"Az is meg van mondva, hogy ha lopsz, le leszel csukva. Akkor ez se tiltás? Nem azt mondja a törvény, hogy "ne lopj"? Szerintem értelmezés kérdése!"
A tiltás csak úgy értelmezhető ha figyelembe vesszük valaki valamilyen érdekét.
Ha azt mondom: ne lopj, azt azért mondom, mert engem valamilyen formában sért ha megteszed. Mindennemű tiltás, ami nem sima figyelmeztetés, ok-okozati tájékoztatás, érdekből fakad.
()
"Azt tehetünk amit akarunk."
Bizonyos korlátok között!
A korlátok szokások kérdése. Azt tehetsz amit akarsz. CSAK MEG IS LESZ az eredménye.
"Vannak alapvetö korlátok amit már neveltetésünknél fogva elfogadunk. Nem ölünk meg másokat (bár igy lenne) és nem esszük meg..."
Ez csak szokás kérdése. A környezetünk szokásait vesszük fel.
()
"Vannak olyan korlátok, amit a lelkiismeretünk nem enged(ne) átlépni, én azt mondom, ezeket magunk állitjuk magunk elé, és mint meggyözödést egyáltalán nem nehéz betartani... PL nem vezetjuük a vakot az auto elé, vagy a legprofánabb, ami a tiz parancsolat része: a felebarátom, avagy barátom felesége..."
Ez is csak szokás kérdése. Vannak akik húst esznek. Kényelmesen gyilkolnak érte, vagy/és fizetnek másoknak a gyilkolásért. És meg sem rezdül az úgynevezett lelkiismeretük. Meg tojást esznek, mikor az a női petesejt analóg megfelelője. Lelkiismeret szintén áll mint a cövek.
()
"Ezért hát elég jo közelités, hogy a szabadság korlátai ott vannak ahol nem ártunk senkinek."
Ezek szerint a szabadság az, mikor nem ártasz magadnak? Az már egyenlő istennel. :) Csak akkor nem ártasz másoknak és így magadnak, mikor isten cselekszik rajtad keresztül. Akkor "nem hagysz nyomot".. :)
()
"Én nem tudom értelmezni a korlátlan szabadságot. Illetve csak ugy, hogy az egyenlö az anarchiával..."
Vannak alapvetö korlátok amit már neveltetésünknél fogva elfogadunk. Nem ölünk meg másokat (bár igy lenne) és nem esszük meg...
Vannak olyan korlátok, amit a lelkiismeretünk nem enged(ne) átlépni, én azt mondom, ezeket magunk állitjuk magunk elé, és mint meggyözödést egyáltalán nem nehéz betartani... PL nem vezetjuük a vakot az auto elé, vagy a legprofánabb, ami a tiz parancsolat része: a felebarátom, avagy barátom felesége...
Ezért hát elég jo közelités, hogy a szabadság korlátai ott vannak ahol nem ártunk senkinek.
Én nem tudom értelmezni a korlátlan szabadságot. Illetve csak ugy, hogy az egyenlö az anarchiával....
"már a Paradicsomban is volt TILTÁS, magyarán a teljes szabadságot korlátozó intézkedés (mai szavakkal)."
Szerintem nem volt. Meg volt aszondva: ha esztek, mentek. Nem volt itt tiltás. Intés volt, figyelmeztetés. Ami nem ugyanaz.
()
"Aztán jött a Tízparancsolat, stb. Ma pedig látjuk, hogy mennyi minden korlátozza a szabadságunkat."
Azt tehetünk amit akarunk. A tízparancsolat nem tiltások gyűjteménye, hanem annak a meghatározása, mit te tegyünk, ha istenhez akarunk eljutni.
()
"Mindenesetre a hit, és a szabadság két, nagyon szorosan összefüggő dolog, így aztán nem is létezhetnek egymás nélkül! Én azt mondom, hogy a hit egyfajta szabadságot ad az embernek."
A szabad akarat bármilyen formája már szabadságot ad. :)
Gyakorlatilag az ember az idők kezdete óta vágyik a szabadságra, de azóta nem is éri ezt el. Hiszen ha bibliai értelemben vesszük a szabadság kérdését, akkor láthatjuk, hogy már a Paradicsomban is volt TILTÁS, magyarán a teljes szabadságot korlátozó intézkedés (mai szavakkal). Aztán jött a Tízparancsolat, stb. Ma pedig látjuk, hogy mennyi minden korlátozza a szabadságunkat.
A hit más kérdés! De itt is különbséget kell tennünk az Istenben való hit, és az egyéb kategória közt.
Mindenesetre a hit, és a szabadság két, nagyon szorosan összefüggő dolog, így aztán nem is létezhetnek egymás nélkül! Én azt mondom, hogy a hit egyfajta szabadságot ad az embernek.
A szabadság? Az valami nagyon felemelö dolog. Minden, amit megtehetsz, ha nem válik más kárára. És ez nagyon fontos: a más kára! Ezt manapság nem ismerik, vagy kezdik elfelejteni...
A hit? Az is nagyon fontos dolog! Talán (szerintem) fontosabb a szabadságnál is. Értelmet ad a szabadságnak. Olyan korlátokat, amit mély meggyözödéssel elfogadok, de boldogan élek vele.
Ha a kettö kiegésziti egymást, még boldogan is élhetnék... Mert minden a helyén van! És kell ennél több?
Meglehet, hogy ahhoz hogy szabad legyek, hitre van szükségen abban, hogy szabad vagyok...
Akkor most melyik a fontosabb?
De valóban.
Mi az hogy hit?
Mi az hogy szabadság?Mi az hogy fontos?
Egyáltalán létez? fogalmak?
Vagy emberi kitalációk?
Megfogalmazás-próbálkozásai annak, amit nem tudunk és soha nem is tudtunk megfogalmazni?
Talán azért mert nem is lehet?
A szabadság a fontosabb.
Van aki azért hisz, mert ettől érzi magát szabadnak.
Van aki azért nem hisz, mert ettől érzi magát szabadnak.
Minden relativ. A szabadság is.
Már a másik topicba is akartam irni, hogy nagy tévedés azt hinni, hogy a hivő emberek korlátozva érzik magukat a szabadságukban. Ez messze nincs igy, sőt.
Hibás gondolkodás - ebben a témában is - azt hinni, hogy mindenkinek az a jó ami nekünk és az a rossz amit mi rosszul élünk meg.
Aki nem szereti a banánt, azt cseppet sem zavarja a banánevési tilalom. Mi több, sajnálja, nem érti azokat akik kilószám eszik.
Szerintem teljesen egyértelmü a cim! Tedd fontossági sorrendbe: hit, vagy szabadság! Neked, ha jol tudom, a hit a fontos, azért hirdeted 1000-rel a paradoxont...
Ja. Az Isten a szabadság topikban egészen jól beindult értelmes eszmecserénél én is gondoltam, hogy nyitok egy új topikot Isten nélkül, pl: Szabadság filozófiája címmel, de mivel rákeresve a szabadság szóra láttam, hogy már jó sok topikban kitárgyalták, felhagytam a topikindítással. Más ezt másként gondolta.
Nem gond, de a cím azért kissé félrevezető és nem egyértelmű a vagylagosság. Már csak azért sem, mert például, akinek van öt-hat vallása is, az attól éppen szabaddá válik.
