Sőt ha nagyon nagyon tetszik akkor nem feltétlenül kell megvenni minden tulajtól. A lényeg, hogy az egész beköltözhető legyen és meg is történjen a birtokba vétel. Aztán az elmélázott tulaj egy nyomott áron később úgyis neked adja el a tulajdoni részét.
Ez egy szokásos dolog Mo. -on. bentlakó résztulajdonos, mivel birtokban van, diktálja az árakat.
a nem birtokban lévő résztulajok egy darabig reménykednek, hogy milyen értékes ingatlan hányaduk van, azután szép lassan ráébrednek a valóságra, hogy tulajdonképpen nincs sok vagyonuk.
Ilyen a magyar jogrend. Erősen a birtokban lévő felé kedvez.
Ez még az 'jóságos' szociálizmus hagyatéka.
Akkor a rabolt ingatlanokkal bőkezűsködtek (amig volt ).
Csupán annyi, hogy több tulajdonosa van. Mindegyiktől meg kell venni.
Természetesen csak egy személlyel praktikus tárgyalni, ő az aki képviseli az összes tulajt. A lényeg, hogy az adásvételi szerződést minden tulaj aláírja.
Ezek az un osztatlan közös tulajdonok általában öröklés útján jönnek létre.
Lakásvásárlás előtt állok.Találtam egy társasházi lakást,ami akár megfelelő is lehetne az elképzeléseimnek.Egy gond van vele a lakás közös osztatlan tulajdon.Nem tudom mit jelent ez.Mik a hátrányok?Egyáltalán érdemes,szabad ilyen vásárlásba belemenni?
Szomorú fejlemények miatt, tanácsra lenne szükségem.
Olyan híreket kaptam otthonról, hogy az ingatlan tulajdonlapokhoz hasonlóan, központi digitális tárolásra kerültek a társasházi alapító okiratok is. Ez utóbbira lenne szükségem hagyaték miatt. Szóval, ha ez így van, akkor hol lenne ez a központi irattározó és kihez kell fordulnom? Ha nem, akkor kihez forduljak egy hiteles, naprakész, másolatért?
1 hónapja írtam, hogy a közös képviselő a víz nyomócső csere miatt megkeresett(földszinti lakásom), hogy engedjem kicserélni. Ezt megtettem, de sajnos a csere miatt a plafonon felül szivárogni kezdett a szennyvíz cső. 1958-as építés.
Mivel a felső lakó nem egyezik bele, hogy nála is bontsanak, gondoltam, hogy birtokvédelmet kérek.
Ma jött meg a határozat, hogy elutasítottak, mert az nem birtokháborítás, hogy a szarlé a nyakmba folyik.
ANTSZ , KÖjál segíthet? Tudom, hogy köteles tűrnie , de a per elhúzódhat évekig.
Írta itt valki a kalapácsot, az nekem nem megoldás, mert nem engedné be a szerelőket.
Földszinti lakásom a homlokzati fal állapota miatt vizesedik, a külső vakolat leesett, alulról felszívja, a lukakon beengedi a vizet.
Augusztus 3.-án kértem a közös képviselőt rendkívüli közgyülés összehívására,mivel a több millióért felújított lakásban károkat, +fűtésköltséget okozott évek óta. Azóta semmi válasz. Nov.26. - án emailben bejelentettem, hogy a lakás ablakai alatti falat rendbehozatom, az eredetivel megegyezően, de a közös ktsg terhére, mivel a tél beállta még súlyosbítja a helyzetet.
Most le akarják állítani a lakók a munkát, mert nem volt közgyülési határozat.Már fent van az új vakolat, holnap festenek.
Mivel a többi részen gyalázatos a vakolat, a földön hever, leesve, a házat vlszleg megbüntetik, ezt rám akarják terhelni.
Mi a helyes lépés? Senki, semmire nem reagált eddig.
24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
Ha az SZMSZ nem rendelkezik arról, hogy minden tulajdonostárs saját maga viseli a kéményszakaszára eső költséget, akkor a tv. alapján ez a társasházat terheli.
A következő hetekben fogják átépíteni a kéményemet, mert a mostani rossz helyen van, amire sajnos egy jelenleg folyamatban levő építkezés mutatott rá. A lényeg, hogy van egy használaton kívüli kéményem, amibe most be le lesz vezetve a kazán stb. A kéményt ki kell béleltetni, méretezni stb. Társasházban lakom. Az lenne a kérdés, hogy ez csak én költségem vagy a kémény osztatlan közös tulajdonnak számít-e és akkor a társasháznak is be kell szállnia a költségekbe? Én lakom a 2. emeleten, az 1. emeleti és a földszinti kémények egymás mellett futnak.
