Mielőtt kérdezel valami alapvetőt, ezekre az oldalakra érdemes elnézned:
http://lokoszt.blog.hu/ illetve http://fapadosinfo.hu/
Bankkártyázzunk! - avagy bankkártyák és bankszámlák fapados utazásokhoz:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9198150
offolni itt szoktunk: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9213519
Ferihegy forgalmának a felét a fapadosok adják. Fele forgalmat nem bírna el az 1-es terminál. Amúgy meg balfasz módon újították fel annak idején, aki emlékszik rá hogy néz ki, az tudja, hogy a 10 kapu mission impossible, hogy egyszerre működjön, kb. 4 kapu a realitás, de már akkor is tömve van a terminál.
Kiegészítésként persze működhetne mondjuk ryanair terminálként, azt a forgalmat még talán elbírná, viszont akkor joggal háboroghatna a többi légitársaság, hogy nekik miért kell a drágább terminált használni.
Az átmeneti megoldás az lehetne, hogy a C-t megnyitnák non-schengenként is, mert jelenleg eléggé kong az ürességtől. Az meg, hogy az MGH-nak nincs elég busza nem kifogás, vegyenek.
Viszont nem lesz semmi, hacsak a kormány valóban nem keményít be, mert a reptérnek egy a fontos, minél több pénzt kilapátolni belőle.
rendeletről nem tudok, csak szóbeszédről... ha idelinkelnéd... de ha lenne, az is módosítható egy perc alatt...
anno valóban azért épült a bádogváró, hogy a fapadosok ne kapjanak terminálos kiszolgálást, de azóta akkorát nőtt a forgalom, hogy a jelenlegi A terminál aligha tudná kiszolgálni a fapadosokat.
Nyugi :-) A fapados modellé a jovo, nem veletlenul alkalmazkodnak a legacyk is ehhez. A ryan kb egymilliard euros profitja sem fog elolvadni. Vagy ha ilyen jol tudod, akkor shortold a reszvenyeit, es multimilliardos leszel :-)
A budapesti badogvaros - szerintem - egyelore maradni fog, mert mostanra mar akkora a forgalom, hogy azt az A terminal nem birja kezelni. Utashíd nem lesz, illetve most is idonkent van reggelenkent a B-n, amikor az MGH mar nem tud elegendo buszt/lepcsot kiadni.
Hát igen, mikor egy 10kg poggyászért kezdetben 6.000 Ft-ot kérnek, most meg már van olyan desztináció, ahol 17.000 Ft. Holnap után megyünk nyaralni négyen gyerekkel. Ülőhelye 32.000 Ft lett volna. Inkább nem vettem, most becsekkolva én fogok a gyerek mellett ülni, az anyja 8 sorral a nagyanyja meg 15 sorral hátrébb. Ez van... Én már rég, ha két opció van, akkor Ryanair.
az utóbbi időben, ha fapadossal, akkor valahogy mindig wizz-zel repültem, csak az idén már össze sem tudom számolni, hogy mennyi alkalommal. és mindig csak alapjeggyel, aminek eredménye, hogy az utazások kb felénél szétültettek. és miután az utazásaink döntő többségében tudtunk alkalmazkodni a jó árakhoz, ezért igencsak olcsón repültünk. ehhez viszonyítva minden plusz irreálisan drága lett volna. hétfőn, pontosabban kedden 0:35 helyett 1:15-kor landolt a gép, és így kénytelen voltam taxizni, ami persze ha nem is sokkal, de többe került a TLV-BUD jegyárnál (7500 Ft).
A " ingyenes "wizz pontok akkor lennének ingyen, ha nem fizetnél zárlati díjat és éves kártyadíjat !
Természetesen. Nekem ettől függetlenül jelentős haszonnal zárult az elmúlt tizenx évben a wizz kártya, bőven több jött vissza, mint amennyit ráköltöttem a kártyára. Az utóbbi időszakban a bookingos visszatöltések is jelentős kreditmennyiséget generáltak.
A " ingyenes "wizz pontok akkor lennének ingyen, ha nem fizetnél zárlati díjat és éves kártyadíjat ! Amíg sokan megveszik a kiegészítő szolgáltatásokat ,az alapjegyet nem fogják piszkálni !
