"Nem ezen műsorok eltörlése mellett vagyok, hanem a szabályozása mellett. A további félreértések elkerülése végett javaslom a "szabályozás" szó tanulmányozását a lexikonban. :o)"
Szerintem maximum annyit lehet tenni, hogy világosan meg kell határozni, kinek AJÁNLJÁK a műsorokat. Ennyit tehetsz. a többit nyugodtan rábízhatod az emberekre. Ha egy műsor befolyásolhatja negatív módone egy család életét, elég baj, és a szabályozás nem fog változtatni a cslád ilyen problémáin.
()
"De előbb azokat a fránya ismereteket ISMERTETNI kell ám! Aztán lehet majd használni is."
Persze.
()
"Nem lehecc ennyire naiíív!!! :o) Ezek nem a magyar fiatalok, hanem a BB által gondosan kiválogatott személyek, akik alkalmasak arra, hogy felfuttassák a műsort, akik között valószínűsíthetően egy-két kezdő, ismeretlen pornószínész (vagy arra hajlandóságot mutató) is akad. Figyuzzá már, itt több milliárdról van szó, nehogy azt hidd, hogy a véletlenre (vagy a libidora) bízzák. :o)"
Mintha azt mondtam volna, hogy kiválogatták a szereplőket.. Ezt mindenki tudja.
A viselkedési sémáikból pedig nyilvánvaló: NEM KÜLÖNBÖZNEK az átlagemberektől. Mindenkinek vannak kicsapongásai, csak nem mindegy hogy MENNYI és MIBEN. Ezekről beszéltem én, nem a szereplők esetleges válagatlanságáról..
Na mindegy, van aki nézi, van aki meg nem.. :)
"Hogzan ismered ezeket a Mestereket, írásaik, mondásaik alapján? Én is ismerek pár Buddha mondást, mégsem vagyok buddhista"
Én sem vagyok sem buddhista, sem krisnás, stb.
Elég ismerni az írásaikat ahhoz, hogy az idő távlatában is a lehető legjobban lássam: kik voltak Ők. Könnyen meg lehet különböztetni más tanítóktól. Legalábbis így gondolom.
Miért akarod pont ezt a műsort jobban szabályozni, mint a többit? Csak mert utálod?
Szerintem már ma is túl sok törvény szabályozza, hogy mit szabad. Semmiképpen sem adnék agresszív malackáknak további lehetőséget még több megszorítás kiagyalására.
Kapcsold már el ha nem tetszik, és hagyd a többi embert élni!
"Meg akarod szabni, ki mit csináljon. A nacionalizmus szó eredetileg mást jelent(ett), én mint analógiát használtam arra az erőszakra, amit törvényi szintre akartál emelni."
Nem ezen műsorok eltörlése mellett vagyok, hanem a szabályozása mellett. A további félreértések elkerülése végett javaslom a "szabályozás" szó tanulmányozását a lexikonban. :o)
"De ez nem azonos azzal, amit te vetettél fel."
Ezt csak részben érinti, de az 1991-es törvény az teljes mértékben alkalmazható erre.
"Igen. AJÁNLÁST. Ez sem törvény."
Na most mivan, neked semmi se jó?! :o)) Te agitáltál az EU mellett, hogy mit fognak szóni, erre ismertetem veled az EU álláspontját (amiről lila fingod sem vót), ez meg nem teccik... há' bammeg, rajtad kiigazodni. :o))
"Tehát egy szokásrendszer(ek) megismertetését. A műveltség mit sem ér, ha nem használjuk ÉPÍTŐ dologra."
Ööö... én nem szokásrendszer(ek)-ről írtam, hanem egy komplex fogalomról, amiben sokminden benne van.
"Én kultúrának azt nevezem, ahogyan ezeket az ismereteket HASZNÁLJUK."
De előbb azokat a fránya ismereteket ISMERTETNI kell ám! Aztán lehet majd használni is.
"A folytonos ismeretterjesztésbe is bele lehet fáradni. Inkább használjuk fel, amit tudunk."
Ki beszélt itt folytonos ismeretterjesztésről? Én egyensúlyról beszélek.
"A BB-nek például ennyi haszna már van. Megmutatja, ki mire használja(már ha használja) mindazt, amije van. Megmutatja, a magyar fiatalok gondolkodásmódját, más korcsoportokkal való kommunikációját. Csak nyitva kell tartani a szemünket."
Nem lehecc ennyire naiíív!!! :o) Ezek nem a magyar fiatalok, hanem a BB által gondosan kiválogatott személyek, akik alkalmasak arra, hogy felfuttassák a műsort, akik között valószínűsíthetően egy-két kezdő, ismeretlen pornószínész (vagy arra hajlandóságot mutató) is akad. Figyuzzá már, itt több milliárdról van szó, nehogy azt hidd, hogy a véletlenre (vagy a libidora) bízzák. :o)
"Van választásod. Te is tudod. Mint ahogyan azt választottad, hogy fanyalogsz."
Mu, tisztázzunk valamit: én nem fanyalgok, hanem leírtam a véleményem és javasoltam egy megoldást egy adott témában egy arravaló topicban.
@Én minden Spirituális Mestert elismerek mint az Istenerő megnyilvánulásást. Tökéletes Mesterekről van szó. Jézus, Buddha, Kirpal, Nanak, stb., nem szimpla "okos emberekről". @
Hogzan ismered ezeket a Mestereket, írásaik, mondásaik alapján? Én is ismerek pár Buddha mondást, mégsem vagyok buddhista.
Tényleg van aki azt hiszi, hogy tüntetni kell azért, hogy a BB visszaszoruljon? Hogy zajlott ez más országokban?
- Az első BB nézettsége hatalmas volt.
- A másodiké már lanyhult.
- A harmadiké pedig már kérdésessé tette, hogy megéri-e az egészet.
Felesleges annyit rugóznotok rajta! Az egésznek megvan a maga társadalmi dinamikája, és lecseng az ellenkórus nélkül is. Az erőlködésetek csak azt mutatja, hogy számotokra is érdekes a dolog - csak más aspektusból.
"Van az emberiségnek Megváltója, az én dolgom őt hirdetni. Aki elfogadja őt, az reményeim szerint nem fogja a BB-t nézni. De lehet, hogy mégis, mert az emberek nem túl következetesek."
Mit gondolsz elfogadásnak?
