Kedves mindenki is. Egy Nikon D90-es gépet szeretnék IR fotózáshoz átalakítatni és az lenne a kérdésem hogy hol találok ehhez szakembet? Válaszokat előre is köszönöm.
Eljott az evnek az a szakasza, amikor kikolcsonzom az irodabol azt a szeles spektrumu hatlapot, ami szines (magyaran van rajta CFA, ellentetben a boltban megvasarolhato Achromatic hatlapokkal). Mivel sikerult szereznem kolcsonbe valamilyen random UV savszurot, remeltem, hogy sikerul valamit csak abban a hullamhossz-tartomanyban megorokitenem. Viszont valoszinuleg ezek a szurok a sok hasonlo tarsukkal megegyezo modon engedtek at infravoros tartomanyban is fenyt (a novenyzet zoldjenek vilagossagabol kovetkeztettem erre), igy a tervem csak reszben sikerult. A muvelethez egy Trioplan 100-ast hasznaltam.
Én arra gondoltam, hogy sokféle fotós kihívás kering a neten. Abból egyet kiválasztva, majd kicsit IR témára szabva az működhet? Mindenféle nm "versenybe lehet",(még a full spectrum is, hiszen abban is van némi IR), de infravöröshöz legyen vmi kapcsolat.
Tárgyként lehet a teljes felszerelés spec: Milyen váz, milyen szűrő, expo, stb...
En is aktivan fotozom nem lathato fenytartomanyban, viszont szinte csak fekete-feher szenzorral.
Az egyetlen valamirevalo szines kep, ami infravoros informaciot is tartalmaz, az ez, viszont ennek a technikaja erdekes lehet. Az allvanyra helyezett kamerara eloszor egy hagyomanyos szines hatlapot helyezve fotoztam, majd a kamera elmozditasa nelkul megismeteltem a felvetelt egy achromatic hatlappal, infraszurot alkalmazva. Utolag a ket kepet ugy oltottam ossze, hogy a mozdulatlan kepreszletekben (ertelem szeruen a felhokon ezt nem lehetett alkalmazni) a vilagossagot az infra felvetel adta, viszont a szininformacio a lathato fenyben fotozott kepbol szarmazik.
És kinek volna kedve egy kis csoportos kihíváshoz/fényképezgetéshez valamikor a közeljövőben? Pár nap, pár kép, feltöltjük ide, aztán kb ennyi. A részleteket majd kitaláljuk
Köszönöm az infokat. Átnéztem pár videot, volt amelyikben pont egy 5000-es szedtek szét, abban említették, hogy az eltávolított IR filter nem befolyásolja a fókuszálást. Viszont amit leírtál abban van logika. DIY-t biztos nem vállalok be, amennyit kérnek érte, megéri hogy ne kezdjek még jobban őszülni.
Sony csoportban olvastam, hogy valaki optikussal készíttetett üveget, ha ez sikerülne, akkor mehet az átalakítás, ha nem akkor el kell engednem ezt a projektet, mert az eredetileg megálmodott költségek kezdenek többszöröződni.
Az uveglapnak nem csak vedelmi funkcioja van, az optikai kepletet is befolyasolja - ahogy minden levegotol kulonbozo toresmutatoju anyag az objektiv mogott. Ha eltavolitod a szurot, akkor az objektiv a szuro vastagsaganak ~harmadaval tavolabb kerul a szenzortol optikailag. Ez nem tul szeleslatoszogu objektiveknel (vagy amik tudnak a vegtelennel tavolabbra fokuszalni) nem jelent kulonosenn problemat, de szeles latoszogu objektiveknel elveszitheted a vegtelent. En hasonlo modon jartam, amikor az Canon R5–hoz vett EF-RF Drop-In-Filter atalakitoba a Canon 2mm vastag szuroje helyett egy 1mm vastag szurot tettem. A Samyang 14mm-es objektivem nem tudott vegtelent. Minel rovidebb egy objektiv fokusztavolsaga (mm-ben, nem latoszogben!) annal kisebb a toleranciaja e teren (Ajanlott olvasmany: Depth of Focus).
