELSEJE számos rejtett, beépített "tűzfalat" tartalmaz. Az emeletek között átmenő függőleges aknák (ahol az elektromos kábelek, vízcsövek stb futnak) tűzzáró habbal vannak minden szintnél lezárva, hogy ott a tűz ne tudjon átmenni másik emeletre. Sőt nagyobb területek vízszintesen is több tűzsszakaszra vannak szétválasztva, pl tűz esetén egy szállodában/irodaházban addig "láthatatlan" ajtók csukódnak be automatikusan, hogy ne maradjanak nyitott "lyukak" az épület falazásában kialakított tűzszakasz-határokon (tűzfalakon).
A tűzfal egy tűzvédelmi eszköz, akadályozza, hogy ha ég a házad, attól meggyulladjon a szomszédok háza is, esetleg továbbhaladva (ha senkinek sincs tűzfala) leégjen az egész háztömb. Ennélfogva a tűzfalad lebontása potenciálisan veszélyezteti a szomszéd vagyonát/életét. Ezért a tűzfal lebontása nem esztétikai/építészeti, hanem tűzvédelmi kérdés, engedélyt is csak olyan adhat rá, aki kompetens ezen a szakterületen.
Elméletben elképzelhetőnek tartom, hogy ha a szomszéd ház anyaga/fala rohadtul tűzálló, akkor egy szakember ÍRÁSBAN (jól olvashatóan aláírva) nyilatkozhat arról, hogy a te házad tűzfalát meg lehet szüntetni.
Gondolom nem adták írásba, és nem adtak mellé jogszabályi hivatkozást.
A tűzfal egy sima fal, még ha van is külön megnevezése, mint pl. az oromfalnak is.
Nehezen tudom elképzelni azt a jogszabályi hivatkozást, ami megengedő az egész tetőszerkezet lebontásával kapcsolatban, de a tűzfalat nem engedik lebontani.
Pont fordítva szokott lenni. Inkább azt írják elő, hogy nem szabad állva hagyni ilyen vékony falszerkezeteket, ha elbontják mellőlük az őket támasztó szerkezetet (ebben az esetben a tetőszerkezetet), mert nem elég állékonyak.
Éppen az lenne a jobb, ha le lenne bontva, még akkor is, ha visszaépítik ugyan úgy. Kitámasztás nélkül bármikor ledőlhet, beszakítva a födémet, maga alá temetve embereket.
Gondolom a tetőt is bontási engedély nélkül szedte/szedi le a szomszéd. Hogy a tetőszerkezet mellett lebontja a tűzfalat is, az már nem oszt, nem szoroz. Az egész egyszerűen része lehet annak a tetőfelújításnak, ami szintén nem engedélyköteles.
Itt inkább csak a kettőtök egyeztetésén múlik a dolog. Meg akarja-e tartani egyikőtök azt a falat (pl. hangszigetelés okán), vagy sem?
Ha egyet tudtok érteni abban, hogy lebontjátok, akkor még meg kell beszélni, kinek a költségén.
Mivel Neked nagyon megkönnyíti a szigetelést, ezért nyilván Neked kéne vállalni a költségeket. Ez nagyban megnövelné annak esélyét, hogy a szomszéd belemegy a dologba. (Egyébként nem egy nagy költség annak a pár négyzetméter falnak a lebontása és a sitt elszállítása, így a hőszigetelés projektedet nem borítja meg nagyon. A hőszigetelést pedig most kell megcsinálni, ennél jobb alkalmad nem lesz rá.)
