Teljes mértékben logikailag ugyanaz a szitu. Csak az IT volt rosszul fogalmazva. Le volt benne írva, hogy egyvágányú pályán kell közlekedni FSZU szerint. Két bekezdéssel később pedig az volt benne, hogy visszafelé a helytelen vágányon jövünk. Ez értelmezhető úgy, hogy ez csak a megszokott rendszerben hivatkozás arra a vágányra amin egyvágányú közlekedés van... Meg máshogy is. Viszont az előbb említett bekezdés teljesen egyértelmű, csak ez az utóbbi sántít.
Mondjuk általában csak akkor indulnak el, ha egyik irányból se jön villamos. Az nem zebra, hogy egyik irányból nem jön, akkor elmész a feléig, és megvizsgálod a másik irányt. Ha meg mindkét irányba elnéz az autós, akkor a helytelen vágányon közeledő villamost is meglátja. Igazából a gyalogosok vannak veszélyben helytelen vágányú közlekedés esetén.
Értem. Talán. Szóval a vágányzár idejére a 41-esen egyvágányú volt a pálya, az 56-oson pedig kétvégányú és szükségképpen az egyik irány helytelen. Így jönnének ki a megengedett sebességek.
"Az ellentmondás abban rejlik, hogy mind az 56-os, mind a 41-es vágányzárnál adódott olyan szakasz a kétvágányú pályán,"
Arra a hétvégére nem volt kétvágányú a pálya. Volt egymás mellett két vágány, az egyiken nem volt forgalom, a másikra pedig azt mondták az intézkedési tervben, hogy egyvágányú közlekedési rend van rajta. Ennyi. Tehát oda-vissza "sönt meg egy pici". Természetesen a budapesti körülmények között edződött járművezető valamennyi kereszteződésre (2 db van, meg egy felszámolt, de arra is) ráfékezett, és ha volt közeledő autós, akkor csak annak a teljes megállása, és szemmel látható villamos-észlelése után haladt át az átjárón.
Helytelen vágányú közlekedés volt kb 1 hónapja, mikor az Etele útnál komoly baleset történt, és engem a Kalotaszeg utcától visszaforgattak a kitérő felé. A két megállót helytelen vágányon tettem meg, utasítás szerint 15-tel.
1. Nem mindegy, hogy a keresztező forgalom mire számít. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezzel egy felelős tervezés során számolni kell. Írtam példát is. Ez tény. Nem írom le mégegyszer. Ezek szerint felfogásbeli különbségek adódnak közöttünk.
Hidd el, autóban ülve sok esetben nem egyértelmű (főleg, hogy nem számít rá a vezető), hogy a közeledő villamos helytelenben megy-e vagy sem. Amire az lenne, már késő.
Elivileg tényleg jó érvelés a keresztező forgalom számára elzőetesen adott tilos jelzés (és ebben részint igazad is van) de gyakorlatilag vajon mi váltja ki? A behatási pontok ugye nem. Ehhez az érkező járművel mindenképp meg kell állni, és csak az áthaladás veszélyelenségéről való meggyőződés után lehet továbbindulni. De ebben akkor meg is egyeztünk.
2. Ne haragudj megint arra a következtetésre jutok, hogy vagy fogalmazni, vagy értelmezni valamelyikünk nem tud. Én ellentmondást nem látok az egyvágányú pálya "oda-vissza 50"-ben. Egyvágányú pályán a visszafele nem helytelen irány, csak az odafelével ellentétes. Ha nagyon nevén akarjuk nevezni, akkor mondhatjuk, hogy "Gubacsi út felé", ill. "Mexikói út felé" (lévén hogy a villamos F2 a kezdő- és végpont fogalmakat nem ismeri). Az említett bekezdésben szó sincs korlátozásról, ugyanis oda és vissza is 50 a max. Vagy nem jól értem a felvetésed? Fejtsd ki bővebben.
Kiegészítés az (1) utolsó mondatához: hogy érthető legyen, sarkítva nagyjából annyira gondolok itt, hogy ha nem vált tilosra a jelző (bh pontok hiányában), mindegy melyik vágányról csattan a téma, ha emiatt nem állnak meg, vagy csak későn.
1. Ez részint igaz, bár az lényegében mindegy, hogy a keresztforgalom mire számít. Ráállni pl. ugyanis egyik vágányra sem szabad. Másrészt idő előtt honnan tudnák, merről érkezik szerelvény? Ha viszont már elég közel ért ahhoz, hogy lássák, már azt is látják melyik vágányon érkezik. Azt elhiszem, hogy ezek a "behatási pontok" adott esetben csak egyik irányba lettek telepítve, ez azonban a jelző aktiválásához kapcsolódik, míg a keresztező forgalom fentebbi "várakozásai" eleve feltételezik a jelző tilos állását. 2. Ezt én elhiszem. Én csak kérdeztem, illetve leírtam valamit. Az konkrét kialakult helyzet önmagában is ellentmondásos szóhasználatát használva tűnhetett ellentmondásosnak az is, amit írtam. Mivel én azonban semmi újat nem mondtam, csupán leírt dolgokat, s azokra reagáltam, ezért saját felvetés hiányában amabban, mint "olyanban" ellentmondás sem lehet.
