Nekem kell fizetnem a szemét állatok miatt MTV rendbehozataláért. Nekünk, az embereknek el kell tűrnünk megveszekedett állatok garázdálkodását és demokráciánk szétverésére tett kísérletét. Rendőrök kővel és mással való dobálását és veresét , a ló..
Élő közvetités Pécsről ma 16 órától nem lehetséges.A Fidesz honlapján közölték, hogy ŐNHIBÁNKON KIVŰL a KÖZVETÍTÉS ELMARAD.Hanganyagot hétorakkor a portálon a Multimédián megtalálható.A kis MOSZKVA beindúlt Toller elvtás és bandája jól dolgozik Pártutasítás.Szili kartárcsnő itt akar indulni.Most mindent félretéve ez azért már sok.A Demokrácía megcsufólása!!!!!!!!!!!!!!
röhej. megy itt az idézgetés mindenhonnan (meg a fröcsögő-mocskolódó szöveg). ahogy visszaolvasom az utóbbi pár hozzászólást, értelmes - SAJÁT(!) - véleményt nem látok... bár ha megnézem a topic címét, az sem vall valami nagy nívóra, vétek ide még beírni is!
Gyakorlatilag a HVG cikke is azt bizonyítja, hogy a Földhivatal vezetőjét azért hallgatta le az NHB (!!!!!), mert kényes információhoz juttatta a Magyar nemzetet több Mszp politikus (Juhász Ferenc pl) ingatlanügyeivel kapcsolatban.
(mint ismert, Juhász Ferencnek pár éve csak egy régi Fiat Bravaja volt, most meg minisztersége első két évében több nagyobb értékű ingatlanhoz jutott családja nagy része)
Katona Béla, Mszpés képviselő azért támadja a legfőbb közjogi méltóságot, a köztársasági elnököt, mert az alkotmánysértő törvényjavaslatukat megvizsgáltatta az Alkotmánybírósággal, s így nem valósulhat meg az Mszp alkotmánysértése!
"Demecseri párhuzamok
Csak új választási eljárással orvosolható a jogellenes állapot
Magyar Attila István
Baljós árnyak vetülnek az új magyar demokráciára annak ugyancsak baljós tizenharmadik évében. A kommunista diktatúra egykori vezetőiből álló párt és kormányzat hatalomra kerülése után megszállta a legfontosabb központi közigazgatási szerveket és állami vállalatokat, s rövid időn belül elbocsátott minden olyan vezető tisztviselőt, akit nem tartott politikailag lojálisnak. Ezzel egyidejűleg a Magyar Televízióban is hasonló tisztogatásra került sor, így a legfontosabb közszolgálati média a Medgyessy-kormány beszélő mikrofonállványává vált. A kormány erkölcsi hitelét is elvesztette a jogilag talán szabályos, de morálisan megkérdőjelezhető vagyonszerzésekkel (Gyurcsány őszödi ügylete), illetve a K&H Equities-botrány kapcsán. A kormány még ártatlansága vélelmére sem ad, különben vigyázna arra, hogy a pénzügyi visszaéléseket vizsgáló PSZÁF elnöke, Szász Károly a helyén maradjon. Ehhez képest a máig ismeretlen elkövető által megvert vezetőt Medgyessyék minden eszközzel el akarják távolítani pozíciójából. A posztkommunista kabinet nemcsak a számukra kellemetlen ügyben eljáró Szászt, hanem valamennyi kormánytól független, az alkotmányosságot védő közjogi méltóságot (Polt Péter), független közszolgálati rádióelnököt (Kondor Katalin) el akar mozdítani, s immár az alkotmányosság látszatára sem ad. Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter az állam működését akadályozó, tehát megszüntetendő árnyékállamnak nevezte a fékek és egyensúlyok rendszerét biztosító, a kormányzati nyomásnak ellenálló közjogi méltóságokat, állami szervek és médiák kormánytól független vezetőit. Ha Polt, Szász, Kondor, Járai politikai nyomásra hivatalát veszti, oda a demokrácia.
