Szeretnék segítséget kérni. Szükségem lenne Anglia illetve az egyesült Királyság angol (esetleg magyar) nyelvű "büntető törvénykönyvére". Vagy egy olyan kiadványra, esetleg pdf formátumban, vagy elérhetőség megadásával. Segítségeteket előre is köszönöm!
Talán mások is vannak hasonló helyzetben, és akiket ért már hasonló sérelem, tudják miről beszélek. Milyen érzés, ha az igazunk és alapvető jogaink sérülnek…stb
Úgy goldoltam okulásképpen közzé teszem..milyen világot teremtettünk..és megkérdezem
Lehet e élni egy működő Lőtér szomszédságában?
Ha a városoknak lenne zaj és csendrendelete, egyértelmű és törvényes alkalmazhatósága, betartatásával valószínű ilyen jellegű elhúzódó ügyek sem lennének.
Hivatkozva más városra pl. ahol is az önkormányzati képviselőtestület megelégelte a hosszan tartó problémát…és a lakosok érdekeit felvállalta,- kvázi nem sérülhetne évek óta több száz lakó alapvető, alkotmány biztosította joga. A fegyver okozta zajt veszélyes jogi kategóriába sorolta.
Nem így történt Szolnokon:
Van Szolnokon a Véső úton egy privát üzemeltetésű MÁV Lövész klub az ingatlanoktól 70-100m-re. 4. éve nagy kaliberű 22-s,sportpisztollyal -38s spec., és 9-s parabellum típusú fegyverekkel lövöldöznek egy nyitott, minden szigetelést nélkülöző udvari részen,….Egy versenynap során több száz, illetve ezres lövésszám is hallható.
Hivatalos kálvária 2004.-ben kezdődött, amikor panasszal éltek a lakók a felháborító magatartása ellen, a Szolnok Város Polg. hiv.felé. Az ügy átkerült a jegyzőtől a Szolnok Városi Rendőrkapitányságra, mivel a Lőtér működési engedélyét ez a hatóság adta ki, és felügyeli.
Az ügy kivizsgálása során elrendelték a zajmérést, amely bizonyította, az okozott valóban magasabb a megengedett maximum értékhatárnál. A megküldött zajszakvélemény szerint „zajterhelés szempontjából a lőtér alkalmatlan”
Nem elírás ezt kapták a lakók. Ám ennek ellenére..a lövészet folytatódott, érdemi intézkedés nem történt, ezért a lakók Megyei Rendőrkapitányhoz fordultak, aki ismételt zajvizsgálatot rendelt el. Időközben az ügyet a Városi rendőrkapitány elfogultság bejelentése miatt a Jászberényi rendőrkapitányság vizsgálta, és meghozta az I fokú a lakók számára is elfogadható határozatát, mely csak sportpuska használatát engedélyezi.
Azonban a lőtér fellebbezésére a Megyei Rendőrhatóság általuk bölcsnek vélt II fokú jogerős határozatával, továbbiakban, is némi módosítással engedélyezi az említett lőfegyverekkel való lövészetet.
Felháborodásunkra, nem korlátozta, nem tiltotta a hétvégi lövészeteket.
Mi lehet az a nyomós fellebbezési ok, mely az ott lakó több száz állampolgár kárára, súlyosbítja az I fokú határozatot, ua.on szakmérnöki vélemény alapján , hogy születhetett ennyire eltérő döntés.
Milyen érdekek erősebbek az alapvető emberi jogoknál? A helyzet egyre mérgesebb és a lőtér üzemeltetői elzárkóznak a hosszú távra is megoldást jelentő megoldástól..pl.szigeteléstől.
