A kölcsönhatások bennünk vannak. El kell szakadnod a valóságtól, ahogy egy okos ember mondta nekem egyszer: Az embereknek az a baja, hogy négy lábon állnak a realitásban. Hullámok vannak, csak hullámok. Az hogy te úgy látod, hogy a föld húzza az almát az BENNED van. És hogy mindezt hogyan tudod? Hát sokféle magyarázat lehet, a legvalószínübb a tudatalatti kapcsolata ezzel a hullám-tömkeleggel. Ki tudja, lehet h. a tudatalatti nem csak a 100-200 Hz-et tufja felfogni :-).
Fourier transzformáció? Hát persze, az agy is ezek segítségével tárol minden adatot.
Egy nagy hullám-összeség van, és az, h. milyen világot látsz, az attól függ, h. ezekből a hullámokból mennyit és milyen mértékben fogsz fel.
Ja, és a "hullám" szó elég pontatlan, csak a mi isereteinken ez a legjobban hozzá hasonló dolog. Ugye alapból x * 10^n dimenziókról beszélünk, tehát számunkra, jelenlegi állapotunkban teljesen lehetetlen ezt a folyamatot teljes egészében átlátni és érteni... A hely, idő itt már nem válik el. (Mindegy, hogy pl. egy elektron itt van vagy ott, de ezt a gondolatsort nem folytatom mert frankón bele kéne mélyedni a qvantum fizikába...)
Hogyan magyarázza ez a kölcsönhatásokat? A gravitációt meg a többit? Bármit ki lehet nevezni hullámnak, meg is teszik, ha kell, de ez még nem magyarázat semmire.
Egy kis matek: mond neked valamit az, hogy Fourier-transzformáció? A dolog lényege az, hogy BÁRMILYEN egy v. több dimenziós valós vagy komplex jel felbontható vonal/sík/térhullámok összegére.
Így ez az állítás nem állít tulajdonképpen semmit.
Egyébként a lineáris időszemlélettől tudni kéne néha elszakadni. Bár még mindig nincs igazi egyesített elmélet, de jó közelítés lehet az (ha már ragaszkodnunk kell az idő fogalmához, mert ezt szoktuk meg), hogy van végtelen sok párhuzamos világ, amik közül a hasonlóak valamennyire kölcsönhatnak. Persze több sebből vérzik ez is (egyidejűséget feltételez, ami nincs, stb.), de legalább szemléletes. Az mindenesete már látszik, hogy hagyományos négydimenziós terekkel nem nagyon fogunk világot építeni.
Szóval, ha ismered hogy müxik a hologramm, nem túl nehéz továbbgondolni. A világ végtelen sok hullámból áll(szerintem), ezeknek az interferenciájáról beszélek, és így mintegy hologramm létezik a világ, de cask általunk, és az érzékszerveink által.
na sziasztok!
Nagyon jó a téma, igazán hasznos...Úgyhogy rögtön eszembe jut egy székely vicc róla.
Édesapám! Miért látjuk előbb a villámot, mint halljuk a dörgést? Azé' fiam, mert előbb van a szemünk, mint a fülünk...
Szóval valahogy így vagyok a kérdéssel...
Jajj, ne bosszants már :) Tudom, mi az az interferencia, nyilván. Meg a hologramot is ismerem, szóval nem kell nagyon kis lépésekben magyaráznod :)
Írd le nyugodtan egyszerre a dolgot.
> Szóval megkérlek, h. a továbbiakban ne vedd figyelembe koromat, az sosem vezet jóra.
OK, sorry. Csak olyan szempontból vettem figyelembe, hogy kb. mennyit tudhatsz a "hagyományos" fizikából. De végülis mind1, hány éves vagy, a többség élete végéig alig ért valamit a fizikából :)
> Gondolom nem nehéz fellelni a párhuzamot, és nagyon kezdetleges,
Arra gondolsz, hogy vannak valamiféle hullámok, amiknek csak egy frekvenciatartománya a mi "valóságunk"? Folytasd... mit tud az interferencia? Hogy lesznek kölcsönhatások?
Jó, ok, bocs, igazad van, tényleg nem kellett volna így reagálni, csak 1 kicsit ideges voltam...
Szóval megkérlek, h. a továbbiakban ne vedd figyelembe koromat, az sosem vezet jóra.