15 éve utazom fapadosokkal, soha semmilyen komolyabb gondom nem volt velük, nem hagytak ott sehol, nem hagyták el a böröndömet, kis késéseken túl teljesen elégedett voltam azzal, amit kaptam. Nem vitás, hogy a fapados forradalomnak köszönhetően jutottam el repülővel egy csomó helyre, és nyílt meg a világ egy csomó honfitársunk előtt. Az utazásaim jelentős részét wizzel tettem meg, ennek több oka volt. Az egyik az, hogy a Ryan úticélok - főleg a korai időszakban - nem voltak annyira szimpatikusak (Hahn, Bréma, angol vidéki repterek, stb.) , mint a Wizzesek, másrészt a kezdetek óta volt wizz kártyám, rengeteg pontköltéssel, mondhatni, a kártyával elköteleztem magam a cég mellett is valamennyire. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ugyanolyan jegyárnál a wizzt preferáltam a ryannel szemben. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy 2004, a wizz születése óta mindössze 4 év volt, amikor nem velük volt az adott évben a legtöbb felszállásom, kétszer a Sky Europe vitte el ezt a címet, kétszer pedig hálózatos légitársaság.
Wizz kártyám továbbra is van, de egyre kevésbé van kedvem a Wizzt választani. (tegnap is vettünk jegyet, ott is a pontokból történő "ingyenes" fizetés döntött a Wizz mellett, a Ryan ellenében). Ennek oka, hogy a kiegészítő szolgáltatások olyan áron vannak adva, ami egyrészt borzasztóan elhúzza a jegyárat, másrészt francnak van kedve oda-vissza fizetni 20 ezret azért, hogy hárman egymás mellett ülhessünk. A Ryannél ugyanez a költség összehasonlításképpen 2800+a jegyárba beépített plusz, de a lényeg az, hogy az adott termék nem éri meg 20 ezerért. A Wizz Air a teljes jegyárat nézve drága lett, mondjuk ki. Persze lehet mondani, hogy kibírja az ember azt a két órát, de amíg kisgyereke van, addig ő szívesen ülne mindkét szülője mellett, de leginkább ablaknál.
Szívesen adok pénzt a helyfoglalásért, értem, hogy ez a jövő, de a 20 ezer forint oda vissza egyértelműen eltúlzott ár, összehasonlítva az alapjegyárral és a konkurencia jegyárképzésével. A Ryan sokkal jobban megtalálta ezeket az arányokat álláspontom szerint, náluk már-már olcsónak is mondható ez a szolgáltatás. Olyan a Wizznél ez a 20 ezer forintos ülésár, mint amikor az étteremben ennél egy salátát is, aztán meglátod, hogy az uborkasaláta 1390, és elállsz tőle.
Tudom, működik a rendszer, folyamatosan növekszik a kiegészítő szolgáltatásokból a bevétel, de pszichológiailag (számomra) rosszul néz ki, hogy a teljes jegyár elemei miből és milyen arányban állnak össze. Nem az jön le, hogy milyen jó olcsó a jegy, ha nem veszek mindenféle extra dolgot, hanem az, hogy a jegy nem végtelenül olcsó, a kiegészítő szolgáltatásokkal meg értelmetlenül drága. Szumma szummárum, a Ryan, a sok-sok útvonallal (10 év után végre felfedezték az általam sokszor hiányolt Dél-Franciaországot) és az olcsóbb áraival sokkal versenyképesebbnek tűnik nálam a következő időszakban.
Alternatív reptéri buszozásról a visszaútnál mesélek.
Kíváncsi vagyok mikor fejezik már be a bolognai reptérre menő monorailt. Utoljára két éve használtam a bolognai repteret, akkor is kész volt már a pálya része. Legutoljára 2019 júniusára ígérték, de ennek fele eltelt, és még nem nyílt meg, a hivatalos honlapon sincs pontos dátum.
Két lehetőségünk volt, a Frecciarossa Firenzébe
Igazából három lehetőség van, mert Italoval is el lehet menni Bolognából Firenzébe. Ha valaki nem ismerné, az Italo az állami Trenitalia versenytársa a nagysebességű vasúti piacon. Aki az olasz főtengelyeken vonatozik, mindenképp érdemes őket is megnéznie, a trenitalia honlapja nem dobja fel őket, a saját honlapjukon kell megnézni.
mert 40 euró helyett csak 16 volt a jegy.