Szoval erdemes olyan atalakitast vegezni, ami kicsereli az IR szurot, lehetoleg hasonlo toresmutatoval rendelkezo es vastagsagu uveggel.
Nemrég sikerült szereznem egy sony a5100-at amit szeretnék full spectrum fényképezőre átalakíttatani. Eddig egy szervízt találtam akik vállalják az ir filter eltávolítását, de ők nem tudják helyettesíteni üveglappal. Nem tudom mennyire jó ötlet teljesen szabadon hagyni a szenzort. Esetleg tudok olyan szakembert vagy szakszervízt aki ezt a részét is meg tudja oldani? Lehet esetleg ezt az üveglapot külön venni valahol vagy esetleg készíttetni?
Persze, szivesen osszefoglalom par mondatban, hogy mirol van szo.
Nem tudom, hogy mennyire vagy ismeros a kozepformatum vilagaban, ugyhogy kezdjuk az elejerol. A Hasselblad 500-as sorozat ota tobb kameratipus is kovette azt a modularis felepitest, ami arra a gepre jellemzo volt. Nem csak az objektiv cserelheto, hanem a kereso, a markolat es ugye a a filmtarto magazin is.
Valamikor a digitalis technologia hoskoraban (majd 30 eve) erre repult ra (tobbek kozott) a Phase One dan ceg, es kezdett olyan digitalis hatlapokat gyartani, amik ezen filmtarto magazinok helyere voltak illeszthetoek, es viszonylag koran alkalmasak voltak studiokorulmenyek kozott a filmes felvetelekhez kozeli minoseget hozni, mar a kilencvenes evek masodik feleben. En eloszor egy ilyen keszulekkel talalkoztam bo egy evtizeddel kesobb. Az egy szkennelo hatlap volt nehany sornyi fenyerzeilo paztaszta vegig a kepet, es 50 megapixeles kepet produkalt. A topic temaja szempontjabol erdekes lehet, ezert megemlitem, hogy ez a hatlap sem tartalmazott IR szurot, a keszulekhez tartozott egy szuro, amit az objektiv moge lehetett illeszteni. Termeszetesen a keszulek csak szamitogeprol vezerelve mukodott, es a szamitogepre tarolta az elkeszult kepeket. Szoval szakasztott olyan volt, mint egy hagyomanyos szkenner. Keszult belole kozepformatumu verzio (amit pl a Hasselblad V kamerakra lehetett csatolni, valamint nagyformatumu, Graflok kompatibilis verzio)
Az evek elorehaladtaval fejlodott a ceg, eloszor 'one shot' hatlapok jelentek meg, amik "egyszerre" keszitettek kepet egy fullframe vagy annal nagyobb szenzoron (a H25-os modell 50x37mm-es szenzoron 22 megapixelt tudott 2003-ban). Ezek a keszulekek mar szinte kizarolag valamilyen kozepformatumu rendszerrel voltak kompatibilisak (Hasselblad, Mamiya, Contax). Nem sokkal kesobb erkeztek a szamitogeptol fuggetlen hatlapok is (P sorozat). Korulbelul ebben az idoben (~2007) jelezte egy amerikai kereskedonk, hogy sok olyan kliense van (muzeumok, kutatointezetek), akik szeretnenek egy olyan kamerat, ami kepes a lathato tartomanyon kivuli fenyt is erzekelni, hogy levalthassak a korabbi, film alapu munkafolyamatukat egy digitalisra. Nehany ev fejlesztes utan megszuletett az elso Phase One Achromatic, ami a P45+ Kodak CCD szenzorjan alapult, es nelkulozte mind az infravoros szurot, mint a pixelek ele helyezett szinszurot (bayer racsot, CFA-t). Mellekszal: ezt a projektet Claus Mølgaard vezette, aki evekkel