Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1660

Nem értek egyet azzal, hogy egyes hatósági személyek jóindulatától, kedvétől függjön az, hogy hogyan intézik az ügyet. Ha elvesztették a beadott papírt, vállalják érte a felelősséget! Ha pótlása nélkül nem oldható meg az ügyintézés, fizessék a pótlását! (Beleértve a pld. Nyíregyről csak ezért ideutazó ember kieső munkabérének, hasznának kifizetését is!) Ha jól rémlik, például, ha én vesztenék el egy szakszót, annak a pótlása pénzembe kerül. :))) Egy államnak, az őt képviselő hatóságnak nem csak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. (Ez persze az ügyfél szerepét játszó jogi vagy természetes személyre is igaz.) Játsszon mindenki korrektül és a saját kötelezettségét teljesítse megfelelő minőségben és időben!

 

Kedves zolibá!

 

Minden tiszteletem ellenére szeretném megkérdezni tőled, hogy te melyik országban élsz? Mi a Magyarországnak nevezett szemét, korrupt politikusok, ügyintézők, bírók, jogászok országában élünk. Ítt nem ismerik a korrektség fogalmát, csak a ki kit hagyan tud jobban lenyúlni elvet ismerik, de azt nagyon. Itt talán majd 50.000 év múlva talán más lesz már a hozzállás, de addig nagyon sok nemzedék fog kihalni.

Előzmény: zolibá (1658)
zolibá Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1659

Vissztérnék még egy pillanatra Lajos gondolataihoz is:

 

Az államnak a gazdaság tevékenységének, az állam működőképességének biztosítását szem előtt tartva kell az oktatási, képzési tevékenységet irányítani, támogatni. Az ilyen képzést (legyen az akár pilóta, szerelő vagy ejtőernyős képzés) igenis támogassa az állam! Mert szükség lehet a honvédségnél ejésre, pilcsire, szerelőre, de a nem katonai életben is katasztrófavédelmben, mentőszolgálatnál, vízügynél stb. . De azzal is hasznot hajt magának az állam, ha egy jól jövedelmező iparág hlyi működését támogatja a magas színvonalú alap-, és felsőfokú képzéssel.

Tudom, hogy ehhez az kellene, hogy egy normális országhoz hasonlóan valaki közép-, és hosszútávú gazdasági elemzéseket csináljon, felmérje az ipar igényeit, versenyhelyzetét. Nálunk az állam szeret az orra hegyéig látni, vagy alkalmanként a múlt adatait igazgatni.

 

Múltkor az "étolaj a dízelautókba" mizéria során nem átallottam megnézni a jövedéki termékekről szóló törvényt. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy felsőfokú akkreditált képzésben történő pilótaképzés esetén a légijármű üzemanyagok jövedéki adója visszaigényelhető. Ez nagyon jó, de miért csak a felsőfokújé? És miért csak a pilótaképzés esetében?

Pocsék szerelő lenne a srácokból, ha középiskolai tanulmányaik alatt nem motorozhatnának vagy hajtóművezhetnének repülőgépet. :)))

zolibá Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1658

Tamás: Látod, hogy te is látod, hogyan kéne működnie! :)))

 

Ad 1: Az egyházak és a pártok is tartsák el magukat a tagjaik, illetve pártolóik adományaiból, esetleg az általuk üzemeltetett gazdasági vállalkozásokból! Vannak párton kívüliek és nem hívők is. Milyen alapon osztja szét az ő zsebükből kihúzott pénzt? Pártokkal kapcsolatban megy a nagy duma, hogy ez a demokrácia alapja. Egy nagy túrót. Az a demokrácia, ha valóban mindenki (kivéve  aközügyektől eltiltottak és kiskorúak) választó és választható. A jelöltek, mint személyek, tevékenységükkel és ne pártreklámokkal érjék el, hogy a körzetükben a lakosság támogassa őket. És akkor talán tényleg a választóik és nem pártjaik érdekeit képviselnék a "Nagy népi hurrában", ahogy az Index nevezi. :))

 

Ad 2: Ha már (elveimmel ellentétes módon) mindenki pénzéből támogatják a fent említett szervezeteket, akkor azok pénzügyei legyenek bármely állampolgár számára ellenőrizhetőek!

 

 

Korábbi hozzászólásoddal kapcsolatban viszont ellenvéleményt szeretnék megfogalmazni:

 

Nem értek egyet azzal, hogy egyes hatósági személyek jóindulatától, kedvétől függjön az, hogy hogyan intézik az ügyet. Ha elvesztették a beadott papírt, vállalják érte a felelősséget! Ha pótlása nélkül nem oldható meg az ügyintézés, fizessék a pótlását! (Beleértve a pld. Nyíregyről csak ezért ideutazó ember kieső munkabérének, hasznának kifizetését is!) Ha jól rémlik, például, ha én vesztenék el egy szakszót, annak a pótlása pénzembe kerül. :))) Egy államnak, az őt képviselő hatóságnak nem csak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. (Ez persze az ügyfél szerepét játszó jogi vagy természetes személyre is igaz.) Játsszon mindenki korrektül és a saját kötelezettségét teljesítse megfelelő minőségben és időben!

