Ennek meg volt az alapja, nem simán vagyok hülye, hátsó és oldalsó telkeken ugyanazon mélységben volt a viz és az egyikben 30cm(!) a másikban fél méteres vizoszlop volt (saját kezüleg fúrták honvédségi utászfúróval, szutyakolójuk nem volt ezért nem tudtak mélyebbre lemenni), remekül müködtek nyáron is.
Kedves Bálint,
tökéletesen igazad van, nem szeretnék általánositani, csupán az eddigi tapasztalataim elég rosszak, nem igazán az épitészekkel, sokkal inkább az épitöipaban dolgozó vállalkozókkal kapcsolatban.
" És – mert úgy tűnik, ez fontos: - egyelőre INGYEN."
Azt hiszem félreértesz, nem az INGYEN a lényeg, hanem a hozzáállás. Akivel eddig beszéltem nem tudta elhitetni velem, hogy nem fog tudni aludni annyira várja, hogy elkezdjünk dolgozni :-) Konkrét, megfogható, felelösséggel vállalt dolgokért természetesen fizetni kell, ez nyilvánvaló. Ez amolyan 22-es csapdája: az épitész nem foglalkozik komolyan egy feladattal, amig nem érzi biztosnak, hogy pénzt is lát belöle (ha egyéni vállalkozó lennék és szabadon mazsolázgathatnék a munkalehetöségek között én is ezt tenném) én meg amig nem hiszem el, hogy jól választottam és nem csak kidobom a pénzt az ablakon addig nem szivesen beszélek pénzröl.
A fórumról három embernek irtam magánban, nevek nélkül a tapasztalataim:
1. nem is válaszolt
2. elöször érdelködött, amikor megtudta, hogy sok mindent kell csinálni kevés pénzböl eltünt
3. válaszolt és közölte, hogy köszöni de nem fér bele az idejébe
Beszéltem egy direkt vályogszakértövel is, korrekt ember, tanácsokat szivesen ad, de mivel házunk külsöre egy szocreál tucatház ahol se tornác, se döngölt agyagpadló :-), ezért nem igazán érdekli a felújitása...
Ez minden bizonnyal igy van, nem vagyok könnyü eset, nem adom oda szivesen az elsö szóra sokhavi fizetésem.
Nem erre gondoltam. A kútfúrós sztoridból (a mesteremberes topikban) az a részlet talált ilyen visszhangra bennem, amikor a szakemberrel szemben erősködtél, hogy Neked hány méter mély kút kell. Ez olyasmi, mint ha az orvosnak is meg szeretnéd mondani, hogy szerinted milyen gyógyszer lenne a jó.
Finoman arra próbáltam utalni, hogy ha tartósan nem sikerül megállapodnod különféle szakemberekkel, akkor esetleg nem csak a másik oldalon kellene a hibát keresni...
OFF
"nem éppen az ideális megbízót testesíted meg"
Ez minden bizonnyal igy van, nem vagyok könnyü eset, nem adom oda szivesen az elsö szóra sokhavi fizetésem. Bizonyára azért, mert rossz szakmát választottam, alkalmazottként dolgozom egy mostanában válsághelyzetben levö ágazatban és én nem válogathatom meg mit csinálok meg és mit nem, ha még másnap is akarok dolgozni. Ráadásul a többséghez viszonyitva én még viszonylag jól keresek és baromira fel tudom magam idegelni azon, amikor látom, hogy egy kömüves, festö, asztalos, akárki az épitöiparban egy hét alatt többet keres, mint én két diplomával egy hónap alatt :-(
ON
Szia Alice!
Hogy mik vannak..ide is eltaláltam, s ha már itt vagyok, kérdeznék a férjedtől, már ha lehet.
Adott a házunkon egy irgalmatlam nagy tetőtér(a már tetőtérben levő szobák felett.A tetőszerkezet egy ferdeszékes fedélszék, alul fogópárral összekötve, a ferde megtámasztás a két kétcollos palló közé van becsavarozva, a tetőgerendák kb 1/3-ában.Ezen a fogópáron állva a taréjszelemen 2,30 m!
Kétoldalt két talpszelemenre támaszkodik.
A tetőgerendák kiosztása 0.9m.
A köztes falakra nem támaszkodik fel.
A ház teljes szélessége 10m, a hossz is annyi.
Itt szeretnék kialakítani a ferde megtámasztások közének beépítésével egy gardróbszobát.
Ehhez azonban járófelületet kell építenem a fogópárokra, mintegy "be kell deszkáznom" a padlásteret.
Kérdés az, hogy ennek a min 20mm vastag burkolatnak és az átépítéskor cserélendő álmennyezetnek(jelenleg 5mm rétegelt lemez, tervezett 9mmm gipszkarton)az önsúlyát, valamint a kb 500 kg ruhát képes-e elviselni a tetőszerkezet maradandó alakváltozás nélkül?