1947-ben a demokrácia felszámolása választási csalással kezdődött, amelyben közreműködött az ÁVH erőszakszervezete is. A csalások feltárását akkor a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jelenléte is megakadályozta. Napjainkban oroszok és ávósok híján a csalásnak kevésbé feltűnő, kifinomult módszereire fanyalodnak. Az Országos Választási Bizottság nemrég közzétett jelentésében megállapította: ellentétes a választások tisztaságával az, hogy a 2002. évi országgyűlési választásokon MSZP-s választási bizottsági tagok átadták párttársaiknak a voksoláson még meg nem jelent, biztos szimpatizánsuknak vélt szavazók listáját. A visszaéléseket azonban nem tartották elegendőnek az eredmény megváltoztatásához.
Demecser, az eddig csak a másodosztályt is megjárt focicsapatáról ismert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyközség időközi polgármester-választásán azonban olyan súlyos visszaélések történtek, hogy a megyei bíróság 2003. október 27-i jogerős ítéletében megsemmisítette a voksolás azon eredményét, amely szerint Kiss Gyula, az SZDSZ-–MSZP közös jelöltje győzött Fáky Lászlóné Fidesz-jelölt, az elhunyt polgármester özvegye ellenében. Az ítélet indoklásában három törvénysértő magatartásformát jelöl meg. A győztes jelölt szórólapjain valótlan adatok szerepeltek, kormánypárti szavazók tömegét törvénysértő módon teherautóval gyűjtötték össze és szállították a szavazókörbe (1947-ben is teherautó gyűjtötte be a kékcédulás csalókat!), továbbá az egyik választópolgárt megfenyegették szavazás közben. A bíróság a törvények és a jog védelmében lépett fel, így lehetőség lett volna egy szabályos megismételt voksolásra, akkor is, ha a szavazati arányt ismerve ezen az MSZP-nek állt volna a zászló. Egy aljas fenyegetés azonban keresztbe tett a törvényes keretek között megismételt szabad választásnak. Fáky Lászlónét és családját halálos fenyegetés érte, ezért vasárnap a fideszes jelölt bejelentette visszalépését. Az eset veszélyes és alkotmányellenes állapotot teremtett.
A bírósági döntés alapján nem az egész választási eljárást, csak magát a voksolást kell megismételni, így nincs lehetőség arra, hogy a Fidesz új jelöltet állítson. Ráadásul harmadik jelölt nem indult, így a voksoláson a törvénysértésben vétkes MSZP jelöltje, Kiss Gyula egyedül, ellenjelölt nélkül indulna, ami ellentétes a Magyar Köztársaság alkotmányának többpárti demokráciára és szabad választásra vonatkozó rendelkezéseivel. Igaz ugyan, hogy kisebb falvakban voltak esetek arra, hogy csak egy független polgármesterjelölt indult. 1990 óta nem volt példa arra, hogy pártok által támogatott polgármesterjelölt ellenjelölt nélkül maradt volna, a kádári idők egyjelöltes álszavazását idézve. Az ellenzéki jelöltek megfenyegetése régi kommunista eszköz: 1945-ben a budapesti törvényhatósági választás kampányában Rónai Tihamér kisgazda politikust verték meg. Az 1947-es kékcédulás választás kampánya során a kommunisták részéről tömegesek voltak az ellenzék és jelöltjei elleni fenyegetések és fizikai bántalmazások. Számos aktivista mellett az egyik legismertebb ellenzéki politikust, a Magyar Függetlenségi Párt elnökét, Pfeiffer Zoltánt is megverték egy csongrádi naggyűlésen. A fenyegetés és megverés mint választási eredményt befolyásoló eszköz újra megjelent a politikai színtéren, veszélyes precedenst teremtve. Ha egyszer sikerült erőszakkal visszalépésre kényszeríteni egy ellenzéki jelöltet, egyesek úgy vélhetik, választási sikerük érdekében máskor is élhetnek e sötét eszközzel. Gyurcsány Ferenc ma a független szervek kormányzati gátlástalanságnak ellenálló vezetőit szeretné eltávolítani.
Mi lesz, ha valamely kormánytag a jogszabályoknak megfelelő döntéseket hozó választási bizottsági tagokat, sőt bírókat is akadálynak találja majd? Hasonlóképpen vélekedtek 1947-ben a kommunista elődpárt vezetői, akik rendőri úton eltávolították a szavazóhelyiségből a kékcédulás választáson a törvényesség védelmében megjelent ügyészeket, míg az ügyészeket védelmébe vevő Ries István igazságügy-minisztert három évvel később mindezért ávósok verték agyon.