 

Előzmény: széles tamás (1656)
robicsek Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1657
van benne valami - a pártoknál nem teljesen, mert ha a nép többsége többpártrendszert akart, akkor ennek költsége van, de ne folytassuk, mer mehetunk a polidilibe, ode meg nem járok...
Előzmény: széles tamás (1656)
széles tamás Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1656

Igazad van Neked is és Lacinak is!

 

Ha ezt a gondolatmenetet követem, akkor viszont sem a pártok, sem az egyházak ne kapjanak állami pénzt egy fillért sem. Aki pártoskodik, az fizessen tagdíjat, aki valamelyik egyház tagja, az fizessen az egyházközségnek, stb.

 

Azért érdekelne a véleményetek, hogy melyik képviselő nyújtana be egy ilyen módosító javaslatot, és hány képviselő szavazná meg.

 

A helyesen tippelők jutalmat kapnak! :-)

Előzmény: robicsek (1653)
zolibá Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1655

Laci hozzászólását is figyelembe véve lényegesnek tartom megkülönböztetni a hobby, relax, illetve a versenysport tevékenységeket.

A versenysportot részben az állam, részben szponzorok (akiknek egy része az érintett iparágból jöhetne) kell támogassák. Magyarországon érthetetlen számomra is, hogy egy gyenge teljesítményt (gagyit) nyújtó futbalt miért támogat eszeveszetten az állam, miközben más, sokkal jelentősebb eredményeket felmutató sportágakat meg nem?

A hobbi, relax témában egyetértek, hogy annak alapjait az egyén kell megteremtse. Ennek persze lehetne módja, hogy egészségpénztárba tett - kedvezményesen adózó - pénzt ilyenre igénybe vehessen az ember, mert ha kipihent, "rekreálódott" azzal bizony az egészségét védi és az ország teljesítőképességét növeli. Kicsit túlságosan beszűkítettek a lehetőségek. Pancsolásra, konditeremre igénybe veheted, de például lovaglásra, ejézésre nem annyira. Habár sporteszköz vásárolható belőle. :))

 

Lajosnak az illetéktörvényben foglaltakra való hivatkozása a PLH díjtételek tekintetében nem állja meg a helyét, mivel a díjtétel nem illeték. Az illetékkötelezettség keletkezésének körülményeit a törvény leírja. Logikus módon csak az így keletkezett kötelezettség alól ad mentességet, illetve kedvezményt.

zolibá Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1654

Lajos hozzászólása ébresztett fel bennem pár gondolatot. Díjakról, hatásaikról, kedvezményekről.

 

Díjakról és hatásaikról:

 

Az illetékek és díjak területén az EASA és az EU légiközlekedési iparág között is nagy a feszültség. Mint azt a 2005. november 17-én Kölnben tartott iparági találkozón Patric Goudou is elmondta, az Ügynökség költségvetési problémákkal küzd. Vázolta, ennek okait is, illetve azt az elképzelést is, hogy esetleg felülvizsgálják eljárásaik díjtételeit. (Természetesen az Ügynökség oldaláról leginkább emelésre gondoltak.) Ugyanakkor, az összejövetelen több iparági előadás is elhangzott. Ezekben éppen a díjak csökkentésének igénye, illetve a közvetlen engedélyeztetési körbe vont eljárások csökkentésének igénye merült fel. Az egyik lízingcég képviselője számokkal is alátámasztotta mondandóját. Kiderült, hogy ha az EU-n kívülről (a példában az USA-ból) most be akarnak hozni egy EU tagállamba egy F100-as repülőt, az kb 1,5 millió USD plusz költségbe kerül csak azért, mert minden, korábban az FAA által a gépen engedélyezett módosítást, nagyobb javítást az EASA-val külön is engedélyeztetniük kell. Persze tudjuk, hogy a lízing cégeket nem kell sajnálni és nem halnak éhen így sem. Nem is ez volt az előadás kicsengése. Hanem az, hogy ezekkel a szabályokkal az európai üzembentartókat terheli az EU és így csökkenti a befektetési kedvet, lassítja a gazdasági folyamatokat. Egy másik előadásban a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokkal kapcsolatos EASA eljárásokat hasonlították össze az FAA eljárásaival, amiből kiderült, hogy az európai rendszer lassú, bürokratikus és költséges. Szóval hátrányos helyzetbe hozza az itt tevékenykedőket. A konklúzió az volt, hogy habár az EU rendszere - elismerten -nagyobb biztonságot nyújt, mégis meg kellene találni a biztonság és a gazdasági ágazat életbenmaradását jelentő gyorsaság között. Ahogy fogalmaztak, nem csak biztonságos, de élő légiközlekedési iparágra van szüksége az EU-nak.