(Beleszámítva a gardróbszekrények ajtajait, polcait, valamint a hiányzó hőszigetelést)
Ha nem képes, megoldás-e a köztes falakhoz ékelés?A köztes falak a hossz első felében a tengelyhez képest jobbra-balra 1-1m re, a második félben pedig 1,5-1,5m -re vannak.
Ez a kockás papír jó hasonlat. Az elmúlt két hónapban kb. 200 alaprajzot + tízenX látványtervet készítettem a saját szórakoztatásomra egy egyébként viszonylag egyszerűnek tűnő alaphelyzetre, mégsem éreztem, hogy legalább a fejemben a helyére került volna minden (igaz, nem kockás, hanem sima papírt használok:)). Pedig az életstílusom, szokásaim és elvárásaim nálam jobban nem ismeri senki.
Mégis, bizalom tekintetében valahogy el kell oda jutni, hogy az építész foglalkozik a konkrétumokkal.
Ami az árat illeti, pl. a ház építésére (a "papírmunkán" és engedélyezésen túl) lesz 13,5 millió Ft. Egy ilyen ktg.vetésű ház esetében az építész közel sem mondhat akkora árat, mint egy középületnél, miközben a megbízó elvárásai, szokásai és ízlése egyediek, nem standardizálhatók annyira, mint egy középület esetén.
(az összekötés: de, sikerült, de nem tudtam jobban lereagálni, mint ahogy tettem, hehe)
"Az egyetlen ok, ami miatt bizakodó vagyok, hogy talán idejekorán kezdem az érdeklődést, és nem kell jobb híján rábólintanom az első lehetőségre." - na, ezért beírhatsz magadnak egy pirospontot. További konkrét ötleteken azért gondolkodom (majd számon lehet kérni, hehe), de valószínű olyasmi lesz, hoyg "ezmegez az újság 34. oldal" - na ki tudja.
"Úgy értem, van-e valamiféle bizalmatlanság, vagy szkepticizmus az építészekben is?"
Van hát. De a problémakezelésben nem élenjáró építészek nem is nagyon kalandoznak errefelé. Egy csomó ismerősöm pont ezért nem vállal családi házat, mert macerás és (kapaszkodjatok meg): nincs benne túl nagy pénz, nem igazán lehet belőle megélni, viszont rengeteg gond. Persze van akinek pont ez fekszik: közvetlen kapcsolatok, személyesen megélt bizalom, kifejlődő emberi (adott esetben baráti) kapcsolatok, a "közös szülés" minden kínja-öröme, satöbbi.
Ami gond szokott lenni, ha a megbízó folyton meggondolja magát, ha nem hiszi el, hogy ez v az a tér jó arányú lesz, csak mikor már megépítette kétszerakkorára, látja be, hogy pont jó lett volna, ha a szakiknak jobban hisz, mint a tervezőnek, stb...
Építészként ki szokás még borulni a "kockás papírtól", amit a b. mebízó hoz, mondván. "már kitaláltam, csak le kell rajzolni..." Én szeretem ezt is, egyrészt a végére lehet járni, miért nem működik (mert az esetek 99,7 %-ában nem működik), másrészt aki görcsölt már "kockás papír" felett, az értékelni fogja mások "görcsölését", rajzait - különösen, ha az a másvalaki VALÓBAN választ tud adni az életük adta kérdésekre.
Meg ilyenek.
"Ez az egész terveztetés-tervezés nem egyszerű vevő-eladó eset, az biztos."
Színigaz. Problémákkal terhes, de szép folyamat LEHET, ha hagyjuk.
Tudom, hogy nem mondtad, én sem azért mondtam, mert tagadtad volna. Csak próbáltam némi könnyedebb összekötést alkalmazni a legutóbbi, nekem címzett hozzászólásod, és az irományom között. Ezek szerint nem sikerült.
A tanácsot olvastam, meg fogom fogadni.
Elhiszem, hogy nem szeretnek hirdetni, éppen ezért gondoltam az archiwebre, amelynek átnézése során egyáltalán nem éreztem úgy, hogy a pofámba akarná nyomni magát bárki is. Éppen azért nem, mert tematikus oldal, nagy valószínűséggel az kattint oda, akit egyébként is érdekel a téma, vagy aktuális számára a dolog.
A bizalom mindkét fél számára fontos dolog, ezzel egyetértek. Valószínűleg nagyobb lenne a veszélye annak, hogy a búza közé ocsú keveredik, ha széles tömegek számára lennének elérhetőek az építészek címei neten keresztül akár, ezt is belátom. Én önző módon a saját szempontjaimat vettem figyelembe, a közelebbi ismeretségi körömben ugyanis szinte még senki sem építkezett, leginkább lakást vesznek, ami nem csoda ilyen telekárak mellett, vagy pedig a helyi önkormányzat által ajánlott építészhez fordulnak, aki valószínűleg megbízható szakember, de ez egyetlen egy darab eset, az építkezés még csak tervezési fázisban van, szóval fogalmam sincs, hogy fog elsülni.
