Ja, persze. Nem ilyen egyszerű ez. A 60-as évek elején volt egy Hruscsov nevű fazon a SZU-ban, aki meghirdette a kibernetikus forradalmat (meg sok minden mást is). Tervbe vették hogy a szovjetek 3 vagy 4 ötéves terv alatt kifejlesztik az emberi szintet meghaladó mesterséges intelligenciát, majd betonba döngölik a kapitalizmust és győz a kommunizmus. Aztán másképp történt. A mesterséges intelligencia azóta sem sokat fejlődött, a SZU meg már nem is létezik. Ezzel csak arra akartam célozni, hogy nem helyes a tervgazdálkodás alapjain megközelíteni a tudományos fejlődést. Főleg olyan célokat kitűzni, aminek az alapjait csak most kezdik lerakni. Ha úgy nézzük hogy létezik egy genetikai software, amit még a környezeti hatások is jelentősen befolyásolnak, akkor ennek a rendszernek a működését jelenleg még csak max. kis részleteiben értjük. Hiába szabadítod rá a nanogépeket (aminek a megvalósíthatósága a másik probléma, de ezt most hagyjuk), a teljes rendszernek nem tudod előre modellezni a viselkedését. Vagyis próba- szerencse alapon lehet kísérletezgetni, ugyanúgy mint a gyógyszerkísérletekben. Másik dolog a gazdaság. Adott egy folyamatos növekedésre épített kapitalista gazdasági modell nyugaton, ami alól lassan kicsúszik a szőnyeg. A társadalom elöregszik, az emberek az új civilizációs betegségek miatt egyre betegebbek lesznek, erőforrások kifogyóban, stb. Nekem úgy tűnik, hogy jelentősen lassulni fog a tud. fejlődés. De legyen neked igazad és én tévedjek.
Ha nem vetted volna észre a tömegek átlag szintű kiszolgálása és a szolgáltatások szinvonala erős kapcsolatban van egymással .
Mivel a rendszernek szüksége van a fejlődésre vagy legalábbis a túlélésre ezért költséghatékonyan kell végezni az ellátást .
Bizonyos rétegek minden helyzetben meg tudják fizetni a magasabb ráfordítással elvégezhető munkák árát .
A lecsúszó millióknak azonban az ingyenes ellátás is életmentő . DE nem ők azok akik majd jelentkeznek az orbitálisan radikálisan vertikálisan új tecnológiákat kipróbálni..
Mit nem értesz ? mit szeretnél tudni ?lesz mesterséges intelligencia lezsnek droidok lesz robothadsereg atomjárvány forradalmak földrengések
az is lehet hogy van 50 éveünk meg az is hogy ugrunk majd a civilizációban és teljesen elszigetelődünk vagy teljes ellenőrzést kell fizetni a biztonságért helyben !
Pont erről írtam korábban. Csökken. Szerintem súlyos félreértés azt hinni hogy pénzért (vagy nagyon sok pénzért) egészséget vagy hosszabb élettartamot vásárolhatsz. Ez nagyon nem így működik. Vannak olyan csoportok, ahol kimutathatóan hosszabb az élettartam (ilyen, vagy ilyen volt régebben pl. az angol arisztokrácia), ez azonban nem pénz, hanem genetikai örökség és életmód kérdése. Másrészt a speciális eü-i beavatkozások területén szintén nem a szűk elit irányába mennek a dolgok hanem a tömegigény felé. Az utóbbiból ugyanis sokkal több a haszon. Bármilyen hihetetlen, sokkal több a bevétel, ha egy eljárásért sok ember kisebb összeget fizet mint kevés embert nagyobb pénzeket. Az amerikai gazdasági modell mellesleg pont erről szól.
Az meg egy nevetséges és szánalmas kijelentés, hogy pénzért olyan tökéletes biokémiai tudásra lehet szert tenni, amivel olyan komplex rendszereket mint egy emberé, örökéletre lehetne programozni. Pénzért lehet kurvát venni, sok pénzért elit kurvát is, de egészséget nem.
Szerintem meg nem. A jelemlegi szinten alapvető betegségekkel sem tud mit kezdeni a tudomány (sőt egyre több civilizációs betegség bukkan fel). Igen kíváncsi lennék mit kezdenének a nanogépekkel amikor fogalmuk sincs arról hogyan működnek a cellurális kommunikációs rendszerek.