Az ügy megjárta a Jegyzőt,- Közig.hivatalt, -a Megyei Főügyészséget-, , de az ORFK-t, ,-az OBH-t Lendkovics Barnabás urat is…
A lövészklub tevékenysége, sérti az ott élő állampolgárok alapvető jogait, folyamatos birtokháborítást követ el, vétve a PTK 100§, illetve vét a természetes környezet ellen melyet is szankcionál. A fegyverek dörgésétől, nem lehet pihenni, természetes környezetünk heti 3 délután és szombatonként de –ként használhatatlan, sőt káros és beteggé tehet, kihat az életmódunkra, hosszú távon munka teljesítmény csökkenéshez vezet. Az érzékenyebb kutyákat ingerli, akár belebetegednek..és ami kilátástalanná teszi a változást hogy, szembesülnünk kell ingatlanjaink eladhatatlanokká válnak, értéke ilyen környezetben jelentősen csökken.
Úgy érzik az ott lakók, hogy egy előre megkoreografált játszma áldozatai lettek.
A lakók igazukat a bíráságon (2,5 évig tartott, és költséges és elhúzódó perben)is próbálták érvényesíteni, de a bírák a bizonyítékokat nem fogadták el, olyan bizonyítást vártak volna, mely teljesíthetetlen.
Mindez azért mert anno az engedélyező hatóságok, nem körültekintően jártak el. Nem végeztek előzetes zajmérést. Mert, ha végeztek volna…
Mi ott élők költözzünk, vagy betegedjünk meg..néhány hobbiból lövöldöző -akik furcsa mód, még támogatást is kapnak- öntörvényű személy magatartása miatt.
Nem való lakott területre lőtér, vélik az ottaniak.
De remélem nem azt jelenti hogy ha egyszer valaki egyszer be lett jelentve valahova többé nem lehet megszabadulni tőle. Például egy megromlott viszonyban.
Lehetséges az hogy a telek tulajdonosa tudta és engedélye nélkül egy oda bejelentett személy mondjuk egy lakókocsit helyezzen el? Valamint az ingatlan tulajdonosa hogy tud megszabadulni a számára nem kívánatos oda bejelentett személytől?
Napjaink felgyorsult ingatlanpiaci tendenciák, a lakáspiac dinamizmusa és kiélezettsége igencsak alapos ingatlanjogi felkészültséget kíván meg mind a lakásvásárlóktól, mind az eladóktól. A kellő elővigyázatosság és a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében nem árt megismerkedni az előszerződéses vásárlási konstrukció lehetőségével, annak előnyeivel és alkalmazásának főbb feltételeivel.
Gyakran megtörténik, hogy a kiszemelt lakás megvásárlásáról pillanatok alatt, még a helyszínen döntést kell hoznunk. A különösen jó vételár, a lakás kedvező adottságai és a sarkunkban topogó vevőjelöltek sem adhatnak azonban felmentést a kellő körültekintés alól. A sebtében megkötött megállapodások, a "foglalós papírral" átadott pénzösszegek az esetek többségében nem alkalmasak arra, hogy azok alapján megszerezhessük a lakás tulajdonjogát.
Ha azonnal le akarjuk foglalózni a lakást, feltétlenül meg kell kötnünk a szerződést is, mivel foglalót kizárólag a szerződés megkötésekor lehet átadni. Ahhoz, hogy "foglalós papírunk" ilyen érvényes adásvételi szerződésnek minősülhessen, szükséges, hogy abból kitűnjék a felek személye, az ingatlan megjelölése, a feleknek a tulajdonjog-átruházást célzó akarata, valamint a vételár. Ezt követően - mivel a lakás megszerzéséhez a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges - a feleknek mihamarabb fel kell keresniük egy ügyvédet, aki elkészíti a földhivatalba is benyújtható adásvételi szerződést, illetve elvégzi a névaláírások hitelesítését.
A meggondolatlan és elsietett szerződéskötések elkerülése érdekében érdemes megfontolni annak a lehetőségét is, hogy a végleges adásvételi szerződés helyett csupán előszerződést kössünk. Az előszerződésben a felek a végleges adásvételi szerződésnek egy későbbi időpontban történő megkötésére vállalnak kötelezettséget, általában azért, mert a szerződés végleges tartalmát valamilyen okból még nem tudják meghatározni, ugyanakkor biztosítani kívánják, hogy a vitás kérdések tisztázása után a szerződést - az előszerződésben rögzített időpontban és feltételek szerint - egymással megkössék.