Én minden Spirituális Mestert elismerek mint az Istenerő megnyilvánulásást. Tökéletes Mesterekről van szó. Jézus, Buddha, Kirpal, Nanak, stb., nem szimpla "okos emberekről".
Mégis érdekel, mi történik a bb-ben. (A valóvilágot, farmot meg egyebeket nem nézem. Az valahogy nem érdekel.)
"Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a nézőnek valóban erre van igénye. Ne felejtsd el, hogy az emberek többségét sokmindenre rá lehet szoktatni, csak meg kell kóstoltatni vele (olyan mint a drog)."
Nem azt mondtam, hogy ez építi (bár én ebben is képes voltam megtalálni pár építő, NEKÜNK szóló dolgokat). Sem azt, hogy a legtöbb embernek. De akármennyi emberről is van szó, MEGHATÁROZÓ "mennyiség".
()
"Nézd, először is kidolgoznám azt az irányvonalat amelynek során az adott csatorna a család, a szórakozás, a kultúra, a tudomány és a természet harmóniáját nyújtaná színvonalas műsorokkal."
Tudod, ha ilyet akarnál csinálni, bebuknál. Még akkor is, ha az embereket tényleg érdekelné mindez. Mert ha érdekelné, akkor a családjukban és a környezetükben már kialakították volna ezeket, akkor minek fizessenek még villanyszámlát is? Minek fecséreljenek időt a tévénézésre, mikor közben a kapcsolataikat is ápolhatnák, meditálhatnának, kibontakozhatnának?
()
"Nyilvánvaló, hogy üzletileg kisebb haszonnal járna (főleg kezdetben) más csatornákhoz képest, de biztos vagyok benne, hogy kialakulna egy lassan növekvő, rendszeres nézőréteg akinek ez lenne a kedvenc csatornája."
Erre mindkét nézőtípus esetében kevés esélyt látok. Mind az értékekre váró emberek, mind a csámcsogók oldaláról.
()
"Ez már kezd átcsapni nacionalizmusba.."
Mondd Mu, tisztában vagy ennek a szónak a jelentésével vagy csak eccerűen elsütötted, mert olyan jól hangzik? :o)"
Meg akarod szabni, ki mit csináljon. A nacionalizmus szó eredetileg mást jelent(ett), én mint analógiát használtam arra az erőszakra, amit törvényi szintre akartál emelni.
()
"Az EU Bizottság 1991 júli.25-i határozatában kimondja, hogy egy "kulturális irányelv" komoly indok lehet a szabad műsorszolgáltatás szabályozása érdekében."
De ez nem azonos azzal, amit te vetettél fel.
()
"Ezen kívül, az Unió Tanácsa kidolgozott egy ajánlást a gyermekek és az emberi méltóság védelmére, mely részletes irányelveket tartalmaz a nemzetek számára a média- és tartalomszolgáltatokkal kapcsolatos törvényalkotásban."
Igen. AJÁNLÁST. Ez sem törvény.
()
"Nemtom mennyire vagy tisztában a jelenlegi EU-s felkészültséggel, de az egyik pont a médiatörvény jogharmonizációja amellyel Mo. le van maradva a csatlakozást illetően."
Mint minden másban. Meg sem közelítjük a "normákat".
()
"Mit nevezel kulturális érdeknek? És mit kultúrának?"
"Például azt, amely elősegíti az emberek műveltségi fejlődését különböző területeken, amely például amely lehetővé teszi, hogy minnél szélesebb körben meg lehessen ismerni a saját és a különböző népek, társadalmak hagyományait, szokásait, történelmét, művészetét, irodalmát, meghatározó egyéniségeit, építészetét, életmódját, fejlődését, településeit, mindennapját stb... mit mondjak még, hisz ez egy elég tág fogalom?"
Tehát egy szokásrendszer(ek) megismertetését. A műveltség mit sem ér, ha nem használjuk ÉPÍTŐ dologra. Ehhez jó alap az ismeret, de nem azonos vele. Én kultúrának azt nevezem, ahogyan ezeket az ismereteket HASZNÁLJUK.
A folytonos ismeretterjesztésbe is bele lehet fáradni. Inkább használjuk fel, amit tudunk.
A BB-nek például ennyi haszna már van. Megmutatja, ki mire használja(már ha használja) mindazt, amije van. Megmutatja, a magyar fiatalok gondolkodásmódját, más korcsoportokkal való kommunikációját. Csak nyitva kell tartani a szemünket.
()
"Ugyan ki kényszerít rá hogy tévét nézz?"
"A kiváncsiság. :o) De nem mindegy, hogy mit nézek és, hogy van-e lehetőségem választani. (Ok, nekem van rá lehetőségem, de sokaknak nincs.)"
Van választásod. Te is tudod. Mint ahogyan azt választottad, hogy fanyalogsz. Megteheted, de csak erőszakot szül. Persze most könnyű kioktató hangnemben szólnom, hiszen nem ismerjük egymást. :)
Én most sem nézem ezeket az adókat különösebb gyakorisággak, és a reklámoknak sincs semmiféle hatása rám.
Hogy egy példát mondjak:
Nagyon tetszettek a Chokító reklámok. Tényleg. Ötletesek, humorosak, és úgy megdöbbentőek, hogy nem bántóak, mint pl, amikor a csúny srácok feltörik az autót, aztán kiderül, hogy csak a kiskutyát mentették ki.
Legalább egy éve elhatároztam, hogy egyszer már megkóstolom. Ezidáig még nem sikerült..... Ha olyan helyen vagyok, nem jut eszembe...
Veszem a sportszeletet, a túró rudit, illetve mostanság semmit, mert panaszkodott az életem párja a pocak miatt..:))))
No, ez már eléggé off...
A cigarettafogyasztást nyugaton úgy tudták csökkenteni, hogy a filmekben a ckiks emberek cigiztek, stb...
Alighanem ennek a bbvalóvilágbrazilökörségstb kérdésnek is az a megoldása ami a legtöbb dolognak.
Az okokat kellene megszüntetni, amiért tömegek bambulják.
Ez meg ugye meglehetősen reménytelen vállalkozásnak tűnik.
Nézd, nem én vagyok az emberiség megváltója. Van dolgom a világban, ebbe sokminden beletartozik, a BB nézése nem. A BB elleni tiltakozás sem.
