Micuember: "Most a kutatókra gondolsz, ugye ? [...]
No, arról fogalmam sincs, hogy náluk mi a helyzet... csak annyit tudok, hogy Bécstől San Franciscoig sokkal hatékonyabb eszközökkel végezhetik a kutatásaikat, és ez egy vérbeli tudósnak igenis számít."
Gondolok... :) Nana, hogy szamit. De az se' kevesbe, hogy kikkel kutatsz egyutt. Tudsz-e toluk tanulni, tudsz-e veluk egyutt gondolkodni, ilyenek. Mazlimra az a cuccos, ami nekem kell, annal jobbat mashol se nagyon talalok, persze volnanak otleteim... :)
Azert errol beszelek, mert ezt ismerem. Es sajna nem bizom abban, hogy a "penzosztas" mechanizmusai masok lennenek mas teruleteken, es ez visszahat (nagyon szvsz) a "kulturalis" oldalra is... Realsovensegem teteti oda az idezojelet... :)
1x1: "A megcsontosodott hierarchiába nehezen hozol újat. Itthon az egyetemi tanszékek hitbizományok és kihalásos rendben öröklődnek, szinte teljesítménytől függetlenül."
Szinte? Na jo, ez tenyleg tul cinikus.
"Az oktatók sehol nincsenek kitéve semmilyen versenynek, szelekciónak és piaci hatásnak. Semmiféle minőségbiztosítás, publikálási/kutatási kényszer, [...]"
Rosszabb. A verseny felteteleit a "top-versenyzok" szabjak meg! Minosegbiztositas - van, csak a szemetet fixalja. Kutatasi kenyszer tenyleg nincs, publikalasi van! Avagy hogy' lehet ugy kutatni, hogy palyazat biralatakor elony, ha usque 3-hetente jelenik meg egy cikked atlagban? Milyen "kutatas" lehet mogotte? (Azert csak elony, mert ha kozbe' megiscsak csokos vagy, vagy kozel a tuzhoz, akkor lazan eltekintenek ettol a felteteltol.)
Igen, ez lehet a probléma gyökere nálunk. A megcsontosodott hierarchiába nehezen hozol újat. Itthon az egyetemi tanszékek hitbizományok és kihalásos rendben öröklődnek, szinte teljesítménytől függetlenül. Az oktatók sehol nincsenek kitéve semmilyen versenynek, szelekciónak és piaci hatásnak. Semmiféle minőségbiztosítás, publikálási/kutatási kényszer, egy tekintélyes részük már nem is oktat. A kevés idealista meg nem tudja áttörni ezeket a tradíciókat.
Másrészt nem tudom feltűnt-e, hogy ezzel a kinövés dologgal Regős szerényen egy Nobel-díjas szintjére emelte magát :-))) Igaz, pár kötetnyit már biztosan firkálgatott:-)))
Ez a Regős egy tipikus Csurka, akinek minden dolgoról egy jut az eszébe és még a napi dátumból is ki tud hozni két perc alatt egy jókis magyar/zsidó pocskondiázást. Nem kéne vele foglalkozni...
Van egy rokonom, nemzetközileg elismert rákkutató. Kb. 10 évvel ezelőtt közölték vele, hogy a kezdeti, bíztató eredmények ellenére a kutatására szánt források elapadtak, bizonytalan időre abba kell hagynia a munkáját. Ezzel párhuzamosan kapott egy felkérést az Egyesült Államokból. A szerződésben a kutatáshoz szükséges feltételeket, $8000 havi kezdőfizetést, és az esetlegesen szabadalmaztatandó gyógyszer bevételéből fix részesedést garantáltak neki.
Tudósok nyilván mennek, mindig is mentek, nekik kell a pénz, máshogy nem megy. Addig örüljünk, amig van aki elmegy, mert ha már az sincs...
Kertész viszont szerintem kicsit másról beszélt. Ő inkább a kultúrális életről, a művészetről mondott lesújtó véleményt. Amihez persze szintén kell pénz, de mégis egy másik történet.
Hogy tényleg sivár lenne a budapesti élet ezen a téren azt viszont nem tudom megmondani, mert nem vagyok benne a vérkeringésbe... :-) Mindenesetre a régi zenéket, filmeket, könyveket jobban szeretem az ujdonságoknál. De ezt nem csak magyar vonatkozásban mondom.