Az előszerződés megkötésére okot adhat, ha az ingatlan-nyilvántartás nem a valóságos viszonyokat tükrözi; például a megvásárolni kívánt lakóház a tulajdoni lap szerint gazdasági épület. Hasonlóan tisztázatlan helyzet, amikor rendezetlenek a tulajdoni viszonyok, például az eladó még nem tulajdonosa a lakásnak, illetve amikor az ingatlan tehermentesítése kérdéses, vagy éppen a műszaki körülményei tisztázatlanok.
Az előszerződés minimális tartalmi elemeit a törvény nem határozza meg, ezért az érvényesen létrejöhet akkor is, ha abban nem térünk ki a majdan megkötendő szerződés valamennyi lényeges pontjára. Fontos kiemelni, hogy bár nem kötelező valamennyi lényeges kérdésben megegyezni, megállapodásunk csak akkor fog előszerződésnek minősülni, ha abban kifejezetten rögzítettük, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést fogunk kötni. Az előszerződésben a végleges szerződéskötés időpontja természetesen nemcsak dátumszerűen, hanem oly módon is meghatározható, hogy azt valamely jövőbeli esemény bekövetkezéséhez kötjük.
Nincs akadálya annak sem, hogy az előszerződés megkötésekor foglalót is átadjunk (hiszen az előszerződés is szerződés), sőt az előszerződésben egyéb biztosítékokat is kiköthetünk, például kötbért, zálogot, kezességet stb. Feltétlenül érdemes a kikötött biztosíték összegét ügyvédi letétbe helyezni, ha ugyanis az eladó az előszerződésben vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni, és így a végleges szerződés megkötésére sem kerülhet sor, akkor a visszajáró biztosítékot a letétből biztonságosabban és egyszerűbben tudjuk visszaszerezni, mint az eladótól.
Ingatlanok esetében előszerződést érvényesen csak írásban lehet kötni. Nem feltétele azonban az előszerződés érvényességének, hogy nyilatkozatainkat ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaljuk, illetve névaláírásaink valódiságát közjegyző tanúsítsa.
Az előszerződés gyakorlati jelentősége tulajdonképpen abban áll, hogy ha a végleges szerződés megkötésére mégsem kerülne sor, akkor a bíróság bármely fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és annak tartalmát is megállapíthatja. A bíróság döntését egyébként nemcsak akkor lehet kérni, ha a végleges szerződés megkötését a másik fél megtagadta, hanem akkor is, ha nem tudunk megállapodni annak tartalmában. Ilyenkor a bíróság azt vizsgálja, hogy az előszerződésben megállapodtunk-e a megkötendő szerződés valamennyi lényeges kérdésében (például vételár nagyságában). Ha ezek rögzítése elmaradt, azonban a szerződés tartalma a korábbi tárgyalásaink, szerződéseink és az eset összes körülménye alapján, az érdekeink figyelembevételével mégis megállapítható, akkor a bíróság létrehozhatja a szerződést.
Kivételesen - ha a felek különös méltánylást érdemlő érdeke ezt indokolja - a bíróság még az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja a szerződést. Ez természetesen nem járhat az előszerződésben megjelölt feltételek lényeges megváltoztatásával (például a vételár nagyságrendjének, vagy a teljesítés módjának a módosításával).
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a törvény néhány speciális esetben lehetőséget ad a végleges szerződéskötés megtagadására, például ha bebizonyítjuk, hogy az előszerződés létrejötte után beállott új körülmény folytán a szerződés teljesítésére már nem vagyunk képesek, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak, vagy felmondásnak lenne helye. Ez a lehetőség nyilvánvalóan felveti az előszerződéses vásárlási konstrukció veszélyeit is, hangsúlyozandó azonban, hogy ezek a megtagadási okok korlátlanul nem alkalmazhatók. Nem hárítható el a szerződéskötés olyankor, amikor a saját felróható magatartásunkkal idéztük elő azt a helyzetet, amely miatt nem vagyunk képesek a teljesítésre (a vételár kifizetésére), illetve a szerződést olyan okra hivatkozva sem lehet megtagadni, amellyel már az előszerződés megkötésekor számolnunk kellett.
