A Krisztia kürutas példánál a sáv elfoglalása adott a kezdetektől.
Az előzőekben írtak ellenére, változatlanul úgy érzem, hogy a sáv még nincs elfoglalva, a macisajt előtt, ha korábban jelzi az Attila útról érkező, hogy oda tart. A macisajt előtti és utáni sáv csak látszólag egymás folytatása. A belinkelt okfejtésből következik, hogy mindegy, hogy főútra, vagy "csak" védett útra térsz rá, az bizony irányváltásnak számít. Tehát a (fizikailag) kanyarodó halad egyenesen, a ténylegesen egyenesen menő pedig "rákanyarodik" a védett útra... és bizony irány-jeleznie is kellene - hivatalosan / jobbra. Rákanyarodva egy másik (besorolású és védettségű) útra már eleve nem haladhatsz ugyanabban a sávban. Illetve, - tudom - hozni fogod a példákat, hogy dehogynem,
igen ám, csakhogy vele egy irányban haladó sáv már nincs, amivel kapcsolatban fennállna a szabályod.
29258 Byk 001 helyesen írta
Hajtogatod a 29.§(1)-et, de nem olvasod el rendesen. Be is idézem: "29. § (1) * Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni."
Aki a macisajt mögül hajt a felsőbbrendű útra, az irányt változtat, így neki (részére) nem kell elsőbbséget adni sávváltáskor.
Nincs itt két dimenzió: az irányt nem változtató járművekkel kapcsolatban áll fenn az e.a. kötelezettség. A védett útvonalra felhajtó jármű meg irányt változtat.
A zebra olyan mint a pucér utca, ha a járdáról érkezel járművel. Elinduló elsőbbséget ad.
Ha a keresztező kerékpárúton haladt, akkor annak az úttestjéről érkezett az útkereszteződésbe.
Ha a felújításnál sinkófálták el a kerékpárút macisajtját, akkor annak aki elsinkófálta vagy aki újra megnyitotta a kerékpárutat és átadta macisajt nélkül, kinézhet legalább egy testi sértést okozó gondtatlanságból elkövetett közúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény alapos gyanúja.
A kerékpárosoknak szóló táblát/ táblákat(?) nem is láttam. Itt abszolút indokoltnak tartom. A felújítás miatt nem lehet tudni, hogy milyen tábla maradt kint és mi(lyen) nem.
Hoznék olyan KRESZ szabályt egyébként, hogy az ilyen keresztező kerékpársávok előtt kötelező legyen a STOP a kerékpárosoknak. (Zöldnél, természetesen nem.)
Rengeteget bringáztam korábban, tudom, hogy vannak olyan útszakaszok, ahol ez kifejezetten kínos lehet, de jó pár baleset elkerülhető lenne. Legalább lelassítanának, ha nem is állna meg a többség. Ez a 20-30 km/h-val, - akár kanyarból - átrongyolás a (mai) gépjárművek előtt, ez nem "egészséges".
Szívvel lélekkel az autóst (taxist) támogatnám, de sajnos, lehet, hogy a rolleres a kerékpársávon érkezett. (A cikk frissítésében látható a gugli maps.) Ettől még tényleg kérdéses, hogy milyen jármű a roller, sőt arról is volt már szó korban, hogy egyáltalán szabad-e vele közlekedni.
Érdekes, hogy miért nem látták egymást.
- szerintem a rolleres nem is nézett semmit;
- a taxisnak pedig kitakarhatott az A oszlop (sajnos már 2-3 ilyen "élményem" is volt: szerencsétlen geometria és sebességek miatt szinte az utolsó pillanatig takarásban marad...- akár autó (!) is
Az is kérdés, hogy a felújítás zűrzavarában, jelezték-e megfelelően az átkelőhelyet / pláne + kerékpár-sávval. (A taxisnak azért valszeg lehetett helyismerete, de ezt letagadhatja a bíróságon... ;))
A taxis ügyvédje helyében, én annak a "roller"-járműnek a mibenlétét firtatnám... Bíróként viszont - jobb híján - elfogadnám, hogy elektromos kerékpár.
Szerintem a közútkezelőnek két értelmes lehetősége lenne:
A kereszteződésben legyen egyértelműen csak záróvonal. Ehhez minimum az első terelővonalat el kellene tüntetnie minimum, az Attila út - Krisztina körút betorkollásnál.
eltüntetni középről a jeleket. Emellett ajánlanám a védett út úttestjének szélét jelző kereszteződésben szaggatott fehér vonalat végigvezetni az Attila út úttestjének jobb oldalától a Krisztina körűt jobb oldaláig.
Az én olvasatomban az a valami a KRESZ szerint jármű, kerekek számától, motorteljesítménytől stb. függően lehet kerékpár, segédmotoros kerékpár vagy motorkerékpár.
Innentől kedve a járdáról a zebrán elinduló járműről beszélhetünk, akinek elsőbbséget kellett volna adnia az úttesten haladó járműveknek.
