Ha van egy feltételes állításunk, a feltételhez hozzáadhatok újabb és újabb feltételeket, hiszen ha igaz feltételt adok, az állítás teljesül, ha pedig hamisat; nos hamis feltétel esetén nem számít mit állítok. (nevezzük nevén a gyereket: hozzábiggyesztési-paradoxon)
kb. 8 óra (!) én M1-re emlékszem, fel is készültem rá, mert tudtam, hogy különben a büdös életben nem fogom végignézni. késôbb én is áldottam az eszemet, hogy elôrelátóan vettem hozzá két sört. ma sem tudom,megérte-e. bizonyára igen.
A feledés ködéből a kontúrok köszönnek vissza, míg a sejtések kontúrjaiból ködös lélekvilágod felel.
(Nnna, ennek sincs se füle, se farka, de könnyű elhinni, hogy hatalmas mélységek lakoznak benne. -Meg vagyok elégedve vele, és elég gyorsan fabrikáltam, hogy büszkélkedjek is. Már huszadszor olvasom, és teljesen összegubancolódott az agyam.)
igen. néhány éve leadták a Duna TV-n teljes terjedelmében, rövid szünetekkel, kb. 6 óra hosszú...nyomasztó hangult, szürkeség, zátonyra futott életek...asszem 4 liter -egy kanna- bikavért ittam meg a film közben...
Úgyérted, hogy mászkáljunk körbe, mint horgászgiliszta a konzervesdobozban?
...vagy mint sündisznó a kútgyűrűben, vagy mókus a kerékben? Esetleg, mint medve a rácson?
Korlátolt Szüklátótávcső
Írók gyakorta idéznek valami jobbára sokat sejtetően értelmetlen, ám szépen csengő, rövidke valamit valakitől, elbeszéléseik, novelláik, regényeik elé. Dőlt betűkkel írják, és az a lap többnyire üres, csak a rövidke mottó van ott, tiszta papírpazarlás. Még soha, egyetlen szépirodalmi műnél nem tudtam megfejteni a mottó és a mű közötti összefüggést. Arra gondoltam, ha jó regényt nem is, de jó vagy átlagos mottót akadnak páran, akik tudnak írni saját kútfőből.
Az élet csapdáiban vergődve annyi szabadság mindenkinek megadatik, hogy szabadnak higgye magát.
Ahogy az árnyak tövén belepi a teret a moha, úgy ül meg mindennapjaink kövein, kavicsain, szikláin a bánat.
