Pánik váltja fel a szép reményeket a feltételek miatt
DNP - BUDAPEST - A "visegrádi négyek" jöttek, láttak, aztán szép csendesen megadták magukat a közelgő EU-tagság csúf valóságával szembesülve. Valaha csodaszernek tartották a csatlakozást közös kommunista örökségükből fakadó, számtalan társadalmi és gazdasági bajukra. Most pedig kiderül: nincs annyi okuk örülni, mint gondolták. Keserűen csalódtak, hogy a 15-ök makacs közösségétől, melyet most a dán elnökség képvisel, nem tudtak engedményeket kicsikarni az utolsó percben. A kétségbeesés sápadtsága vonakodó rezignáltsággal párosult a vasárnapi budapesti csúcson.
A lengyel, cseh, szlovák és a magyar miniszterelnök szűkszavú közös nyilatkozatot adott ki, mely panaszos hangon kegyelemért könyörög Brüsszeltől, hogy 2004. május 1-ig országaik legalább valamiféle látszatengedményekhez jussanak.
Korábban az EU figyelmeztetette ugyan a tíz várományos országot, köztük a visegrádiakat, hogy a klubba lépésük esetén ne számítsanak a bőség kosarára, ám ők kitartóan reménykedtek. A ma itt kesergő négyek viszont azért érveltek, hogy legalább elkerülhessék a nettó befizető státuszt - ha már nem részesülnek a közösség nagylelkűségéből.
A visegrádi négyek fura csapat; sosem dúlt köztük a szeretet. A magyar köztük az egyetlen, nem szláv nép. Valaha Magyarország haladt élen az EU fele tartó gátfutásban. Ez már a múlté. A lengyelek és a csehek ma már nem csak felzárkóztak, hanem egyes területeken a magyarok elé is vágtak. Manapság a négyeknek nem sok közük van egymáshoz, leszámítva közös félelmüket, hogy külön-külön harcolva még rosszabb üzletet tudnának kötni Brüsszellel.
Más-más módon tárgyalnak az EU-val, s részben ez is akadályozza a hosszú távú, értelmes regionális együttműködést. Lengyelország például 18 éves moratóriumot kért a külföldiek földvásárlására. Ehhez képest Magyarország az előző kormány alatt csak hét éves tilalmat tudott kiharcolni; ezt újabb három évvel lehet meghosszabbítani, amennyiben a hazai földárak még mindig messze elmaradnának a közösségbeliek mögött.
A lengyel miniszterelnök, Leszek Miller, cseh és szlovák kollégájával, Vladimir Spidlával és Mikulás Dzurindával, valamint a házigazda Medgyessy Péterrel együtt kijelenti a nyilatkozatban, hogy az EU-nak legalább azt kell megengednie az új tagoknak, hogy fenntarthassák saját hazai ösztönző programjaikat. Így ki tudnák védeni azokat a sanyarú gazdasági következményeket, melyeket a programok megszűnte esetén kellene elszenvedniük az EU-ba lépésükkor.
Bár a konferencia célja az volt, hogy a négyek közös fellépéssel javítsák EU-csatlakozásuk feltételeit, voltaképpen semmi eszköz nincs a kezükben a kívánságlista elfogadtatására. A december végi koppenhágai csúcson a tizek megkapják ugyan az áldást a csatlakozásra, ám az előrejelzések szerint visszautasítás lesz a válasz minden nyílt és titkos kérésükre a játékszabályok megváltoztatására. Hol vannak már azok az ígéretek az ambiciózus projektek nagylelkű finanszírozására, melyek elhangzottak a gyors gazdasági növekedés szép napjaiban? Az EU közösségét alacsony növekedési ráta és kitartóan magas munkanélküliség jellemzi. Ami a jelentkezőket illeti, talán az egyetlen Lengyelország kivételével nincs számukra más lehetőség, mint belépni az EU-ba, eszi-nem-eszi-nem-kap-mást alapon. Valamennyi ország kormánya politikai színezetétől függetlenül elkötelezte magát a belépés mellett - kerül, amibe kerül.