Az olasz vasút dinamikus árazású, ha hamarabb veszel jegyet, az olcsóbb. Ezek menettérti árak? Mert akkor nem rosszak.
Firenze nekem sem jött be, amikor ott voltam, semmi extrát nem adott a város, Bolognát sokkal jobban szeretem. A ferde tornyokba mindenképp menjetek el valamikor, megéri. (Bolognában)
Csak annyi kiegeszites, hogy Svajc valoban nem tagja az EU-nak, a schengeni egyezmenynek viszont igen. Ezert nem volt hatarellenorzes az orszagba belepve.
Ez jó volt meg váratlan tőled. A vidrás sztori tetszett. Firenzében jó régen vagy 15 éve töltöttem egy egész hetet, voltak hasonló érzéseim mint neked pedig utószezonban voltam ( ha ugyan van ott olyan ).
Én megnéztem gyakorlatilag mindent ami "kötelező", de három nap után elmenekültem kisebb, élhetőbb helyekre napközben, Lucca, Cortona és csak este jöttem vissza. Igazából nekem is jobban tetszettek ezek a helyek, Firenze az persze Firenze és utánozhatatlan, egyszer látni kell.
Az idén Olaszország egy számomra új régióját, Toszkánát indultunk el felfedezni. A fő célállomás Firenze volt, de Sienába és Bolognába is eljutottunk.
BUD-on az A oldalon jutottunk át a szekun, percek alatt. A régi kollégákkal kezeltünk, aztán mentünk is tovább reggelizni. A beérkező gép (MXP-ből) késett vagy fél órát, amit "átvett" a mi járatunk is. Beszállítás bádogterminálból, gyalogosan, szokás szerint a három nonprio sor közül a második elejére álltam, a szalag elé, így egyből a priósok után indulhattunk (a három sort egyszerre nyitják meg a prio után). Sok jelentősége nincs persze, de utálok sorban állni, így a beszállítás utolsó 5-8 percét már a helyemen ülve tölthetem.
Beszállítás közben fordult egyet a pályairány, így az eredeti késés mellé némi "taxizást" is összeszedtünk, végül 50 perc késéssel szálltunk fel 13R irányba. A repülés esménytelen volt, leszállás közben viszont ismét éktelen fejfájás (?) tört rám. A süllyedéssel fokozódva folyamatosan nőtt a nyomás a homlokom mögött és a halántékomon, borzasztó volt, markoltam a karfát és összeharaptam a számat, annyira fájt. Életemben harmadszor történt ilyen, általában akkor, amikor fáradtan repülök, és remélem, hogy csak fejfájás, nem valami komolyabb. Ki kell majd vizsgáltatni...
Bolognában a fejünket csóválva kikerültük a reptéri busz mellé kirakott egyszem jegyautomatához sorba álló 50 embert, és a csarnokban üresen árválkodó 3 gép közül az egyikből vettünk magunknak jegyet, így elértük az éppen induló buszt (6 euró). Alternatív reptéri buszozásról a visszaútnál mesélek.
A városban nem sokat maradtunk, egyből vonatra szálltunk Siena felé. Két lehetőségünk volt, a Frecciarossa Firenzébe, majd személyvonat Sienába, vagy - egy órával hosszabb menetidővel - két átszállással, végig személyvonatokkal, Pratón és Firenzén át eljutni Sienába. Végül az utóbbi megoldást választottuk, mert 40 euró helyett csak 16 volt a jegy. A kívülről (és picit belülről is) lepukkant vonatokat egyébként menet közben is takarították, ürítették a szemeteseket és minden kocsi klimatizált volt.
Június 4-5. - Siena (kedd délután-szerda délután)
A késő délutáni órákban érkeztünk Sienába. A vasútállomásról 6 vagy 7, hosszú mozgólépcső visz fel a városnak otthont adó egyik hegyre. Negyedóra séta után megérkeztünk az óváros közepén lévő szállásunkba, a Hotel La Perlába (71 euró két főre). A szállást melegen ajánlom a minőségi budget opciókat keresők számára. Saját fürdőszoba, kényelmes ágy (!), klíma, és teljesen központi elhelyezkedés. Siena egyébként egyből elvarázsolt, fantasztikus hangulata van. Elköltöttünk egy kellemes vacsorát a Via dei Montanini egyik kiülős éttermében, isteni házborával, majd az esti sétánk során énekszót hallottunk kiszűrődni a katedrálisból. Kiderült, hogy egy amerikai férfikórus adott koncertet, így megvolt az esti programunk is.