Van az emberiségnek Megváltója, az én dolgom őt hirdetni. Aki elfogadja őt, az reményeim szerint nem fogja a BB-t nézni. De lehet, hogy mégis, mert az emberek nem túl következetesek.
Én mindenesetre szerepzavarban vagyok, amikor a BB-vel foglalkozom. Máris, úgyhogy abba is hagyom.
lépcsömászó, Bendegoose: A #47-es hozzászólásomban felvetettem a következőt: "lehetőségnek látom, hogy akiket ez zavar, azok összeszervezkednek, és kihirdetik, hogy amíg az összes tévéadó meg nem ígéri hivatalosan, hogy nem mutogatnak pucér embereket, addig ők nem nézik az adásokat, egyúttal valamilyen módon kiderítik, hogy miket reklámoznak az adott csatornákon, és e termékeket is bojkottálni fogják. Ha elegen lesznek az ilyen bojkottálók és kellő (gazdasági) nyomást tudnak gyakorolni a tévékre, nekik lesz igazuk, mint ahogy az a természet rendje, hogy az erősebb diktál."
A "lecikizés" aligha fog működni, ezt nyilván ti is tudjátok, hiszen sem a cigarettázás, sem az ivást, sem a drogozást (de még a prostitúciót se) nem sikerült SOHA betiltani maradandóan.
[off]
endi, ennek eldöntését rád bízom. A net tele van Nine Inch Nails dalszövegekkel, meg teljes, letölthető zenékkel. Talán nem tetszene neked, részben a szövegek, részben pedig a zenei stílus miatt, ami meglehetősen indusztriális.
Szerintem tévézni ciki. Igaz, hogy a BB egészen különlegesen nagy ciki, meg az is igaz, hogy nagy ritkán utólag is azt mondom, hogy megért az életemből másfél órát az a film, amiért bekapcsoltam a tévét, de a nagy átlag az bizony ciki.
Sajnos nincs annyi időm, hogy végigolvassam a tévéújságot, így a néhány értelmes műsorról is lemaradok. Hát, több is veszett Mohácsnál.
Nagy általánosságban az a véleményem, hogy az emberiség nem elég okos ahhoz, hogy csak magyar nyelven heti kb. ezer órányi műsoridőt akár csak kis részben értelmes műsorokkal töltsön föl.
A tömeg megnézte Shakespeare-t is, megnézi a BB-t is. A probléma a szolgáltatókkal van. Shakespeare-rel nem lehet heti ezer órát megtölteni.
Az egész hozzászóláshoz, úgy,ahogy van csatlakozom.
továbbá:
Azon túl, hogy az ember nem nézi, egész egyszerűen minél szélesebb társadalmi körben kell tudatosítani, hogy a valóvilágbigbránert nézni ciki. Igen, ciki.
Azzal a szóval ugyanis, hogy káros, nem sokra mész. (Lásd alkohol, dohány, drog fogyasztás, stb)
De ami ciki, azt kerülik az emberek. Ez az, amit valahogyan el kéne érni.
Én tüntetnék, ha ezzel elérném, hogy beszüntessék. Sajnos egy ilyen tüntetés is beépülne a PR-gépezetbe, és szolgálná a gyalázatot. Éppen ezért eszemben sincs tüntetni. Egyetlen módon tiltakozom: nem nézem. Sem ezt, sem a többi ocsmányságot.
Nem tudom, hogy hagyhattam ki a lehetőséget, hogy egyik kedvenc zenekarom (Nine Inch Nails) egyik remekművéből (Head Like a Hole) idézzek (az ismétlések nélkül), amely korunk valódi istenéről (Mammonról) szól (több zárójelet már nem tudok iderakni):
god money i'll do anything for you
god money just tell me what you want me to
god money nail me up against the wall
god money don't want everything he wants it all
no you can't take it
no you can't take that away from me
head like a hole
black as your soul
i'd rather die than give you control
bow down before the one you serve
you're going to get what you deserve
god money's not looking for the cure
god money's not concerned with the sick amongst the pure
god money let's go dancing on the backs of the bruised
god money's not one to choose
"Viszont ebben a mondatodban igen kevés saját felelősséget érzek, (mondhatnám úgy is hogy semmit)"
A felelősség nem azt jelenti, hogy passzív vagyok és igyekszem még csak levegőt se venni, hanem hogy ha valaki kérdőre von, akkor magyarázattal tudok szolgálni, amit minden esetben vissza tudok vezetni önmagamra, tehát nem kell "tettestársat" megjelölnöm.
--
"A kamasz, a gyerek (bárhogy is ember mindkettő) még kialakulatlan és érzelmei változhatnak, mint ahogy a meggyőződése és látásmódja is. És ez a változás sokkal intenzívebb és mélyebb, mint az életünk felnőtt szakaszában. Tehát nem látok igazán bizonyítottnak semmit a vallások és a neveltetések ezirányu maradandó hatását illetően."
Az első két mondatodat teljes mértékben helyeslem. A vallások illetve a neveltetés meg úgy jön a képbe, hogy van, aki beletörődik a világba, elfogadja olyannak, amilyen. Teljes mértékben alkalmazkodik és elnyomja önmagát, míg már nem is emléxik arra, hogy máshogy is lehetséges élni (hangsúlyozom: lehetséges; nem pedig kell).
--
"A külső felvállalásának nehézségeiben a reklámok valóban oroszlánrészt szakítanak, de ebben a megfelelni akarás is szerepet kap valahol."
Bizony. Csak az nem mindegy, hogy miért és hogyan fogadja el az ember a felkínált, reklámozott ideálokat. Ismét csak szelektálni kell.
--
"Hiszen ezek után még elmaradottabbnak fogják tekinteni azt, aki nem meri a nyilvánosság előtt élni a legintimebb személyes életét. Ki fog a jövőben felháborodni, ha pl. a munkahelyeken a munkaadók rejtett kamerákat szerelnek fel mindenütt, a mosdókba is, biztonsági okokra hivatkozva. Hiszen más is elviseli, sőt vállalja is, mit ugrál akkor egy vaskalapos. :-)))"
Ha valaki bele próbálna kukkolni az intim életembe, hát elég erélyesen beszélném le róla. Ha ilyesmi felháborodásra kerül sor, én biztosan ott leszek. Ha ezért engem bárki vaskalaposnak tart, hát leginkább kiröhögöm az illetőt, aztán mondjuk letördösöm a kameráit, mikrofonjait. Meg esetleg az illetőről is ezt-azt. Otthon én vagyok az úr, senki más.