Olyan kérdésem lenne, hogy ha szeretnék társasházi pincében befőttet, ilyesmit tárolni, akkor azt megtehetem, úgy értem, hogy a lakók nem köthetnek bele? És egyáltalán egy átlag társasházi pince megfelel befőtt tárolásra? Ha valakinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, örülnék, ha megosztaná velem.
igazuk van a lakóknak. és simán visszafalaznám a lukat éjjel.
sajnos a BP belváros őslakóinak fel kell fogniuk hogy egy vigalmi, hostelnegyed lett minden. én simán elmenekülnék az éjjelente arénázó bulizok elől, felköltöznék budára vagy egy csendesebb pesti utcába és kész.
Lakói tiltakozás ellenére kezdődött falbontás az Anker-köz műemléki épületében. Egy műanyag szék, alapvető élelmiszerek, egy flakon víz, valamint a falon egy ablak mellett tátongó lyuk mellett ültek eddig éjjel-nappal őrt az Anker-köz 1-3. bérházának függőfolyosóján a lakók közül jónéhányan, hogy ne nyithasson a közös tulajdon részét képező falon ajtót a műemléki védettség alatt álló épület egyik lakásának tulajdonosa, aki a feltételezés szerint szálláshely szolgáltatást akar itt két lakásban üzemeltetni. Csakhogy azon magánszemély kisebbségi tulajdonosok, akik ténylegesen a házban laknak és életvitelszerűen ott élnek, úgy látják: a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat szerint ehhez a közgyűlés hozzájárulására lett volna szükség, de a társasházi törvény értelmében is legalább a közvetlenül érintett szerkezeti szomszédok kétharmadának hozzájárulására szükséges az építkezéshez. Elmondásuk szerint sem az emeleti szomszédok, sem pedig a szerkezeti szomszédok nem járultak hozzá az ajtónyitáshoz, hanem zömmel a társasházban ott nem élő, de többségben lévő közületek adtak engedélyt. Az új ajtó eredményeként létrejövő, két lakásban történő szálláshely szolgáltatás a kisebbségben lévő magánszemély lakók álláspontja szerint jelentősen csökkenti a többi ingatlanuk értékét, az ott lakók biztonságérzetét és nyugalmát is megszünteti, intimitás-érzetüket csökkenti az állandóan változó bérlőforgalom, ráadásul szerintük negatívan befolyásolhatja az épület műemléki jellegét.
A ház 1910-ben épült, és több lakó úgy véli: az örökségvédelmi hivatal sajnos nem védi eléggé. Azon kívül, hogy nincs pénz a felújításra, a hivatal engedélyez olyan munkálatokat, amelyek károsíthatják a ház műemléki jellegét. Ráadásul az engedélyezési eljárásban nem is tekintették ügyfélnek sem a Társasházat, sem pedig a többi tiltakozó lakót, annak ellenére, hogy maga a fal, amelyre a vitatott ajtó kerülne, a társasház közös tulajdonának számít.
A kisebbségben lévő lakók elmondása szerint amennyiben az ablaknyílás teherbíró képessége más, mint az ajtóé, akkor az átalakítás veszélyeztetheti az épületet is. Budapest Főváros Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinetje a Figyelő kérdésére közölte: Az adott épületben korábban egy kisebb, majd az elmúlt évben egy nagyobb befogadó képességű hostel kapott örökségvédelmi hatósági engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalától. Ezzel összefüggésben belső átalakításra kértek - és kaptak engedélyt az építtetők. Lévén, hogy az átalakítási munkák nem építési engedélyhez kötöttek, örökségvédelmi hatósági engedélyt adtak ki. A kérelmet a hivatal - elmondásuk szerint - kizárólag műemléki szempontok alapján bírálta el. Az eljárásban - az elsőfokú hatóság szerint - valóban a kérelmező-építtető minősült csak ügyfélnek. A Budapest, VI. kerület Anker-köz egyedi műemléki védettséget élvez, a világörökség részét képező területen, műemléki jelentőségű területen fekszik, a hatóság ugyanakkor nyitott a fenntartható használat és a műemléki értékek megőrzésének együttes megvalósulását célzó megoldásokra.
A tiltakozó lakókat képviselő dr. Tésenyi Renáta Edit ügyvéd ugyanakkor lapunknak elmondta: több alkalommal tájékoztatták az építtető tulajdonostársakat, hogy a függőfolyosó a társasház közös tulajdonát képezi, és a társasház hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a függőfolyosóra új bejárati ajtó kizárólag valamennyi tulajdonostársa 80%-os szavazattöbbséggel meghozott hozzájáruló döntése esetén nyitható, kérték, hogy tartózkodjanak az ajtónyitástól és a szálláshely-szolgáltatástól. A kisebbségben lévő lakók álláspontja szerint az építtető tulajdonostársak a társasházra irányadó szabályok szerinti megfelelő jóváhagyás nélkül kezdték meg az ajtónyitást, felszólításuk ellenére. Emiatt kénytelenek a lakók őrizni éjjel-nappal a műemlék épületet, mindaddig, amíg birtokvédelmet nem kapnak az VI. kerületi jegyzőtől. A függőfolyosón történő - álláspontjuk szerint - megfelelő társasházi engedély nélküli építkezés megakadályozása céljából ugyanis rögtön a jegyzőhöz fordultak.