Ami a regionális geopolitikát illeti, Magyarországnak még egy problémával kell megküzdenie, s ez legalább akkora árnyat vet a politikai horizonton, mint maga az EU-tagság. Ez a sokat vitatott státustörvény, melyet az előző, Orbán Viktor vezette jobbközép kormány szavazott meg a határon kívüli magyarok megsegítésére. Szlovákia és Románia szerint a státustörvény meg nem engedett külföldi beavatkozás országaik törvénykezésébe. Magyarország tagadja e vádakat. Szerinte a törvény pusztán a határon túli magyarok nemzeti identitásának megtartását segíti elő.
A Medgyessy Péter vezette kormány tagjai annakidején ellenzékben megszavazták a törvényt a parlamentben. Később viszont, a tavaszi kampányidőszakban a szocialisták azzal riogatták a választókat, hogy idegen munkavállalók milliói szállják meg majd az országot a státustörvény miatt. A népvándorlás elmaradt, ám a szocialisták valójában felbátorították a szomszéd országokat, hogy a törvény megsemmisítését követeljék.
A magyar kormányfő a hétvégén találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel, és a kölcsönös kompromisszum reményében zárták le a lassan elmérgesedő kérdést. Az EU már odacsördített a civakodó feleknek, hogy a csatlakozáskor ne importálják bajaikat az unióba. Szlovákia és Románia mintha vérszemet kapott volna attól, hogy maga mögött tudja az EU hallgatólagos egyetértését, és ismét egyesítette erejét. Hiába, már az I. világháború alatt is együtt voltak a kisantantban. Most elérkezettnek látták az időt, hogy Magyarországot megszorongassák ebben a kérdésben, és az idő rövidsége is nekik dolgozik.
Múlt héten a szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda a maga részéről még a kompromisszumot is határozottan visszautasította. Kijelentette, hogy szerinte a magyar kormánynak el kell vetnie az egész ügyet. A vasárnapi sajtóértekezleten is hajthatatlan maradt: Szlovákia nem kér a törvényből. Ami a román miniszterelnököt illeti, olyan átfogó módosításokat követel, melyek valójában az egész elgondolást ellehetetlenítenék, s a törvény működésképtelenné válna Romániában is.
A mostani magyar kormány nemigen engedheti meg magának, hogy visszavonja a törvényt úgy, ahogy ellenfelei saját belpolitikai meggondolásaik miatt követelik. Valamiféle megoldást viszont találni kell, mégpedig hamar, mivel az EU szabta határidő lejár, és veszélyben a csatlakozás. Ez aztán kényelmetlen állapot, s a kormányon levő szocialisták nehezen tudnak győzelemmel kijönni belőle. Saját politikai lándzsájukra tűzték fel magukat.
Kevered a szezont a ...
Attól még nem mezőgazdasági Magyarország, hogy kulcskérdés a csatlakozás során a mezőgazdaság. Az EU-ban is fontos kérdés, az uniós szabályozások döntő többsége a mezőgazdasághoz kötődik, s ez a legnagyobb tétel az EU költséwetésében is.
Az EU-ban 6%, nálunk ennek a duplája, Lengyelországban pedig 20% kötődik a mezőgazdasághoz.
Ez kimondva nálunk kb. félmillió munkanélkülit fog jelenteni, a lengyeleknél 3 milliót. Ezt a problémát kezelni kell.
Élelmiszerárakról. Köztudott, hogy Ausztriában csökkentek az élelmiszerárak a csatlakozás után. Nálunk valószínű nem fognak vagy csak piacszerzési akciók miatt ideig-óráig, amíg a versenyképtelen hazai szereplők feladják.
Viszont a magasabb árak jobb minőséget is jelentenek. A bérek növekednek nálunk is, a vásárlók igényelni fogják a jobb termékeket. Az egészségügyi- és termékszabályok szigorúbbak lesznek, ami plusz költséggel jár. Pl. a nálunk közkedvelt 2,8%-os vizezett tej az EU-ban ismeretlen. Ott 3,5% a minimális zsírtartalom. Vagyis előállhat az a paradox helyzet, hogy míg az élelmiszerárak konvergálnak az EU-s szinthez, addig ebből a drágulásból a hazai termelők csak kisebb mértékben részesülnek, a haszon nagy részét elviszik a piacra betörő nyugati szereplők illetve felemészti a megnövekedett költség.
