Egy autó is megköti az embert. Otthon kell egy nagy helyiség a tárolására, ahova megy ott meg parkolóhely(ek)et kell keresni neki... Fenntartása, javítása költséges. Nagyon sokan néhány km-es távra is autóval közlekednek... sőt... 1 km-es távolságra is, ahová akár gyalog is mehetnének, DE...
Hát ha neked Bringás létedre a 10 kilóméter nagy táv, akkor vegyél szépen két bérletet. Egyet a buszra egyet a konditerembe. Szerintem a bringa egy sporteszköz. Túl sok vele a kötöttség. Sok ruhát eleve kizár a tekerés, két nagyobb táskával se lehet már... Ráadásul az időjárástól is függsz. Ellenben hobbinak tökéletes. Én is szoktam.
Az autó NEM városi jármű - kis távolságra nem igazán célszerű, hajlamos beleszorulni mindenféle dugókba... Ilyenkor nemcsak a többi autó(s)t tartja fel, hanem saját magát is... Az autó viszonylag nagy (legalább 10 km-nyi) távolságra, országutakra való eszköz... Értelmes ember városban, ha csak teheti, NEM autóval közlekedik...
2 muszály életveszélyben letekernem az utat a melóba?
Kössz, inkább autózok...
3 Tényleg jó érzés pl a nagykörúton feltertani kb 30 autót, buszt, teherautót? Azokban kb 100 embert szopatni. Csak azért mert "ökomajom vagyok"...
Kössz, inkább autózok...
A bringa NEM városi jármű. A közlekedésben NEM egyenlő sem a gyalogossal, sem a valódi bárosi járművekkel (busz, villamos, autó...) Értelmes ember CSAK és kizárólag mellékúton, vagy kerékpárúton használja. Mondom ezt úgy hogy évi 1000 km-t letekerek.
SZEMÉLYES TALÁLKOZÓT szervezünk ÖKOFALU tervezése és megvalósítása témakörben.
Azok jelentkezését várjuk, akiket a téma közvetlenül érint, és azokat akiknek ebben a témakörben hasznos ismereteik, tapasztalataik vannak, és hajlandóak azt velünk megosztani.
A találkozó időpontja 2010. január 16.-a és 31.-e közötti valamelyik hétvége, egyik napja. Melyet az itt található szavazólappal döntünk el: http://www.doodle.com/gpky7hvfhsztm535 Helyszínt később, a jelentkezők lakhelyének ismeretében szavazunk meg.
A Topikunkat az iwiw-en belül találjátok meg, keresd meg ott a Hivatalos Kulturális Kreatívok Klub-ot Ott a baloldali kép alatti "Topikok"-ra kattintva megtalálod ezt a fórumot:
Fenntartható ~ Önfenntartó élet Ökofalu megtervezése, létrehozása. ? Kikkel - Hova - Hogyan - Mikor ?
Hallottatok, vagy tudtok valami konkrét dolgot a galgahévízi ökofaluról?
A neten (gaiaalapitvany.hu kattints az ökofalu kezdeményezésre) olvastam pár dolgot, és bár sok tekintetben kicsit szekta szerűnek tűnt, úgy gondoltam, hogy alapvetően valahogy így kellene csinálni. Az országnak nem azon a környékén lakom, így a nyílt napon(állítólag minden hónap első vasárnapja) nem tudtam részt venni. Egy sima hétvégén ellátogattam Galgahévízre. Ugyanolyan falu, mint bármelyik másik. Kérdezősködtem, hogy hol az ökofalu. A harmadik járókelő végre meg tudta mondani. Egy horgásztó felé irányított. Mentem, útközben hobbitelkek. Amikor megtaláltam a tavat, véget ért az út. Volt ott egy kocsma, semmi több. Megkérdeztem a kocsmárost, hogy hol van hát a legendás ökofalu. Mutatott egy napraforgó földet, hogy ott arra. Megkérdezte, hogy milyennek képzelem. Valamiféle összetartó környezettudatos közösségre gondoltam, meg olyanokra, mint ami a honlapon található. A csávó elmondta, hogy itt olyasmi nincs. Még a 80-as években tsz tulajdon volt a terület, rendszeresen permetezték és műtrágyázták. Kimentem, megnéztem. Most van rajta egy vályogház, egy rissz-rossz Lada, néhány mezőgazdasági gép és egy tucat kimért parcella. A kilátás nagyon jó a telkekről, bár mivel mezőgazdasági terület volt nemrég, egy darab fa sem található. Meg ház se, meg falu se. Nem tudom, hogy mit gondoljak az egészről. Volt egy szép álom, de nem tudták kivitelezni, belefáradtak, abbamaradt? Létezik egyáltalán ilyesmi? A Dunántúlon valahol Somogyban is volt valami efféle kezdeményezés.
a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem ősszel ismét indítja Környezetirányítási Szakértő képzését!!!
A „Környezetirányítási Szakértő” szak két éves posztgraduális szakirányú továbbképzés. Az oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak környezetállapot-értékelésre, beruházások környezeti hatásának, kockázatának felmérésére, környezeti audit és környezeti hatásvizsgálat készítésére, valamint környezeti kihatásokkal rendelkező projektek elbírálására, környezeti döntések meghozatalára.
További infók és jelentkezés: 99/518-633 www.nyme.hu
Akine kedve van ehhez a topkhoz: ) IDE! itt egy jó kis programlehetőség.
és üdvözlök minden beszélgetőtársat.
"A ló kérdez" egy új típusú közéleti vitafórum, az ígéretlicittől elnyűtt közönség műsora. Ady ismert költeményében a szekér (az ország szekere) elé fogott igavonó (a kormányzott néptömeg) egyszerre csak kíváncsi lesz, valójában mi sül ki ebből az egészből. Meggyőződésünk szerint számosan ugyanígy éreznek.