Humoros, de az USA-ban csökkenni kezdett a várható élettartam. Egyelőre nem sokkal, de a régóta tartó növekedési tendencia előjelet váltott. Most érnek be az elmúlt 30-40 év élelmiszeripari újításai, nagyon sok hasznot hoztak, de az igazi eü-i hatásuk csak most jelenik meg. Pl. a 2-es típusú diabetes előfordulásának robbanásszerű növekedése várható a közeljövőben. Valahonnan pedig el kell majd vonni a pénz a betegek kezelésére
bár egy kicsit off (mert ez már nem feltétlen a nanotechnologia) de mi van akkor ha az örökéletet nem a test biologia örökös megörzése jelentené, hanem az egyed agyában tárolt információinak megörzése.../na ja itt jön a kérdés hogy a test nélküli tudad vajon minek lenne nevezhető/
Bár kétségtelen hogy az egyén szempontjából nézve az örökélet "jó" lenne, de meggyőződésem szerint az emberiség szintjén nézve már nem annyira.
továbbá kérdéses (és igen fontos) az életminőség ügye is szerintem. Nagyon nem mindegy hogy biologia értelemben 800 évig élünk mondjuk egy üvegkalitkába zártan drótokkal a seggünkben miközben nanorobotok mészkálnak a véredényeinkben...vagy...)
Másrészt vajon akranánk-e 800-1000 évig élni? (Bár ez alpvetően és valszínüleg szintén az életminőség kérdése)
nem vagyok meggyőződve arról hogy "jó lenne" az nekünk ha örökéletüek lennénk.
Az örgedés megállítását szvsz inkább a gén technikának fogjuk köszönni, mint a nanotechnikának. Bár lehet, hogy ehhez fogunk használni nanotechnikás módszereket.
Számítástechnikának is nagy szerepe lesz. Majs, ha szimulálni tudunk egy emberi sejt teljes működését az nagyot lenditene a géntechnológián.
Persze érdekes kérdés a 1000 éves életkor társadalmi hatása. El lesz e nyujtva a gyerekor is? Ezzel együtt a nemi éretség, nagykoruság stb.?
Az oregedes megallitasa nem jelent orok eletet. Csak sokkal hosszabbat, mint ami ma szokasos.
A hosszabb eletkor sem jelenti feltetlenul az oregedes lassulasat. Az utobbi szaz ev alatt jocskan sikerult megnovelni az atlageletkort, de az oregedest semennyire sem lassitottuk le.
Az orok elethez nyilvan nullanak kellene lennie a halalozasi ratanak. Ez - nanotechnologia ide vagy oda - lehetetlen. Az oregedes megallitasa viszont azt jelentene, hogy a halalozasi rata konstans, fuggetlen az eletkortol. Ez jelenleg nem igy van, de semmi fizikai akadalya nincs - peldaul a radioaktiv atomok pontosan igy viselkednek. Meg a nagyon rovid eletuek is - ezeknek magas a "halozasi" rataja, de az ido mulasaval nem no, tehat ezek az atomok halandoak, de nem oregszenek.
Lassunk erre valodi adatokat is (itt a halalozasi ratak 1996-ra vonatkoznak, az USA-ra, de a mondanivalonk szempontjabol ez is megfelel):
A szokasos halalozasi rata (halalozasok szama/ev/100000 lakos) statisztikai celokra jo lehet, de a mi szempontunkbol kicsit ugyetlen meroszam. Hasznaljuk ehelyett inkabb a felezesi idot, mint ahogy a fizikaban is azt szoktak hasznalni "halando" sokasagok statisztikai elemzesenel.
Definicio: nevezzuk a reszpopulacio "pillnatnyi felezesi idejenek" (instataneous halflife) azt az idot, amennyi alatt a jelen populacio fele meghalna, felteve hogy a halalozasi rata "befagyna" a jelenlegi szinten, azaz ha az egyedek nem oregednenek.
Ez a(z ido dimenzioju) szam erosen valtozik az elet soran. Az elso eletevben 50-100 ev korul van es tiz eves kor utan, kozvetlenul a pubertas elott a legmagasabb, ekkor meghaladhatja a 4000 evet is. 15 eves kor utan lecsokken 1000 ev ala es egeszen kb. 20 eves korig meredeken csokken, amikor is stabilizalodik 6-800 ev kozott. A csokkenes 30 eves kor utan valik ismet jelentosse, s aztan mar a halalig folytatodik. Ennek a szamnak a (kettes alapu) logaritmusat nevezem "eletkepessegnek". Celszeru ezzel szamolni, eppen mert a pillanatnyi felezesi ido ennyire valtozik. Nyilvan minel nagyobb ez a szam, annal kevesbe valoszinu hogy az egyed a kozeljovoben meghal. Ha eggyel csokken, akkor egy rovid idoszakon beluli elhalalozas valoszinusege a duplajara novekszik.