A BigBrother-féle műsorok ellen például úgy "védekezem", hogy nem nézek tévét. Mert nem érdekel.
--
"A "valóság"-műsorok szereplői sem kényszerből teszik, amit tesznek - jogilag. Irtam azonban a másik hasonló témáju topicban az ezzel kapcsolatos véleményemet, hogy mivel sok pénz forog kockán, ebből igen burkoltan, de kényszer lesz. Hiszen sokan sokkal kevesebbért is eladták már magánéletüket "önként".
Tényleg ez lenne a valódi szabad lehetőség?
Újabb kedvelt mondásommal ismertetlek meg. "Aki kurvának áll, ne csodálkozzon, ha megdugják." Az a sok pénz meg nem a túléléshez kell, tehát nincsenek rákényszerítve arra, hogy mindenfélét bevállaljanak. Akik ott szerepelnek, azok MIND exhibicionisták (jobb esetben) vagy végtelenül kapzsik (rosszabb esetben -- mármint számukra rosszabb esetben, hiszen a saját lelküket farigcsálják szanaszét), és mindannyian prostituáltak lettek. Olyan ez, mint a Roald Dahl-féle öngyújtós párbaj, aminél az a szabály, hogy ha az öngyújtót sikerül X-szer meggyújtani egymás után, az illető nyerhet egy kocsit, de valahányszor nem lobban fel a láng, levágják egy ujját. Bármikor abba lehet hagyni, és nem kötelező vállalkozni sem rá.
--
"Ez a pénz kényszerítő ereje, ami kialakítja a maga ideológiáját hogy lehetőségnek hasson. És sokan naívságból, kényelemszeretetből, érdekből el is hiszik ezt a hazugságot. Valóban egyedül ők a hibásak?"
A pénz csupán azt kényszerítheti, aki hagyja magát. És igen, azok a hibásak, akik hagyják magukat. Persze szerencsétlenek is, amiért ennyire magányosak és elveszettek.
--
"Azonban én azt is látom mögötte, hogy tapintatosak vagyunk egymás iránt és figyelembe vesszük egymás izlését. Hiszen ruhátlanul járkálni lehet ott is, ahol csak az ezt kedvelők teszik, viszont ha mindenütt így járnak, akkor akiknek ez nem elfogadott nincs szabad lehetősége a magua módján létezni. És ezt nemcsak a meztelenségre értem, hanem mindenre, amiben másként gondolkodunk az átlagnál. Mindenkinek legyen meg a maga szabad területe, de ez azt is jelenti, hogy hagyjuk meg másnak is a maga területét."
Teljes tapintatot csakis olyasvalakikkel kapcsolatban tudok érezni, akiket személyesen is ismerek, szeretek, respektálok. Ugyanígy, maximálisan tiszteletben tartom a magánterületeket, magánszférákat -- csakhogy sem az utca, sem a tévé nem ilyen. Ezeken a közterületeken, "köz-szférákon" a legjelentősebb csoport érdekeit kell betartani: Rómában tégy úgy, ahogy a rómaiak. Ha a rómaiaknak nem tetszik, hogy a tévében meztelenséget látnak, miért nem tesznek ellene?
--
"Tehát aki NAGYON akar ruhátlanul járni abban a rekkenő nyári hőségben az utcán és azt másra való tekintettel mégsem teszi, arra bizony nem lehet rásütni sem a prűdség sem a "vaskalpagosság" bélyegét."
Itt szó sincs vaskalaposságról, hiszen nem a szokások miatt hoz áldozatot valaki, és -- e mondatod legalábbis ezt sugallja nekem -- egyúttal nem próbálja betiltani a meztelen mászkálást, tehát nem próbálja általános érvényre emelni a saját nézeteit.
"Az, hogy az általam létrehozott dolgok, gondolatok mennyire "kelendőek", már a tisztelt vevőközönségtől függ."
Ez igaz. Viszont ebben a mondatodban igen kevés saját felelősséget érzek, (mondhatnám úgy is hogy semmit) bár lehet hogy ez az én hibám. :-)
Ami pedig a kamaszkori szégyenlősséget illeti. A kamasz, a gyerek (bárhogy is ember mindkettő) még kialakulatlan és érzelmei változhatnak, mint ahogy a meggyőződése és látásmódja is. És ez a változás sokkal intenzívebb és mélyebb, mint az életünk felnőtt szakaszában. Tehát nem látok igazán bizonyítottnak semmit a vallások és a neveltetések ezirányu maradandó hatását illetően.
A külső felvállalásának nehézségeiben a reklámok valóban oroszlánrészt szakítanak, de ebben a megfelelni akarás is szerepet kap valahol.
És hogy témánál maradjak, a Big Brother is ugyanúgy fokozza az említett nehézségeket. Hiszen ezek után még elmaradottabbnak fogják tekinteni azt, aki nem meri a nyilvánosság előtt élni a legintimebb személyes életét. Ki fog a jövőben felháborodni, ha pl. a munkahelyeken a munkaadók rejtett kamerákat szerelnek fel mindenütt, a mosdókba is, biztonsági okokra hivatkozva. Hiszen más is elviseli, sőt vállalja is, mit ugrál akkor egy vaskalapos. :-)))
Az vallod: "Lehetőség... NEM kényszer."
Ez pedig sokszor csapda lehet. A "valóság"-műsorok szereplői sem kényszerből teszik, amit tesznek - jogilag. Irtam azonban a másik hasonló témáju topicban az ezzel kapcsolatos véleményemet, hogy mivel sok pénz forog kockán, ebből igen burkoltan, de kényszer lesz. Hiszen sokan sokkal kevesebbért is eladták már magánéletüket "önként".
Tényleg ez lenne a valódi szabad lehetőség?
Meggyőződésem, hogy nem. Ez a pénz kényszerítő ereje, ami kialakítja a maga ideológiáját hogy lehetőségnek hasson. És sokan naívságból, kényelemszeretetből, érdekből el is hiszik ezt a hazugságot. Valóban egyedül ők a hibásak?