 

És mindezek után a legfontosabb ezzel kapcsolatban:

 

Az EASA nem sértésnek vette az ipar véleményét, hanem konstruktív javaslatnak. Úgy látszik, ami nálunk kicsiben nem megy, az náluk nagyban működik. (náluk sem tökéletes persze) Meghallgatják a játékban résztvevőket és igyekeznek mindenki által elfogadható megoldást keresni. Na ez az, ami nálunk nem működik. Nálunk, amíg normál hangnemben kér valamit egy gazdasági ágazat, a magasban ülők füléig nem ér el a hang, ha barátságosan kezét felemelve szót kér valaki, nem látszik fentről. Csak amikor már forradalom készül, akkor jut eszébe egyeseknek az idézet Petőfitől.  (...Habár felül a gálya...). Lehet, hogy néha le kéne hajolni a magasságos pulpitusról annak, akinek rosssz a szeme és a hallása? (vagy csak úgy tesz) :)))) És akkor lehet, hogy gördülékenyen, együttműködve, nem egymást szapulva, dühöngve mennének a dolgok?  I have a dream...

 

Kedvezményekről, ahogy én látom:

 

Az egész probléma egyik alapjának hibás definiciókat tekintek. Az idén módosított légügyi törvény "gazdasági célú légi közlekedési tevékenységről beszél" Aki tud magyarul, ezalatt egy igen széles kört érthet. Ugyanakkor, a "Commercial aviation", aminek fordításaként szánták a Chicagoi Egyezmény valamelyik Annexében  szépen definiált, mint "személyek, áruk, posta ellenszolgáltatás fejében végzett légi szállítása". Tehát nem gazadsaági célú légi közlekedésről, hanem kereskedelmi légiszállításról van szó. Mert ugyebár a kukacbombázásnak, reklámvontatásnak, légifényképezésnek is bizony leginkább gazdasági a célja.

Na mármost a hibás definició miatt állandó vita volt arról, hogy kire milyen szabályok vonatkoznak. Mi egy repülőklubra, mi egy légipermetező szolgáltatóra stb.? Így történt, hogy a PLH olyanokon is elkezdett leverni pld. JAR-145 karbantartási követelményeket, akiknek közük nem volt a dologhoz, mivel nem kereskedelmi légiszállításra használták gépeiket. Ugyanakkor a másik oldal is igyekezett kicsusszanni a szabályok alól. Az utasrepültetésket végző, légitaxizó klubok, gazdasági vállalkozások nem szívlelték, hogy kereskedelmi légiszállítói követelményeket akartak leverni rajtuk, pedig az ő esetükben ez jogos volt. (Habár vannak ötleteim is, hogy hogyan lehet kikerülni bizonyos esetekben ebből a kategóriából a tevékenység változatlansága mellett.)

Így sikerült eljutni a kölcsönös bizalmatlanság szintjére, ahol mindenki vitatta a másik álláspontját, amely helyzetben a hatalom képviselői és szabályainak alkotói is inkább abba az irányba mentek el, hogy - a viták elkerülése végett - mindenkit egy kalap alá vettek, mindenkitől ugyanazt a pénzt igyekeztek beszedni. Így ugyebár nincs értelme vitatkozni .

Természetesen, mint írtam korábban is, nem értek egyet azzal, hogy mindenkit egy kalap alá vegyenek. A díjtételeket az azokat megalapozó tevékenység munka-, és eszközigénye alapján, illetve a díjtéles hatósági eljárás eredményével megalapozott tevékenységből származó bevétel alapján lenne korrekt meghatározni, mert ezek azok a paraméterek, amik jellemzik a hatóság által végzendő feladat tényleges nehézségét és munkaigényét, másik oldalról pedig az ügyfél fizetőképességét. És persze felmerül az állam, illetve a hatóság felelőssége abban a kérdésben is, hogy nyújt-e (nem kényszer, hanem kínálati alapon) olyan szolgáltatást, amiből plusz bevételei származhatnának? Csinált valaha, valaki üzleti tervet ilyesmiről? Talán, ha lenne ilyen minőségi tevékenység, azt igénybe is venné valaki és annak hasznából a hatósági embereket is jobban meg lehetne fizetni (természetesen azokat, akik kvalitásuk alapján ezt megérdemlik), de még bizonyos egyéb (kényszerű) jogcímeken befizetendő díjtételeket is lehetne csökkenteni. Többek között ezek alapozhatnák meg az azt megérdemlők (pld.: sport és közhasznú tevékenységet végző) díjkedvezményben részesítését.