Másnap újra a nyakunkba vettük a várost. Imádom azokat a helyeket, ahol nem kell múzeumba menni ahhoz, hogy érdekes dolgokat lássunk, ezért szeretem pl. Rómát is. Siena egy középkori ékszerdoboz, tűrhető mennyiségű turistával, helyiek által lakott és a helyieket kiszolgáló óvárossal. Nem díszlet a turistáknak, hanem egy élő város, ahol azért a vendégeket is szívesen látják. Megmásztuk a főtér közepén álló tornyot (itt egyébként világhírű lóversenyeket is rendeznek) és megnéztük a helyi múzeumot végül, a kombinált jegy 15 euróba került (a kilátás miatt megérte, és a múzeum épülete is érdekes volt belülről).
Június 5-7. - Firenze (szerda délután-péntek délelőtt)
Délután aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve a 131R busszal utaztunk át Firenzébe, nem vonattal. Ez izgalmas volt, mert egy iskolás csoport elég hamar elfoglalta a fél óránként-óránként induló busz nagy részét. Ezért többen állni kényszerültek, amit a sofőr 20-25 percig elnézett, ám egyszercsak lehajtott az autópályáról, megállt egy településen (amit egyébként nem is érintettünk volna) és felszólította az álló utasokat, hogy szálljanak le. Nyilván megindult az olaszos vita arról, hogy kinek és miért kellene leszállnia, a buszvezető aztán megígérte, hogy küldenek értük másik buszt, ez segített, végül 8-10 perc vita után leszálltak, és továbbmentünk.
A szállásunk a Via Romanán volt egy Airbnb-ben, nem messze a Pitti palotától. A lakás nem volt rossz, de egy váratlan, 50 eurós takarítási díj (két éjszakára) azért rossz szájízt hagyott bennünk (ezt előre kérték el, nem azért, mert mocskot hagytunk volna magunk után). Firenze egyébként kevésbé tetszett, mint Siena. A város rendkívül túlterhelt, szűkek a járdák, mindenhol autók vannak, ahol nem, ott meg turistahordák. Persze minek utazik, aki nem bírja (főleg szezonban), ugye... A "landmark" helyekre nem jutottunk be, mert iszonyat sorok álltak, de ezzel számoltunk: jegyet nem akartunk foglalni sehová, mert nem akartuk időhöz kötni magunkat. A dóm mondjuk kívülről is lenyűgöző, a Ponte Vecchio viszont rogyásig volt turistákkal. Valami dél-koreai dili lehetett Firenzében, mert esküvői ruhába bújt párok pózoltak profi fotósoknak a híd több pontján is (és később a városban máshol is láttuk őket). A folyóban pedig kis időre feltűnt egy vidra, amitől az amerikai lányok teljesen átszellemültek, percekig zúgott az omájgád különböző variációkban és hangszíneken.
A konyha adta lehetőségekkel élve ezeken az estéken főztünk magunkra, napközben pedig találomra kiválasztott kávézókban sütiztünk, eszegettünk. Az egyik kedvenc templomunk az ütött-kopott, patinás San Felice in Piazza templomocska volt, ami a Via Romanáról nyílt, és teljesen valószerűtlen méretű templom volt az aprócska házak között. A városi könyvtárba sajnos nem engedtek be minket (pedig jó program beülni néha és olvasni egy kicsit), a Bobolli kertbe pedig én nem, csak a társam ment be (én addig, bevallom, sziesztáztam egyet délután).