Úgyhogy azt hiszem, marad az a megoldás, hogy jártamban-keltemben becsöngetni a megtetsző házakhoz, és az építész iránt érdeklődni.
Az egyetlen ok, ami miatt bizakodó vagyok, hogy talán idejekorán kezdem az érdeklődést, és nem kell jobb híján rábólintanom az első lehetőségre.
Az oldallal kapcsolatos, teljesen jogos kérdéseidre nem tudok válaszolni. Csak egy hirtelen jött, lázálomban fogant kósza ötlet volt részemről, nem gondoltam bele a vonzataiba.
Szó esett itt az imént a megbízók részéről megmutatkozó negatív általánosításról. Vajon van-e ilyesmi az építészek részéről is a megbízók felé? Úgy értem, van-e valamiféle bizalmatlanság, vagy szkepticizmus az építészekben is? Előfordulhat-e, hogy a felkeresett építész, korábbi negatív esetekből kiindulva tart attól, hogy én is a nehéz esetek közül való vagyok?
Ez az egész terveztetés-tervezés nem egyszerű vevő-eladó eset, az biztos.
Egyrészt: nem mondtam, hogy nincs január. Kettőrészt: a furmányosan kigondolt "tanács" a tied előtti levelemben lapul (bár másnak címezve, de neked is szólva). Ezt bírtam kitalálni.
Nem nagyon hiszem, hogy egy igazán hasznos oldal ebből összejönne, részint, mert az építészek nem szívesen hirdetnek (én sem, ld. korábban: bizalom, hosszútáv, stb), és éppen ezért a munkák is ismeretségeken, megtetszett házakon, egyebeken keresztül jönnek (nekem is). Az egyes újságok meg... ehh, vegyesek. Tehát kutatni érdemes, keresni, illetve ami fontos: időben elkezdeni utánajárni, és szívbajok nélkül elzavarni, aki béna.
Illetve: nagyobb irodák "már" nem nagyon foglalkoznak családi házakkal, az nekik nem kifizetődő a rezsiköltség meg a munkabérek, stb miatt - illetve a megbízó nem tudná kifizetni (nem luxusvillákról, kisebb, "normális" méretű házakról beszélünk, ugye). Vannak persze kivételek, de ezek inkább habitusban is "emberközelibb" srácok - hát mittudomén, lehet, hoyg lehetne ilyenoldalt csinálni. De ki állítaná össze? ki szavatolna a minőségéért? Meg egyáltalán?
Egyébként referencialistát nem látom be, hogy ne köüldene bárki is. Na most ennyit.
Vicceltem, nem sürgetlek. Mindenképpen érdekesnek és hasznosnak tartom a topik témáját, az ötleteket pedig türelmesen várom. Egyelőre úgysem aktuális még a projekt, amolyan határozatlan ideig elnyúló ismerkedési fázisban vagyok az építkezést illetően.
Az idő amúgy is nekem dolgozik: remélhetőleg egyre több építész egyre bővebb oldala fog megjelenni a neten. :)
Nem tartanék rossz ötletnek egy olyan oldalt - akár az archiweb keretein belül is -, ahol különféle paraméterek megadásával lehetne keresni az építészek, irodák között, persze sok képpel, bemutató írásokkal, tervrajzokkal, esetleg építkezés közbeni fotókkal. Lehetne mondjuk regisztrálni, kérésre küldenének referencia címlistát, ilyesmik. Na, mindjárt felébredek. :)
Lehet, hogy én is „másképp látom” a dolgokat, ami azért talán nem baj, hiszen a tervezés, terveztetés különböző oldalairól tekintgetünk az ügyre. Egy fontos dologra azért szeretném felhívni a figyelmet. Ha a „minden építész* csak a pénzre hajt” (*tetszőlegesen behelyettesíthető: orvos, bankár, közjegyző, stb) gondolati kört képviseled, akkor nem is fogunk tudni tovább beszélgetni. Persze, igazad van, mindeki tudna nagyon sok kellemetlen esetet mesélni (orvosokkal, építészekkel, satöbbi), de ha ez egy „mindenki hülye” (már bocsánat a túlzásért) filozófiai summázatba torkollik, az azért veszélyes. Valóban nem egyszerű tisztességes szakembert találni, valóban nem terem minden bokorban – csak ezek az általánosítások, ezektől megyek én a falnak. Ebben a topikban én eddig két embernek adtam nagyon is konkrét segítséget, ebből összesen egy bírt egyáltalán válaszolni, hogy a levelemet megkapta, és „kösz”. A másik még ezt se. Most mondjam azt, hogy „minden építtető egy link alak”? Nem mondom, és ami fontosabb: nem is gondolom. Nyilván száz más fontosabb dolog is volt, talán nem is sikerült még a javasolt illetőkkel beszélni, az adott könyvet megvenni, stb. De a tiszteletteljes kérésem az, hogy engedjük meg az építészeknek (nekünk) is azt, hogy talán-talán esetleg akad a soraik között, aki nem gazember (köszönöm).