Mit tehetünk a demecseri választás ügyében? Annak érdekében, hogy elkerüljük: Kiss Gyula MSZP–SZDSZ-jelölt ellenfél nélkül, a kádári időkre jellemző módon legyen Demecser polgármestere, adódik két kézenfekvő jogi lehetőség. A bíróság kimondta, hogy a demecseri választáson annak eredményét döntően befolyásoló visszaélés történt, amelyért legalább részben felelőssé tehető az MSZP demecseri szervezete, sőt maga a jelölt is. Indulhat-e a megismételt választáson olyan jelölt vagy jelölő szervezet, aki maga is részese volt a visszaélésnek? A fenyegetés mint nemkívánatos hatalomszerzési mód elkerülésére magától adódik a másik jogi megoldás: a kényszer és fenyegetés mint általános jogi érvénytelenségi ok. Ha a bíróság a választás megismétlésének egyik indokául egy választópolgár megfenyegetését jelölte meg, nem semmis-e olyan új voksolás, ahol a szabad, többjelöltes választás lehetőségét éppen a fenyegetés akadályozza meg? Mindezek alapján csak új választási eljárással, beleértve a jelölést is, orvosolható a jogellenes állapot.
Állítsuk meg a posztkommunista erők nyílt diktatórikus hatalomgyakorlási kísérletét, amíg nem késő.
Ne hagyjuk, hogy Demecser negatív precedenst teremtsen.
Amint azt a Magyar Nemzet mai száma hírül adta, ütött a kormányőrök egyike tegnap az M1-es autópálya 105-ös kilométerszelvénye tájékán. A fidesz.hu úgy tudja, az eset a reggeli órákban történt: ezzel kapcsolatban lapunk természetesen arra volt kíváncsi, vajon kit kísérhetett a verekedős kormányőr. Kizárásos alapon Medgyessy és Kovács konvojára gondolhatunk.
A fizikai bántalmazással járó "nézeteltérést" az okozta, mint az áldozat leszögezi, hogy két-három Mosonmagyaróvár felé tartó gépkocsi szorosan egymás mögött haladó kamionokat előzött, miközben hátulról - becslések szerint kétszázzal - megérkezett egy négy luxusautóból álló konvoj. Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet munkatársa kérdésére Kardos Imre ezredes, a Köztársasági Őrezred parancsnokhelyettese többszöri megkeresésre is eltitkolta, ki utazott a négyautós konvojban. Ha az ezredes megmondja az igazságot a Magyar Nemzet munkatársának, akkor megkímélte volna szerkesztőségünket is a fölösleges oknyomozástól, és az esetleges tévedés csapdájától.
A fidesz.hu mindenesetre a tegnapi sajtóeseményekre alapozva kizárt néhány olyan személyt, akiknek hivatalból jár a köztársasági őrezred védelme. Mádl Ferenc Budapestről indult repülőgéppel Athénba, így reggel nem járt Győr környékén. Lamperth Mónika belügyminiszternek két budapesti programja is volt: 10 órakor és sajtótájékoztatót tartott Salgó Lászlóval, 13 órától a Parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság ülésén hallgatta meg. Az Alkotmánybíróság elnöke tegnap a Parlamentben az alkotmány módosításáról szóló előterjesztés miatt volt jelen, s ez arra utal, hogy ő sem utazott az M1-es autópályán. A Legfelsőbb Bíróság valószínűleg szintén nem járt négyautós konvojjal Bécs felé.
Ezek után csak Medgyessy Péterre gondolhattunk, aki tegnap Bukarestbe utazott, hogy aláírja a Medgyessy-Nastase paktumot. Elkísérte őt az útra Kovács László is. "Medgyessy Péter miniszterelnök kedden délben Bukarestbe érkezett, hogy román kollégájával, Adrian Nasteséval aláírja a kedvezménytörvény módosított változatának romániai alkalmazásáról szóló egyezményt. A kormányfőt útjára elkísérte Kovács László külügyminiszter" - írta tegnap a Magyar Távirati Iroda.