Az oregedes hatasat a halandosagra ezek utan ugy irhatjuk le, mint az eletkepesseg csokkeneset az ido mulasaval. Ha az idok soran az eletkepesseg nem csokken, akkor mondhatjuk, hogy "megallitottuk" az oregedest. A valosagban - bar az eletkepesseg eletkortol fuggo valtozasi gorbeje nemtol es etnikumtol fuggoen kulonbozo lehet, de 25-30 eves kor utan minden csoportban linearisan csokken es a csokkenes meredeksege lenyegileg azonos (kb. 8 evente csokken eggyel). Igy - bar egy adott korcsoport halandosaga erosen fugg a korulmenyektol, de barmennyi is most, kb. 8 ev mulva ketszer ennyi lesz.
Ez az ertek latszolag nem fugg a korulmenyektol es az utobbi szaz ev orvostudomanyi forradalma sem valtoztatott rajta semmit. Ez az a statisztikai tenyezo, ami jellemzi az oregedesi folyamatot, s ez bizony genetikailag meghatarozottnak latszik, igen csekely varianciaval az emberi populacion belul. Pedig konnyu belatni, hogy eppen ezt a mennyiseget kellene novelni (a pillanatnyi felezesi ido felezesi idejet), ha drasztikusan akarjuk novelni az atlageletkort.
Ha pl. sikerulne az oregedesi folyamatot 25-30 eves kor korul megallitani, akkor - a kozegeszsegugy es kozbiztonsag minden tovabbi javulasa nelkul - a nepesseg fele megerne a 6-800 eves kort, minden ezredik ember pedig a 6-8000 evet is. Meg nehany huszonotezer eves ember is varhato nehany milliardos ossznepesseg mellett.
Ha 8-rol 16-ra sikerulne feltornaszni a halalozasi rata duplazodasi idejet (ez nem pontos, de szemleletes leiras), akkor nem nehany evvel none az atlageletkor, hanem hirtelen duplajara. A nagy kihivas tehat az oregedes lassitasa (megallitasa? visszaforditasa?) a fent vazolt ertelemben.
Igazat adok a nullazonak abban, hogy a szamitastechnikusok a mesterseges intelligenciaval kapcsolatban is kisse tul optimistak voltak. Meg ma is kerdeses, hogy lesz e, es ha igen mikor az emberi intelligenciaval egyenrangu es hasonlo rugalmassagu gepi intelligencia.
Lehet hogy a nanotechnologiaban rejlo nehezsegeket is alulbecsuljuk, es csak mondjuk szaz ev mulva jut el odai a tudomany, hogy az ember oregedes megallithato legyen.
Egy remenysugar az, hogyha letre sikerul hozni a mesterseges intelligenciat, akkor ez annyit lendithetne a tudomany fejlodesen, hogy mar a harminc ev mulva is esely legyen legalabbis az oregedes megallitasara, a megbetegedett szevek potlasara, a pozitiv gyokok okozta karok, es a DNS-ben megrovidulesenek helyrehozasara.
30-50 ev mulva szerintem lehetseges lessz a sejtken beluli mutetek in virto elvegzese, a kerdes csak az hogy vajon tudni fogjuk e mit kell csinalni.
Tehat megertjuk e az oregedes biokemiajat kello szinten ahoz hogy tudjuk mire is kell programozni azokat a franya nanorobotokat.
Az integralt aramkorok gyartas technologiaja egyebkent nano gepek eloallitasara is alkalmas, mint azt az IBM kuatatoi mar bizonyitottak. Gyartottak ok mar fogaskerektol kezdve szivatyuig mindent nanonmeretekben.
Mar a kemiat is nanotechnologianak hivhatnank, hiszen nanometeresnel kisebb egyssegeket manipulal ;)
A VLSI persze jo pelda az egyedi szintu nanometeres manipulaciora, ez tokeletesen igaz.
Vannak persze mas tipusu ambiciozus nanotechnologia projektek, amelyek nem csak a szamitastechnikaban, hanem a peldaul az orvostudomanyban is alkalmazni probalnak nanometeres merettartomanyba eso eszkozoket. Ez az a tema amit manapsag a semmibol kezd elobukkanni, es par eve meg scifinek szamitott. Evvel sok esetben celzottan lehetne mgoldani problemakat a mai proba szerencse alapu gyogyszerezes helyett. Mas alkalmazasok lehetnenek a kimeletes sebeszeti beavatkozasok: peldaul egy pacemakert ugy lehetne bejuttatni, hogy nem vagjuk fel a szivet, stb...
Bizonyos (rakos) sejteket celzottabban lehet elpusztatani. Masokhoz celzottan lehetne hatoanyagokat eljuttatni. Diagnosztikara is kellemesebbeen lehetne hasznalni pici robotokat, mint sok mai kellemetlen vizsgalati modszert.