A bizonytalan választók igen magas arányát tekintve szükség van új kérdésekre, új szempontokra, ahol a versengő politikai pártok új fogódzókat nyújthatnak mindannyiunknak. Kezdeményezésünk a közéleti témák iránt aktívan érdeklődők igényeit is kielégíti, ugyanakkor alkalmas lehet az érdemi párbeszéd híján érdeklődését elvesztő rétegek közéleti reaktiválására is.
Két-két munkatársunk három alkalommal (március 14., március 22. és március 29.) közönség és a mikrofonok előtt a ló bőrébe bújva faggatják a négy parlamenti párt meghívott prominenseit, illetve szakpolitikusait. Olyan érdemi, de szerintünk érdemtelenül mellőzött kérdéseket feszegetünk, amelyek jelenünk, jövőnk, illetve a következő generációk élete szempontjából alapvető fontosságúak, de a kampány-kommunikáció logikája miatt szinte soha nem kerülnek elő. Ha mégis, akkor csak érintőlegesen. Például:
Március 14. 18 óra – Mitől megy a villamos? Energia és közlekedés. Biztos, hogy az erőltetett autópálya-építésre kell alapozni hazánk közlekedéspolitikáját? Hazánk tragikus mértékű energia-import függőségét tekintve mit kívánnak tenni a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiahatékonyság előmozdítása érdekében? Mi az elképzelésük a hosszú távon a Pakson képződött nagy aktivitású hulladékkal, kiégett fűtőelemekkel?
Március 22. 18 óra Lehet-e más a demokrácia? Átláthatóság és részvétel Lehet-e más a demokrácia? Valóban több emberöltőre titkosítani akarják a kormányzati gazdaságpolitikai stratégia előkészítő anyagait? Jogunkban áll-e megismerni a magyar álláspontot a világkereskedelmi folyamatokról? Mit gondol arról, hogy egyszer államtitoksértés vádja, másszor komoly kártérítések fenyegetik a véleményformáló újságírót, a tényfeltáró sajtót? Van-e becsülete a közhatalomnak? Ön szerint kellően biztosított az ellentétes álláspontok bemutatása helyi és országos népszavazási kampányokban? Ön szerint a fejlődést gátló akadékoskodás vagy a közfontosságú döntések legitimációjának záloga, ha a civilek részt vesznek a nagyberuházások engedélyeztetési eljárásaiban, ill. a jogalkotási folyamatokban?
Március 29., 18 óra. Föld és víz a láthatáron? Környezetállapot és környezetpolitika. Meddig erőlteti Magyarország az elavult, termeléshez köthető agártámogatások rendszerét, az európai trendekkel összhangban lévő agrárkörnyezetvédelmi és komplex vidékfejlesztési támogatások rovására? Milyen tervekkel rendelkeznek a Tisza-vízgyűjtőn elhelyezkedő potenciális szennyező források felszámolásának elindítására? Tétlenül kell várnunk egy újabb nagybányaihoz hasonló ciánszennyezést? Mi lesz a Szigetközzel? Mit kívánnak tenni a szükséges vízmennyiség megszerzése érdekében? Kibetonozzuk a Dunát? Az európai víziúthálózat fejlesztésének részeként valóban a meglevő hajókhoz akarjuk hozzáépíteni a folyót? Faraktár vagy erdő? Privatizálják-e a hazai erdőket, vagy végre a nemzeti parkokhoz kerülnek?
Az ökopolitikai elvek képviseletét vállaló Védegylet (www.vedegylet.hu ) a ló szerepében a homályban maradt témák kapcsán sajátosnak tűnő kérdéseket fogalmaz meg, ugyanakkor nem nyilvánít explicit módon véleményt. Tárgyszerűen, elfogulatlanul kérdez és beszéltet.
A témák és megközelítésük, illetve a korábban már számtalan színvonalas nyilvános vitát vezető moderátor kollégáink a garanciák arra, hogy itt és most nem a szokásos frázisok elpuffogtatásához ácsolunk színpadot, miközben közérthető és médiaképes programot állítunk össze. A 2002-es választások idején rendezett vitát, miként most is a Kossuth Rádió közvetítette.
Dramaturgia: Minden beszélgetés egy munkatársaink által készített 5-6 perces témafelvezető rövidfilmmel indul. A spotban az általunk felkért neves szakértők járják körül a modul témáját, problémákat vetnek fel. A kérdező (a "ló") a spotban ehangzottakra felfűzve fogalmazza meg kérdéseit. A beszélgetés első felében a meghívott politikusok a ló felvetéseire, majd egymás véleményeire reagálhatnak. Egy-egy adás időtartama: 60-70 perc.
Helyszín: Kossuth Klub (Budapest, VIII. Múzeum utca 7.) Az eseményt a Kossuth Rádió közvetíti.
"1990. júl. 21-én Chuck Filippini elvitte 8 éves kislányát a fogorvoshoz, ahol az fluorid kezelést kapott. Két órával később a lányra betegségroham jött, majd három napon belül meghalt. "
SzuAt .
Szerintem, ha a te gyereked lett volna, másképpen reagálod le. Nem gond. Nagyjából ezek a vélemények majdnem tükrözik az általános köz-véleményt. Mégpedig azt, hogy egyesek vészvihar kavarásnak gondolják amit a szakemberek mondanak (bízva abban hátha valami miatt mégsem tudják jól) azok akik meg próbálnak olvasni a sorok közt azok akár joggal vannak elkeseredve. Vajon kinek van igaza ? Aki azt mondja, hogy folyamatosan és határozott sebességgel haladunk az önpusztítás sztáráján, vagy annak aki azt mondja, hogy nem vészes. Volt már rosszabb is és ugyis csak jobb lehet. Persze ha nem is védem és figyelek oda a természetre ugyis vannak elegen rajtam kívül akik majd foglalkoznak helyettem is az egészséggel ( különben is minek vannak az orvosok meg az a sok gyógyszer)
A bibi az egészben az , hogy természetesen mindenkinek megadatik úgy vélekedni ahogy akar az egészséges életmódról és a környezetszennyezésről, csak sajna ez nem számgépes játék , ha elrontunk valamit akkor ujratöltjük és kezdjük elölről. Itt csak egy sanszunk van. Ezek a gondok meg valami isteni színjátékon keresztül nem rögtön jelentkeznek, hanem alattomosan 5-10-20-30-40 év múlva. Ahogy ma fiatalon nem érdekel mennyit iszunk és zabálunk az késöbb majd a koleszterin/vérnyomás valamint a gyomor állapot körül kerül a felszínre. Akkor persze - logikusan - semmi összefüggést nem keresünk az addigi életvitelünk környékén.