„aki nem viritja a lóvét az le van ejtve” – ezt meg nem is igazán értem. Épp korábban írtam, hogy igen is vannak építészek, akik nem kérnek minden tüsszentésért tervezési díjat, hosszú távon viszont egyetlen szakma képviselője sem fog ingyen dolgozni – gondolom Te sem ezt teszed.
A családi ház különben nehéz műfaj, pont a személyessége, bizonyos intimitása miatt. Sokszor (nagyon sokszor) előfordul, hoyg egy előzetesen többször egyeztetett programot a megbízó mégis módosít, úgyhogy kezdheti az ember elölről, de amúgy is nagyon sok rajz, magyarázó ábrácska és egyéb kellhet, hogy mindenki értse, miben is fog lakni, és így tovább. Ezek érthető és méltányolandó problémák, de belátható, hogy egy konkrét szerződésben rögzített konkrét programmal készülő mondjuk önkormányzati megbízás simább ügynek számít. Arról nem beszélve, hogy sajnos nagyon gyakran előfordul, hogy a megbízó a hosszas együttmunkálkodás, együttgondolkodás után „spórolásból” mégiscsak inkább hisz a kőművesnek, és hirtelen odaimprovizálnak egy kis „jobb” megoldást, egy „olcsóbb” anyagot és ki tudja még mit.. Az építész meg a fejét fogja, mert ő a házat egészben látja, és most (ki más?) ő kell hogy kitalálja, hogy most hogy a bánatba fogja letámasztani az ácsszerkezet oszlopait (mondjuk). És a módosítás persze nyilván nem lesz olcsóbb, viszont garantáltan rondább. Ugyanakkor, ha mindent tisztáznak az építésszel már a meló elején, akkor az ilyenek kiküszöbölhetők – és ezt az utat próbálja az ember járni.
Egyébként, hogy valami konkrét javaslattal is előálljak: gondolkoztam, milyen forrásokat is javasolhatnék, de a sok és sokféle újság, magazin és egyéb sajnos minőségben is elég egyenetlen és sokféle. Azt javaslom tehát, hogy itt az indexeni s van pár építész, megnézed a hozzászólásaikat, ha olyan, küldesz nekik egy levelet, érdeklődvén erről-arról, és aki szimpatikusnak találtatik, azzal meg össze kell hozni egy személyes találkozót. A magam részéről ezt fel tudom ajánlani, és egypár direkt vályogszakértő nevét is meg tudom adni, további előzetes tanácsokkal. És – mert úgy tűnik, ez fontos: - egyelőre INGYEN.
A macerás munkát senki sem vállalja el szívesen, mert ugyanannyi (ha nem több) szívás van vele, mint egy háromszor akkora házzal, de nem kérhet érte ugyanannyit. Egy jó szakembert érdekelni szoktak a feladatok, magáénak érzi a problémát, stb., de ezt meg is kell fizetni. Persze, közismert az építőiparral szembeni elvárások definíciója... ;-)
De az éremnek van egy másik oldala is - és, már megbocsáss, de a kútfúrós sztorid alapján úgy érzem, nem éppen az ideális megbízót testesíted meg. Meglehet, sok kolléga csak elrettentésül mondott túl magas árakat, mert nem akart megbántani a nyílt elutasítással.
Szó sincs arról, hogy ez nem korrekt, söt!
Nekem nem ez a bajom, hanem az, hogy elég macerás munkáról van szó, elötte kell egy korrekt felmérés, hogy egyáltalán mi az amit feltétlenül meg kell csinálni. Kevés pénzünk van rá, ezért kellene több évre elosztani a dolgokat és fontos, hogy mivel kezdjünk. A ház most is félig szétvert és tudom, hogy ez igy is marad, nagy kaland... egyszer elkészül. De amit megcsinálunk az rendben legyen. Ebböl is látszik, hogy nem egy hetes munkát várok az épitésztöl, hanem folyamatos odafigyelést és támogatást és ezt nem akarja senki sem bevállalni (dolgozni kell vele, lassan jön a pénz...).
Viszont vannak elvárásaim (érdekelje a feladat, vegye komolyan, érezze sajátjának a problémát, inkább akarjon segiteni, mint gyorsan sok pénzt keresni aztán szevasz...) és eddig senki sem ütötte meg a mércét... Rengeteg olyat ismerek a saját szakterületemen aki magasan a léc fölött suhan, és nem akarom elhinni, hogy épitészben nincs ilyen.
Tatabányán - őspark mellett - tetőtérben lévő összkomfortos tervezőiroda/műterem lakás bérleti joga átadó. Lelépési díj: 2 000 000 forint. Beköltözhető 2003 őszén.
Budapest belvárosa 3/4 óra alatt elérhető az M1-es autópályán, vagy a 100-as úton.
Összalapterület: 70 m2.
Bérleti díja havi 7400 forint.