akkor ezt az uj tankonyvelovevest meeg nehany mas prominens embernek is ajanlhatod. mert itt a mezogazdasagtol zeng mar minden. es miota.
foldkerdes, mezogazdasagi tamogatas. pedig nem is vagyunk mezogazdasagi orszag. pedig a nepesseg 5%-a foglalkozok mezogazdasaggal.
de ugy latszik korulottuk forog az egesz ismert vilag...
akkor ugy latszik all a harc. az 5% mezogazdasag fogja tonkretenni az ipari orszagot, vagy az ipari orszag rakenyszeriti a mezogazdasagot az iparszeru, gazdasagot termelesre es a demagogia beszuntetesere.
Masreszt pedig sajna nem kizarolagosan a kulturalis osszetartozas a lenyeg az EU-ban. Ha az lenne, mar 1990-ota tagok lennek.
Vajh miert nem? Csak nem lehet, hogy az EU nem kulturalis barati tarsasagkent, hanem gazdasagi kozossegkent (klub ahol vannak feltetelek) mukodik?
Ez esetben pedig igen is joguk van felteteleket szabni. Ugy ahogy mi is tennenk a helyukben...lasd csak a Orban-Nastase paktumot. Mar a megkotes pillanataban at akarta verni Orban(Mi) oket.
Akkor most mire fel jatszuk itt a nagy erkolcsoset?
Plane, ha ez az egesz vita penzen megy (onnantol az erkolcs szerepe mindig tizedrangu).
Meg csak nem is az elven, hogy milyen jogon kapunk mi mast mint a jelenlegi tagok, henm, hogy tobbet kapjunk mint amit befizetunk.
NO de akkor az elemiszer kinn csak a bolti alkalmazottak keresete miatt dragabb?
Egyebkent olcsobb lenne minden, ha nem lenne vam mindenen?
NO de akkor ebbol az kovetkezik, hogy az EU-ba belepve eppenseggel, hogy mindennek le fog menni az ara, hisz nem lesz majd vam (es a kersetek sem ugranak meg egybol EU-s bolti elados keresette)!
Eddig mintha mindenki az ellenkezojet hangoztatna...
Gyanus (vagy meg mindig hulye vagyok)
Akkor mondjuk ugy 9millio jol jar 1 millio meg nem.
Hat nem is olyan pokoli rossz arany...
A lengyeleknél elmaradt az erőszakos tsz-szesítés. Éppen a nagyüzemek hiánya, s mesterséges árrendszer volt az oka a szocialista Lengyelország állandó élelmiszerhiányának (p. hústermékek).
Szóval, szerinted az EU egy klub, amolyan klikkeskedés?
Szerintem sürgősen hívd fel a frissen alakult Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány call centerét, talán még tudnak rajtad segíteni.
Annyit segítek, hogy az európai kultúra, amibe beletartozik Bach vagy éppen Kertész Imre éppúgy része az Uniónak, mint a közös pénz vagy az egységes belső piac.
Mellesleg, míg Kelet-Európában virágzik a gazdaság, dinamikus a GDP, addig Nyugat-Európa egyre nagyobb gondban, pl. Németországban jövőre sem számítanak növekedésre, a munkanélküliség csúcson.
Azon is érdemes elgondolkodnod, hogy az eredetileg 3-4 országra tervezett bővítést miért terjesztették ki tíz (majdnem 12) belépőre. Talán, mert az EU-érdeke a minél gyorsabb bővítés?
Köztudott, hogy a világpiaci jegyzésárak gyakran alacsonyabbak, mint az itthoni árutőzsdei árak.
A hazai piacot több termék esetében is csak a hatalmas vámok (pl. burgonya 60%) védik meg a külföldi dömpingtől.
Mit nem lehet azon felfogni, hogy ha adott pl. egy francia paraszt, aki felszereléssel, tőkével jobban ellátott és háromszor annyi dotációt kap, mint a magyar paraszt, akkor az előbbi ki fogja szorítani az utóbbit a piaci versenyben?
A kinti - nem sokkal magasabb - árakat magyarázza a magasabb életszínvonal, munkabér, hiszen pl. a nyugati bolti eladónak ötször annyit kell fizetni, mint egy itteninek. Pl. a BigMac kb. 60%-kal kerül többe, mint Magyarországon, pedig az előállítási költségük kb. ugyanannyi.