"Én azt tartom bigottnak/vaskalpagosnak (a "kalap" szó túl modern ;]), aki bár NAGYON szeretne ruhátlanul kószálni, de mégsem meri, MERT az a szokás, hogy nem mutogatjuk magunkat. "
Ez is benne lehet a pakliban. Azonban én azt is látom mögötte, hogy tapintatosak vagyunk egymás iránt és figyelembe vesszük egymás izlését. Hiszen ruhátlanul járkálni lehet ott is, ahol csak az ezt kedvelők teszik, viszont ha mindenütt így járnak, akkor akiknek ez nem elfogadott nincs szabad lehetősége a magua módján létezni. És ezt nemcsak a meztelenségre értem, hanem mindenre, amiben másként gondolkodunk az átlagnál. Mindenkinek legyen meg a maga szabad területe, de ez azt is jelenti, hogy hagyjuk meg másnak is a maga területét.
Tehát aki NAGYON akar ruhátlanul járni abban a rekkenő nyári hőségben az utcán és azt másra való tekintettel mégsem teszi, arra bizony nem lehet rásütni sem a prűdség sem a "vaskalpagosság" bélyegét.
Legalábbis "büntetlenül" az én jelenlétemben. :-)))
"Csak annyi, hogy minden vélemény-nyilvánítás alakít valamit a közvéleményen, sőt a mi mai korunkon is, amin ha alakítani akarsz (sőt, akkor is ha nem akarsz) számít a véleményed egy bizonyos fokig. Tehát a vaskalaposságról kialakított látásmódod sem csak téged érint - ezért is veszem a lapot :-)"
Ahhoz, hogy ne alakítsak a környezetemen, nem volna szabad léteznem, meg kellene halnom, és még úgy is sokáig befolyásolnék mindent, amíg csak egyvalaki is emléxik rám. Az, hogy az általam létrehozott dolgok, gondolatok mennyire "kelendőek", már a tisztelt vevőközönségtől függ. Aki egyetért velem, annak aligha én tálaltam először a spanyol viaszt, hiszen legbelül már jó eséllyel foglalkozott a gondolattal. Azt vallom, hogy mindenki az önmaga megváltója.
--
"Aki alapból szégyenlős, az nemcsak levetkőzni szégyell, hanem pl. nyilvánosság előtt megszólalni, vagy egyáltalán előtérbe lenni."
Ellenpéldaként ismét magamat említem. Annak idején, amikor a nyolcadik általános végén el kellett döntenem, hogy hová jelentkezzek továbbtanulásra, meglepte a tanáraimat és a szüleimet is, hogy nem valamiféle képzőművészeti gimnáziumba vagy -szakiskolába kértem a felvételem (magasépítésznek kezdtem tanulni). Csak kevesen tudják, hogy mi volt erre az okom. De most hadd nevessünk rajta(m) mindannyian! Egyes osztálytársaim bemesélték nekem (én meg már sajnos akkor is magamból indultam ki, és nem feltételeztem, hogy hazudnak), hogy az ilyen művészeti iskolákban kötelező aktot is rajzolni. Eddig még nem volt számomra riasztó, sőt, talán még örültem is neki, hogy húha, végre meztelen nőt látok. De aztán elmondták, hogy a modell gyakran a diákok közül kerül ki, és hogy mindenkire sor kerül. Én meg baromira nem mertem volna meztelenül modellkedni, és igen hihetőnek tartottam az ilyesmit 14 évesen, merthogy a festők köztudottan bohém népek. Más téren viszont sosem voltam szégyellős.
--
"Sőt szégyenlős lehet az is, aki nem vállalja fel a külsejét, zavarja hogy nincs közel az ideálhoz és ettől kerüli a konkrét indok nélküli ruhátlanságot."
Ez más forrásból ered. A médiumokból csak úgy ömlik a rengeteg "tökéletesre" retusált nő és férfi, életmód és életérzés. És az is ugyanúgy ömlik, hogy csak az a jó, amit ők mondanak, hogy aki "másmilyen", az rossz. Teljesen érthető, hogy az elérhetetlen ideálok megteremtésével akarják eladni a termékeiket. Sok vallás ugyanígy működik.
De említhetnénk a homoszexuálisokat is: őket is elsősorban azért ítélik el, mert "másmilyenek", noha ez az egyetlen "bűnük". Én meg kifejezetten hálás vagyok nekik, hiszen így több nő jut nekem! ;] (A leszbikusokat meg tökéletesen megértem: ha nő lennék, én is leszbikus lennék.)
--
"A te fogalmaid szerint pedig mintha összemosódnának ezek az indokok és mindenki akinek nem jut eszébe ruhátlanul sétálgatni az utcán egy rekkenő nyári napon az vagy bigott vagy vaskalapos. Ezzel pedig indokolatlan bűntudatot hozhatsz létre. Hangsúlyozom hozhatsz - ha már vállalod a felelősséget a környezetedben való megnyilvánulásodért."
Orrrrjási tévedés, kéremkecsesen! Én azt tartom bigottnak/vaskalpagosnak (a "kalap" szó túl modern ;]), aki bár NAGYON szeretne ruhátlanul kószálni, de mégsem meri, MERT az a szokás, hogy nem mutogatjuk magunkat. Egy általam igen nagyra tartott filozófus egyik könyvének egy fejezete e címmel indul: "Lehetőség... NEM kényszer". A vicces meg az, hogy épp ezt a háromszavas mondatot kell a legtöbbször emlegetnem, amikor a világnézetemről beszélek.
Amennyiben valakire olyan hatással vagyok, hogy miattam bűntudata lesz, annak én csak örülök, és arra bátorítom, hogy gondolkozzon önállóan, töprengjen minél többet, és nézzen szembe önmagával. Ne mástól várja a tanácsot, az igazolást, mert minden válasz már eleve ott van őbenne. Csak nem szokás önmagunkra hallgatni.
--
"Igaz, hogy mind pucéran születünk, de azt se felejtsd el, hogy akkor még gyerekek vagyunk"
A "gyerek" emberi fogalom. Úgy is nézhetjük, hogy emberként születünk, emberként élünk, és emberként halunk meg.
Ha a külsődleges nemi jellegek "zavarnak", arra is csak azt tudom mondani, hogy van, akinek az ilyen látványa teljesen természetes. Ilyenek például a nudisták. Nem tudok olyan felmérésről, ami kimutatta volna, hogy a naturisták szexuális érdeklődése lanyhulna a nudizmusuk miatt.
A pucér primitív népek az ünnepeik során nem elrejtik, hanem feldíszítik a testüket -- ez jelentős különbség!