Tehát: Arra kérlek, képzeld el, hogy van egy lény, és vannak hullámok(mondjuk hanghullámok). Nos, ez a lény képes felfogni ezeket a hullámokat, de csak egy bizonyos spektrumban, mondjuk 100-200 Hz. Ezt a spektrumot tovább osztja a lény érzékszerve, mondjuk 5 részre. Azt ha 100-120 Hz, akkor színeket lát. Ha 120-140 Hz, hall bizonyos hangokat, és így tovább. A lény nemhogy csak a 100-200 Hz-es hullámokat tudja érzékelni, de mást fel se tud fogni. És még csodálkozik h. egy csomó dolgot nem ért ;-)
Gondolom nem nehéz fellelni a párhuzamot, és nagyon kezdetleges, mondhatni mint a várfalnak a Mazdamer, de mégis ad 1 képet arról, amit mondani próbálok.
Ha átlátod, szólj, és elmagyarázom az interferencia részét a dolgoknak.
Bocs, nem akartalak megsérteni :)
Te ezt írtad régebben:
> Azt az elméletet nem ismeritek, h. a világ hullámokból és inerferenciájukból áll? Na, ILYEN hullámokon terjedHET a TP...
Szóval ezzel kb. nem mondtál semmit, és ezt nem bántásképp mondom :) Csak hullámként szinte bármit felfoghatunk. Azt mondod, a világban minden hullám, nos ezesetben nyilván a TP is az, már ha elfogadjuk, hogy a fizikai világ része (mi más lenne?)
Bár ez a "hullámok és interferenciájuk" gyanús nekem, hiszen hullámok alatt olyasmit értünk, amik szuperponálódnak, vagyis nem lépnek kölcsönhatásba. Ez lényeges kérdés, erről légyszi fejtsd ki bővebben a véleményedet! Hogy működnek a kölcsönhatások?
Esetleg tudsz mondani valami pontosabbat is, hogy melyik elméletre gondolsz?
> Én nem metafizikáról beszélek. Hallottál arról a kísérletről, amikor alanyok két térdét egyszerre bizonyos mechanikai hullámzásnak tették ki(rázták), és fájdalmat éreztek két méterrel arrébb? Ezt hogyan magyarázod meg "fiziká"val? Vagy akár "metafiziká"-val? Megmondom: Sehogy. Az egyetlen magyarázat, hogy az agyunk és az érékszervünk hullámokat alakítanak át, és az agyunk hullámként tárol mindent. Metafizika? Mondd csak, magas ez neked?
Örülök, hogy ilyen biztosan tudsz mindent, esetleg publikálhatnád egy szaklapban az eredményeidet, mert mindenki másnak még csak feltételezései vannak :)
A kísérletről amúgy nem hallottam, írd le pontosabban. Ki érzett fájdalmat? Az, akinek rázták a térdét (két méterrel arrébb érezte???), vagy egy másik ember, tőle két méterre?
Milyen hullámokról van itt szó, mit és hogyan bizonyít a kísérlet, és amit bizonyít, az miért nem "fizika" szerinted?
És mi magas nekem? Szerintem nem írtad le a dolgot elég pontosan. Vagy szerinted kielégítő magyarázat a dolgok működésére annyi, amit leírtál, vagyis hogy hullámok vannak meg azok interferálnak?
Ha tudod pontosan, mit akarsz mondani, mondd, és akkor nem vádolhat senki "ködösítéssel". Ha jól látom, 16 éves körüli vagy, ha komolyabban foglalkoztál eddig fizikával (nem csak gimnáziumi fizikaanyag szintjén), már lehetnek érdekes elképzeléseid. Ha vannak, írd le őket kicsit részletesebben.
Kvantummechanikáról van valami alapszintű képed? Anélkül szerintem itt nem megyünk sokra. De ha szereted a hullámokat, tanulmányozd a témát, ott tiszta hullámfüggvény minden :)
vpe: Bocs, h. csak most válaszolok, de volt 1 kis gond a géppel, Windows újratelepít, jelszó elveszít... /navajonki vagyok/ Szóval egy kicsit elbeszéltünk egymás mellé. Igen, a világ energiából van, de ezt eddig is tudtuk, asszem pont Einstein állapította meg, hogy az anyag hihetetlen mértékben összesűrített energia. De én nem erről beszélek. Ha nincs világ, akkor szerinted mi van? Hát szerintem hullámok.
FeFe: Metafizika a nénikéd.(már bocs, de..)