Na mindegy, szóval nem nagyon értem mi a konkrét gondja Kertésznek, Regős problémája meg nem is érdekel... Kivéve Regős Bendegúzét... :-)
No, arról fogalmam sincs, hogy náluk mi a helyzet... csak annyit tudok, hogy Bécstől San Franciscoig sokkal hatékonyabb eszközökkel végezhetik a kutatásaikat, és ez egy vérbeli tudósnak igenis számít.
De amúgy nem ismerem a tudományos szférát, én közgazdász-informatikus vagyok, az üzleti életben próbálok elhelyezkedni, és ott pedig tárt karokkal várnak mindenkit, aki 3-5 évet külföldön dolgozott. Még az is nagy rang, ha valaki bébiszitterkedett Ausztráliában 1-2 évig.
"Inkább nekünk, fiataloknak kéne maradni és építeni-javítani. Csakhogy abban ugye semmi rossz nincs, ha pár évre mi is elmegyünk, egisztenciát megalapozni meg tudást szerezni - és aztán vissza. Csak visszajövünk-e aztán, küzdeni az órási tehetetlenségi erejű balkánias struktúrákkal, vagy a könnyebbik utat fogjuk választani és maradunk ott ? Hát ezt most még nem tudom megmondani..."
Hova jossz vissza? Kellett a helyed a kovetkezonek. Vagy csak mexunt. Egy-ket-ha' ev meg csak-csak elmegy valahol masutt, de itthon meg mindig csak kisfiu vagy... Ahhoz, hogy "sikeresen" visszajohess, es ne csak egy ujabb 3-honapos ideiglenes akarmire legy jo (amire visszajonni kicsit gaz), ahhoz 10-15 ev (vagy nagy mazli) es sok kutatasi penz kell... 1) Vissza lehet-e meg jonni ennyi ido utan? 2) Bevallalod-e ezt az idot, eleve?
Csak cefetul osszetett egy dolog ez. 10-15-20 eve meg sokfele pezsges volt (valami ellen, nana, URH, EK, Kontroll, Bizottsag, Body...), de ellangyult. Ahogy a Sziget is, szep lassan... (Vagy en orexem? :P) Lehet, hogy ok is? Mer' azer' mintha mesmeg kezdett volna nehany hely kialakulni - de azokra rault a "trendiseg"... Valahogy nem talalok igazan hiteles helyet mostanaban. Ez nem tul Polforumos, eddig.
Annak, hogy sokan elmennek (sokat, egy fel -bar nem nagy- tanszeket lattam testkozelbol elmenni) nemcsak a penz az oka. Az is. Sokkal komolyabb viszont az a szellemi alloviz, labaztato, amiben dolgozni kellene (az adott anyagi korulmenyek kozott). Ahol a mennyiseg, nem a minoseg szamit. Es ahol a "donteshozok" jol elbizottsagozgatnak, de mar kozuk sok nincs a valos igenyekhez. Csak a sajatjaikhoz. Aztan csodalkoznak, hogy nincs aki helyettuk oktassa a hallgatokat. Ezek utan ki marad? Nehany szuicid, mint en, aki mar probalta masutt, es annyira nem jott be neki, nehany vizesnyolcas, aki probalta, de nem jott be nekik, es azok akik viszont epp igy szeretik... Na, ez utobbiakbol lesz a dontestologatok kovetkezo generacioja... :(
Es ez onnantol politika, hogy ennek a helyzetnek a kialakulasaban nagyon saros az eddigi osszes kormanyunk. A papir regota keveredik a tudassal.
Es meglepo az, hogy akinek papirja van, az nem partner annak, akinek tudasa?
Ha szétnéz az ember Bécstől San Franciscoig, és látja, hogy mennyivel könnyebben, szebben, és főleg becsületesebben lehet jól élni, bizony erős a késztetés. És a mérleg másik serpenyőjében csak a jobbító szándékú idealizmus áll. Ami lehet erősebb mindaddig, amíg az előző serpenyő csak a személyes jólétet tartalmazza, de amikor már az a kérdés, hogy megkaphatja-e az ember azokat a drága eszközöket, amelyekkel a munkáját normálisan tudja végezni (orvosok, kutatók...) vagy pedig családja, gyerekei jólétéről is szó van, akkor azért a "menni" szokott az erősebb lenni. És ez teljesen érthető.