Legyen tájékozott lakásügyi kérdésekben a Lakáskultúra segítségével! Kattintson ide: http://www.lakaskultura.hu
Nem csak ők nem tudnak stabil árakat tartani. A KGFB piac évente fenekestül felfordul, pedig a józan ész azt diktálná, mindenkinek ugyanazok a számok jönnek ki a kockázatra. És mégse. Ugyannank a uncsaftnak akár 4x-es is lehet az eltérés a legolcsóbb a legdrágább biztosító között.
És a magánszeméylkete a KGFB-nél gyakorlatilag csak az ár motiválja, semmi más, hiszen neki attól jobb nem lesz, az meg le van ejtve, akit én török össze.
Lassan kezdenek erre a biztosítók is rájönni, csak azt nem tusom, mi tartott ezen ennyi ideig, mert vannak mostmár olyanok, akik CASCO kevezmémyt, illteve plusz szolgáltattást ajánlanak a KGFB megkötése esetén. Csak ez meg majd a felügyleeti szervnek üti meg a orrát, mert a KGFB meghirdetet díjában más nemigen lehet, mint a rendeletbe foglalt szolgáltatás.
A szexuális zaklatás kérdése minden nyugat-európai országban rendezett, Magyarországon azonban továbbra is várnunk kell a jogi szabályozásra, addig pedig nem sokat tehetünk ellene.
A szexuális zaklatás gyakoribb jelenség, mint gondolnánk. Ilyenkor munkahelyi jogkörökkel és hatalommal élnek vissza szexuális célokból. A munkavállaló nővel akár nyíltan is közölhetik, hogy elbocsátják, ha nem hajlandó szexuális kapcsolatot létesíteni. Máskor burkoltan utalhatnak arra, hogy amennyiben kötélnek áll, jutalomban részesül. Ha nem engedelmeskedik, akkor viszont valamilyen formában büntetésre számíthat, például nem léptetik elő.
A férfiak a szexuális zaklatások enyhébb formáit gyakran ártalmatlannak tartják, a nők mégis megalázva érzik magukat. A gyengébb nemtől elvárják, hogy ne tiltakozzanak a nem általuk kezdeményezett szexuális tartalmú beszélgetések, gesztusok és fizikai érintések ellen. Ezek a szituációk nagyfokú toleranciát, a helyzet ügyes kezelését igénylik.
Persze sokszor nem könnyű különbséget tenni szexuális zaklatás és munkahelyi flört között. Angliában önbevallás alapján végzett becslések szerint tíz nőből hétnek van része hosszabb ideig tartó szexuális zaklatásban élete munkával töltött szakaszában. Az erőszakoskodás után sokuknak romlik a teljesítménye. Közülük többen betegszabadságra mennek, vagy végleg elhagyják állásukat.
Újabban egyre többet hallani a felsőoktatási intézményekben történt zaklatásokról. Az érintett tanár nyíltan vagy burkoltan hozza tanítványa tudomására, hogy jobb jegyre számíthat, átengedi a vizsgán, ha a kedvében jár. Ezekben az esetekben a fiatal – korából és a helyzetéből adódóan – még kiszolgáltatottabb. Vannak, akiknek ilyen esetben csak az elkerülés taktikája választható, vagyis a diák megpróbál másik tanárnál vizsgázni. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a tanszékvezetőtől vagy annak feljebbvalójától megpróbálhat segítséget kérni, de ennek kimenetele attól függ, a felettesek többre tartják-e a diákok emberi méltóságát, mint a hibásan felfogott tanári szolidaritást.
Ugyan az Igazságügyi Minisztérium ígéretet tett arra, hogy az esélyegyenlőségi törvénybe a szexuális zaklatás szabályozása is belekerül, azonban hazánkban a kérdés még nincs jogilag rendezve.
