ha jól értettem, stranger barátunk arra utalt, hogy sok pénzbe kerül a közszolgálati a határon túlra való eljuttatása. ez a kiadási oldal. kérdése pedig az volt, hogy mit kap ezért magyarország. erre válaszoltam én azt, hogy pár százezer ember jó közérzetét, vagy ha egy (kormányzó)párt szemszögéből nézem(akinek hatalmában áll ilyen természet ügyben dönteni és pénzt biztosítani): szavazatokat
ha az ellenzékiek vetik fel hamarabb ezt a témát akkor nekik jár a piros pont.
Ezzel a kisérleti Kossuth-tal még egy baj van: a régebbi rádiók (pl. a Cleopatra) nem hangolnak el 107.8-ig, soxor már a Bartók is (105.3) nehezen fér be.
Igazad van, a Dunán tényleg kimegy a Kossuth, tehát a kijuttatással nincs gond. A pacemaker-dolog meg marhaság, lásd még Faraday elvtársat meg az Ő kalickáját... Aki ilyet mond, attól vissza kell venni az érettségit (már ha egyáltalán volt neki).
Félre:
Qq: cupp!
Vissza.
Egyébként, ha ösmereteim nem csalnak meg, a Duna hangcsatornáján mintha lehetne hallgatni a Kossuthot is, a már szinte alig létező, külföldre szóló, idegennyelvű és magyar (Szülőföldünk) adások mellett.
A diósdi adókat leállították, mert „zavarhatják az autóval arrafelé utazók esetleges pacemakerjait”... Legalább is ezt mondták... ind-oknak...
A kiszolgáló személyzetnek szinte mindegy, hogy egy vagy két adóblokk megy.
Bevétel: Elvi kérdés, hogy akarjuk-e, hogy a székelyember magyar rádiót hallgasson. Ha igen, akkor nem a bevétel az elsődleges.
250 milla: egy augusztus 20-i tüzijáték árából ezek szerint két évig mehet a műsorszórás Erdélybe, Vajdaságba meg a Felvidékre.
A 250 millát valószínűleg lakossági tartifával számoltad. Egy rádióállomás, amely teljesítményingadozár és nagy csúcsok nélkül, közel ideális teljesítménytényezővel fogyaszt, az úgynevezett "teljesítménydíjas" tarifa szerint ennél lényegesen olcsóbban kaphat energiát pláne akkor, ha - mint Solt is - saját alállomáson vételez.
Az esti terjedés egészen más. Akkor persze a Kossuthot zavaró arab adók is jobban terjednek, ezért is volt szükség a délutáni teljesítménynövelésre.
Sajnos, ma ott tartunk, hogy az előző kormány által megkezdett folyamat - mármint a külföldre sugárzott magyar adások felszámolása vagy legalábbis radikális csökkentése még "lendületből" megy tovább, a Rádió Inegennyelvű Szerkesztőségében is számos munkatárs a felmondási idejét tölti és a diósdi adó a hozzá kapcsolódó log-per antennával együtt (mely alkalmas lenne a Föld szinte bármely részére műsort juttatni) (ki)használatlanul áll.
Az engedélyek (Romániában), frekvenciadíj - nos, ezek azok, amikre azt mondtam, hoghy el kell intézni a jogi kérdéseket. A jelet ki lehet juttatni úgy, hogy a KH Kossuthot veszem egy egyenes rendszerű jóminőségű vevővel és utána egy nem szabványos emfasist csinálok, ami 3.5-4 kHz-nél kezdődik. Természetesen a hangminőség nem lesz azonos a megszokott URH hangminőséggel, de élvezhető lesz és olcsó. Ki lehet viszont juttatni a jelet komprimálva interneten is, azonban ennek a védettsége - figyelembe véve a romániai szimpátiát - nem biztos, hogy elégséges.
frekvencia engedély nem kel???A jelet kijutatni nem kell? Ki szerzi be az engedélyeket, fizeti az adóhálózat sugárzási dijait stb. Orbánék erről elfeledkeztek..
A solti adó 2 darab párhuzamosan járatott 1000 kW-os rendszer. Annak idején a reggeli adások teljes teljesítménnyel mentek, aztán reggel 8-tól az egyik rendszer leállt, majd délután - talán 4-kor? - kapcsolták vissza. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az egyik rendszer megdöglött és azért megy csak a maradék. Valami Antenna Hungariást kellene keresni, aki utána tudna nézni. Az 1000 kW (1 MW) kimenő teljesítményhez legrosszabb esetben (hatásfok, segédüzemi berendezések, stb) legfeljebb 3 MW bemenő tartozhat. Ez ma Magyarországon nem lehet anyagi kérdés, ez 1 db MÁV villamosmozdony teljesítményigénye. Romániában más a helyzet. URH-n viszonlag kis teljesítményű adókkal be lehetne szórni egész erdélyt úgy, hogy egy-egy adó annyit fogyasztana, mint két villanykörte. Egy gyári kivitelű félprofesszionális 100 W-os URH adó telepítése a szükséges tartozékokkal együtt jelenleg 1500 $ körül van. Ha Erdély "beterítéséhez" kell 10 darab, akkor az még az átjátszó-módhoz szükséges vevőkkel és antennákkal együtt is még mindig egy elérhető összeg.