Érdeklődni Varga Bencsik József képzőművésznél lehet a
06 20 550 1317 telefonszámon vagy a vtomi@freestart.hu email címen.
Cím: Tatabánya Ságvári út 7/c.
Attól tartok, kicsit elbeszélünk egymás mellett. Én eddig azt hittem, akkor járok el korrekt módon, ha megmondom az érdeklődőnek, hogy az általa elképzelt felújítási munkák nem jönnek ki az általa elképzelt másfél millió forijtból, hanem lesz az 3-4 is. Engem esetleg elküld a fenébe - 'ez csak a pénzt akarja besöpörni' felkiáltással, aztán megbíz valakit, aki másfél millióból is ki tudja hozni az átalakítást. Aztán csodálkozik, mikor a félig szétvert ház úgy is marad, mert 'előre nem látható okok miatt' elfogyott a pénz.
Hát nem tudom, én senkit nem akarok áltatni, és inkább ne kapjam meg a munkát, mint hogy félkészen álljon le, aztán engem szidjanak. Erre mondtam, hogy akinek nincs pénze, az ne építkezzen. Egy áruházban sem rendelhetsz meg semmit úgy, hogy nem tudod kifizetni. Illetve megteheted, de nem túl okos dolog...
Úgy látom, hogy másképp gondolkodunk elmesélem saját esetemet:
Vettünk félig vidéken egy nem túl öreg vályogházat, ezt szeretnénk egy kicsit átépiteni, felújitani. Most, hogy benne lakunk elöjött egy pár olyan dolog, ami különféle hibákat sejetet, ezért ezek kijavitása most elsöbséget élvez a felujitással szemben. Ahhoz, hogy a szükséges sorrendet eldöntsük (mi ér rá, mi sürgös) szükségem van egy szakember segitségére. Pár épitésszel beszéltem és elég lesujtó tapasztalatokat szereztem... gyakorlatilag a felkeresett épitészek a feladatot megismerve vagy nem is állnak szóba velem, vagy olyan költségeket emlegetnek, ami szerintem erösen irreális :-(. Az én tapasztalataim szerint az épitészek szerint a gyakorlatban cicamacska által emlitett "Akinek nincs pénze, az ne építkezzen!" kijelentés "Akinek nincs pénze, az dögöljön meg!" változatot jelenti...
Lehet vetiteni mindenféle "minöségi munkát meg kell fizetni" és hasonló dolgokkal, da én úgy látom, hogy itt mindenki csak a pénzt akarja besöpörni és aki nem viritja a lóvét az le van ejtve... Az épitészek egyszerüen fel sem akarják vállalni egy felújitást megelözö felmérés feladatát, hiszen ez gondolkodást és kreativitást igényel, nem csak a bevett sémákat kell alkalmazni, dolgozni kell vele, ez igényel VALÓDI MÉRNÖKI MUNKÁT. Van aki nyiltan megmondta, van aki olyan árat kért, amiröl tudta, hogy nem tudjuk kifizetni ézért elvetettük... Tudom miröl beszélek, magam is mérnök vagyok és olyan tipus akinek megfelelö épitészt keresek, de nincs, és ez szomorú...
Egyébként tényleg nem egyszerű, ha senki ismerős nem építkezett még: a kapható kiadványok többsége viszonylag gyér (szép Házak és tsai), néha 1-1 normálisabb ház felbukkan... Gondolkodom januárig mit javasoljak.
Az archiweb-et már nagyjából átböngésztem, találtam is sok nagyon jó ötletet, tanácsot, de az építészek oldalait kissé szűkszavúnak találtam. Bár ez lehet, hogy az én hibám. Már úgy értem, szeretnék több épületet, alaprajzot, terveket látni, elsősorban lakóházakról, természetesen. Úgy vettem észre, az oldalon lévő építészirodák nagy része inkább középületek tervezésével foglalkozik, vagy leginkább az ebben a kategóriában végzett munkáját "reklámozza".
A referenciáról egy pár szót mondanék: ha időm engedi, mindig megnézem a tvben az Az én váram... című műsort. A legutóbbi adásban volt két családi ház, két tervező, testvérpár építtetőkkel. A tervező nevét természetesen a ház bemutatása előtt-elején mondják el, amikor még egyáltalán nem figyelek :). Megnézve a házról készült bemutatót már jobban érdekelne a név, de akkor meg már nem hangzik el újból. A műsorról semmi infó nincsen pl. a tv honlapján. Na, ilyenkor mit lehetne tenni?
(Tudom, legközelebb papírral, ceruzával nézzem a műsort. :))
mmBálint: jól beszélsz! Nem is nagyon tudok mit hozzátenni. (Most, hogy így belegonsolok, elég unalmas lehet építészekkel tárgyalni, mert nagyjából mind ugyanazt mondjuk. Ezért jobb, ha a munkáink beszélnek helyettünk, a tervek, a fotók, ilyesmik.)