Én nem metafizikáról beszélek. Hallottál arról a kísérletről, amikor alanyok két térdét egyszerre bizonyos mechanikai hullámzásnak tették ki(rázták), és fájdalmat éreztek két méterrel arrébb? Ezt hogyan magyarázod meg "fiziká"val? Vagy akár "metafiziká"-val? Megmondom: Sehogy. Az egyetlen magyarázat, hogy az agyunk és az érékszervünk hullámokat alakítanak át, és az agyunk hullámként tárol mindent. Metafizika? Mondd csak, magas ez neked?
Igen, elektromos impulzusokról, amiket az oszcilloszkóp képernyőjén látni lehet.
A jelenség analóg a Wang-féle "fénynél gyorsabb fény" kísérlettel, amit már néhány topikban kitárgyaltunk. Itt van egy mozi, ami mutatja a lényeget: http://www.neci.nec.com/homepages/lwan/gas.avi
Akkor viszont végképp nem értem, miről ír a cikk. Szabályosan, "lineáris" időben vizsgálható elektromos impulzusokról lenne szó? Azok meg hogy a fenébe csinálnak ilyet?
Igen, de nem hullámfüggvényről írnak, hanem elektromos impulzusról. Egyébként szerintem nem lehet azt mondani, hogy a kijövő impulzus ugyanaz volt, mint ami bement. Az egy másik impulzus, ami interferenciaként kikeveredett a hullámokból. Nem hinném, hogy egyetlen részecske hullámfüggvényével meg lehetne ezt a trükköt csinálni.
Akkor szerinted miről mesélhetnek a későbbi (2002. szeptemberi) URL alatt található rövid cikkben? Kis hullámokat írnak meg haranggörbét.
(egyelőre feltételeztem jóhiszeműen, hogy a cikk nem totál hazugság)
> Volt a Fizika c. könyv, aztán az attól jobbra lévőket nevezték Metafizikának.
Igen, ez nagyon aranyos story, hülyére röhögtem magam anno, mikor ezt megtudtam :) Persze metafizika alatt ma mindenféle áltudományos zöldséget értenek, Arisztotelész Metafizikája nyilván teljesen más tészta (filozófia).
Az árnyékkal kapcsolatban igazad van, de a hullámfüggvényre ez nem jó analógia szerintem. De egyébként nem ismerek olyan esetet, ahol a hullámfüggvény csúcsa a fénynél gyorsabban mozogna.
Még valami, most jutott eszembe, talán jó példa arra, amit az előbb mondtam.
Szóval ahogy a hullámfüggvény csak egy általunk kreált idea, nem "létező" dolog, de mégis beszélünk a hullám csúcsának a sebességéről, ugyanígy beszélhetünk pl. egy oszlop árnyékának a sebességéről is. Jó magas oszlop, a tetejéhez közel elmegy mellette nagyon gyorsan egy fényforrás. Az oszlop árnyékának a vége simán "mozoghat" fénysebességnél gyorsabban. Mégsem mondaná senki, hogy bármi szokatlan történt.
Esetleg egy tényleg hozzáértő is megerősíthetne, hogy jól értelmezem a dolgot :) Annyira azért nem vagyok otthon a témában. Silan, itt vagy valahol?
(nem a többiek előtt akarom "igazoltatni" magamat, úgyhogy akár ide, akár magánba (fefe@fazekas.hu) megköszönném a választ)
Nem éppen. Az "a Fizika utáni" kifejezés arra vonatkozott, hogy Arisztotelész könyveit milyen sorrendben rakták a polcra. Volt a Fizika c. könyv, aztán az attól jobbra lévőket nevezték Metafizikának.
> a frissebben mar kesznek gondoljak a fenysebesseg atlapesenek dilemmajat...
Csak hogy ne éljetek tévedésben: NEM lépte át semmi a fénysebességet a sebesség "értelmes" értelmezése szerint. Bár a cikk alig ír valamit, annyi kiderül, hogy kvantummechanikai jelenségről van szó. Ha egy hirtelen hókuszpókusszal "átváltunk" a hagyományos lineáris idejű világmodellbe (magyarul csalunk egy kicsit), különböző időpontokat és távolságokat szorozva-osztva nagy számokhoz jutunk :) Kvantummechanikában ez mindennapos. INFORMÁCIÓT KÖZÖLNI még soha senkinek nem sikerült fénynél gyorsabban. Az ugyanis már valóság. És a valóságban, úgy tűnik, nincs fénynél nagyobb sebesség. Két nem egészen összeegyeztethető modellből persze sok mindent ki lehet kombinálni.
Félre ne értsen senki, a kísérletet végző tudósok nem akarnak senkit átverni, benne van a cikkben is, hogy "Einstein relativitáselmélete mégsem került veszélybe".