A gond csak ott van ezzel, hogyha a képesebb emberek elhúznak, akkor ki marad itt, hogy valamit jobbítson itt is ? Ördögi kör: a képesebb emberek elmennek, azért, mert itt az állapotok tényleg egy kicsit balkániasak, de ha ők elmennek, akkor nem marad senki, aki a dolgokat itt jobbá tegye.
Persze az életkor számít. Tökéletesen megértem azt, hogy 40-50 éves kutatók és ilyesmik már nem akarnak küzdeni, nyugodtan és színvonalasan akarnak dolgozni - ott, ahol lehet.
Inkább nekünk, fiataloknak kéne maradni és építeni-javítani. Csakhogy abban ugye semmi rossz nincs, ha pár évre mi is elmegyünk, egisztenciát megalapozni meg tudást szerezni - és aztán vissza. Csak visszajövünk-e aztán, küzdeni az órási tehetetlenségi erejű balkánias struktúrákkal, vagy a könnyebbik utat fogjuk választani és maradunk ott ? Hát ezt most még nem tudom megmondani...
Én nem vagyok járatos tudományos körökben, de ez a folyamat korábban sem volt más, az agyelszívás működött. Mint ahogy szinte minden Nobel-díjasunk külföldön alkotott korábban, az elsővonalas kutatók jelentős része külföldre ment, ma sem meglepő ez a dolog. Olyan kutatási feltételeket egy ilyen kis ország nem tud nyújtani, mint amit nyugaton kaphatnak.
Hülyeség ez a kinőttek minket mert bizonyos szempontból mi neveljük ki őket és kárhoztatjuk őket az emigrálásra. Az itthoni rendszer arányaiban több jó képességű, nyugaton jó lehetőségekkel rendelkező tudóst nevel ki, akik olyan dolgokra képesek amelyekhez már az itthoni lehetőségek nem elegendők. Nekik is jobb, a világnak is jobb hogy a tehetségüket nagyobb mértékben használják ki. Szerintem a hasonló kaliberű emberek minden kis országból a nagyobb lehetőségek felé mozdulnak. Csak van aki nem felejti el, honnan jött (pl. Teller, Neumann stb. akik Regősnél biztosan kisebb emberek voltak), egy hangos kisebbség pedig inkább köpköd visszafelé (miközben a lóvé itthonról is érdekli).
Viszont a másik fő motiváció - és a kivándorlók tekintélyes része ezért megy ki - mindenképpen a pénz. Egy Regős szerintem ne beszéljen senkinek az ország kinövéséről, mert ő kizárólag pénzt keresni ment ki, nem azért mert itthon nem tudott volna. Másrészt kezdem nagyon unni azt a hülyeséget, hogy akinek sok pénze van az okosabb is és mondhat magas lóról ilyeneket. Ez nem így van, az itthon maradottak között Regős egy tizenkettő egytucat ember lenne, csak a másik tizenegynek nem a pénz a legfontosabb.
Harmadrészt megnézném mit nyilatkozna Kertész Budapest vagy akár Timbuktu alsó szellemi vibrálásáról, ha onnan kapna nagyobb ösztöndíjat. Nekem kicsit anakronisztikus a Reicstag mellett sétálva antiszemitázni meg holocaustozni és a magyarok még fennálló felelősségét firtatni. SZVSZ ő sem a vibrálás miatt ment el, hanem a lóvéért :-)))
"Meglátása szerint a kitüntetés bizonyítja "élet és halál nagy urainak, hogy soha el nem évülő bűnt követtek el"
kik ezek?
A volt nácik? Az a néhány haldolkó vénember? Esetleg másokra gondol?
"s bizonyítja leszármazottaiknak, hogy nem elég azt mondani: bocsánat, tévedtünk."
Azt hiszem ez a gondolat okozza a galibát.
Nem is értem igazából. Jürgen a 16 éves szívós középiskolás, hip-hop dj, akinek a nagyapja mondjuk SS tiszt volt (példa egy leszármazottra) mégis, miben tévedett?