A kisebbségben lévő lakók kifejtették, hogy azt sem értik, miként járulhatott hozzá a fal megbontásához az örökségvédelmi hivatal, hiszen szerintük ez súlyos károkat okoz a műemlékben. Ráadásul a hivatal még a társasházat, illetve a szomszédokat sem tekintette ügyfélnek az eljárásban, így nem fellebbezhettek, nem tiltakozhattak. A hivatal hozzájárulása azonban nem pótolja a megfelelő társasházi hozzájárulást, amelyre a belső átalakításokhoz ugyan nincs, de új ajtó nyitásához feltétlenül szükség van. Az épület szerkezeti egységének megbontása visszafordíthatatlan, és ki tudja, hova vezet, hiszen ilyen alapon bárki, bármelyik lakó nyithatna ajtót a műemlék épületben, ami a képviselő szerint egyszerűen nonszensz.
Felmerült a kérdés, hogy vajon meddig kell őrizni a falat, és erre a tiltakozó szomszédoknak sem volt pontos válasza. A jegyzőnek ugyanis 30 napja van az intézkedésre, az pedig elég abszurdnak tűnhet, hogy egy néhány szomszédból álló közösség egy teljes hónapig napi 24 órában őrt álljon, vagy ha jobban tetszik, őrt üljön. Nem véletlen, hogy gyorsított eljárást kértek a lakók, de azt mondják, mivel többet egyelőre nem tehetnek, ha kell, akkor egész hónapban „ülni fog valaki a falon", mivel jogilag addig vannak jobb pozícióban, amíg nem készül el az ajtó. A gangra néző falak ugyanis a társasházi törvény értelmében a lakók közös tulajdonai, az ajtók viszont már kizárólag a lakások részét képzik, ezért, ha a vitatott bejárat elkészülne már az építtető tulajdonost illetné a birtokvédelem. A szomszédok szerint szomorú, hogy „ilyen óvodás megoldáshoz kellett fordulniuk", de az építtető bennük „emberére akadt", ugyanis ez a ritka összetartó közösség nem fog meghátrálni. Ma ugyanakkor már a rendőrség is közbelépett, és megkezdődött a fal bontása.
A vitatott ajtó helyén, ahol a tegnapi napon még az eredeti ablak és a bontás megkezdését jelző rés volt, mostanra már egy teljes ajtónyi vájat tátong a gangra néző falon. Az építtető tulajdonos birtokháborítás és zaklatás miatt hívta ki a rendőröket. Kérdésünkre nevének mellőzését kérve azt mondta, hogy szerinte az építés jogszerű, mivel rendelkezik az Örökségvédelmi Hivatal jogerős engedélyével, és a tulajdonosok 74,5 százalékának beleegyezésével.
A tiltakozó tulajdonosok viszont azt mondták, hogy nem tágítanak az ablak alól, és mivel a rendőrök nem szólították fel őket a közös tulajdonban lévő függőfolyosó elhagyására, így bár az építkezés a lakáson belül tovább folyhat, az ajtó helyét a külső fal felől továbbra is őrzik.
Épp most készültem leadni egy ajánlatot járda felújtásáról. Abban pusztán a korrózió védelemmel való ellátás és az elkorhadt fa járófelület minősített fém járófelületre cserélése van feltüntetve. Beszéltem a helyi kir.vezetővel és nem említett semmiféle új speciális mellvédet meg ilyeneket. Te honnan értesültél az új jogszabályról?
Tulajdonképpen ha valami új holmiról van szó ami amolyan szinte lego módjára kompatibilis a régi szerkezetekkel akkor az nekünk pozitívum , ugymond egy kis plusz a kivitelezői rétegnek.
T. lakóközösségnek van egy felügyelő bizottsága ? Nemde ?
Szólítsák fel a T.képviselőt a jogszerű magatartásra, adjanak neki 8 napot az intézkedés foganasítására és ha nem megy azonnali hatállyal mondjatok fel . Ennek lesz egy átfutási deje és Ő ezalaatt kinyitja azt az ajtót vagy talál valami más megoldást abban az esetben ha továbbra is kell neki ez a ház
Hááát, eléggé ki vagyok akadva, hogy már ilyeneket fontolgatok. Elképesztő milyen rosszindulatú emberek vannak.
Lehet, hogy megkérdezek pár ügyvédet, ha tényleg csak párszázezer forint bírságot szabnak ki és ennyi, akkor megcsinálom, kipengetem a bírságot és beintek a szomszédnak.
Ha viszont kötelezhetnek az elbontásra (és végre is tudják hajtatni), akkor már más a helyzet...