 

robicsek Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1653

Amennyiben azért nyomulsz, hogy hasonlo nagyságrendű embereket megmozgató tömegeket vonzó rendezvényt hasonlóan kell - vagy nem kell - támogatni, abban igazad van, szerintem is egy 200000 embert megmozgató repülőnap, vagy rallyverseny, vagy Hungaroring, vagy koncert, vagy focimeccs hasonlo elbirálást igényel.

 

Igaz, jelenleg ilyen focimeccset nem tudok..., a többit igen.

 

Én ugyan repülgetek - hu de rég voltam - viszont azt marhára nem várom el, hogy más adófizetők ebben támogassanak. Kifizetem szépen.

Én se akarom másnak a lovaglását, golfozását támogatni.

Szerintem minden sport alapbol szorakozás, beleértve nem csak a résztvevők, hanem a nézők szórakozását is, egyik se létszukséglet.

Előzmény: incerfa (1652)
incerfa Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1652

Ez mind OK!

 De akkor a közhasznúságról alkotott tv. csak üres beszéd? 

 

Sportegyesületekről szól a mese, akik mefeleltek a közhasznúsági feltételeknek.

Pl. a klubom közhasznúsági minősitése: Sport!

 

Más a szabadidős, szórakozásból üzött sport pl. a hegymászás, vagy egyebek és más a versenysport katagóirába sorolt sportok.

 

Szégyen, hogy egy MAGYAR NEMZETI BAJNOKSÁGON azért kevés az induló, mert

a legatyásodott klubja meg a versenyzője képtelen előteremteni az induláshoz szükséges anyagiakat.

Laci ! Legyél egy kicsit populista és ebben a témában máris emberbarátibb lesz a véleményed, nem olyan mint egy kegyetlen hivatalnoké, aki félti a költségvetés pénzét, közben a politikus maffia titkon a balek polgárokon mosolyog!

 

Előzmény: Bátori László (1651)
Bátori László Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1651

Véleményem természetesen van :-)

 

Ha a kérdés úgy tevődik fel, hogy a sportrepülők helyett a költségvetésből fizessék-e a felmerült költségeket (a kieső hatósági díjakat, illetékeket és adókat), akkor az a véleményem, hogy aki tengeri vitorlázásra, autóversenyzésre, alpesi hegymásztásra, vagy éppen repülőzésre/ejtőernyőzésre vágyik az teremtse elő ennek a költségeit.

Előzmény: incerfa (1650)
incerfa Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1650

Szia Laci!

Bölcs mondatok, de azért véleményed  lehetne!

(Talán azért nincs mert a székeken ülök sűrűn váltják(hatják) egymást?)

 

Előzmény: Bátori László (1649)
Bátori László Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1649

Szia Lajos!

 

Nem fogom megmagyarázni :-)

A hatósági illetékesek sem fogják, mert nem az ő hatáskörük.

Előzmény: incerfa (1647)
incerfa Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1648
Sorry, mielőtt csak az venné valaki észre, hogy a "sújt" helytelelenül lett egy helyen bepöttyögve.
Előzmény: incerfa (1647)
incerfa Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1647

Üdv Mindenkinek !

Ha már esmét a hatóság van teritéken - hol dicsérik, hol szidják  én egyiket sem teszem, mert jobb hallgatni, mint az a bizonyos dolod a fűben - viszont egy dolog nem hagy nyugodni.

Akik ismernek azok tudják, hogy többed magammal az életünket tettük fel sportra.

(sportrepülés, sportejtőernyőzés, hőlégballonozás, meg minden amit sportrepülésnek lehet nevezni)

Többen sportklubokat vezetünk, sportolókat nevelünk, versenyekre készitünk fel "hithű muzulmánként sportoló" megszállott őrülteket.

 

Nos, nem akarom ragozni de amikor a hazai sportélet ezer sebből vérzik,amikor a sportrepülést úgy magára hagyták, mint eb a "szaharát" amikor az érdekképviseletnek nevezett (MRSZ ?) szervezetet már széthordták,  lerabolták, a repülőgépeinket néha beleegyezésünk nélkül elsinkofálták, tehát ittmaradtunk lyukas gatyában, hadd sújtsanak minket az átkok, úgy kell nekünk !

Hiába van ogy. képviselő - nem is egy! - akiknek kötelességük lenne feszegetni a kakis láda tetejét, nem teszik!!

 

1./ repülőbenzin jelenlegi ára ! (A viszonteladók már 400 Ft. feletti összegért árulják!) Kész röhely és gyalázat!

Megérne ez a téma egy misét ! Mikor lesz gyónás? Amikor valakik meggyónják nekünk ezt a ránkhelyezett bűnt? (ezzel nem a hatóságot bántanám, mert erről Ők nem tehetnek!)