Ok fizetik a tamogatast (azt amire kizarolag hajtanak az uj tagok. Radasul egyre nyiltabban) es van pofajuk felteteleket szabni?
Ok alkotjak a klubbot es van pofajuk feltetel rendszert allitani a belepok ele?
Ki hallott mar ilyet...Elkepeszto.
No de mi ilyet nem tennek sosem! Mi becsuletes, gerinces klubtagok lennek.
Hat speciel a roman NATO csatlakozast mar utaljuk, mar megvetoznank ha lehetne...
Hat a NATO kotelezettseg vallalasokat is ahol lehet probaltuk/juk kikerulni, mert ahhoz nem fullik a fogunk.
NO igen. Mondja az az Orban akinek kormanya vegezte a csatlakozasi targyalasok 80%-t.
Akkor miert nem pofazott errol? Mirt nem alkudott ki jobb tamogatast?!
Es ha ilyen nagy a szaja, akkor miert nem ker most az alaelnoki poziciobol tamogatokat a kedvezobb elbiralasunkhoz?!
En meg emlekszem arra amikor a nagy kepviseloik rohantak haza az EU parlamentbol epp a statusz torvennyel kapcsolatos vitarol, mert itthon kellett szavazni. Ennyit ert a nemzeti erdekek kulfoldi vedelme, meg a kisebbsegek.
Azthiszem epp az MFB kulonleges jogait (korlatlan hitel vallalas es ellenorizhetetlenseg) megszavazni volt oly fontos.
Ki marad ott a roman tamadasokat allni, megmagyarazni a dolgokat? Az a nemzetveszto SZDSZ...
Lehet hulye vagyok, de megmagyrazna valaki, hogy mi is az agyontamogatott EU mezogazdasagi termek, ami olcsobb mint a mienk peldaul?
En egyetelen egy elelmiszerrel nem talalkoztam az EU-ban ami olcsobb lenne mint itthon. Az az egyetlen ami sokkal dragabb mint itthon. Szinte minden mas mar EU szinten van itt (sot ott olcsobb) Akkor mitol megy tonkre a magyar paraszt?
Ja persze ha mindenki csak buzat termel...vagy a lengyeleknel krumplit...
Nem a termek olcsobb, hanem az EU paraszt eletszinvonala. Na most a legrosszabb ami igy lehet, hogy a magyar parasztnak nem lesz olyan eletszinvonala. Na Puff neki, az EU-n kivul meg 100%, hogy nincs neki olyan.
Wlodzimierz Cimoszewicz szerint érdemiek és üdvözlendőek, de Lengyelország számára nem kielégítőek az EU-tagjelölt országok elé terjesztett dán javaslatok.
A lengyel külügyminiszter ezt a Varsóban tárgyaló Jaap de Hoop Scheffer holland külügyminiszterrel tartott csütörtöki közös sajtóértekezletén mondta. (...)
Cimoszewicz utalt arra, hogy a javaslatok értelmében Lengyelország már a tagság első évében hozzávetőleg 1,5 milliárd euróval többet kapna az uniós költségvetésből, mint amennyit befizetne oda. Emellett a lengyel költségvetés helyzetének javítására Varsó a tagság első évében 440 millió euró kompenzációt is kapna, vagyis 2004-ben összesen csak 1,1 milliárd euró hozzájárulást kellene fizetnie. A lengyel külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a dán javaslat túllépett az EU által eddig tabunak tekintett 25 százalékos közvetlen agrártámogatási felső határon, lehetővé téve annak 40 százalékra emelését a vidékfejlesztésre szánt EU-alapok egy részének átcsoportosításával, illetve a lengyel költségvetésből történő részfinanszírozással.
Cimoszewicz mindemellett kijelentette, hogy a dán javaslat jelenlegi formájában "legkevesebb három területen" elfogadhatatlan Lengyelország számára. Ezek a következők: a lengyel mezőgazdaságnak ajánlott támogatás mértéke, a termelési plafonok és a pénzügyi javaslatok, melyek problémákat okozhatnak a lengyel költségvetés számára. (...)