Legfeljebb annyit, hogy - a sonka-hasonlattal élve - nekem többet számít az árnál az, hogy nem rágós-e, hogy egészséges és szép-e az a sonka. És nem lennék büszke a feleségemre, ha azzal jönne haza, hogy 200 Ft-tal olcsóbban sikerült akciós sonkát vennie, ami tényleg csak egy nagyon picit zöld... :-)
Frodo: pl. indulásnak ott van a www.archiweb.hu, ott elég sok építésziroda oldala fenn van, plusz valami jelzés is, hogy melyik ajánlott vagy nagyon ajánlott, stb. Valamint már hasonló építész, lakberendező v. építkezési portál is szokott tartalmazni linkeket tervezők felé. Vagy rákeresel a Google-ban az 'építész szóra'...
Én személy szerint eddig is ódákat zengtem itt a bizalomról. Nyilván ezt nem várhatom el senkitől sem a két szép szememért. A tervezés első szakaszában csak jó, ha látom rajta, hogy komolyan veszi a dolgot! Az ilyen kérdés csak annak kínos, akinek nincs referenciája, vagy akiről egyik megépült házánál sem mondanak semmi jót! :-)))
Alkudni nem lehet? (lehet, hogy nem, rá kell kérdezni). És tisztázni kell, mit is kap ezért az ember. Kell-e előzetes vázlatterv vagy sem? Készül-e kiviteli terv? (mindenképpen kellene, pont a pontosság, az ÉPÍTKEZÉSEN való spórolás miatt). De: esetleg elképzelhető, hogy (egy egyszerűbb ház esetén) csak egy bővített engterv készül, a fontosabb részletek, szigetelés, bánattudjami részletezésével, és így ez egy olcsóbb "csomag" lehet.
jelszavunk legyen: AZ ÉPÍTÉSZ IS EMBER!
Hehe. Illetve: az építész is CSAK kölcsönös megelégedés esetén lehet elégedett. Már csak azért is, mert az újabb melókat szerez neki, és az ő jövője is "kénytelen-kelletlen" a bizalomra kell hogy épüljön. Nagyon sok barátság születik építész-megbízó kapcsolatokból (tudnék mesélni). Ami nem véletlen: az ember egy család életébe, problémáiba, intimitásaiba lát valamennyire bele.
Bocsánat, kimaradt egy kérdőjel, így pont ellenkező értelem született. Ilyesmit szerettem volna:
"Illetve: valóban nem éri meg egy "csilivili" tervért a rendes árat kifizetni, ha TUDOM, hogy ő ezért felelősséget vállal, ezért tényleg normális minőséget kapok, és (neadjisten) még a HÁZ is olcsóbb lesz? Esetleg - merthogy ilyen is van. Sőt."
1,Nosza elmegyek egy építész tervezőhöz(már ha találok egyet,akinek nem derogál az Aranyoldalak.), ugyan mondsza má hogyé adnak egy házat, s mennyiér' tervezik azt meg? Építész teljes joggal néz rám Bálám: én vagyok a hülye olcsójános.
Akkor igen rossz tapasztalataid lehetnek. Az én elképzelésem egyszerűbb: az építész nem hülyén néz, hanem: VÁLASZOL. Mondjuk. Megmondja, mennyiért és MIT tervez. És hogy (a terven túl) a HÁZ mennyibe fog kerülni kábé, min lehet és min nem spórolni. Te meg DÖNTESZ: elfogadod-e vagy sem.
2. eset. Elmagyarázom az építésznek, mit szeretnék, hol, miből, ő lelkesen végiggondolja (három napig álmatlanul forgolódik, hogy a legjobbját nyújthassa), előáll egy előzetes koncepcióval, a hozzávaló mennyiségi becslésekkel. A terv szuper, csillivilli, csak az ára kicsit húzós. Mire én, Olcsó János sűrű elnézéseket kérve elbandukolok, mit sem törődve tervezőnk elfecsérelt tehetségével.
De ez többé-kevésbé így normális, nem? Példa: bemegyek a henteshez, kérdvén, mennyi a sonka. Ő (munkaidőben!!) válaszol, esetleg (pár kilózsúl energiát elhasználva) leemel egyet a kampóról. Mutogatja, ajánlgatja. Te meg, mint vevő, döntesz: kell vagy nem? Nem KÖTELEZŐ megvenni.
Illetve: valóban nem éri meg egy "csilivili" tervért a rendes árat kifizetni, ha TUDOM, hogy ő ezért felelősséget vállal, ezért tényleg normális minőséget kapok, és (neadjisten) még a HÁZ is olcsóbb lesz, esetleg - merthogy ilyen is van. Sőt.
Egy építettőnek, aki most indul be, leggyakrabban halovány lila gőze nincs az árakról. Ahhoz, hogy nekifogjon, valamilyen támpontot kell kapnia. Nem csak a tervezés ára számít, de az is. Ha nem kérdezek rá, hogy tudok összehasonlítani?