biztos lenne műszaki megoldás is, ha lenne politikai akarat. kíváncsi vagyok, hogy a solti adó teljesítménycsökkentésével mennyi a megtakarítás (évente)
az erdélyi URH sugárzás szerintem sokkal problematikusabb (domborzat/URH terjedési tulajdonságok) lenne mint egy KH teljesítménynövelés. további probléma a használt frekvenciák engedélyeztetése.
1./ Ha megnézed Galván Tivadar táblázatát, akkor látszik, hogy a keleti országrészben nincs valamirevaló átjátszó.
2./ A Kárpátok. Vagy le kell bontani őket, vagy növelni kell a sugárzási teljesítményt. Solt elvileg nagyjából irányfüggetlenül sugároz, építésekor pont az volt az egyik szempont, hogy képes legyen besugározni a határon túli magyar-lakta területeket. Az adóantenna iránykarakterisztikája kis mértékben módosítható, az illetékeseknek meg kellene nézni.
3./ Solt teljesítménye kisebbnek tűnik, mint néhány éve. Akkor még Szlovéniában Ljubljana határáig hallható volt a Kossuth, ma a határ után néhány tíz kilométerrel már nem jön. (Azonos frekvenciájú átjátszó nem létezik, tehát, ha Nürnbergig jó a vétel, akkor a solti adót hallod.)
Erdély műsorellátását tényleg meg kellene oldani. Itt azt hiszem, a jogi oldal a bonyolultabb. Egy félprofeszzionális eszközökből kialakított átjátszólánc, aminek az első vevője a solti Kossuth jelét veszi professzionális antennával, de valahol a határon túl, kialakítható 4-5000 $-ból. Ez maximum 1.5 millió forint. Ebből létre lehet hozni valamelyik magas hegy tetején egy felügyelet nélkül üzemelő 100 W-os URH adót (Ilyen pl a 92.9 Budapesten, ami egy kb. 30 km sugarú kört szór be a Citadelláról)
További gond, hogy nincs tisztességes rádió a piacon. Amit a VEF tudott, azt a mostani szupercsodák nem tudják. Van egy erdélyi ismerősöm, rádiós, az egyik műsorát szerettem volna meghallgatni a brassói magyar nyelvű adásban (KH, 1173 kHz), de a modern készülékekkel nem ment. Végül egy közel ötven éves, ámde tisztességesen megkonstruált rádión tudtam egészen jó minőségben hallgatni (Ha érdekel a kászülék, akkor a Rövidhullámú rádiózás topicban megnézheted.
Mindenképp URH-ban érdemes tehát gondolkodni. Ha valaki legtalálja a jogi megoldást, a műszaki rész kitalálásában, kivitelezésében szivesen részt veszek,
A Kossuth adó, Erdélyben, az 540 kHz-en (volt)fogható. Régebben Csíkszeredáig élvezhetően lehetett hallgatni. Amióta az átjáttszóadót leállították már Kolozsváron is alig hallható. A rádiót (A MAGYAR KÖZSZOLGÁLATI RÁDIÓT !!!!!) nem helyettesíti semmi, sem a Duna televízió sem a helyi magyar nyelvű adók sem a zenés kereskedelmi adók. Azt hallgathatod reggelizés, főzés, kertészkedés közben és tájékozódsz a magyarvonatkozású hírekről magyar szemszögből. Legalább egy ősi VEF rádiója azért mindenkinek van
A Duna televíziót vagy kábelen, vagy saját műholdvevődön nézheted. A határon túli magyarság anyagi helyzetét ismerve, még 40%-hoz sem jut el.
Fontos lene a státustörvénnyel kapcsolatos megbeszéléseken arról is tárgyalni, milyen feltételekkel lennének hajlandók frekvenciaengedélyt adni KÖZÉPHULLÁMON, hogy a Hargita tetején is a zsebrádiódon is fogható legyen a Kossuth.
javitson ki valaki, ha rosszul tudom, de valamilyen modon Nyuga Europaban is vannak atjatszo allomasok (talan Mühöld ???) az biztos, hogy a Kossuth nürnbergig kitünöen (na jo, hallhatoan) foghato, terepviszonyok függvenyeben... ergo valahogy Erdely iranyaba is meg lehetne akkor oldani a sugarzast, nem ??
A státustörvénnyel az a baj, hogy az érintettek többet veszítenek általa mint nyernek. Sajnos a határon túli magyarság mindezek ellenére ragaszkodik hozá.