 

2./ Ami engem izgatna és a hatósági illetékesektől várnám a magyarázatot.

(Tudom hogy ezt csak a B. Laci fogja megmagyarázni, védve a volt mundér becsületét)

Tehát a hatósági eljárási illetékekről lenne szó !

 

Az illetékekről szóló törvény figyelembevételével született meg ez a m. rendelet!

 

Azzal is tisztában vagyok, hogy születtek közben olyan miniszteri rendeletek, amelyben még csak véletlenül se lehessen a  repülő sportegyesületeknek ez alól kibújni, de hát az illetékekről szóló törvényt az Országgyűlés hozta. Ezt pedig nem überelheti egy miniszteri rendelet.

A törvény pedig kimondja, hogy illeték mentességet - kedvezményt- élveznek a közhasznú szervezetek.

Namármost!

 Legtöbb repülő sportegyesület megszerezte a köszhasznú minősitést, tehát álláspontom szerint számukra jár a kedvezmény (mentesség!)

Ennek ellenére folyamatosan fizetünk, mint az a mesebeli hülye katonatiszt!

 

Kimásoltam a törvény erre vonatkozó részét !

Most vagy én vagyok "nagyonhülye" vagy igazam van !

Mivel a sportrepülés is a polgári repülés kategóriájába sorolható, kiváncsi lennék a

hozzáértők véleményére.

Most ne akarja senki sem azzal kivédeni, hogy a milliomos élvezkedők és a sportrepülők nem választhatók el egymástól, igy egy kalap alatt kell a dolgot kezelni.

Nem, nem és nem!

Technikai kérdés, semmi más!

A hazai sportrepülés, az utánpótlás nevelés a lehető legméllyebbre süllyedt!

Meddig tart még ez a süllyedés?

Nem elég,hogy súlyt minket a "turáni átok" még ez is ránkszakadt!

Mikor lesz vége a süllyedésnek. (Pedig állitólag lendületben van az ország!)

Csak egy példa ! Kicsiny országunk a sportejtőernyőzés tekintetében a világ élvonalába tartozott.

Lepődjetek meg ! Magyarországon kb. 200 (KETTŐSZÁZ!) aktiv ejtőernyős van, akik igazából sportolnak.

Pedig állitólag 10 millás az ország! Szégyenletes arány!

Most pörgök -  de leállok -  úgy döntöttem, hogy inkább végelgyengülésben múljak ki, mint agyvérzésben.

Adom a nevemet is: Both Lajos.

Ime a kivonat:

 

1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről

 

 

A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit
és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények

6. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint a) a közhasznú szervezetet 1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség,

2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény,

3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény,

4. illetékkedvezmény,

5. vámkedvezmény,

6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,

b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség, c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény, d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.

(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására. (3) Az a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.

 

 

Előzmény: széles tamás (1646)
széles tamás Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1646

Kedves "repülős" topictársam!

 

1./ Nem érzem úgy, hogy "felmagasztalatam" volna a hatóságot.

 

2./ Az, hogy mennyit kell fizetni egy- egy eljárásért azt nem a PLH- nál dolgozó ügyintéző, nem is a PLH mindenkori kinevezett, vagy megbízott vezetője, de még csak nem is a minisztérium légiközlekedési főosztályának a vezetője dönti el. (Bocs Laci, ha rosszul írtam!) A hatósági eljárások díját a kormány szabályozza rendeletben.

 

3./ Bár nincsenek személyes tapasztalataim a hatóság tájékoztatási tevékenységével kapcsolatosan, nem vonom kétségbe, ezirányú tapasztalataidat. Amit ezzel kapcsolatosan javasolni tudok, hogy ha egy konkrét ügy elintézésével kapcsolatosan szeretnél tájékozódni, kérj tőlük (írásban!) állásfoglalást. Az írásos állásfoglalás birtokában nyugodtan kezdheted intézni az ügyeidet.

Jó néhány hónapja (talán több mint egy éve) B. László nagykorú írta vagy itt, vagy a "PLH belső" című topicban, hogy ha egy benyújtott anyagra a hatóság kiküld neked egy hiánypótlásra felszólítást és Te azt teljesíted, utána nem hivatkozhatnak további hiányokra, mert NEKIK kötelességük tudni, mi kell az adott ügy elintézéséhez, míg én alanyi jogomon lehetek hülye. (Sokak szerint élek is eme jogommal. :-) )

 

4./ Bizonyára van olyan, hogy "a hatóság nagyon nem áll a helyzet magaslatán. " de ott is csak emberek dolgoznak. Tudod, van egy mondás, miszerint: Tévedni emberi. Én ezt azzal szoktam megtoldani, hogy a tévedést beismerni még emberibb!