Öszintén megmondva ez a része nem is érdekel. Legjobban a gyerekeket sajnálom. Köztudott, hogy általában a szülők szemlélete iránytadó. Ha otthol a kóla és a hambi a nyerő, akkor nem sok esélye van arra, hogy 12-13 27-28 évesen ne haladjon az elhízás felé. Vagy kisgyermek korban már azt eszi amit a szülök. És lassan napvilágot látnak az allergiák és a súlyosabb gondok Vese,máj,pajzsmirigy,gyomor,bőr,ekcéma,daganatok,
... tele van vele a gyerekkorház. Sorolhatnám.
Ez mind környezeti ártalmakból eredeztethető. Sajnos. Igaz hogy az elhízás lassan népbetegség, de a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlen genetikai tehát örökletes probléma, hanem szerzett. Persze ha azt mondjuk hogy örökletes akkor az már kicsit leveszi a vállunkról a kérdés súlyát hiszen avval azt üzenjük magunknak, hogy : Hát ez van. Evvel ugysem nagyon lehet mit tenni. Együnk igyunk ami jólesik. Pedig ijen aprósággal megoldható általában, hogy mit eszünk ....
na jó. kicsit elkanyarodtam. De mivel az ember is az Ökológia része ezért talán nem felesleges ezeket a gondokat is száításba venni.
Én azt mondom, hogy akit baromira nem érdekel az egészség és a környezet az ne foglalkozzon vele. Minek. A másik oldalon vannak viszont olyan emberek akik szeretnének foglalkozni mindezzel csak nem biztos hogy lehetőségük van rá. Ezért kell az összefogás. A közös szemlélet és az egyetértés és a cselekvésre való hajlam.
Egyébként a szelektív hulladékgyüjtés nálunk is bevezetésre kerül. Még egy kis idő és szelektíve gyüjthetünk.
Igazán Egészségesen szerintem csak egészséges környezetben lehet. Egy városban ás a civilizációs ártalmakkal a hónunk alatt csak kompromisszumokat köthetünk. Igy persze joggal mondhatjuk, hogy hiába a tiszta víz ha a levegő meg az autótól büdös. Hiába a friss zöldség , ha nem a saját fóliádból való akkor sosem tudod meg milyen vegyszerekkel volt kezelve. Gyom és bogár ellen ... igy marad a kompromisszum. Tiszta víz, és hamár úgy is bekerül a "mérg" a szervezetbe akkor legyen mivel méregteleníteni. Hátha életben maradunk. De ha még ez sem, akkor egyre szükülnek az átlagéletkor kitolására tett igyekezetünk.
Azért talán mégsem érdemes feladni. Inkább 2x odafigylek, mint késöbb orvosokkal konzultálva éljem az életem maradékát. :)))
Naiv vagy.
Az egyes autók kibocsátása csökken, de összességében mennyivel több autó van, mint húsz éve?
Alternatív energia?? Mondod ezt most, amikor az utolsó olajtartalékokért háború indul? Az iraki olajat égetjük majd még néhány száz évig, ha ugyan lesz még ember párszáz év múlva.
1990. júl. 21-én Chuck Filippini elvitte 8 éves kislányát a fogorvoshoz, ahol az fluorid kezelést kapott. Két órával később a lányra betegségroham jött, majd három napon belül meghalt.
Hat ez majdnem olyan, hogy nem kuldte tovabb a levelet es leesett a lepcsorol./innentol kezdve hihetetlen aZ EGESZ/:)
En amugy rezisztens vagyok az ilyen dolgok irant. Eszem az odaegetett pizzat, a szalonnat,a kenyeret is, mert megtanultam, hogy utana kene nezni, hogy ki finanszirozta a kutatasait. /Nem neztem utana, de tartom valoszinuleg, hogy egy olyan fogkremgyarto aki fluorid mentes fogkremet arul,persze alapitvanyi finanszirozas./
Amcsiba eleg elterjedt az ilyen baromkodas:
-az en aszpirinem 50%-kal hatasossab mint mase
-rendes kave,cikorias kave,cukor,cukorpotlo
Es hiaba az okozott kar A 20 alattiak kozeben elofordul csontrakgyakorisag novekedes helyett 17 , az atlagosan leelt evek csak nonek csak nonek.
Ja es tiltsuk be az oxigent, mert tiszta oxigennel meg lehet fujtani az embert:)
Jelenleg úgy néz ki, az emberiség feltartóztathatatlanul rohan a pusztulás felé.
En ebben nem hiszek. Hihetetlen sokat fejlodott a kornyezetvedelem az elmult evtizedekben.
- autok fogyasztasanak es karos anyag kibocsatasanak drasztikus csokkenese
- ujrahasznositas /nehany even belul pl. a kocsikat teljesen recirkulaizalni kell/
- kulonbozo karos anyagok termelesenek megszuntetese,drasztikus csokkentese /pl. freon/
- alternativ modon torteno energia eloallitas + atomenergia ujboli eloterbe helyezese/nem N.o., hanep pl. USA, Finnorszag/
- Biologiai szenyviztisztitok, csatornazas
- szelektiv hulladekgyujtes
Ezek mind nagyon fontos eloremutato dolgok, de az termeszetes, hogy ezek a folyamatok baromi lassuak.