Tegnap 17 órakor indult menetrendszerinti repülőgép Ferihegyről Bukarestbe
A kérdés tehát csupán az, hogy vajon honnan indultak? Budapestről vagy Schwechatról? A MALÉV honlapját böngészve - amint az cikkünk képéből is kiderül - menetrendszerinti járattal csak délután öt órakor tudott volna elindulni, s így este negyed nyolckor ért volna Bukarestbe. Így kizárható, hogy Medgyessy menetrendszerinti járattal Budapestről indult volna Bukarestbe.
Nem kizárt viszont, hogy a schwechati repülőtérre igyekeztek rohamtempóval az M1-es autópályán, ahonnan 9 óra 55 perckor repült egy gép Bukarestbe, mely 12 óra 35 perckor érkezett. Lehetsséges így az, hogy Medgyessy Péter, a szocialista miniszterelnök és Kovács László szocialista pártelnök-külügyminiszter konvojának kormányőre ütötte meg a lehúzott ablakon a korábban szabályosan haladó férfit, miközben ők a közlekedési szabályokat áthágva - becslések szerint - jóval a megengedett sebességnél gyorsabban, 200 óránkénti kilométeres sebességgel haladtak."
Az EP külügyi bizottságának elnöke budapesti látogatásán azt nyilatkozta: meglepetéssel tapasztalja, hogy Magyarországon a pénzmosásgyanús ügyek kapcsán a kormányzat leváltani készül a kérdéssel foglalkozó állami intézmény vezetőjét."
Pindroch Tamás
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Magyar Rádió Rt. fellebbezése nyomán megváltoztatta a Panaszbizottság Lovas István publicistát elítélő elsőfokú határozatát, a beadott MSZP-s panaszt pedig elutasította.
Teljesen természetes számomra az, hogy a magyar médiahatóság a szólásszabadságot nem ítélheti el – közölte Lovas István.
A publicista május 25-i jegyzetében a Magyar Televízióban tapasztalható anomáliákra hívta fel a figyelmet, többek között György Péter balliberális esztéta az Élet és Irodalomban megjelent cikkéből idézve részleteket.
A műsorral kapcsolatos panaszt Márványi György, az MSZP sajtótagozatának ügyvezetője adta be, amelynek helyt adott a Panaszbizottság eljáró tanácsa. Állásfoglalásuk szerint a műsorban Lovas megsértette a médiatörvény közszolgálati médiára vonatkozó előírásait, mivel a György írásából vett idézetek közé illesztett, s az eredeti témájától messze elkanyarodó véleménynyilvánítással túllépte a politikai jegyzet műfajának határait.
Molnár Péter volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a Panaszbizottság akkori soros elnöke haladéktalan változtatásokat sürgetett a Vasárnapi Újsággal kapcsolatban.
A médiahatóság nem osztotta Molnár aggályait, és helyt adott a Magyar Rádió fellebbezésének: elutasította a panaszt, és megváltoztatta az eljáró tanács határozatát.
A közrádió az ügy kirobbanásakor közleményében leszögezte, hogy a hivatalos panaszbenyújtók célja a hangulatkeltés a rádió és annak elnöke ellen. Mint írták, ezentúl a független bíróságon vagy akár nemzetközi fórumokon kérik majd az ellenük indított támadások igaztalan voltának, jogszerűtlenségének megállapítását. "
Jogszerűtlennek tartja a rendszeressé váló motozásos igazoltatást a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Kék Pont Drogkonzultációs Központ.
A szervezetek közlése szerint az utóbbi időben elsősorban Budapesten megszaporodtak ezek az intézkedések. "Rutinná vált, hogy az intézkedő rendőr az igazoltatott fiatalt zsebeinek kiürítésére szólítja fel. Gyakran megkérdezik: "Kábítószer van Önnél?", és a választól függetlenül a zsebek, táskák kipakoltatását és módszeres átvizsgálását foganatosítják.
Gergényi Péter dandártábornok, budapesti rendőrfőkapitány elmondta: teljesen jogszerű a ruházat-átvizsgálás. Pelle Andrea, a TASZ Jogsegélyszolgálatának vezetője szerint korlátlan ruházat-átvizsgálásra a rendőrségi törvény sem ad felhatalmazást, csak akkor van erre lehetőség, ha bűncselekményre vagy szabálysértésre utaló jelet tapasztal a rendőr. "De még ebbe sem fér bele az, hogy bárkivel levetessék a cipőjét" - tette hozzá a jogvédő.
"