Konkrét esetleírások és gyakorlati tanácsok zaklatás esetére a gyöngy.hu oldalon! Kattintson ide:
http://195.184.19.155/gyongy/index.php?apps=cikk&cikk=1357
Ha már az embernek van annyi pénze, hogy befektetési lehetőségeken gondolkodjon, érdemes időt szánnia arra is, hogy utánanézzen: mennyire megbízható a választott cég és kínálata.
Rögtön az elején le kell ellenőrizni például olyanokat, hogy az adott befektetési formát, szervezetet, céget szabályozzák-e a pénzügyi jogszabályok, és nyilvántartják-e mint törvényesen működő szereplőt. Az a cég vagy szervezet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének nyilvántartásában szerepel, az biztosan legálisan működik, ugyanitt rá lehet kérdezni vagy keresni www.pszaf.hu a kínált befektetési formákkal, értékpapírokkal kapcsolatos információkra is.
Szintén fontos tudnivaló, hogy egy törvényes vállalkozás is lehet veszteséges, de ez már egy másfajta kockázati tényező.
Szerencsére egyre többekben ébreszt gyanút, ha egy ajánlat túlontúl kecsegtető. Sokan azonban kapkodás, kapzsiság vagy épp kényszerhelyzet miatt örömmel belemennek ilyen lehetőségekbe, aztán jön a dühödt csodálkozás, ha utóbb kiderül, hogy csalók álozatai lettek, pilótajátékba keveredtek, és szinte biztos, hogy sosem látják viszont a jóhiszeműen befektetett pénzüket.
Alaphelyzetben nem árt gyanúsnak vélni mindazt, ami túl szépen hangzik. Ilyen például a költségmentesség (ugyan ki dolgozna ingyen?), a kockázatmentesség vagy a hihetetlenül magas hozam. Gyanakvásra adhat okot, ha nincs személyes kapcsolattartás, vagy ha a befektetést kínáló társaság képviselője nem akar a cég irodájában találkozni Önnel. Ha van iroda, még az sem biztosíték semmire: jól nézzen körül, hogy valódi, hiteles, működő irodának látszik-e a hely, vagy inkább egy díszletnek, amit bármikor ott lehet hagyni, ha szorulna a hurok.
Nem jó jel, ha nincs konkrétan meghatározva a befektetési lehetőség, illetve ha úgynevezett speciális befektetési eszközként hirdetik. Szintén gyanús, ha nem a közvetítő székhelye szerinti országba kell a pénzt átutalni. Az ügylet megkötése előtt soha ne utaljon el semmilyen összeget előlegként, adminisztrációs költségként, vagy ezekhez hasonló jogcímen.
Ennél is fokozottabb óvatosság ajánlható külföldi befektetések esetén; gondolja át, hogy megéri-e egy jogi procedúrát végigcsinálni a határainkon túl, ha netán csalók áldozata lesz.
A pénzügyi szolgáltatások szabad mozgása azzal a következménnyel jár, hogy bármely tagállam bármely pénzügyi szolgáltatója határon átnyúló szolgáltatásokat végezhet bármely más tagállam területén, amihez nem kell külön engedélyért folyamodnia, s ellenőrzését is a székhelye szerinti felügyeleti hatóság végzi. Mindez azt jelenti, hogy csatlakozásunk után pl. egy német vagy egy holland bank közvetlenül nyújthat hitelt magyarországi ügyfeleknek, nem kell fiókot alapítania Magyarországon, vagy magyar kereskedelmi bank közvetítői szolgálatait igénybe vennie.
Természetesen fordítva is igaz ez, a hazai pénzügyi szervezeteket is megilleti ez a lehetőség más tagállamokban. Ez természetesen jobban kiteszi a magyar pénzintézeteket a versenynek, ami rákényszeríti őket a szolgáltatások színvonalának javítására, az árrések mérséklésére, és hozzásegíti a magyar piacot ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén minden szempontból meghonosodjon az uniós országok gyakorlata.