kesobb az Apple kamera diviziojanak vezetojekent a multi-kamera projektert felelt (es teszi ezt maig). Errol a keszulekrol a megboldogult Michael Reichmann irt egy erdekes cikket a Luminous Landscape oldalon, angol nyelven ( https://luminous-landscape.com/phase-one-achromatic-plus-review/ ). A 2010-es evek elejen erkezett egy uj platformon alapulo hatfal generacio, ami az IQ nevre hallgat. Ennek masodik generacioja (IQ2) tartalmazott egy ujabb, Dalsa CCD-n alapulo monokrom hatlapot, az elozohoz hasonlo elven mukodve. Ez volt a 60 megapixeles IQ260 Achromatic. Ennek a projektnek mar Thomas Anderson volt a vezetoje, aki jelenleg is a fejlesztoi csapat tagja (es mintegy 6 meterre ul tolem az irodaban, es rengeteg erdekes temarol lehet vele diskuralni). Valamikor 2013-4 kornyeken a Sony eloallt a IMX211 100 megapixeles CMOS technologiat alkalmazo szenzor tervevel, aminek fejleszteseben a Phase One is reszt vett. 2015-ben be is lett jelentve az ezen alapulo IQ3 100 MP digitalis hatlap, ami az elso full frame kozepformatumu CMOS hatlap volt. Egy Japanban tortent foldrenges viszont jelentosen hatraltatta a keszulek megjeleneset, hiszen a Sony raktarat is erintette, megsemmisive rengeteg szenzort. Ez az esemeny engem is negativan eritett, az igy keletkezett bizonytalansagnak koszonhetoen csak nehany honappal kesobb tudtam csatlakozni a ceghez. :) Mindenesetre a CMOS technologia, a nagyobb felbontas indokolta tette, hogy erre a szenzorra epulve is keszuljon Achromatic hatlap. Mivel a szines szenzorra erkezo komoly igenyt a foldrenges miatt nehezkesen lehetett csak kielegiteni, a fejleszteskor kreativnak kellett lenni. Igy az elso olyan keszulek, ami mar kepes volt az infra tartomanyban erzekelni, egy minosegellenorzesen elbukott, igy nem eladhato szines IQ3 100 hatfalbol keszult, az infraszuro eltavolitasaval. Ezzel a hatlappal fotoztam. Azt, hogy konkretan mi miatt bukta a minosegellenorzest, azt nem tudom, de valoszinuleg magas ISO tartomanyban produkalt hatarertek feletti zaj lehet az oka. ISO 50-400 kozott fotoztam vele, ugy nem lattam problemat. Mindenesetre miutan a kezdeti kiserletezesek pozitiv eredmennyel zarultak, erdemes volt tovabb lepni, es mar CFA nelkuli szenzorokkal folytatni a fejlesztest. En annak idejen egyszer fotoztam vele (ha jol emlekszem ez a kepem is vele keszult https://500px.com/photo/217628193), aztan "kibelezodott", az IQ3-bol IQ1 lett (elveszitve a wifi modult), majd szep lassan elsulyedt egy szekreny melyen. Iden eszembe jutott, hogy jo lenne egy kicsit jatszani vele, ugyhogy megkerestem, es hazahoztam egy hetvegere. Hoztam hozza egy tukorreflexes fenykepezogepet (Phase One XF), meg nehany erre csatolhato objektivet (Schneider Kreuznach 55, 120 macro, 240), de hasznalhattam volna technikai kameran is (pl Alpa, Cambo, Linhof) Rodenstock objektivekkel. Minden esetre azota a ceg meginkabb nyitott olyan piacok fele, ahol szukseges szeles spektrumu erzekeles, igy meg nagyobb figyelem iranyul az ilyen fejlesztesek fele, de errol mar nem beszelhetek...