Bar a muanyag pillepalack baromi ronda elszorva, az nem biologiai kornyezetszenyezes, hanem vizualis.
En se hiszem, hogy megallithato a folyamat. Legalabb lassitsuk le. Az emberek tojnak a temara, kenyelmetlen, gondolom a te topikodat is ilyen nagy erdeklodes kovette..
Osszevonhtanank a ket topikot, hatha valami kisul.
Nem látok megoldást.
Jelenleg úgy néz ki, az emberiség feltartóztathatatlanul rohan a pusztulás felé.
Ajánlott olvasmány Lorenztől az Ember voltunk hanyatlása vagy az A civilizált emberiség 8 halálos bűne c. könyv. előbbi tudományosabb,
utóbbi közérthetőbb.
Én vagy másfél-két éve már nyitottam erről topicot, mingyár fölhozom. Hátha abban már van egy s más, ami ide is illene.
Várjatok csak.
Akkor mutatok valamit. Gondolom erről mindenkinek más lesz a véleménye :)
--------------------------------------------------
A nagy hazugság
Avagy hogyan mérgezzük magunkat önként és dalolva
A német Stern magazinban 1978-ban megjelent egy szomorú riport a törökországi Kizilcaoern nevű faluról.
„A gyerekeknek, a fiatal lányoknak, de még a falu egyetlen lovának is barnák a fogai - írta a Stern. - Harminc éves férfiak görnyedt háttal fájdalmasan vonszolják magukat, botjaikra támaszkodva. A nők holtan szülik meg gyermekeiket négy hónapos terhesség után. A 40 évesek vénembereknek látszanak… Férfiak és nők egyaránt szenvednek itt a korai öregedéstől. Harminc és 40 éves koruk között az arcbőrük elráncosodik, az izomzatuk lényegesen elgyengül és járási nehézségeik lesznek.”
A falu fogorvosa volt az első, aki mérgezésre gyanakodott. Miután értesítette erről az Egyetemi Klinikát Eskisehirben, az általuk elrendelt nyomozás kiderítette, hogy a falu minden egyes lakosa csontbetegségben szenved: megvastagodott bokáktól, merev izületektől, megnövekedett csontanyag termeléstől.
A Stern így folytatja:
„Dr. Yusuf C. Ozkan és kollégái az eskisehiri egyetem orvosi tanszékén azt gyanítják, hogy mindezt a szenvedést a magas fluortartalom okozza… A szomszédos falvakban, melyek más forrásokból kapják az ivóvizet, az általános egészségi szint normális. Az orvosok azt mondják, hogy a víz fluor tartalma 5.4 ppm*.”
India és Kína egyes vidékein, ahol a fentiekhez hasonlóan természetesen magas a víz fluorid tartalma, a helybeliek csont fluorózistól szenvednek, reumásak, idő előtt szenilisek és 50 éves koruk előtt meghalnak. Ha elesnek, csontjaik mint az üveg törnek szét.
Bármelyik lexikonban kikeresve, a leírásban szerepelni fog, hogy a fluor és ennek egyéb formái (fluoridok) rendkívüli módon mérgezőek és csak a legnagyobb elővigyázatossággal kezelhetők. A „méreg” szó a fogkrémek csomagolásán is megjelent, melyekre egy 1997-es törvény óta figyelmeztető címkét kell nyomtatni:
“Ha véletlenül többet lenyel, mint amennyivel fogat szokott mosni, keresse szakértő segítségét vagy azonnal hívjon fel egy méreg ellenőrzési központot!”
A vitathatatlan kémiai és biológiai ténnyel, hogy a fluorid egy veszedelmes méreg, kiindulásként fontos tisztában lennünk.
Amit örökösen hallunk
Amerikában a fluoridról természetesen nem a fenti ismereteink vannak. Amit itt mindenki szilárdan hisz, az az, hogy a fluorid fontos a fogszuvasodás megelőzéséhez, különösen gyerekkorban, és hogy a fluorid biztonságos és hatékony. Ha nem így lenne, nyílván nem tennék rendszeresen az ivóvízbe és a fogkrémekbe. Ez a fluorid ismert oldala, amit örökösen hallunk. A fluorid egy másik, teljesen elhallgatott oldala az, hogy ez az egyik legerősebb méreg a világon, mely bizonyítottan csontbetegséget, rákot, gyermekhalandóságot, agykárosodást, korai öregedést és sok más problémát okozhat.
Az alábbi írás igyekszik bemutatni, hogyan változott át fokozatosan az elmúlt 60 évben a fluorid mérgező anyagból fogvédő tápanyaggá, majd megismerkedünk a fluorid propaganda haszonélvezőivel, és megtudjuk, milyen módon hat ránk ennek a mérgező, „biztonságos és hatékony” szernek a rendszeres fogyasztása, és hogy miért történik mindez. (A válasz elképesztőbb, mint ahogy bárki is gondolná!).
Hogy miért fontos ezt tudni? Azért, mert Amerikában egy átlagos szupermarketban vagy "drugstore"-ban kizárólag fluoridos fogkrémet lehet kapni, és a közvízellátási rendszerből 160 millió amerikai iszik fluoridos vizet nap mint nap. Megtalálható az üdítőitalokban, sörben és élelmiszerekben. Ezek mellett a fluorid az egyik legelterjedtebb környezetszennyező anyag a természetes vizekben, a talajban és a levegőben. Tehát a valószínűsége annak, hogy az ember ne fogyasszon fluoridot, egyenlő a nullával. Ugyanakkor egyfolytában halmozódnak a fluorid-fogyasztás veszélyeire vonatkozó tudományos bizonyítékok. Ez azt jelenti, hogy a fluorid káros hatásainak áldozatává válhatunk anélkül, hogy erről a legcsekélyebb fogalmunk is lenne.