Június 7-8. - Bologna (péntek délelőtt-szombat délelőtt)
Az eredeti terv még az volt, hogy egy intenzív firenzei péntek délelőttöt követően délután vonatozunk át Bolognába, ahol teszünk még egy sétát, ott töltjük az éjszakát, és így kényelmesen érünk ki a reptérre szombat reggel. Ám mivel Firenzében nem éreztük igazán jól magunkat, már a reggel 9-es személyvonaton rajta voltunk és végül 11 előtt megérkeztünk Bolognába. Nem is bántuk meg! A szállásunk itt egy nagyon olcsó és mixed review-kkal bíró helyen volt, de 55 euróért nem hagyhattuk ki a Bed&Breakfst Dolce Vitát. Nekünk jó tapasztalatunk volt, tiszta volt a hely, és nagy a szoba, többet nem is nagyon várhattunk ennyi pénzért.
Bolognában megint imádtunk elveszni az utcákban-utcácskákban. Ez is "olaszosabb" hely volt, mint Firenze, bár voltak bőven turisták is, de sokkal több a helyi. Sokat ad a hangulatnak, amikor nem a Prada, a Gucci meg a Ducati üzletek sorakoznak, hanem kávézók, hentesek meg halárusok, a "felkapottabb" helyeken is. Szeretünk olyan helyekre beülni, ahol még angolul sem beszélnek, egyrészt csiszolhatjuk a meg-megkopott olasztudásunkat, másfelől "turistariasztóként" is hatnak az olaszul hadaró árusok, boltosok, vendéglátósok. Az egyetlen gond, hogy alig vittem magammal készpénzt, az olaszoknál viszont még mindig nagyon dívik a cash. Ezért egy idő után már nem a hely hangulata határozta csak meg, hogy bementünk-e, hanem az is, hogy elfogadtak-e bankkártyát vagy sem.
Bolognában több lakóépület ajtaja nyitva állt, így be-betévedtünk udvarokba is. A Cattedrale Metropolitana di San Pietróba viszont már teljesen szándékosan mentünk, nem is bántuk meg, lenyűgöző épület. A "kéttoronyba" sanos nem jutottunk fel, épp lekéstük az utolsó csoportot (egyébként a jegyet a Piazza Maggiorén, nem a toronynál lehet megvenni), így itt is "csak" sétáltunk, kávézgattunk, eszegettünk - ahogy mi szeretjük :)
Másnap reggel a reptérre végül a BLQ reptéri busz helyett a budget megoldással jutottunk ki. A 81/91-es busz épp a szállás elől indult, Birra állomáson pedig átszálltunk az óránként járó 54-es buszra, ami a reptérre közlekedik. Az út összesen 45 percig tartott, és 6 euró helyett 1.30 euróba, egy sima jegy árába került. Egyébként ha nem jön az 54-es busz, akkor kb. 20 perc alatt be is lehet sétálni Birra megállóból a reptérre.
Az olasz repterek eddig sem voltak a kedvenceim, BLQ főleg nem lesz az. Az UB ugyan gyors volt, ám a csarnok utána elképesztően zsúfolt. Üzleteknél óriási sorok, üdítőt alig néhány helyen lehet venni. Leültünk valahová és vártuk a beszállítást. A sorbaálló-olimpikonok megint megjelentek, 1 órával a gép indulása előtt már vagy 100 ember állt sorba, ezt sosem fogom megérteni, mitől tartanak vajon?
A gép kb. 30 perc késéssel szállt fel, szinte teljesen tele volt, a repülés ismét eseménymentes, a Balatonra remek kilátás nyílt. Landolás ezúttal 31L irányba, kőkemény fékezéssel, ami után elég nagy sebességgel ugyan, de még az 1-es pálya kb. felénél lévő, jobbra tartó kitérőn elhagyhattuk a pályát ahelyett, hogy megint körbe kellett volna taxizni a repteret. Sietős lehetett a pilótának behozni a késést :)
Összességében remek út volt, jó áron, jó helyszínekkel. Bár eredetileg Firenze volt a fő úticél, örülök, hogy Bologna és főleg Siena is kapott 1-1 éjszakát. Egyedül az ételekkel gyűlt meg a bajom, de így utazzon Olaszországba az, aki nem szereti a paradicsomot, és a sajtot is csak ímmel-ámmal... :))
Az első négy kép Siena, az utolsó Bologna (plusz a Balaton, nyilván). Utólag visszanézve nagyon kevés képet csináltam, ami számomra mindig annak a jele, hogy lekötöttek a helyszínek és a társaság.