Emlékezzen? Ok
Ne tagadja felmenői bűneit? OK
Vezekeljen felmenői bűneiért? Nem hiszem.
Vagy ez az un. hetediziglen való bosszú mítosza?
"Kertész Imre a Mazsihisz ünnepségén úgy fogalmazott: nincs olyan európai ország, ahol négy százaléknyi őrült ne lenne."
Hm...micsoda megtisztelés...nem Mo-t nevezi a világ legantiszemitább országának...mondjuk ez már fejlődés.
Azért szerintem egy páran tiltakoznának ez ellen...nyílván a mijépesekre gondol...
Amorf véleménye szerint a város jellegtelenné válása paradox módon talán a rendszerváltozásnak köszönhető. Legalábbis művészeti szemmel, hiszen a legnagyobb művek mindig valami ellen születnek.
A kozmopolita jellegtelenség sajnos ez ellen hat, a művész ugyanolyan problémákkal szembesül, mintha NY-ban, Stockholmban, vagy Bukarestben járna. Ez nem hat inspirálóan, és főleg nem hat egyedien.
Nem tartanám szerencsésnek, ha Kertész összes nyilatkozatát idemásolnátok. Ez a topik nem rólla szól, hanem az induló levélben felvetett témákról. Budapestről, Magyarországról, a közülünk elmentekről és rólunk, ittmaradottakról.
Regős Péter - jogász, ujságíró. 1981-ben hagyta el Magyarországot, jelenleg egy 500 fős közlekedési vállalat társtulajdonosa New Yorkban, és egy észak amrikai magyar zsidó szervezet szóvivője. Magyar és kanadai lapok New York-i tudósítója volt sokáig.
Az elmúlt évben neve egy nyilvánosságra került magánlevele miatt híresült el, amit abban a vitában írt, ami a neves amerikai diplomata, R. Holbrooke magyar származású felesége, Marton Katinak Wahington Postban megjelent cikke nyomán tört ki. Marton Kati családja egykori otthonáról, Miskolcról írt egy keserű cikket, amit egy látogatása során "emlékezet nélküli város"-nak érzékelt.
Kornai János - közgazdász, akadémikus, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnöke. A Harvard Egyetem professzora. Főbb művei: A Hiány , A szocialista rendszer. Feltehetőleg a legismertebb magyar közgazdász. A hazai közgazdasági viták szinvonaláról és provincialitásáról lesújtó véleménye van.
Berend T. Iván - A legnevesebb magyar gazdaságtörténész. 1990 óta Kaliforniában egyetemi tanár. Korábban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora is volt. (Akkor még MKKE.)
Konrád és Szelényi - Előbbi író, publicista, szociólogus, utóbbi szociólógus. 1973-ban egy közös könyvülk miatt Szelényi Ausztráliába ment, most talán újra Mo-n él, de nem vagyok biztos. Konrád igen ismert nyugaton is, jelenleg a német Pen Klub elnöke, ha jól tudom.
Budapest, 2002. október 19. (MTI) - Nem tekintem a magyar nemzet képviselőjének a szélsőséges jobboldalt - jelentette ki Kertész Imre író, az első magyar irodalmi Nobel-díjas azon a fogadáson, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) adott tiszteletére szombaton Budapesten.
Kertész Imre a Mazsihisz ünnepségén úgy fogalmazott: nincs olyan európai ország, ahol négy százaléknyi őrült ne lenne.
Az író utalt arra, hogy Magyarországon politikailag két front áll egymással szemben, s véleménye szerint ez a hasadás természetellenes.
A köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel történt találkozója kapcsán jelezte: mindkét politikus szólt arról, hogy Magyarországon is szembe kell nézni a holokauszt tényével. Mint mondta, ha Nobel-díja csak egy kis lökést ad a társadalmi vitához, már betöltötte írói misszióját. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója beszédében kiemelte, hogy az irodalmi kitüntetés felemeli a magyarországi zsidókat.
Szavai szerint a Nobel-díj azt jelzi: mindig kell, hogy legyenek szilárd, ércnél maradandóbb emlékeztetők, amelyek hírül adják, hogy az Auschwitzok megengedhetetlenek.
- A csendőrmítosz ápolói, a nyilasok utódai, az Árpád-sávos lobogóval felvonulók - akárhogy akarják is - nem számíthatnak a történelem megbecsülésére - mondta.