--
"Ha eddig nem lenne világos, kihangsúlyozom hogy nekem nem a meztelenséggel van bajom, hanem azzal hogy ezt hajlamosak lennének éppen úgy kötelezővé tenni (természetességre hivatkozva) mint régen a prűdséget. Főként ha ezt a fogalmat összekeverik a szégyenlősséggel."
Lehetőség... NEM kényszer.
De hogy valami kreatívabbat, gyakorlatibbat is írjak, értem én, hogy sokakat zavar, ha meztelenkedést vagy még botrányosabbat látnak a tévében. Sok egyéb megoldás mellett (a tévéadók felrobbantása, totális keresztény diktatúra létrehozása, az amish-eszmék gyakorlása stb.) lehetőségnek látom, hogy akiket ez zavar, azok összeszervezkednek, és kihirdetik, hogy amíg az összes tévéadó meg nem ígéri hivatalosan, hogy nem mutogatnak pucér embereket, addig ők nem nézik az adásokat, egyúttal valamilyen módon kiderítik, hogy miket reklámoznak az adott csatornákon, és e termékeket is bojkottálni fogják. Ha elegen lesznek az ilyen bojkottálók és kellő (gazdasági) nyomást tudnak gyakorolni a tévékre, nekik lesz igazuk, mint ahogy az a természet rendje, hogy az erősebb diktál. (Utóbbi gondolatot általában "erősebb kutyák párosodásával" szoktam emlegetni, de ez esetben eltekintettem ettől. :])
--
"A lényeg nem azon van hogy ki mit eszik, hanem azon, hogy ugyanazt a dolgot lehet jól és rosszul használni. A körülmény dönti el hogy mikor melyik van érvényben."
Ezt mondom én is: szelektálok, és aszerint tekintek valamit intimnek vagy profánnak, hogy az nekem vagy a pénzemnek szól-e.
"Én morális ÉS jogi alapon is egyaránt teljes körű felelősséget vállalok önmagamért, a tetteimért stb. Nem tudom, mi ezzel a probléma."
Csak annyi, hogy minden vélemény-nyilvánítás alakít valamit a közvéleményen, sőt a mi mai korunkon is, amin ha alakítani akarsz (sőt, akkor is ha nem akarsz) számít a véleményed egy bizonyos fokig. Tehát a vaskalaposságról kialakított látásmódod sem csak téged érint - ezért is veszem a lapot :-)
"Hallottad már azt a szót, hogy "szégyellős"? "
Igen. És ez bizonyos fokig veleszületett dolog, a környezet ezen csak annyit alakít, hogy mire vonatkozzon. Aki alapból szégyenlős, az nemcsak levetkőzni szégyell, hanem pl. nyilvánosság előtt megszólalni, vagy egyáltalán előtérbe lenni. Ezt pedig nem kenheted semmilyen vallásra vagy tanításra, sőt vaskalaposságnak sem tekinthető. Sőt szégyenlős lehet az is, aki nem vállalja fel a külsejét, zavarja hogy nincs közel az ideálhoz és ettől kerüli a konkrét indok nélküli ruhátlanságot.
A te fogalmaid szerint pedig mintha összemosódnának ezek az indokok és mindenki akinek nem jut eszébe ruhátlanul sétálgatni az utcán egy rekkenő nyári napon az vagy bigott vagy vaskalapos. Ezzel pedig indokolatlan bűntudatot hozhatsz létre. Hangsúlyozom hozhatsz - ha már vállalod a felelősséget a környezetedben való megnyilvánulásodért.
Igaz, hogy mind pucéran születünk, de azt se felejtsd el, hogy akkor még gyerekek vagyunk. Ahogy ránk rakódnak az ismeretek az idők folyamán, természetes hogy úgy alakul a külsőnk is. A valaholi távoli szigeteken élő "primitív" népek, akik egyébként csupaszon rohangálnak hétköznapjaikban, szégyellnék magukat ha ünnepnapjaikon nem látszana a külsejükön is az ünnep.
Ha eddig nem lenne világos, kihangsúlyozom hogy nekem nem a meztelenséggel van bajom, hanem azzal hogy ezt hajlamosak lennének éppen úgy kötelezővé tenni (természetességre hivatkozva) mint régen a prűdséget. Főként ha ezt a fogalmat összekeverik a szégyenlősséggel.
Ami a kajás hasonlatot illeti, jócskán elkanyarodsz a lényegtől.
Irhattam volna úgy is, hogy a csiga a francia tálján étel, de az irattáskájában már piszok, ami ugyan onnan is kiehető lenne, de ez nem higiénikus és nem is izléses. A lényeg nem azon van hogy ki mit eszik, hanem azon, hogy ugyanazt a dolgot lehet jól és rosszul használni. A körülmény dönti el hogy mikor melyik van érvényben.
"az egyéni vélemény valóban nem alkotmányellenes szerencsére, de mindenképpen befolyásolja valamilyen szinten a környezetet és ezért egy bizonyos szintü felelősség is jár vele. Persze szigoruan morális és nem jogi alapon."
Én morális ÉS jogi alapon is egyaránt teljes körű felelősséget vállalok önmagamért, a tetteimért stb. Nem tudom, mi ezzel a probléma.
--
Úgy véled, manapság a test nem szégyellni való dolog? Hallottad már azt a szót, hogy "szégyellős"? Ha mondjuk valaki nem mer levetkőzni... mert szégyellős... Már a Bibliában is, rögtön az elején kiderül, hogy aki meztelen, annak ezt szégyellni kell, el kell rejtőzni, fel kell öltözni. Azt ugye nem kell bizonygatnom, hogy a Biblia mekkora befolyással van az emberekre?
--
"Ami nincs a helyén az mindig helytelen. [...] a zsír a kenyéren étel, - de a ruhán piszok"
Ez is relatív. Általában nem ugyanarról a zsírról van itt szó, mint amit a kenyérre ken az ember, és a disznózsír, csak mert esetleg ruhára kerül, még ehető marad. Egy muzulmán vagy egy zsidó például nem enné meg a disznózsírt -- nem azért, mert meghalna tőle, hanem mert a kultúrája, a vallása tiltja. Egy kínai undorodna egy sajtos vajaskenyértől, mint ahogy egy átlag magyar nem szívesen eszik csigát, ami meg a franciák egyik kedvenc csemegéje.