Velem is előfordult, hogy az ügyemet intéző PLH-s dolgozó felhívott, hogy nem tudja kiállítani a szakszóm betétlapját, mert szerintük nincs befizetve az illeték, de mivel ismer, tudja, hogy nem szoktam potyázni. Közöltem Vele, hogy a szakszókérőt már úgy nyújtottam, be, hogy mellékeltem a csekket is, sőtt a pénzügy meg is küldte a számlát. Kérte, hogy segítendő a munkájukat, vigyem már be Neki, ha nem okoz gondot. Bevittem. Lemásolta, elnézést kért, (bár nem ő tökítette el a csekket) és megkért, hogy várjak egy negyed órát. Kis kacsójával (nagy lapát keze van) átvitte az anyagot az egyik, majd a másik irodába, bégül a Főnök helyett aláíratta a helyettessel és tíz perc múlva Juditkánál átvettem a kitöltött betétlapot. Ja, közben még kétszer elnézést kértek.

 

Valóban nem álltak a helyzet magaslatán! :-)

De empátiából nálam jelesre vizsgáztak.

Előzmény: repülős_ (1644)
Bátori László Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1645

"egy egyeztetés során jelezte, hogy 90 napot kíván tartani"

 

Miért kell nektek ilyen bonyolult dolgot kérni? :-))

Előzmény: zolibá (1641)
repülős_ Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1644

Széles Tamás!

 

Talán nem kéne annyira felmagasztalni a hatóságot. Nem igazán érdemli meg.Tisztelet annak a néhány kivételnek, aki hozzáértő!

 

Nem is az a baj, hogy mennyit kell fizetni a hatóságnak, hanem az, hogy ezért mit nyújt, ja vagy mit nem. Sajnos inkább az utóbbi. Én is örülök annak, hogy elintézik az ügyemet rögvest és azonnal, mert ez kényelmes, csak amikor tényleg csinálniuk kellene valamit, pl. tudni, hogy mi van az EU szabályokban, vagy tájékoztatni, hogy nekem mint ügyfélnek mit is kell tennem, vagy hozzáértőnek lenne egy témában, és még sorolhatnám, akkor a hatóság nagyon nem áll a helyzet magaslatán.

zolibá Creative Commons License 2005.11.28 0 0 1643

Szóval beleolvastam az említett rendeletbe. Az alábbi mondat szerepel benne:

 

The Member State concerned shall take a decision on an application as soon as possible, and not later than three months after all the necessary information has been submitted, taking into account all available evidence.

 

De megjegyzem, ez a rendelet az Air Operator Certificate (AOC) kiadásáról szól, míg az általam hivatkozott magyar kormányrendelet a légijármű és légijármű berendezés karabantartó, folyamatos légialkalmasság írányító, jóváhagyott karbantartás oktató szervezetek jóváhagyási, a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárást, repülésvédelemmel kapcsolatos eljárást, repülőtér létesítésének engedélyezési eljárását, frekvencia-koordinálást mind 90 napos határidőre veszi, kivéve az AOC kiadást, ahol 60 nap a penzum.

 

Meg van egy szép lista arról is, hogy milyen ügyekben nem lehet elektronikus ügyintézést alkalmazni. Ez szerintem nagyjából korrekt, ha nem teljes mértékben kizáró. Logikus, hogy pld. auditálni elektronikus úton nem lehet.

 

Az viszont szerintem elég nevetséges, hogyha szervezeti és működési szabályzatokat nem lehet CD-ROM-on megküldeni. Nem vagyok fanatikus környezetvédő, de kiváncsi lennék, hogy évente hány hektárnyi erdő kipusztulását igényli az a sok papír, amit a PLH begyűjt. (illetve arra is, hogy országos szinten ez a papírmennyiség mennyi pénzébe kerül az ügyfeleknek?) Arról nem is beszélek, hogy a rengeteg iratméternyi anyagot tárolni fizikailag is nehezebb, mint a CD-ROM-on vagy ne adj' Isten, DVD-n megküldött anyagokat. Módosításokkor meg meg lehetne spórolni a cserelapozás időigényes örömeit, mert mindenki kompletten az éppen aktuális teljes anyagot küldhetné.

Ilyesmire jó példaként említhetném, hogy pld az UPS is áttért az ún. General Maintenance Manual (GMM) tekintetében a papírról a CD-re. Csak a sárga lapos ideiglenes módosítások maradtak papíron, amikből mondjuk max. 30-40 oldal gyűlik össze a GMM következő teljes revíziójáig, ami akkor CD-n jelenik meg és megszűnteti a sárga lapokat. Korábban egy-egy teljes revíziókor a cserelapozásra elment 1,5-2 óra is.

 

széles tamás Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1642

Aki ismer, tudja, hogy nem igazán a szívem csücskei a közszférában dolgozók! De még is elismerem, hogy a PLH-nál valahogy működgetnek a dolgok. Talán Ők a kivételek.

