Elnezest, uj vagyok a Forumon, de ez a topic feletteb erdekes. Azert ez az elmelet, hogy az indianok Japanbol jottek, nekem kicsit budos .
Nem ertek az antropologiahoz, de 13 ezer evvel ezelott Japanban meg a jomon/dzsomon emberek eltek, akikrol senki nem tudja, hogy kik voltak, honnan jottek, miota voltak a szigeteken es mi kozuk van a mai japanokhoz. Kellett meg nekik vagy 2 ezer ev, hogy kitalaljak az agyagedenyt, es a civilizacio elso jeleit hagyjak.
Most ha ezek utan azt mondjuk, hogy az indianok a jomonoktol jottek, akik akkor meg kobaltaval is alig hajkurasztak egymast, es egyebkent sem tudunk roluk semmit, akkor ugyan ott vagyunk, mintha azt mondjuk, hogy nem tudjuk honnan jottek. Ennyi erovel mind a jomonok, mind az indianok johettek egy harmadik helyrol, Sziberiabol, Polineziabol vagy a Marsrol, legfeljebb ket kulonbozo idoben. Vagy valamit nagyon felreertettem? G.
"Észak-Amerika legjelentősebb embertani lelete, az 1996-ban talált, 9 ezer évesre datált Kennewick ember egyértelműen europoid. Csoportjáról, kultúrájáról folyamatosan vitáznak az amerikai tudósok."
Én úgy hallottam, vagy inkább olvastam, hogy erről a leletről kiderült, hogy hamisítvány. Mit tudtok róla?
A legújabb tudományos feltételezések szerint Amerika őslakosai nem az indiánok voltak, hanem egy Mexikóból elterjedt népcsoport, amelynek első tagjai 13 ezer évvel ezelőtt a mai Japán területéről vándorolhattak be az amerikai kontinensre, annak középső részére.
A legősibb lelet
Erre utal az a 27 darabból álló koponyalelet, amelyet több mint száz évvel ezelőtt találtak a mexikói főváros közelében, de most először végeztek alaposabb vizsgálatot rajta. A radiokarbonos kormeghatározás kimutatta, hogy a mexikóvárosi régészeti múzeumban őrzött csontok az amerikai kontinensről eddig előkerült legősibb emberi maradványok.
Chilében ugyan 14 500 éves használati eszközöket is találtak már, de ott emberi csontokra nem bukkantak a kutatók - olvasható a BBC internetes oldalán.
Csúcsfejek
A legnagyobb meglepetést a koponyák alakja keltette: a két legősibb maradványon egyértelműen kimutatható a hosszúfejűség (dolichocephalia), míg a fiatalabb koponyák sokkal inkább az amerikai őslakosoknak tartott indiánok széles és lapos fejformájához hasonlítanak. Ez viszont azt jelenti, hogy Mexikóban két egymástól teljesen eltérő tulajdonságú népcsoport terjedt el, és közülük valószínűleg a hosszúfejűek jutottak el először Észak-Amerikába.
A koponyákat vizsgáló kutatók szerint a hosszúfejű emberek a csendes-óceániai szigetvilágon keresztül a mai Japán területéről érkezhettek a közép-amerikai területre. Korábban úgy tartották, hogy az észak-amerikai kontinenst elsőként az Ázsiából bevándorolt indiánok hódították meg.
Ez nem pekingi kacsa, hanem jokomamai?
Az az indián, aki annak vallja magát.
Gojko Mitic kiváló indián volt a Jugoszláviából NDK-ba származott apacsok kiváló főnökeként. Sok sápadtarcú lány zsibbadt férfias, bátor tekintetére, amikor látni engedte kigyúrt izomzatát a cinkos medvebőr hasadékain át.
Mind a 2 rassznál megindulr a kifehéredés.
Ne kötözködj már, ha árnyalatban eltérnek...
Tudod milyen nehéz egy szint kikeverni..., különösen sárgás-barna árnyalatban.
Biztosan az európaiak szőke haja is belejátszott, sokkal világosabb szinkomplexiójuak vagyunk.