Kultúra kérdése, hogy ki mit tekint ételnek. A kínaiakról például így ír Kosztolányi: "Eszik a selyemhernyót, a póklábat, a bogárlábat, egyes madárfészkek ragadós, enyvszerű anyagát, a rothadt tojást, melyet földbe ásnak, vagy sós vízben, fahamuban őriznek meg évekig s a cápauszonyt is. Egyáltalán nem 'természetesek'." Egyes déli bennszülöttek az embert is megeszik, és csemegének számít náluk a férfiak... férfiassága.
Ugyanígy, kultúra kérdése, hogy minek hol a helye.
--
"Azonban egy ember megjelenése (külseje és viselkedése egyaránt) azért hozzávetőleg a mindenkori alkalomhoz kellene hogy igazodjon.
Így van. És miért alakult így? Mert így praktikus. Lehet öltönyben sportolni, de sokkal célszerűbb az alkalomhoz, a tevékenységhez illő ruhát ölteni. Egy metalkoncerten előnyös a hosszú, lobogó haj -- ugyanez egy esztergagép mellett már kevésbé kívánatos.
A meztelenségre azonban már bajosan hozhatunk fel ilyen érvet, hiszen a legtöbb ember pucéran születik. Kevéssé látom indokoltnak, hogy miért kellene okosabbnak lennünk a természetnél, ha nincs szó arról, hogy ruha nélkül megfagyna, megsebesülne, károsodna az ember. A mutogatott meztelenség csupán az emberi ész számára lehet "káros", főleg akkor, hogyha az illető csinos, ám kissé sok ferrumot tartalmazó fejfedőt visel. :]
Az összekeveredésről meg az a véleményem, hogy amíg az ember vaskalapja alatt működik az agya, addig nem érdemes visszariadni attól, hogy olykor-olykor használja is. Nem fájdalmas! :]
Kedves req999, az egyéni vélemény valóban nem alkotmányellenes szerencsére, de mindenképpen befolyásolja valamilyen szinten a környezetet és ezért egy bizonyos szintü felelősség is jár vele. Persze szigoruan morális és nem jogi alapon. Hogy ez kit mennyire érdekel, az természetesen egyéni, de ettől függetlenül valós tény.
"A magamutogatás (exhibicionizmus) személyiségi-viselkedési zavar, és mint ilyen, pszichológusi segítségre szorul, mert jelen társadalmunkban az emberi test szégyellnivaló dolog, "
Ez azt hiszem téves megállapítás, márhogy a test a mai társadalomban szégyellni való dolog. Szerintem egész más miatt kerülendő, ami meggyőződésem szerint sokkal időtállóbb.
Csak a fogalmakat kellene helyre rakni. Ami nincs a helyén az mindig helytelen. Popper Péter gondolatát idézném, miszerint: a zsír a kenyéren étel, - de a ruhán piszok.
A test nem szégyellni való ma sem. Azonban egy ember megjelenése (külseje és viselkedése egyaránt) azért hozzávetőleg a mindenkori alkalomhoz kellene hogy igazodjon. Ha ünnep van, legyen ünnepélyes, ha sprot van legyen sportos, ha munka van legyen annak megfelelő, intim akkor legyen intim. Ha ezek összekeverednek, akkor a körülmény is zavaros lesz.
Ezt tartom a teljességre való törekvésnek. Ha nem így látod, érdekele az oka.
Nem tiltanám be a reklámot, hiszen az nem erőltet, csak kínál. Legtöbbször sajnos igen fantáziátlanul, bután. Én jobbára immúnius vagyok a reklámokra -- nem vetem el eleve a reklámozott dolgokat, de a választásomban cseppet sem befolyásol a propaganda. (Vagy csak igen kis cseppet.)
Teljesen igazad van: az ember mára egyfajta tenyészállattá degradálódott. Már csordában él, lassan talán kérődzni is elkezd.
Csakhogy miért kellene ebbe belenyugodni? Miért oly értéktelen a felelősség? Én felvállalom önmagam, és magamért, gondolataimért, vágyaimért és tetteimért teljes mértékű felelősséget vállalok. Ha teszek valamit, azt én teszem, nem pedig a tábornokom, az elnököm, az istenem vagy a sátán. Azért van agyam, hogy gondolkodjam vele és tanuljak a hibáimból -- és mások hibáiból.
--
"Namármost lehet azt mondani, hogy mit érdekel, engem nem érint, a többi hülyével meg tegyenek, amit akarnak, de nekem ez a hozzáállás valahogy nem szimpatikus. Az ember felelősséggel tartozik a világért, amelyben él - szvsz ez az emberlét lényege."
Hogyne. Ésszerű határokig. Minek idegesítsem magam azzal, hogy tokióban esett a használt kislánybugyikat árusító automatákból származó bevétel, mi lesz így a fétisiszta japáni üzletemberekkel? Tojok rájuk. Amit lehet, azt megteszem a világért (itt írok például, hajnali fél négykor), de ezt csakis azért teszem, mert nekem jólesik. És az sem egy utolsó dolog, hogy minél globálisabban próbálok gondolkodni:
"Először elvitték a zsidókat, de nem szóltam -- mert nem voltam zsidó.
Aztán elvitték a kommunistákat, de nem szóltam -- mert nem voltam kommunista.
Aztán elvitték a szakszervezetiseket, de nem szóltam -- nem voltam a tagjuk.
Aztán eljöttek értem -- és ekkor már senki sem maradt, aki szólhatott volna értem." Martin Niemöller tiszteletes
"Számomra nem így hatott, sokkal inkább vagy-vagy -ként értelmeztem."
Hm, nem értelek... :/ Állampolgári jogom, hogy azt tartsak vaskalaposnak, akit csak úri (polgári) kedvemben annak óhajtok tartani. Ezzel csak annak kell törődni, aki számára lényeges, hogy én mit gondolok az ilyen illetőkről, és mivel semmiféle módon nem óhajtom korlátozni őket vagy ártani nekik (elvem: aki hülye, haljon meg), még csak az Alkotmányba sem ütközik a merészségem.
--
"Eszembe sem volt ennek a firtatása. Nem is értem, miért hivatkozol erre a tényre. Az erkölcs, az intimitás fogalmak nem kifejezetten keresztény tulajdon, ezek emberi vonatkozások."