 

Valamikor a nyáron olvastam, hogy egy Kóka nevű miniszter a bankszektorból nevezett ki egy embert valamilyen felelős beosztásba. Az illető irányítása alá tartozó területen rövid idő alatt nyolc (8) nap lett az átlegos ügyintézési határidő.

Néhány nap múlva arról olvastam, hogy ugyanezen minisztérium dolgozói(?) aláírásgyűjtésbe keztek a munkáltatójuk ellen.

 

Ha a gazdasági életben délelőtt kilenckor kérnek egy árajánlatot, és az délután nincs a megrendelő asztalán, akkor már nem is érdemes leírni, mivel a megrendelő addígra döntött és szerződést is kötött.

 

Ellenben közalkalmazottéknál:

- A droid megkapja az anyagot (szigorú adminisztrációs csatornákon), megnézi, hogy az (őt eltartó)állampolgár mikor merészelte beadni.

- Droid látja, hogy két napja. Csökött szürkeállományával kiszámolja, hogy még van 28 napja, és egyből bevágja a fiókjába.

- Három hét múlva eszébe(?) jut, hogy nem csinált még semmit, ekkor ír egy levelet az őt eltartó állampolgárnak, hogy az ügy bonyolultságára, valamint a sok ügyiratra való tekintettel az ÁIT-ben biztosított jogkörénél fogva az eljárási határidőt 30 nappal meghosszabbítják.

 

Aki nem hiszi, járjon utánam!

 

P.s: ismételten kinyilatkozom, hogy ez a szemlélet ezidáig elkerülte a PLH-t.

Talán azért, mert a szemléletnek nincs polaroid-kártyája :-)

Előzmény: zolibá (1641)
zolibá Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1641

Sziasztok!

 

A helyzet az, hogy a Laci által említett EK rendeletet nem ismertem, de majd meglesem. Ugyanakkor, nem hinném, hogy kötelezővé tennék benne a hosszabb ügyintézési határidőt. Tehát egy normális, a saját gazdaságát támogatni szándékozó ország, főleg, ha az adott tagállamban az államigazgatási eljárásokra általánosan vonatkozó jogszabály rövidebb határidőt ír elő, nem fogja a maximumot előírni, hanem saját határidejeit próbálja alacsonyabban tartani.

Nevetséges az is, hogy Oroszországban és Ukrajnában, amiket mindíg negatív példaként említenek kis hazánkban, egy cég alapítása írd és mondd 2-3 nap alatt lebonyolítható. Nálunk mennyi is ez? :)))

Mi lenne, ha állam bácsi rájönne, hogy a gyors és ügyfélcentrikus működéssel saját gazdaságát segíti, de még a külföldieket is arra készteti, hogy itt alapítsanak cégeket, intézzék ügyeiket és ez az államnak is bevételt hozna. PLH tekintetben csupán 4 EU-s légügyi hatóság van a környéken, ami 3-6 óra autózással elérhető Budapestről. Majd rászoknak a szakszókötelzettek, hogy ott intézzék ügyeiket, ha itthon ólom lábakon mozog a rendszer.

 

Egyébként emlékeim szerint az államigazgatási eljárásról szóló törvény a 30 napos hosszabbítást (amit Laci említett), csak indoklással engedte meg. (most is) Méghozzá a megalapozott indoklás nem lehet létszámhiány, meg ilyesmi, hanem szakmai kell legyen!

Az, hogy senkit nem meszeltek el még a határidő túllépése miatt, csak azért van, mert a demokrácia másik pillére, a független magyar bíróság olyan lassan hoz ítéletet, hogy addig egy cég lazán belerokkan. Egyébként peres útra terelné a dolgot minden épeszű magyar állampolgár, akinek a jogait az állam maga sérti meg.

 

Én sajnos nem osztom az optimizmust. Talán azért, mert az említett szervezet a héten már egy egyeztetés során jelezte, hogy 90 napot kíván tartani.

bado Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1640
Nem, nem, nem ez az oka. Egyébként is hasonló tapasztalataim vannak az ügyintézés időtartamával, ezzel semmi baj sincs. Igaz, én utána szoktam járni, mint tudod...:-))
Előzmény: Bátori László (1639)
Bátori László Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1639
Meg egyébként is optimista hangot ütöttél meg :-))
Előzmény: széles tamás (1637)
bado Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1638

Véletlenül :-))

Csak úgy folytattam a polemizálást, oszt' te szóltál előttem.

Előzmény: széles tamás (1637)
széles tamás Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1637

"bado"!

 

Bár kétségtelenül van igazság abban amit írsz, csupán azt nem értem, ezt miért nekem címezted?

Előzmény: bado (1636)
bado Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1636

Én ugyan még nem láttam az új díjtáblát, de nincsenek illúzióim.