Az európaiak kifehéredési idejét 20 ezer évre taksálják. Persze ez a szelekciós nyomás erősségétől is függ.
Az ainuk gondolom ugyanúgy kerültek oda, mint mások, tehát gyalog. (esetleg tutajon, kajakon a szigetekre)
Az ainuk nem az európaiak rokonai, hanem kevésbé differenciálódott mongoloidok. Zárványként több "ősi" jegyet őrzitek meg, amely az európaiakban is megmaradtak. A mongolok más testi jegyekkel specializálódtak.
Kérdés, hogy ilyen rövid idő alatt ki tudtak-e alakulni az indiánok között az eltérő testi jegyek.
Másik kérdés: az ázsiaiak miért sárga bőrűek többségükben; és az ainuk, akiket az európaiak rokonának tartanak, hogy kerültek oda.
A mongolidokkal annyi a hasonlóságuk, mint az afrikaiakkal és az ausztralidokkal.
Nézd, ebben a témában az ismereteimet az ismeretterjesztő műsorokból, könyvekből, lapokból szerzem. Elfogadva azt, hogy ezeknek a forrásoknak a hitelessége kivánnivalót von maga után, mégis jobb híján kénytelen vagyok rájuk támaszkodni.
Eszerint,(Discovery a héten) Oregonban találtak kb 20 ezeréves csontvázat, amelynek a medencéjébe kőlándzsa-hegy fúródott. Több sebesülés volt a testen, tehát valószínű, hogy "háborús" sebeibe halt bele. Ezt anatómiai jegyek alapján az ainuk-kal hozták rokonságba (Hokkaido, Japán)
Az ainuk kevésbé mutatják a kifejezett mongoloid rasszjegyeket. Most Hokkaidóra lokalizáltan élnek, de valószínű, hogy korábban a kontinensen is nagyobb tömegben éltek "rokonaik".
Az eszkimók nem rokonai az indiánoknak.
Annyi baj legyen. De attól még járhattak ugyanazon az úton. Eszkimók a bevándorlók utolsó csoportja. Leszámítva az európaiakat és az afrikai rabszolgákat.
A mongolidokkal annyi a hasonlóságuk, mint az afrikaiakkal és az ausztralidokkal.
Nemigen lehet meghatározni "indián" rassz jegyeket. Hiszen nagyon különböző rasszjegyeket hordanak Grönlandtól Tűzföldig. Nagyobb a távolság, mint Svédország északi csücske és a Kalahári sivatag között.
A differenciálódás helyben alakult ki. Pl a perui indiánok ritka levegőhöz alkalmazkodott extra nagy tüdeje, sötét bőrszin az Amazonas medencében.
1. Mehettek hajóval is.
2. Az eszkimók nem rokonai az indiánoknak.
3. A mongolidokkal annyi a hasonlóságuk, mint az afrikaiakkal és az ausztralidokkal.
Ázsiának a partja 11 ezer éve sokkal jobban belenyúlt a Csnedes-óceánba, tehát az akkori legfejlettebb területeket elöntötte a víz. Ezért kényszerülhettek hajóútra, és nemcsak az ázsiaiak.
Ha meg hajóik voltak, akkor mért kellett volna a Bering-szoroson keresztül meghódítani a kontinenst?
Nekem kétségeim vannak. Igazából lehet, hogy néhányan hajón jöttek. De ezt sem cáfolni sem megerősíteni nem lehet.
Az biztos, mikor a polinézek vándorlása megkezdődött, Amerika már zsúfolásig tele volt...
Az ázsiai parton a történelmi időkben nem éltek olyan hajós népek, akik a partmenti hajóútnál hosszabra mertek volna vállalkozni.
Az meg mégis képtelenség, hogy mindenkit felpakolnak a hajókra és nyomtalanul áthajóznak Amerikába.
Lehetett, hogy kagylókat és halakat halásznak ki a tengerből, ám nem lehetett valami nagy szórakozás a 0 fokhoz közeli hőmérsékletű vízben lubickolni. Ha meg hajóik voltak, akkor mért kellett volna a Bering-szoroson keresztül meghódítani a kontinenst?