Az ügyvezető igazgató bejelentette, hogy Kertész Imre lesz az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem első díszdoktora.Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke úgy vélekedet: a Nobel-díj kimondatlan és megkésett bocsánatkérés a világ jobbik felétől. Meglátása szerint a kitüntetés bizonyítja "élet és halál nagy urainak, hogy soha el nem évülő bűnt követtek el", s bizonyítja leszármazottaiknak, hogy nem elég azt mondani: bocsánat, tévedtünk.
Tordai Péter hozzátette, hogy a rosszak "tovább lehelik gyilkos mérgüket", ezért szükség lenne egy nulladik parancsolat beiktatására, amely így szólna: légy ember!
- De amíg ez a nulladik parancsolat nem jut el a legmélyebb zsigerekig, addig követeljük, és tesszük ezt egyre türelmetlenebbül: büntessék Magyarországon is a holokauszt tagadását, fenyítsék meg a gyűlöletkeltőket és adjanak megfelelő esélyt a felekezetünknek a talpraálláshoz, a felvirágzáshoz - hangoztatta.
Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke felszólalásában kiemelte: a Nobel-díj és Kertész Imre életműve felhívta a figyelmet világszerte arra, hogy van Európa közepén egy nagyon viharos és nagyon ellentmondásos történelmű kis ország, ahol terjed annak felismerése és elfogadása, az embertelen hatalom felett az emberek, ha összefognak, úrrá tudnak lenni.
Az ünnepségen Kertész Imre felesége felolvasta azt a levelet, amelyben Izrael állam elnöke fejezi ki gratulációját népe és saját maga nevében.
Írása szerint, Kertész Imre életműve felkeltette a világ figyelmét az emberiség talán legsötétebb korszaka, a zsidó holokauszt iránt.
A rendezvényen a Mazsihisz vezetői egy Herendi-serleget és egy mezüzét nyújtottak át ajándékként a Nobel-díjas írónak.
Az eseményen a meghívottak közül jelen volt Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára, Judith Varnai Shorer Izrael állam budapesti nagykövete, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is.
A kitüntetett németországi ösztöndíját megszakítva szerdán érkezett haza Magyarországra, s vasárnap vissza is tér oda"
>s bizonyítja leszármazottaiknak, hogy nem elég azt mondani: bocsánat, tévedtünk.>>
Ő valójában nem szereti Magyarországot, nem érzi itt jól magát, de ezt ITT nálunk soha nem mondta ki, hanem külföldi lapokban "üzenget". Ez gerinctelenség. Sajnos L kell hogy keseritselek, ez magyar identitas "archetipikus" attributuma. Magyarorszag szar, a magyar termekek szarok, mi is szarok vagyunk, ezert kell gozerovel dorgolozni az EU fele. Az Orban kormany pont ebbe bukott bele, meg akarta valtoztatni a "magyraok" onnon identitasat es magukrol vallott kozgondolkdasat. Ez a mely es valos oka a zsigeri Orban-gyuloletnek. Nem pedig a fake "ugyek".
F.Y.I van az amerikai slangben egy olyan szo, hogy 'magyar' (milyen erdekes). Nost ezzel a szoval az egymast allandoan cseszegeto, szethuzo, allandoan problemazo, unalmas, panikolos egyedeket szokjak illetni.
Ide vezetett a kommunizmus, illetve az azóta tartó pangás.
Amúgy az egész országunk úgy ahogy van egyre gázosabb sajnos. És sok sok év lassú, szinte észrevehetetlen pangás után lassan elérünk a hanyatlási görbe meredekebb részéhez:(
talán az EU csatlakozás kiránt minket, de nem biztos:(
A Benedek Elek múzeumba mesélte az egyik unoka, aki a tárlatot vezette, hogy Benedek Elek éppen akkor ment vissza Erdélybe, amikor mindenki menekült onnan. Hogy legyen értelmiség a sok baj közepette.
"Olyan már mint egy menekülttábor,
Mindenki itt van, aki nem elég bátor.
Európa kiadó, Európa kiadó,
Európa kiadó, Európa kiadó..."
Vagy Cseh Tamás (1979):
"Hányan kipusztultak,
s nem a legrosszabbak,
de cseréppel borított tetõink felett
mégis felkelt a nap.