EU-BŐVÍTÉS - AZ EU MEGSZAKÍTOTTA A TÁRGYALÁSOKAT A LENGYEL DELEGÁCIÓVAL
Madrid - Egy spanyol lap szerint az Európai Unió hónapokkal, sőt akár évekkel késleltetheti Lengyelország felvételét, ha Varsó nem fogadja el a végső ajánlatot. Két és fél héttel a tárgyalások lezárására megállapított határidő előtt az EU megszakította a párbeszédet a lengyel delegáció hangvétele és követelései miatt - írta csütörtöki számában az ABC brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva. A lap szerint a keddi tárgyalások "drámai fordulatot" vettek: az EU képviselői hirtelen megszakították a megbeszéléseket a lengyel delegáció hangvétele és követelései miatt, ahogy ezt szerdán több egybehangzó diplomáciai forrás megerősítette".
Pár hónapja majdnem minden szkértő azt mondta, hogy Lengyelország nélkül nincs bővítés, hiszen ő az igazi piac-lehetőség az EU-nak, és Németország is számít a szavazataikra. Most akkor mi is az igazság?
1. Lengyelország ugyan Magyarországnál jobb kilátások elé nézett az EU-beli mezőgazdasági támogatatások tekintetében, ezt azonban a lengyel delegáció továbbra sem tartotta elegendő biztosítéknak az ágazat csatlakozás utáni védelméhez. Az EU elzárkózik a tárgyalás folytatásától, ha azt bárminemű további kedvezmény megítélésének irányába kívánja terelni Varsó.
2. A Lengyelországból hallható szélsőjobboldali retorika miatt az EU jelenleg nem tekinti megfelelő partnernek az országot.
Mármost felvetődik bennem a kíváncsi kérdés, hogy vajh melyik verzió léphet elő a közeljövőben bizonyára megszaporodó hazai hírmagyarázatok zanzájaként. ;)
Na, akkor most képzeld oda a Pömpit vagy az egyenes derekú Kovácsot, amint Oroszlánszívű Richárd módjára harcolnak a nindzsakardjukkal a csóró kis magyar gazdák érdekeiért!
(Akik még csak nem is szavaztak rájuk!)
Valamint ugyanőket, amint erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy Nagy-Britanniát támogassuk!
Lesz itt szívás, uraim.
Mármint nekünk.
Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) új elnökségének ülése után elmondta: az utóbbi hónapokban lefolytatott, EU-tagságért folyó tárgyalásokon Magyarország nem tudott előnyös pozíciót elérni.
Brüsszel, 2002. november 28.
Rossz brüsszeli pozíciónk miatt a magyar mezőgazdasági termelőket komoly veszély fenyegeti. Nyilvánvalóvá vált, hogy ha a magyar gazdák 2003-ban nem kapnak jelentős támogatást a magyar költségvetésből, akkor nem tudják megállni a helyüket a 2004-től kezdődő teljes európai versenyben. "Ezért most összefogásra van szükség. El kell érnünk, hogy a mezőgazdaságra szánt hazai költségvetési összeg jelentősen emelkedjen" - szögezte le.
Az EPP elnökségi ülésén a volt miniszterelnök kijelentette: Magyarország kötelezettségeinek és támogatásainak arányban kell állniuk. "Miközben a teljes támogatásnak csak a 40 százalékát kapjuk meg, addig 2004-ben 10 milliárd forinttal támogatjuk Nagy-Britanniát, a rákövetkező évben pedig 18 milliárddal. A minimum, amit el kell érni, hogy ne fizessünk többet mint amekkora támogatást kapunk" - húzta alá.
Orbán Viktor üdvözölte a parlamenti pártok megállapodását az alkotmánymódosítás kérdésében. Bízik abban, hogy a nagybizottság hétfői ülésén a négy párt olyan népszavazási időpontban állapodik meg, amely lehetővé teszi, hogy a magyar polgárok a megkötendő csatlakozási szerződés végleges szövegének ismeretében mondhatják el véleményüket a csatlakozásról. Orbán Viktor ma délelőtt tovább utazott Berlinbe, ahol részt vesz és pénteken felszólal a Konrad Adenauer Alapítvány európai bővítési fórumán.