Igaz a tema meg csak gyerekcipoben jar, de a kerdes az, hogy szerintetek ezek elerik azt a szintet, hogy harminc ev mulva esetleg meg az oregedest is a visszajara birjak forditani?
Rovid idezet Komlodi Ferenc ma az Indexen megjelent cikkebol (Cyberiada melleklet):
Megoszlanak a vélemények arról, hova vezethet ez a folyamat. Egyre többek szerint a nanomedicinához, vérkeringésünkben tevékeny inzulinadagolókhoz, szövetek belsejében operáló robotizált nanosebészekhez, gyógyszergyárakként funkcionáló sejtekhez_ Carlo Montemagno professzor és tudóstársai a Cornell Egyetemen sejtekbe építhető gépeket terveznek. Nem az első kísérletüknél tartanak: Montemagno korábban létrehozott egy - az átlagos vörösvérsejtnél ötször kisebb - biomolekuláris motort. Következő lépés a sejt belsejében "önösszeszerelésre" képes motor szerkesztése. "Azt akarjuk, hogy a gépek tökéletesen az élő rendszerekbe integrálódjanak" - nyilatkozta a professzor.
A legjobb lenne olyan embereket létrehozni, akik örökéletűek lennének, és egész életükben képesek lennének alkalmazkodni a változó környezethez. Így nem lenne szükségük a szaporodásra(ami egyébként az örökéletűség egy formája)
Én biztos vagyok benne ó, hogy feltalálják azt a technikát, hogy az öregedést megállítsák, még nem is 40 év múlva, hanem szerintem sokkal hamarabb.
Az a kérdés, hogy alkalmazni fogják-e. Kinek lenne meg a joga, hogy örökéletű legyen?
Az egész emberiségre az eljárást csak úgy lehetne alkalmazni, hogy senki sem nemzhet utódot(a túlnépesedés miatt). Viszont akkor megszünne az emberi fajnak a változó környezethez való alkalmazkodó képessége, és hamar kihalna.
Gondoltam, egy kis konkretum tobb erdeklodest gerjeszt a tema irant.
Az alabbi cikk
http://www.ipo.com/venture/news.asp?p=IPO&newsID=37632
arrol szol, hogy az USAban, egy kormanyzati program keretben 37 milliard dollart akarnak kolteni a nanot es biotechnologia fejlesztesere.
A rak es AIDS gyogyitas hatalmas leptekkel haladt elore. Mivel a rak nem egy betegseg, hanem egy betegsegosztaly, ezert nem lehet elvarni, hogy legyen ra egy pirula, amit ha beveszel elmulik a rakod. Ennek ellenere nagyon sok minden gyogyithato most, ami a hatvanas evek elejen nem volt gyogyithato.
Ray kurzweil mar a 80-as evek vegen is szoszoloja volt az internetnek es a szemelyi szamitogepeknek. O meg a hetvenes evek elejen irt programot, amely zenet szerzett.
A 2040-es becsles nem egeszen uj, o ezt a 90-es evek eleje ota saccolja igy. Ez persze nem jelent semmit, en sem mernek merget venni erre. Ezert is nyitottam ezt a temat.
R.K. a nyolcvanas evek vegen lotte be 2000-re azt, hogy egy szamitogep meg fogja verni a sakkvilagbajnokot. A valosag ket evvel megelozte.
A 80-as evek vegetol josolgatta a nanotehnologia fejlodoeset. Emlekszem meg par eve is hulyenek neztek az embert, ha a nanotehnologiat szoba hozta. Ma ez kezd atmenni a mainstreambe es egyre komolyabban veszik.
A BigBrothers a rendszervaltas es a Fidesz pedig szerintem csak fodrok a tortenelem folyamanak felszinen.
"Ray Kurzweil Amerikai feltalalo szerint a tudomany korulbelul 2040-re erheti el ezt a szintet, valamint azt hogy az oregedes visszafordithatova valjek."
Ez ugye kb. 40 év.
40 évvel ezelőtt (a hatvanas években), rengeteg "jóslás" látott napvilágot - akár tudósok, akár újságírók tollából -, hogy mi lesz 2000-ben. Akkor oly távolinak tünt ez az idő.
Rengeteg dolog nem valósult meg, amely nagyon is hihetőnek tünt (rakétákkal utazgatunk, rák gyógyítás, stb.).
Rengeteg dolog lett, amit el sem tudtunk volna képzelni (személyi számítógépek, internet, Big-Brothers, rendszerváltás, Fidesz, stb.).
Ma is rengeteg jóslás van.
A 2040 oly távolinak tűnik...