A fluorid története valójában két szálon fut. Az egyik bárki számára látható, aki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen a legfontosabb tényeknek. A másik szál már sokkal kevésbé szembetűnő, mert ezen a szinten vannak azok, akiket fontos érdekek fűznek a fluorid használatához. Most erősen lerövidített formában - bármennyire is hosszúnak tűnik ez a cikk - időrendi sorrendben betekintést nyerhetünk mindkét irányba. (Jobb megoldás híján, az alábbiakban végig használni fogunk két szót, ami a magyar nyelvben nem létezik: fluoridáció és fluoridálni; mindkettő az ivóvíz ellátás fluoriddal való kezelését jelenti.)
Amikor a fluorid még méregnek számított
A fogfluorózis egy közismert jelenség, mely akkor következik be, ha túl sok fluorid halmozódik fel a szervezetben. Enyhébb esetében a fogakon elszíneződött foltok jelennek meg, míg súlyosabb esetben a fogzománc letöredezik és besötétül. Az USA-ban 1916 óta ismert, hogy a fluorid okozza ezt a jelenséget. Ennek eredményeként 1931 és 1939 között az Amerikai Közegészségügyi Szolgálat és az Amerikai Fogász Szövetség követelte, hogy a fluoridot távolítsák el a vízből olyan helyeken, ahol természetesen vagy ipari szennyeződés révén előfordul.
Dr. H. Trendley Dean az Amerikai Közegészségügyi Szolgálattól 1931-ben felméréseket kezdett az országban, melyek azt mutatták, hogy amint emelkedik a fluorid mennyisége a vízben, úgy emelkedik a fluorózis jelensége a fogyasztókban. A 30-as évek végén Dean azt állította, hogy 1 ppm (1 mg/liter) az a fluorid mennyiség a vízben, ami minimális fogfluorózist okoz, miközben csökkenti a fogszuvasodás mértékét.
1939-ben fellépett a színen Gerald Cox biokémikus a Mellon Institute munkatársa, aki arra tett javaslatot, hogy ha a fluorid bizonyos mennyiségben káros, akkor valószínűleg kisebb mennyiségben hasznos. Egy évvel később Dr. Cox az Országos Kutató Tanács Élelmezési és Tápanyag Bizottságának a tagja lett és aktívan elkezdte a mesterséges fluoridációt szorgalmazni.
A fluorid egy másik erőteljes propagálója volt Oscar Ewing ügyvéd és magas rangú politikus, aki a Közegészségügyi Szolgálat fejeként 1947-től minden alkalmat megragadott a fluorid ügyének előbbre viteléhez. Irányítása alatt három év alatt csaknem 100 városban kezdtek el fluoridot pumpálni az ivóvízbe.
Egy másik prominens támogató Dr. Harold C. Hodge volt a Rochester Egyetem fluorid toxikológia osztályának vezetője. Dr. Hodge feladata volt megtervezni New York államban Newburgh város vizének fluoridációját és a lakosokra gyakorolt hatásának mérését.
Ma az Egyesült Államok lakossága kétharmad részének (vagyis a városi vezetékes vizet ivók többségének) az ivóvizéhez szándékosan adnak fluoridot 1-4 ppm-es mennyiségben. Ez a nagy kísérlet 1945. január 1-én vette kezdetét Grand Rapids városában Michiganben, annak ellenére, hogy nem sokkal korábban mind az Amerikai Orvosi Szövetség Lapja, mind az Amerikai Fogász Szövetség Lapja elítélően nyilatkozott róla.
1943. szept. 18-án „Krónikus fluor mérgezés” című cikkében az Amerikai Orvosi Szövetség Lapja többek között ezt írta: „A fluoridok általános protoplazma mérgek azáltal, hogy megváltoztatják a sejthártya áteresztőképességét bizonyos enzimek megbénításával. A fluor mérgezés forrásai az 1 ppm-et vagy annál többet tartalmazó fluoros ivóvíz, rovarirtásra használt fluor összetételek,… [stb.]” Figyeljük meg, hogy a fluoridáció bevezetése előtti évben az 1 ppm-es mennyiség még mérgezőnek számított.
1944. októberi számában - csak pár hónappal a fluoridos kísérlet kezdete előtt - az Amerikai Fogász Szövetség Lapja így írt:
„A szódium fluorid** egy rendkívül mérgező anyag, s bár biztonságos töménységben való használata hozzáértő személyzet szigorú felügyelete alatt hasznos lehet gyógyászatilag, más körülmények között viszont határozottan káros lehet… Azt tudjuk, hogy olyan ivóvíz fogyasztása, mely kis mennyiségű, 1,2 - 3 ppm fluort tartalmaz olyan fejlődési rendellenességeket okoz a csontokban, mint csontkeményedés, csigolyabántalom és csontritkulás, valamint golyva, és nem vállalhatjuk fel a kockázatát ilyen súlyos szervezeti rendellenességek kiváltásának egy olyan kétségbe vonható eljárás miatt, amely megelőzné gyerekeknél fogászati szépséghibák kialakulását…”
1945-ben a Grand Rapidsban már elkezdett kísérlet után az FDA [Élelmezési és Gyógyszer Minisztérium] egyik főellenőre felfedezte, hogy Massachusettsben az egyik sörgyár fluoridot tesz a sörbe. A sörgyár tulajdonosát azonnal letartóztatták és bíróság elé állították a sör megmérgezéséért. A vádirat szerint a sörben „hozzáadott ártalmas méreg, fluorid volt, mely az érvényben levő rendelkezés (Section 301a of the Food, Drug and Cosmetic Act) szerint veszélyes volt…” Megállapítást nyert, hogy a hozzáadott fluorid mennyisége 0.5 ppm volt. Tehát 1945-ben a fluorid a legfőbb hatóság, az FDA szerint még méreg volt, mégpedig fele akkora mennyiségben, mint amit korábban, január 1-én a vízhez kezdtek adni Grand Rapidsban. Egyébként a sörgyárat megbírságolták, a vezetője pedig félév börtönt és három év felfüggesztett büntetést kapott.