A forintban futó szerződések, kölcsönök, követelések az euró magyarországi bevezetésének napján átalakulnak euróban meghatározott ügyletekké. A forintot euróra átszámítani kötelezően azon a korábban rögzített árfolyamon kell majd, amit a Magyar Nemzeti Bank az Európai Központi Bankkal együtt határoz meg. A pénzcsere semmiféle jogalapot nem teremt a szerződések érvényességének megkérdőjelezésére.
2002. decemberében történt néhány változás a gyermek után igényelhető lakásépítési támogatással, közismertebb nevén szocpollal kapcsolatban.
Következzen egy rövid összefoglaló arról, hogy jelen pillanatban mik a legfontosabb iránymutatók; ki, mikor, milyen helyzetben kérheti a kedvezményt.
Elsődleges tudnivaló, hogy a lakásépítési kedvezmény csak az ún. méltányolható lakásigény esetén jár. Eszerint az igénylőnek nem lehet lakás a tulajdonában, és külön jogszabály határozza meg, hogy mekkora szobaszám és mekkora érték esetén járhat a támogatás. Ez a kedvezmény csak új lakás vásárlásához vagy építéséhez kérhető, ennek mértéke egy gyerek esetén 500 ezer, két gyerek esetén 1,1 millió, 3 gyereknél 2,7 millió, 4 gyereknél 3,2 millió forint, minden további eltartott után még 200 ezer forint jár. A változások közé tartozik, hogy december óta megelőlegezett szocpolt is kérhetnek azok a gyermektelen párok, akik hat éven belül két gyermeket, illetve azok az egygyermekes házaspárok, akik három éven belül még egy gyermeket vállalnak. A gyermekek örökbefogadás útján is bekerülhetnek a családba. Ha a vállalt gyermek(ek) mégsem jön(nek) világra, a kölcsön rendes építési hitellé válik, amelyet kamattal és kezelési költséggel növelt értéken kell visszafizetni az államnak. Nem k! ell visszafizetni a megelőlegezett támogatást, ha valamelyik szülő halála vagy 67 százalékos rokkantsága miatt nem születik meg a gyermek, vagy ha a 26. hét után halva születik.
Amennyiben lakással már rendelkező pár kíván támogatást igényelni, úgy a meglévő ingatlant el kell adni, s annak teljes árát az igényelt támogatási formákkal kiegészítve az új lakás vételárára, illetve építési költségére kell fordítania.
Igényelhető úgynevezett fél szocpol is lakások bővítéséhez, illetve legalább kétgyermekes családoknál használt lakás vásárlásához, ha az legalább egy szobával nagyobb a korábbinál. Ennek összege egy gyermekeseknél 250 ezer, kétgyermekeseknél 750, három gyereket nevelőknek 1 millió 250 ezer, négygyermekeseknek pedig 1 millió 350 ezer forint lehet.
A személyre szabott részletek ügyében érdemes a bankoknál és az önkormányzatoknál is érdeklődni, egyes kerületeknél létezik ugyanis még ezeken felül úgynevezett helyi támogatás is. Ez lehet kamatmentes kölcsön, vagy vissza nem térítendő támogatás, melynek formája és mértéke is változó.
http://www.egyperces.hu
Tudja mindenki, hogy nem jogosítvánnyal működik az autó, sőt, vezetés nélkül is lehet élni, de az autóvezetés elsajátítása és a jogosítvány megszerzése csakis hasznos lehet. Előnyt jelenthet álláskeresésnél, de a mindennapi életben is bármikor, függetlenül attól, hogy van-e saját autónk. Sosem lehet tudni, mikor lesz rá hirtelen szükség.
Az új típusú vezetői engedély kártya formátumú okmány, amely alkalmas személyazonosításra és igazolja tulajdonosának járművezetési jogosultságait - összevontan az eddigi három okmány: a vezetői engedély, a járművezetői engedély és a járművezetői igazolvány adatait.