Hát úgy, hogy RÁKÉRDEZEL (ld: sonka). Úgy tűnik nekem, mintha az építész maga lenne a hímestojás emberré alakulva. Hát miért ne lehetne hozzá emberi hangon szólni? Tőle kérdezni? Értetlenkedni? Örülni? Nem-et mondani? Felháborodni? Gondolkodási időt kérni? Satöbbi?
Netismerkedés: a személyes, az ajánlós, a tetsző házak jobb útnak tűnik nekem.
"kérek néhány referenciacímet a tervezőtől? Nem fog emiatt megsértődni?"
Én spec attól sértődnék meg, ha a figurát nem érdekelné, hogy eddig mit csináltam. A tervezés hosszú távú folyamat, MINDKÉT félnek anyagi, erkölcsi meg ki tudja még milyen érdeke a legjobb kihozása. Azaz: elsőrendű a BIZALOM. És erre már lehet építeni. És ha ez nincs meg, NEM-et is lehet mondani. Ha a nekem tetsző pettyes zokniért megteszem azt, hoyg végigjárok 3-4 28 üzletet, akkor a minimum a saját házam esetében, hoyg megteszem magamnak azt a luxust, hogy VÁLASZTOK. És hogyan: érdeklőéssel, kérdésekkel, kutatással, kétkedéssel, satöbbi. Janáky István csinálja, aki a szakma nagy öregje (pl: Béres József háza - igen, a cseppes), hogy mindennemű komolyabb megállapodás előtt beiktat egy ismerkedési hónapot. Addig beszélgetnek, ismerkednek, ő rajzolgat, és a vicc, hogy ez teljesen ingyen van. Mégis megéri mindkét félnek: ha ezalatt kiderül, hogy nem megy együtt, akkor mindenki megnyugszik, és végül is csak egy kis idő ment rá, ha meg megy, akkor pláne jó: így már mindenki tudja, kire "fecsérli" a munkáját, idejét, lelkesedését és pénzét.
Típustervek: azt, hoyg a tervezőkolléga a fiókból ránt elő egy kész típustervet, azt nem onnan lehet észrevenni, hoyg a függöny mögül lesem, hanem onnan, hoyg nem passzol "rám", a telkemre. A tervezés FOLYAMAT, nem 4-5 nap alatt zajlik le. Ha viszont folyamat, akkor a megbízó bele is lát, kérdéseket tesz fel, kéréseket fogalmaz meg, vitatkozik, meggyőz és meggyőzetik - azaz részese a dolognak, és látván látja, ahoyg a ház az ő "képére" formálódik. Tehát az az építész, aki egy hét után egy kész tervvel nyújtja kezét a pénzért, nem jó építész.
De, hogy az általad felvetettekre célzottabban is válaszoljak:
Akinek nincs pénze, az ne építkezzen! Mert csak belebukik. Vagy a föld alól is elő kell teremteni a pénzt, vagy más megoldást találni: ház helyett lakást venni, kisebbet, máshol, stb.
1. Jó tervezőt találni nem könnyű. De a szakma bizalmi jellege miatt nem célszerű az Arany Oldalak, ezt továbbra is fenntartom.
2. Azt az első (általában ingyenes) ismerkedő beszélgetésen tisztázhatjátok, hogy kb. mekkora pénzből, mekkora házat kellene kihozni, és hogy ez lehetséges-e.
A lelkiismeretlen tervezők ellen is a legjobb megoldás a referenciákkal, ajánlásokkal rendelkező választása.
Aki most kezd bele ebbe a témába, az különösen nagy gonddal informálódjon! Ismerősöknél, az interneten, önkormányzatnál, az Építész Kamaránál, szaklapokban... (Arany Oldalakban... ;-)))
(Kicsit emelkedett a hangulatom, mert ez a jubileumi, 1000. indexes hozzászólásom! :-)
Lehet, hogy nem a legjobb módón keresteMondanék egy alternatív módot, hátha az jobban működik:
Építkezni szeretnél. Felméred az igényeidet, a lehetőségeidet, a családi tartalékokat. Ezek ismeretében keresel Neked megfelelő tervezőt. Igen ám, mondod erre, de honnan lesz építészed?
Gondolom, hogy fogorvost, nőgyógyászt vagy ügyvédet sem az Arany Oldalakból keresel magadnak. Miért nem? Mert ha elront valamit, gyakran már nincs lehetőséged korrigálni, mert Rólad szól a dolog! Ezért meg kell bíznod benne, és erre neki valamlyen alapot kell szolgáltatnia. Igazad van abban is, hogy egy vadidegen esetleg silány munkát ad ki a kezéből, és esetleg drága pénzért tönkreteszi azt, ami gyakran egy élet munkájának eredménye.