A keresztény vallásban-világnézetben igen sok dolog univerzális érvényű, tehát szerintük mindenkire igaz. Létezik például "jó" meg "gonosz", minden ember eredendően bűnös, csak Jézust elfogadva lehet üdvözülni, a Biblia szentírás, a bűnösök mennek a pokolba az örök szenvedésre (újabban aki "Istennek tetsző" életet élt, bár nem volt megkeresztelve, az is üdvözülhetett -- így úszta meg például József és Mária a pokol kínjait, hálásak lehetnek a II. vatikáni zsinatnak) stb.
Én viszont semmit sem tartok univerzális érvényűnek, így az erkölcsöt sem. Néhányszáz éve az erkölcscsőszök harisnyákat húztak a zongorák lábára... ma ilyesmi már nincs széles körben elterjedve, még a legbigottabb társaságokban sem. Változnak az idők. Régen, ha kivillant egy női boka, az urak máris a nyakkendőjüket igazgatták, annyira felhevültek az izgalomtól. Szintén régen, az úriasszony nem ismerte az "orgazmus" fogalmát, sőt, elképzelhetetlen volt, hogy élvezze a szexet, inkább csak tűrte, ahogy az ura elvégzi rajta/benne a dolgát. Ma egy fedetlen női mell látványán néhányan megbotránkoznak. Holnap talán már nem ilyen álszent világban élünk.
--
"legbelül pontosan tudja, hogy miben és milyen mértékben rugaszodik el a moráltól. Legfeljebb nem tartja fontosnak."
Vagy mást tart erkölcsösnek, morálisnak. Itt vagyok élő példának mindjárt én. :]
--
"Mindenesetre ha megegyezünk abban, hogy a magamutogatásnak nem ellentéte a vaskalaposság (függetlenül attól, hogy te mit tartasz a vaskalaposságról!) akkor nincs több szavam."
A vaskalaposságnak nincs köze a magamutogatáshoz. A vaskalaposság olyan viselkedés, amikor valaki olyan dolgokhoz ragaszkodik, amelyekhez nem volna feltétlenül szükséges, és amelyek miatt jelentős kompromisszumokra kényszerül (és esetleg a nézeteit másokra is érvényesíteni próbálja).
A magamutogatás (exhibicionizmus) személyiségi-viselkedési zavar, és mint ilyen, pszichológusi segítségre szorul, mert jelen társadalmunkban az emberi test szégyellnivaló dolog, és egyes sérült lelkű, sérült önértékelésű emberek a testük mutogatásával vagy nyilvános maszturbálással próbálják felhívni magukra a figyelmet.
--
"(Ellenkező esetben nem állok jót magamért! :-))"
Nem vagyok az ellenséged, de sosem futamodtam meg semmiféle "harcból". Úriemberrel állsz szemben, semmiféle csalárdságtól nem kell tartanod. En garde! :]
"A néző a hibás. Ő adja a piacot, az igényt, a tv pedig kiszolgálja. Tudnia kellene, hol a határ."
Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a nézőnek valóban erre van igénye. Ne felejtsd el, hogy az emberek többségét sokmindenre rá lehet szoktatni, csak meg kell kóstoltatni vele (olyan mint a drog).
"Mellesleg te mit csinálnál egy tv helyében, hogy bevétel is legyen, és megéljen a családod?"
Nézd, először is kidolgoznám azt az irányvonalat amelynek során az adott csatorna a család, a szórakozás, a kultúra, a tudomány és a természet harmóniáját nyújtaná színvonalas műsorokkal.
Nyilvánvaló, hogy üzletileg kisebb haszonnal járna (főleg kezdetben) más csatornákhoz képest, de biztos vagyok benne, hogy kialakulna egy lassan növekvő, rendszeres nézőréteg akinek ez lenne a kedvenc csatornája.
"Ez már kezd átcsapni nacionalizmusba.."
Mondd Mu, tisztában vagy ennek a szónak a jelentésével vagy csak eccerűen elsütötted, mert olyan jól hangzik? :o)
"Egy kereskedelmi tévénél ez elég lehetetlen..
Megnézném, mit szólna az EU egy ilyen "törvény"hez.."
Az EU Bizottság 1991 júli.25-i határozatában kimondja, hogy egy "kulturális irányelv" komoly indok lehet a szabad műsorszolgáltatás szabályozása érdekében.
"The Court has deemed that a cultural policy can constitute a pressing reason justifying a restriction in the free provision of services".
(Forrás: Case Law on the audiovisual sector)
Ezen kívül, az Unió Tanácsa kidolgozott egy ajánlást a gyermekek és az emberi méltóság védelmére, mely részletes irányelveket tartalmaz a nemzetek számára a média- és tartalomszolgáltatokkal kapcsolatos törvényalkotásban.
"The Council Recommendation on the Protection of Minors and Human Dignity covers both broadcasting and on-line services (including the Internet). It lays down in particular guidelines for the establishment of national self-regulation frameworks which would complement rules on liability of content providers."
(Forrás: Introduction to audiovisual Policy)
Nemtom mennyire vagy tisztában a jelenlegi EU-s felkészültséggel, de az egyik pont a médiatörvény jogharmonizációja amellyel Mo. le van maradva a csatlakozást illetően.
"Nácizmus..
MINDENKI EZT NÉZ AMIT AKAR. Nem kötelező nézni egyik műsort sem."
Ezt mondd az EU parlamentben :o))
"Mit nevezel kulturális érdeknek? És mit kultúrának?"
Például azt, amely elősegíti az emberek műveltségi fejlődését különböző területeken, amely például amely lehetővé teszi, hogy minnél szélesebb körben meg lehessen ismerni a saját és a különböző népek, társadalmak hagyományait, szokásait, történelmét, művészetét, irodalmát, meghatározó egyéniségeit, építészetét, életmódját, fejlődését, településeit, mindennapját stb... mit mondjak még, hisz ez egy elég tág fogalom?
"Ugyan ki kényszerít rá hogy tévét nézz?"
A kiváncsiság. :o) De nem mindegy, hogy mit nézek és, hogy van-e lehetőségem választani. (Ok, nekem van rá lehetőségem, de sokaknak nincs.)
"Az intimitásra óriási szükség van, de az igazi intimitást, úgy érzem, nem lehet mindenkinek megmutatni, tehát nem kell félteni sem. Talán a lézersugár és a rádióhullámok közti különbséget hozom fel hasonlatként."