Hányan is elmentek,
s nem épp a jöttmentek,
de cseréppel borított tetõink felett
a felhõk jönnek mennek.
De mi most itt vagyunk,
éneket hallgatunk,
mi arról szól, dalol,
hogy hányan kipusztultak,
hányan elrohadtak,
hányan a fenébe elrohantak,
s nem épp a rohadtak. "
Nemcsak az elmúlt néhány évről kellene beszélnünk, bár arról is. Regős 1981-ben ment el, Szelényiék a 70-es években, Kornai sem sokkal később, bár féllábbal itthon volt sokáig. Berend T. Iván 1990-ben ment el.
Bp. szerintem is olyan, amilyen, de: az biztos, hogy nem tudok olyan távolra menni a Földön és olyan d
íjat kapni, hogy utána azt higgyem, hogy a szülőhelyemet úgy kell berendezni, annak olyan légkörben kell léteznie, hogy én bármikor hazatérve jól érezzem benne magam, és "az egzisztenciális tudásomat" bővítse.
Az igazán nagy emberek általában szerények, tartja a közhely. Íme a kivétel. Bár lehet, hogy nem is kivétel.
Értem érzéseidet. De ez a topik elképzelésem szerint nem Regősről és Kertészről, hanem rólunk szólna. Városunkról, hazánkról, és arról, hogy egy bizonyos kvalitás felett érdemes-e itt élni.
Mit ne mondjak, Budapest tényleg eléggé lepukkadt egy hely... De hát mit is várhatnánk egy olyan várostól, aminek Sztálin a diszpolgára és ahol annyi, de annyi a kommunista? :-)))
"Ez az a lepratelep, ahol senki sem beteg,
itt festve vannak a foltok, itt mindenki boldog...
El akarok tűnni, de nem innen,
hülyeség volna szerintem,
itt ha vesztettem is, jól jártam,
mégis el fogunk tűnni. Sorjában!
Vigyetek el innen, vigyetek el,
vigyetek el innen, vigyetek el,
Istenem, Istenem, milyen üres lesz nélkülem!"
"Számomra nem ellenségesek ezek a gondolatok, de a magyarok egy részének azok. S akiknek azok, azoknak pontosan az az igazi énjük, hogy képtelenek az igazság befogadására."
Aki úgy gondolja, hogy amit ő vagy elvbarátai kimondanak az.a.megkérdőjelezhetetlen.igazság. , az bizony megrekedt a személyiségfejlődés egy igen alacsony fokán.
Ezt az egyszerű köznyelv primitív gondolkodásnak nevezi.
"Nem veszik észre, nem képesek annak befogadására, hogy semmi más nem történt, csupán kinőttük őket, mint egy régi szűk szürke kabátot."
Aki ilyet leír, az pedig felsőbbrendűnek gondolja magát másoknál, hiszen úgy érzi jogosan néz le, ítél el és meg másokat.
A primitívség és a felsőbbrendűség tudat pedig minden olyan szélsőséges eszme táptalaja, mint a nácizmus, a kommunizmus vagy a cionizmus.
De olyan lett-e? Hogy kinek a hibája, azt majd eldöntjük később.
Meglenni persze bárki nélkül megleszünk. De azért érdemes észrevenni, hogy jelesebb kutatóink közül pl. hányan dolgoznak, tanítanak külföldön, és nemcsak rövid ideig. Nem úgy van ám, Mint Klebelsberg Kúnó idejében, hogy elmentek ösztöndíjra, majd hazajöttek. Ma nem jönnek haza. És nemcsak a fiatalok. Kornai János, Konrád György, Lovász László neve jut hirtelen eszembe. De számos más neves honfitársunknak is külföldön van ma már a fő munkahelye.
Aki itt ragadt, azt talán már nem is tartjuk annyira.
Hát Kertész meg Regős nélkül is meg lesz ez a nép talán.Hála ég még rengeteg Nobel-díjasunk van akik nem mondogatnak ilyeneket,főleg nem a díj odaitélése után....
Egyébként ha esetleg Budapest olyan is lett mint amilyenek Kertész írta arról csak a magyarok tehetnek.Az oroszok nem,a németek nem,a zsodók nem,csak a magyarok hibája...