Ezért, hasonlóan más bizalmi szakmákhoz, érdemes rokonok, ismerősök ajánlása alapján körülnézni, az önkormányzat építési osztályán érdeklődni, vagy csak egyszerűen körbesétálni egy mostanában épült környéken, és a Neked tetsző házakba becsengetni, elkérni a tervező nevét-címét. Ez a tulajdonosnak is hízelgő, biztos nem kergetnek el (ha mégis, a cím alapján még mindig meg lehet tudni az önkormányzatnál is). Esetleg, ha elég tartalmas weboldalt tud felmutatni egy tervező, lehet annak alapján is választani. Elég sok kolléga szerepel a weben, lehet választani...
Mindenkinek szíve joga velem egyetérteni vagy nem, de én az elmúlt 5-6 évben is sokkal több lakás- és házépítésben, felújításban vettem részt, mint egy átlag magyar polgár egész élete során. Most kezdjem el a sztorikat mesélni, hogy járnak általában a gyanúsan olcsó kivitelezőt vagy mekkmester tervezőt választó építtetők? Az ilyenek munkáit aztán esetleg én hozom helyre nagy nehezen, mikor másodjára már gondosabban választanak, de a tanulópénzt addigra már megfizették.
Halkan teszem hozzá: megérdemelten.
Senkinek nem lenne szabad elfelejtenie, hogy egy családi ház sok milliós érték, egy átlagos házaspárnak egész élete eddigi munkája és sok évi eladósodás is benne van - és jó pár évig nem lesz lehetőségük másikat építeni, ha nem lesz tökéletes. Éppen ezért kell alaposan tájékozódni, mielőtt valaki belefog akár csak a telekvásárlásba is. Megéri a fáradságot!
Cicamacska egyszer és mindenkorra : az olcsójánosok többsége nem azért nem akarja búsásan megfizetni a tervezőt, mert sajnálja az építészcsemetéktől a téliszalámit. (Részemről sőt!:) A szar anyagot meg a szar kivitelezőt sem direkte a saját szivatására kénytelen elviselni. Egyetértek abban, hogy igen meg kell nézni, hogy kire bízom a tervezést, a kivitelezést. De hogyan?
Vegyünk egy alapestet: Én, olcsójános, azaz Olcsó János építkezni szeretnék. Van egy kis kuporgatott pénzecském, meg aztán a bank is kezét lábát töri, hogy kisegítsen, és adósává tegyen, amíg élek. Már csak azt kéne kitalálnom, hogy hány milliót is kérjek.
1,Nosza elmegyek egy építész tervezőhöz(már ha találok egyet,akinek nem derogál az Aranyoldalak.), ugyan mondsza má hogyé adnak egy házat, s mennyiér' tervezik azt meg? Építész teljes joggal néz rám Bálám: én vagyok a hülye olcsójános.
2. eset. Elmagyarázom az építésznek, mit szeretnék, hol, miből, ő lelkesen végiggondolja (három napig álmatlanul forgolódik, hogy a legjobbját nyújthassa), előáll egy előzetes koncepcióval, a hozzávaló mennyiségi becslésekkel. A terv szuper, csillivilli, csak az ára kicsit húzós. Mire én, Olcsó János sűrű elnézéseket kérve elbandukolok, mit sem törődve tervezőnk elfecsérelt tehetségével.
"A kivitelező érdeke ezzel szemben az, hogy minél kevesebb munkával minél több pénzt keressen." Szerintem mindenki ezt az elvet követi (Én is:) Semmi garanciám nincs arra, hogy a tervező, akinek a munkáját egyenlőre ismeretlen nagyságrendű pénzösszeggel fogom honorálni, nem emeli le a legközelebb található típustervgyűjteményt, és alkot belőle maradandót másfél nap alatt.
Egy építettőnek, aki most indul be, leggyakrabban halovány lila gőze nincs az árakról. Ahhoz, hogy nekifogjon, valamilyen támpontot kell kapnia. Nem csak a tervezés ára számít, de az is. Ha nem kérdezek rá, hogy tudok összehasonlítani?
AliceCsodaországban: Neked már inkább ellent kell mondanom.
Én gyakorló építész vagyok, és azt látom, hogy az olcsójánosok rendre megszívják: a tervezőre sajnálnak pár százezerrel többet, és aztán akár milliókkal is több lesz az építés végösszege. De ők büszkék magukra, hogy okosan spóroltak, a kivitelezés költségeit pedig valamiféle természeti csapásnak tekintik, amit el kell fogadniuk.
Ők azok, akik a bemutatkozás után (olykor helyett) rögtön azzal kezdik az érdeklődést, hogy mennyiért tervezném meg a házukat. Miattuk tiltom le a telefonszámunk megjelentetését az Arany Oldalakban és hasonló kiadványokban.
Az építész és a megrendelő érdeke egyaránt az, hogy a ház/lakás minél jobb legyen. A kivitelező érdeke ezzel szemben az, hogy minél kevesebb munkával minél több pénzt keressen. Mesélhetném az "...így jártak..." típusú sztorikat, de felesleges. Aki inkább a kivitelezőben bízik, mint a tervezőjében, az meg is érdemli azt, amit a végén kap.