Mindezek ellenére a nagy kísérlet kezdetét vette Grand Rapidsben a már említett Dr. H. Trendley Dean irányítása alatt. Az eredeti terv az volt, hogy Grand Rapids vizét 10 éven át kezelik fluoriddal, és a 10 év elteltével a lakosság egészségi szintjét összehasonlítják Muskegon városéval, ahol nem tettek a vízbe fluoridot. Ezt a kísérletet azonban felfüggesztették, miután 1947-ben Muskegon vizét is fluoridálni kezdték, elvágva ezzel az utat az objektív, biztonságra és hatékonyságra vonatkozó tudományos adatgyűjtés előtt.
1946-ban hat másik amerikai nagyvárosban vezették be a fluoridot.
1947-ben Oscar Ewing Szövetségi Biztonsági Ügynökség fejévé való kinevezése után - mely alá az Amerikai Egészségügyi Szolgálat is tartozott - a fluorid program teljes gőzzel haladt előre, s a következő három év során 87 másik városban kezdtek fluoridot pumpálni a vízbe.
1950-ben az Amerikai Gyógyszerkönyv 24. kiadása (az 1456. oldalon) a fluori-dokat így határozta meg:
„Heves mérgek minden élő szövet számára, mivel kalcium kicsapódást idéznek elő. Vérnyomáscsökkenést okoznak, légzési elégtelenséget és általános bénulást. Nem halálos adagok folyamatos fogyasztása maradandóan gátolja a növekedést… A fluoridot tartalmazó fogápoló szerek és belső használatra való készítmények használata nem indokolt.”
A Gyógyszerkönyv ezt követő kiadásaiban a szerkesztők a teljes fenti részt kitörölték. Miért?
1950-ben az Amerikai Közegészségügyi Szolgálat Oscar Ewing irányítása alatt hivatalosan és nyilvánosan támogatását adta az amerikai vízellátási rendszer fluoridációjához. Ugyanebben az évben a 130 vállalatot tömörítő Cukor Kutatási Alapítvány elismerte, hogy a cukor az egyik legfőbb okozója a fogszuvasodásnak. Az Alapítvány pénzadományokkal látta el a Harvard Egyetem Táplálkozási Tanszékét, hogy “oldja meg a fogszuvasodás kérdését a cukorfogyasztás korlátozása nélkül”. Az adományok eredményeként az Egyetem megoldásnak a fluoridos vizet javasolta. A fluoridot legerőteljesebben propagáló két intézmény, a Harvard Fogorvosi Iskola és a Rochester Egyetem magas adományokat kapott a cukoripartól a fluorid kutatására.
1952-től San Francisco, Pittsburg és egy sor más nagy és kis város vizéhez elkezdtek fluoridot adni. 1960. nov. 29-én San Franciscóban egy 15 méter széles utca aszfaltja 60 méteres hosszúságban beomlott, miután egy csaknem új fővízvezeték szétpattant. Laboratóriumi vizsgálatok után kiderült, hogy a csövet fluoridos vegyszerek szétmarták; 22 000 ppm-es fluorid koncentrációt állapítottak meg a csövön. 1967. okt. 15-én a Pittsburg Press újság jelentette, hogy a 13-15 éves korú iskolás gyerekek 98%-ának girbegörbe fogai vannak Pittsburgben.
1954-ben a Christian Science Monitor újság felmérést készített 81 Nobel-díjas tudóssal a kémia, orvostan és élettan területén, kikérve véleményüket az ivóvíz fluoridációjáról. A szakemberek 79%-a nem adta hozzájárulását az ügyhöz, holott a propagálók szerint a fluoridhoz minden elismert tudós támogatását adta.
1955-ben elkezdődött a fluoridos fogkrémek forgalmazása azzal a figyelmeztetéssel, hogy „fluoridos fogkrém nem használandó olyan településeken, ahol a vízbe fluoridot tesznek”. Ezt a figyelmeztetést két évvel később eltávolították.
A fluorid hasznos tápanyaggá változik
1956-ban az Amerikai Fogász Szövetség Lapja közölte a Newburghben végzett demonstrációs kísérlet „közfogyasztásra szánt” eredményeit, melyek szerint a fluorid alacsony koncentrációban biztonságos amerikai polgárok számára. A biológiai bizonyítékot a Rochester Egyetemről Dr. Hodge szolgáltatta.
1957-ben az ALCOA alumíniumgyártó vállalat bejelentette, hogy szódium fluoridot árul településeknek az ivóvíz kezeléséhez.
1958. áprilisban az Amerikai Orvosok és Sebészek Szövetsége több mint 15 000 tagjával határozatot hozott a fluorid bevezetése ellen: „A Szövetség elítéli mindenféle olyan anyagnak a hozzáadását a közvízellátáshoz, melynek célja a fogyasztó fizikai vagy szellemi funkcióinak a befolyásolása.”
1958-ban az elismert genetikus H.J. Muller kimutatta, hogy a fluoridok elsődleges kárt okoznak, amint belépve egy sejtbe megsértik annak genetikai összetételét. (1)
1961-ben Svédország Legfelsőbb Bírósága az ivóvíz fluoridációját törvényellenesnek minősítette.
1964-ben Dánia betiltotta a fluoridációt. A Brit Fogász Folyóirat szerint egy négy éves 1000 angol gyerekre kiterjedő felmérés szerint semmiféle jelentős különbséget nem találtak a fogszuvasodás mértékében azok között, akik fluoridos vagy nem fluoridos fogkrémet használtak. A felmérést a fogászati és a fluorid ipartól teljesen független egyetemi professzorok végezték és az adatokat a professzoroktól független statisztikusok értékelték ki, ellentétben az USA-ban végzett felmérésekkel, melyekben közvetve vagy közvetlenül mindig benne volt az érintett iparágak keze.
1971-ben Németország betiltotta a fluoridációt. November 18-án a Svéd Parlament eltörölte az ország korábban már illegálisnak minősített fluoridációs törvényét ezzel a hivatkozással:
„Egyszerűen nem létezik valós bizonyíték, mely alátámasztaná a fluoridáció terjesztőinek széles körben idézett állításait.”