1. Mint írtam is, csak felmerült bennem ez a kérdés.
Amúgy függetlenül attól, hogy egy útátjáró (vagy tágabb értelemben véve bármilyen keresztezés) fedezve van-e vagy sem, helytelenben közlekedésnél fokozottan veszélyes pont, mivel a keresztező forgalom helyes vágányon közlekedő járműre számít, ennek megfelelően áll meg. Ez tény. Példa erre a HÉV Gödöllői vonalcsoportja, ahol kiugróan magas az átjárókban történt események száma, nagy részük a baljáratú közlekedésre vezethető vissza.
2. Ezek szerint ezt is többféleképp értelmezzük, vagy nem tudunk fogalmazni.
Az ellentmondás abban rejlik, hogy mind az 56-os, mind a 41-es vágányzárnál adódott olyan szakasz a kétvágányú pályán, ahol az egyik irányt szükségszerűen helytelenben kellett megtenni; ennek ellenére a két esetben helytelenben alkalmazható sebességek eltérőek voltak. Erre egyébként kézenfekvő gyakorlati magyarázat lehet a kérdéses szakaszok eltérő hossza, és az ésszerű menetidők.
Tehát szerintem nem egyvágányú szakaszról van szó. Egyébként egyvágányú szakaszon logikailag sem jön ki a helytelen irány, ez viszont a te felvetésedben taláható ellentmondás.
Egyébként ez a jelzős végállomás dolog a Moszkván se működik valami profin (4-6), Egyik kihúzó szabad, a másikon még gyalogol előre a vezető, leszállóhelynél is várakozik egy tuja, de már a kihúzóban levőnek ad zöldet, miközben még épp annyi idő, míg előreér a vezető, hogy a másik villamos be tudna állni a kihúzóba.
Más: mai napi stresszadaggal kapcsolatban valahogy tényleg rá kéne hatni a vezetőkre, hogy használják már azt az istenadta szükségleszállóhelyet, ha vörös van, és mindkét vágány foglalt. Ha meg nem, azt már megbeszéltük. :o) De ez egyre idegelőbb, ami megy, ha épp az orrod elől mén el a busz.
1. Ja, akkor jó, de ezen a vonalon tudtom szerint ilyen nincs, vagy hogy jött ez ide? 2. Hát épp ez az ellentmondás Korpi szerint az utasításban. Egyvágányú, ugyanakkor visszafele (hogy nevezzem, ha ne helytelennek?) korlátozás van.
Eredetileg nem volt benne a KSZ I. -ben a 15 km/h, aztán "újra csinálták" és 15-nél a lett 22,1 km/h lett.Tehát max 21 fér bele.Valahol megvan itt a gépen is KSZ melléklet, csak nem most nem találom:))
Az útátjáró ilyetén fedezője nem biztber, hanem forgalomirányító készülék. A biztbert nem "ilyen" (azaz időalapú, v valami hasonló) program vezérli, hanem a szerelvények közlekedése befolyásolja. Ezért a helytelenben való közlekedést "mint olyat" nem is biztosíthatja, mert semmi köze hozzá. De nem egészen értem a mondottakkal való összefüggést. Mi (ha jól emlékszem Petivel) ugyanis éppen azt mondtuk, hogy teljességgel értelmetlen direkt tovább lassítani a közlekedést a helytelenbeli sebességkorlátozással egyvágányú pályaszakaszon, ha ezt a szakaszt még biztosító berendezés sem védi! Vagyis minél gyorsabban kell a menetet az adott szakaszon teljesíteni, hogy a következő, aki csak a szemére/diszpécserre van hagyatkozva továbbindulhasson.
Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon az útátjáró-fedezőjelző biztbernek minősül-e. A behatási pontok telepítése vajon megfelel-e a helytelenben közlekedő járművek biztosítására?
A sebességkorlátozást az útátjárókban és az ívekben lehet esetleg elfogadni. Az előbbinél a korábban említett probléma miatt, az ívekben pedig az egyirányú kopás miatt.
Dehogynem, csak másik vágányon. :o) AMúgy a lassítást ellenirányban én is blődségnek tartom, ahogy azt a biztberek hiánya miatt előttem szólók is helytelenítették. Pár megállóval északabbra ugorva: rozsdás sínszálak tömkelege hever vágányok között, tájékoztató szerint hétvégi vágányzároknak vége, ennek ellenére lassújel még kivár...