A gond az van, hogy ha a másik útra kanyarodást vesszük alapul, mint irányváltást, és ezért nem kell a sávváltónak elsőbbséget adni, akkor mit csinálsz azzal, aki keresztbe kórincál a kanyarodó sávokkal mondjuk Bp. III. kerületben a Záhony utcából a Szentendrei útra kanyarodva (bármelyik irányban)? Nem kell a többi kanyarodónak a sávváltásakor elsőbbséget adjon, mert bekanyarodnak a többiek...
Közelebbről megnézve az ott nem záróvonal, járművek elől elzárt terület (ha nagyon akarom, akkor bele lehet látni úttest szélét jelző vonalat is, ami folyamatos fehér vonal de nem záróvonal). Ezt szinte azonnal záró és
terelővonal követ.
Nagyon véleményes, hogy már vége az útkereszteződésnek a záró- és terelővonal kezdetéig. Egy jó 6 métert illene hagyni az úttestek találkozásaitól -- az elzárt területet határoló vonalak metszésének csücske és a terelővonal között.
"A 29. § (1) alól nem ad felmentést a kereszteződés!"
Hmm. Azért nem stimmel minden, ahogy írtam de próbáljuk megoldani:
29. § (1) * Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
Tehát ahogy írtam, a sávváltás kizárt, mert záróvonal van. Viszont itt a fenti szövegben van egy "másik útra bekanyarodik". Ez nem zavar be mégis? Lehet, hogy mégis van ellentmondás? Mondjuk az autópályánál nincs bekanyarodás, meg a petőfi hídnál sincs de e Krisztina körutas kereszteződésnél pont úgy van, hogy az kanyarodik be, amelyiknek elsőbbsége van. Ajjaj, most mi legyen? :-)
Igen innen jön, hogy meddig is tart a kereszteződés. Erre kellene egy pontos jogi definíció. De szerintem az Attila útnál addig, amíg az út hajlása be nem fejeződik vagyis ez alapján a záróvonal bőven elegendő hosszúságig tart:
A leírt elvvel egyébként egyetértesz, hogy a megoldás az, hogy a záróvonal miatt nincs sávváltás a kereszteződésben és a kereszteződésben magában pedig a macisajt szabályoz (és a záróvonal meglétére a közút kezelőjének kell figyelnie) tehát egyértelmű a helyzet?
Gondolkoztam ezen a problémán és a következőre jutottam (fenntartva azt, hogy tök amatőr vagyok, tehát lehet, hogy teljes butaság, amit írok). Nézzük meg pontosan a definíciókat:
Mit jelent az elsőbbségadás kötelező tábla? "a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton (...) érkező jármű részére" Vagyis a fenti szabály szerint az elsőbbségadási kötelezettség az útkereszteződésre vonatkozik. Nem előtte, nem utána, csakis benne.
Nézzük meg, mi az útkereszteződés definíciója: "Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása."
Az első fontos kérdés tehát, hogy mettől meddig tart az útkereszteződés ezekben az esetekben? Itt jó lenne pontosan tudni, én abból indulok ki, hogy keresztező vagy betorkolló utak két szélső padkája/vonala közötti közös metszet rész (de ha valakinek van pontos definíciója, akkor szóljon, de nekem ez a definíció teljesen beleillik a lenti logikai okfejtésbe)
Az Attila út és a Krisztina körút találkozásakor mettől meddig tart a kereszteződés vagyis a közös rész? https://www.google.com/maps/@47.4946491,19.0363459,20.36z Ez alapján a kereszteződésben elsőbbsége van az Attila út felől érkezőnek viszont ahogy látom pont a kereszteződésig tart a záróvonal, ahol nem lehet sávot váltani szabályosan. Lehet, hogy ez nem véletlen?
A fentiek alapján azt gondolom, hogy a közút kezelője a fenti esetekben mindig figyelt arra, hogy a kereszteződésben legyen záróvonal és emiatt ne lehessen szabályosan sávot váltani vagyis így nem használható a sávváltásra vonatkozó 29-es §, vagyis egyértelműek az elsőbbségek.
Vagyis véleményem szerint az ilyen kereszteződésekben:
annak kell elsőbbséget adni a másik részére, akinek macisajt van. Viszont, ha vége a kereszteződésnek, akkor a sima sávváltásos 29-es paragrafus az irányadó. Amire figyelni kell, hogy mettől meddig tart a kereszteződés.
a kereszteződéseket úgy alakítja ki a közútkezelő, hogy annak a végéig záróvonalat rajzol, vagyis sávváltás nem lehetséges.
vagyis egyértelmű a helyzet
max ott lehetne probléma, ahol olyan esetet találunk, hogy a záróvonal nem tart ki a kereszteződés végéig, mert ott ütközne a sávváltás és az elsőbbségadás kötelező szabály. Aki ilyet talál, sikítson.
(A fentiek feltételezik, hogy a záróvonalon átmenés, nem sávváltás. Ha ez így van, akkor nekem a fentiek teljesen logikusnak tűnnek)
Mi a véleményetek, lehetséges, hogy ez a megoldás?