1973-ban Hollandia betiltja a víz fluoridációját.
1977-ben a Kormányközi Kapcsolatok Kongresszusi Albizottsága két teljes Kongresszusi Meghallgatást hív össze a fluorid témájában. A meghallgatás során bizonyítottá vált, hogy a fluoridációt előmozdítók „tudományos erőfeszítései” csaláson alapulnak és hogy létező tanulmányok minden kétséget kizáróan igazolják, hogy kb.
10 000-rel több rákos elhalálozást okoz a fluoridáció az USA-ban évente.
1978-ban Lengyelországban a Pomerániai Orvosi Akadémián felfedezik, hogy a fluoridok genetikai kárt okoznak emberi vérsejtekben. Ugyanebben az évben Penn-sylvaniában megnyertek egy bírósági ügyet, mely bizonyította a fluoridáció károsságát, aminek az eredménye egy tiltó rendelkezés lett. Ez aggodalommal töltötte el a fluoridáció propagálóit, akiknek nevében az Amerikai Fogász Szövetség a következő évben kiadott egy ún. fehér papírt, melyben a fluoridáció ellenzőit „informá-latlan álszakértőnek” titulálta, „akik semmiféle minősítéssel nem rendelkeznek ahhoz, hogy beszélni merjenek olyan tudományos témákról, mint a fluoridáció és akik motivációja teljesen önző”. Ezenkívül a Szövetség továbbra is kiállt „a fluoridáció egy életre szóló előnyei” mellett.
1979. jan. 20-án a New York Times megjelentette ezt az írást (részlet):
„New York Állam Legfelsőbb Bíróságának esküdtszéke 750 000 dolláros kártérítést ítélt meg egy három éves brooklyni fiú szüleinek, aki 1974-ben legelső fogorvosi vizitje során halálos adagban kapott fluoridot egy városi fogorvosi rendelőben, majd csaknem öt órán át nem foglalkoztak vele egy gyermekorvosi rendelő várótermében és a Brookdale Kórházban, miközben az anyja segítségért könyörgött, a kisfiú pedig kómába esett és meghalt.”
Az újságcikk leírja, hogy a fogorvos nem talált szuvasodást a fiúnál, ezért átadta őt az asszisztensének, hogy kezelje a fogait fluorid géllel. Miután az asszisztens bekente a fluoriddal a kisfiú fogait, „elfelejtette” utasítani arra, hogy köpje ki az oldatot öblítés után. A gyerek azt lenyelte, és öt órán belül szörnyű kínok között meghalt. (A gyerekek általában véve hat éves korukig nem tudják megfelelően kontrollálni nyelési reflexeiket.)
Ugyanebben az évben egy másik fogorvosi asszisztens, Terry Leder, írásban elismerte, hogy egy fogorvos, akinél 1969-ben dolgozott, fluorid kezelést adott egy kisgyereknek, aki azonnal rángatózni kezdett és meghalt. Leder szerint a fluorid gél 10 000 ppm fluoridot tartalmaz - jó ízűre csinálják, hogy a gyerekek ne tiltakozzanak ellene -, és kb. öt percen át hagyják a fogakon. Melbourne-ben, Ausztráliában, szintén meghalt egy kisgyerek miután elszopogatott hat fluorid tablettát.
1981-ben a japán Kanagawa Fogorvosi Egyetemen Dr. K. Ishida által végzett kutatások szerint a szervezetben akár már 1 ppm mennyiségű fluorid is (minimálisan ennyit adnak Amerikában a vízhez) megzavarja a kollagén termelést. (A kollagén a legbőségesebb és egyik legfontosabb fehérje a szervezetben, mely egyik fő alkotórésze a bőrnek, ínaknak, izmoknak, porcoknak, csontoknak és a fogaknak.) Ez a kollagén lebomlásához vezet, csontritkulást, csontrákot, törékeny csontokat és fogakat okozva, valamint rombolja az összekötő szöveteket, melyek a szerveinket a megfelelő pozícióban tartják.
1986-ban a Rocky Mountain Méregellenőrzési Központ 87 fluorid mérgezésről tett jelentést. Egy 13 hónapos baba meghalt. A szódium fluorid (ami a fogkrémekben is van) a leggyakoribb oka az egy anyagtól származó heveny mérgezéseknek gyermekek körében.
1989. márc. 30-án a Kaliforniai Egészségügyi Hivatal jelentette, hogy a Niagara márkájú üveges vízben 450 ppm fluoridot találtak. A hivatal vezetője, Kenneth Kizer figyelmeztette a lakosokat, hogy ennek az üveges víznek a fogyasztása végzetes lehet.
1990. júl. 21-én Chuck Filippini elvitte 8 éves kislányát a fogorvoshoz, ahol az fluorid kezelést kapott. Két órával később a lányra betegségroham jött, majd három napon belül meghalt. Ugyanebben az évben az Amerikai Fogász Szövetség sajtóközleményt ad ki, mely szerint “az ivóvíz fluoridációja a legbiztonságosabb, leghatékonyabb és legtakarékosabb közegészségügyi módja a fogszuvasodás csökkentésének”.