Nagyon sok hatósági eljárás díja már így is elviselhettlenül magas (nem beszélve a mögötte lévő munka mennyiségének aránytalanságával), ezt emelni azt jelnti, hogy minden olyan kuncsaft, akinek mem 100 milliós-milliárdos pénzforgalma van, "redukálni" fogja az amúgy szükséges eljárásokat, azaz csak azzal fordul a hatósághoz, amivel feltétlenül szükséges.

Ez bizony befolyással lehet a repülésbiztonságra és csupán csak azért, mert a befolyt egyéb adókból a hatóságnak nem adnak annyit, amennyiből működtetni tudná magát, mondván: a többit szedjétek be az ügyfelektől. Ez bizony bicskanyitogatóan felháborító.

Hivatkoznak a feni rendszer létrehozói arra, hogy a megemelkedett költségeket be kell építeni az árakba. Így vagy elképesztően - finoman fogalmazva! - tájékozatlanok a légiközlekedési üzletben, vagy elképesztően demagógok, mivelhogy a piac ezt nem igazán viselné el, tehát a megemelt díjakat az ügyfeleknek kell lenyelniük.

Szerény véleményem szerint ezzel (is) az iparág tudatos, vagy tudattalan tönkretételét folytatják.

Előzmény: széles tamás (1635)
széles tamás Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1635

"zolibá" ; Laci; és mindenki más!

 

Szeretnék megosztani Veletek néhány SAJÁT tapasztalatot.

 

Mint azt korábbi hozzászólásaimban is többször jelezetem,nekem személyesen többször volt már dolgom (mint mindannyiunknak) a PLH bürokráciájával.

 

Eddíg minden esetben azt tapasztaltam, hogy jóval a 30 napos határidő lejárta előtt elintéződtek az ügyeim.

 

Nem vitatom, hogy másoknak esetlegesen ennél kedvezőtlenebb tapasztalatai vannak, de optimista ember lévén bízom abban, hogy ezután is csak kedvezőbb ügyintézéssel találkozom.

Előzmény: Bátori László (1634)
Bátori László Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1634

Szia zolibá!

 

Szerintem kár az egészségedet ilyenfajta mérgelődéssel rombolni :-)

 

Ami a három hónapi határidőt illeti, az úgy keletkezett, hogy Magyarország EU tag lévén alkalmazni kényszerül egyebek között a 2407/92 EGK Tanácsi Rendeletet, amely (a 13. cikk 2) bekezdésében) három hónapot jelöl meg az államigazgatási eljárásról szóló törvény 30 napja helyett. A jogszabállyal mindössze ezt az ellentmondást oldották fel.

 

Egyébként a korábbi szabályból is mindenki csak a 30 napot fújta, de azt kevesebben tudták, hogy a törvény a közigazgatási szerv vezetőjének (ez esetben a PLH igazgatójának) minden további nélkül lehetővé tette, hogy a határidőt 30 nappal meghoszabbítsa. Ráadásul, ha a beadvány nem volt teljes, akkor a PLH az eljárást (és ezzel a határidő száítását is) felfüggesztette a hiányos vagy hiányzó dokumentumok pótlásáig. Magyarán annak a lehetősége, hogy a hivatal akár 90 napig (amiről tudom, hogy negyed év :-)) szemrebbenés nélkül kezelhette a kérdést.

 

Egyébként az EU jogszabály is úgy szól, hogy "valamennyi szükséges információ benyújtásától számított" három hónapon belül kell a hatóságnak döntenie.

 

Azt pedig már csak az érdekesség kedvéért teszem hozzá, hogy anno a 30 napos határidő túllépését a törvény nem szankcionálta, vagyis ha a hivatal minden különösebb ok nélkül késett el a döntéssel, akkor sem volt szabály arra, hogy ilyenkor kit kell deresre húzni.

 

Nem is szólva arról, hogy az összes fenti határidő maximális korlát, vagyis a hivatal természetesen rövidebb idő alatt is kiadhatja (és az esetek túlnyomó részében ki is adja) a kért engedélyt, tehát az hogy negyedévet kell várni, ebben a formában talán túlzás:-)

 

Üdv.

 

BL

 

Előzmény: zolibá (1633)
zolibá Creative Commons License 2005.11.27 0 0 1633

Szia Laci!

 

P.ISTI helyesen interpretálta a negyed évet.

P.ISTI Creative Commons License 2005.11.26 0 0 1632

30 nap helyett 90 napos ügyintézési időt biztosít jópár eljárás tekintetében

 

90 nap = negyed év

Előzmény: Bátori László (1631)
Bátori László Creative Commons License 2005.11.26 0 0 1631

"negyed évet kell várni egy légijármű üzembentartói vagy karbantartói szervezeti engedélyre"

 

Hogy érted azt, hogy negyed évet kell várni?

Előzmény: zolibá (1630)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!