Muszáj a két szintű irányváltást külön szedni és külön-külön csak az adott szintben gondolkodni az alábbi miatt: Ha igaz, hogy az útról másik útra irányváltó, nem egyenesen haladó járműnek nem kell elsőbbséget adni sávváltáskor, akkor szabad a több kanyarodó sáv esetén berongyolni teszem azt a legkülső kanyaródósávból a legbelső sávba a menetirány szerinti jobb oldalra, anélkül, hogy elsőbbséget adnál a többieknek.
(és itt nem a kanyarodó főútvonalra, nem a kanyarodó védett útra, hanem a tényleges kanyarra gondolok.
Amúgy a Krisztina krt. Attila út betorkolásánál a közútkezelő szimplán nem gondolta végig szerintem. Ha az lett volna a célja, hogy simán elsőbbséget élvezve lehessen az Attila útról a Krisztina körút jobb sávjába érkezni, akkor nem tesz ki se záróvonalat, se terelővonalat, hanem csak egy úttest szélét jelző szaggatott vonalat vezet át a kereszteződésen, a Krisztina körút úttestjének a jobb széléig. Az úgy egyértelmű. (Mivel az Attila út felől egyetlen forgalmi sáv érkezik, azt a sok felfestést semmi nem indokolja, ha tényleg ez a cél.)
A vitánk arra utal, hogy itt megintcsak az alábbiak sérülnek:
20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
[...]
7. § Az útkereszteződések forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője elsőbbségadási kötelezettségét és a továbbhaladás lehetőségeit egyértelműen felismerhesse. [...]
Melléklet (FMSZ)
[...]
3.4 Főútvonal útkereszteződésen csak abban az esetben vezethető át, ha az útkereszteződés geometriai kialakítása és kiépítettsége, valamint az alkalmazott közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, úttartozékok és környezeti elemek folytán nem merülhet fel kétség az iránt, hogy az útkereszteződéshez melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége. [...]
[...] 4.1 Főútvonalnak ki nem jelölt, de a környező utaknál nagyobb forgalmú, vagy úthálózati szempontból fontosabb szilárd burkolatú utak forgalmának elsőbbségét az útvonalon levő útkereszteződések külön- külön szabályozásával lehet biztosítani, az „Útkereszteződés alárendelt úttal” és „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblák alkalmazásával. [...]
4.4 A 4.1 pontban említett szabályozás nem alkalmazható, ha az útkereszteződés geometriai kialakítása és kiépítettsége, valamint az alkalmazott közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, úttartozékok és környezeti elemek nem elégségesek annak kétséget kizáró közlésére, hogy az útkereszteződésben melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége.
A tábla ténye valóban komoly érv volt a tábla erősebb az útburkolati jel elve mentén a miniszteri indoklásra hivatkozással, de ilyen elv már nincs, mert a miniszteri indoklásnak nincs joghatása.
Én nem hiszem, hogy "az egyszeri embernek", egy Elsőbbségadás kötelező táblánál a "miniszteri indoklások joghatásán" kellene gondolkodnia. Ha ez így van, akkor ez NINCS JÓL!
"A jogalkotó nem kicsit kavart, amikor Bécsben aláírt Közúti Jelzési Egyezmény magyar fordításában (2004. évi XCI tv.) és a KRESZben ugyanazt a szófordulatot: "elsőbbséggel rendelkező út" egészen más értelemben használja. A kavarodás jelentős része ebből is származhat.
Ami a Bécsben aláírt Közúti Jelzési Egyezmény szövegét illeti, abban az "ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT" jellemzően így, csupa nagy betűvel a "PRIORITY ROAD" fordítása, és a KRESZ-beli főútvonallal egyezik meg (a táblaképek azonosak).
Míg a KRESZ a 16. § (1) bekezdés u) pontjában a KRESZ az "elsőbbséggel rendelkező út" szófordulatot nem főútvonalra használja (hanem a kereszteződés alárendelt úttal veszélyt jelző táblával jelzett kereszteződésekre, akár kiegészítő tábla nélkül is, és csak arra!)
Ebből az következik, hogy a két jogszabály alkalmazásában ez a szófordulat jelentése eltér.
Ami az irányváltást és irányjelzést illeti, a kérdés az, hogy az útkereszteződés a KRESZ alkalmazásában milyen utak kereszteződése: két egyenes úté, vagy egy kanyarodó úté és betorkolló utaké. A 16. § (1) bekezdés (u) egyértelműen az utóbbi választ adja a kérdésre: "A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését"! Tehát a KRESZ alkalmazásában van egy kanyarodó utunk, meg vannak betorkolló utak. Innentől a kereszteződésben az és csak az nem vált irányt, aki követi az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését. (Tehát aki a macisajt mögül érkezik és fizikailag egyenesen halad, az is irányt vált! Ha indexel, nem tudhatod, egyenesen halad-e majd vagy kanyarodni készül)"
Tehát nem fontos főútvonalon haladni, illetve főútvonalra ráhajtani. Elég, ha elsőbbséggel rendelkezik az út: irányváltás...