A rákosodás nő, az intelligencia csökken
1991-ben az Országos Rák Intézet vizsgálni kezdte az amerikai lakosság körében a fluoriddal kapcsolatba hozható rákos megbetegedések mutatóit. Bizonyítékot találtak „növekvő mértékű csont és izületi rákra minden korosztályt egybevéve, főleg a 20 éven aluliaknál megfigyelhető tendenciák miatt, ami megállapítható volt a fluoridált megyékben, de nem volt észlelhető a nem fluoridált megyékben…” A Rák Intézet részletekbe menőbb tanulmányokat is készített Washington és Iowa állam több megyéjében. Ezek szerint:
“A 20 éven aluliaknál a csont és ízületi rákok aránya mindkét nemnél 47%-kal emelkedett Washington és Iowa fluoridált területein az 1973-80-tól 1981-87-ig terjedő időszakban, míg 34%-kal csökkent a kevés fluoridot tartalmazó részeken. A 20 évesnél fiatalabb fiúk között a csontrákosodás aránya 70%-kal nőt a fluoridált részeken, míg 4%-kal csökkent a nem fluoridált területeken”. (2)
1992-ben állami adatok szerint 144 millió amerikai fogyasztott fluoridot a vizében. (Ez ma már 160 millió.) Ugyanebben az évben Michael Perrone törvényhozó alkalmazott New Jerseyben megkérte az FDA-től a boltokban kapható fluorid tablettákra és cseppekre vonatkozó összes biztonsági és hatékonysági felmérést. Hat hónapos huzavona után az FDA elismerte, hogy nincs a birtokában adat arról, hogy a fluorid tabletták vagy cseppek biztonságosak vagy hatékonyak.
1995-ben kínai kutatók tanulmányozták 907 iskoláskorú (8-13 éves) gyerek intelligenciaszintjét a köztük található fogfluorózis függvényében. A kutatók azt találták, hogy “olyan gyerekek intelligenciahányadosa, akik között közepesen vagy erősen elterjedt a fluorózis, alacsonyabb, mint azoké, akiknél kis mértékű volt vagy nem fordult elő fluorózis. Az intelligencia fejlődését a jelek szerint hátrányosan befolyásolta a fluorid fogyasztása.” (3)
1997. jan. 2-án a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) 1500 tudóst, mérnököt és egyéb szakembert képviselő szakszervezete az alábbi bejelentést tette: „A tagjaink átvizsgálták az elmúlt 11 év alatt felhalmozódott bizonyítékokat, beleértve az állatokon és embereken végzett járványtani vizsgálatokat, melyek okozati összefüggést mutatnak a fluorid/fluoridáció és a rák, genetikai károsodás, idegrendszeri károsodás és a csontbetegségek között.”
1999-ben Kanada és a világ egyik legismertebb fluorid támogatója, Dr. Hardy Limeback professzor a Torontói Egyetem Preventív Fogorvosi Tanszékének vezetője, valamint a Fogászati Kutatás Kanadai Szövetségének elnöke egy drámai fordulat keretében elnézést kért a tanszékétől és diákjaitól azért, hogy addig támogatta a fluoridációt. „A preventív fogászat vezetőjeként szólva - mondta Dr. Limeback az arizonai The Tribune újságnak adott interjújában 1999. dec. 5-én -, elmondtam, hogy szándékomon kívül félrevezettem a kollégáimat és diákjaimat. Az elmúlt 15 évben visszautasítottam a mindenki számára elérhető toxikológiai információ áttanulmányozását. A gyermekeink megmérgezése a legtávolabb esett tőlem.” Dr. Limeback szerint „három év alatti gyermekeknek sohasem lenne szabad fluoridos fogkrémet használniuk. Csecsemő formulát pedig soha semmilyen körülmények között sem szabad torontói [fluoridos] csapvízzel elkészíteni! Soha!”
Dr. Limeback döntésében szerepet játszott a legnagyobb kanadai élő kísérlet két nagyváros között.
„Itt Torontóban - mondja, - 36 éve adunk fluoridot a vízhez. Mégis Vancouverben, ahol sohasem volt fluoridáció, alacsonyabb a fogszuvasodás mértéke, mint Torontóban!”
2000. jún. 29. Az Amerikai Fogász Szövetség álláspontja: “Az Amerikai Fogász Szövetség több mint 40 éve támogatásában részesíti a közösségi vízellátás fluoridáció-ját, mint a fogszuvasodás megelőzésének biztonságos és hatékony módját… Sajnos, a fluoridáció biztonságára és hatékonyságára vonatkozó elsöprő erejű bizonyítékok ellenére, még több mint 100 millió amerikai nem élvezheti a fluoridos víz előnyeit.”
*
Nos, a fentiekből láthatjuk, hogy egy olyan látszólag egyszerű, szinte mindenki által evidensként elfogadott kérdés, mint a fluorid használata, valójában mennyire bonyolult és ellentmondásos lehet. Azonban az eddigiek csak bevezetésnek számítanak, s teljességgel eltörpülnek a folytatáshoz képest. Azt már tudjuk, hogy a fluorid fogyasztása nem biztonságos, de vajon hatékony-e? És ha kiderül, hogy nem hatékony - és nem is biztonságos -, akkor mégis mit keres a vizünkben, a fogkrémünkben és lerakódva a szervezetünkben? A válasz annyira megdöbbentő, hogy sohasem hittem volna el, ha nem látom saját szememmel a bizonyítékokat.
A tisztelt Olvasónak azt tudom javasolni, hogy ha egy csöppet is törődik a saját maga és gyermekei egészségével, ne hagyja ki e jelentés hátralevő két részét! (Ezeket a Natural Healing Today januári és februári számaiban tesszük közzé.)
*
Leonard Hardy tíz éve publikál rendszeresen újságcikkeket és könyveket. Ezek közé tartoznak a rendkívül népszerű TOP SECRET nyelvkönyvek és korábbi írásainak gyűjteménye, mely 1996-ban jelent meg. Főszerkesztője volt a torontói kiadású Horizont magazinnak. Eddig húsznál több újság közölte írásait tíz különböző nyelvre lefordítva.
Referenciák:
1) Muller, Symposium on Emphysema and Chronic Bronchitis: "Do Air Pollutants Act as Mutagens?", Aspen, Colorado, June 13-15, 1958
2) U.S. Public Health Service, "Review of Fluoride Benefits and Risks", Washington D.C.: Department of Health and Human Services, February l991
3) X.S. Li et al, "Effect of Fluoride Exposure on Intelligence of Children", Fluoride magazine, Vol 20 No. 4