Vezetői engedélyt különböző járműkategóriákra lehet szerezni, bizonyos, jogszabályokban meghatározott alkalmassági és egyéb feltételek teljesítése esetén.
Motorvezetési jogosultságot az 'A' kategória jelöl. Ezen belül segédmotoros kerékpár vezetéséhez elég a betöltött 14. életév, nagyobb motorokra, legfeljebb 125 cm3 méretig csak az kaphat jogosítványt, aki elmúlt 16 éves, ennél nagyobb motort csak 18 év felett lehet vezetni.
A legáltalánosabb a 'B' vezetői kategória, ilyen jogosítvány birtokában vezethető bármely személyautó, amelynek össztömege nem haladja meg a 3500 kg-ot, és amelyben vezetőülésen kívül legfeljebb 8 ülés van. A ’B’ kategóriás jogosítvány megszerzésének egyik alapfeltétele a betöltött 17. év, ami azt jelenti, hogy a tanfolyam fél évvel korábban elkezdhető. Fontos tudni, hogy 18 éves korig a jogosítvány csak belföldön érvényes, ráadásul a legelső jogosítvány kezdő vezetői engedélynek számít a kiállítástól számított két évig. Kezdő vezetői engedéllyel nem szabad pótkocsit vontatni, nem lehet közúti szolgáltatást végezni (pl. taxizni), ’A’ kategória esetében pedig a motoros utast nem szállíthat.
Amennyiben a jelölt minden életkori, képzettségi, jártassági, közlekedésbiztonsági, egészségügyi és pályaalkalmassági feltételnek megfelel, jelentkezhet bármely, engedéllyel rendelkező oktató vagy autósiskola tanfolyamára. A képzés elméleti és gyakorlati részekből áll, a sikeres KRESZ-vizsga után ülhet először volánhoz, és az úgynevezett rutin-vizsgát követően kerülhet közúti forgalomba a tanuló. Az elsősegély-nyújtási elméleti rész a tanfolyam ideje alatt bármikor elvégezhető. A vezetői engedélyeket az okmányirodákban állítják ki, ahol igazolni kell a sikeres vizsgákat, a személyazonosságot és az egyéb alkalmasságokat.
A vezetői engedély az orvosi vizsgálaton meghatározott időpontig érvényes, alapesetben a 'B' kategóriás jogosítvány 10 évig használható.
Önkormányzati támogatások lakáshoz Az önkormányzatok adhatnak kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást is.
A rászoruló családok ezeket a támogatásokat a következő célokra használhatják:
- lakótelek, új vagy használt lakás vásárlására,
- lakás bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, fenntartására,
- lakáscélú kölcsön törlesztőrészleteihez, lakbérhez vagy más lakással kapcsolatos költségek viseléséhez.
Az önkormányzat rendeletben határozza meg azt, hogy ki minősül rászorulónak és hogy ennek függvényében ki milyen támogatást kaphat. Ha az önkormányzati támogatásban részesülő személy egyúttal állami támogatást is kap (például: az építéshez jogosult szocpol támogatásra és áfa-visszaigénylésre), akkor az önkormányzati támogatást is azon a hitelintézeten keresztül kapja, amely az állami támogatást folyósítja.
Köszönet Dr. Gellért Zoltánnak a cikk megírásához nyújtott segítségéért.
Bővebb felvilágosítás: 06-30-982-70-82
A házassági szerződés
Sokszor előfordul, hogy valamelyik házastárs meglévő vagyont (lakás, autó, stb.) visz a házasságba. Szülők is szoktak nagy értékű ajándékot adni a fiatal párnak. A házasság megromlása, válás esetén ebből több bonyodalom származhat.
A házasság előtt meglévő vagyon a házastárs különvagyona volt és a házasságs alatt is az marad. A házasságkötés, sőt már az együttélés előtt is célszerű vagyonjogi szerződést kötni. Ebben leírható, hogy ki milyen vagyontárgyat vitt a közös otthonba, mi történjen azzal az együttélés megszakadásakor. A szerződésben rögzíthető, hogy válás esetén a másik házastárs nem tarthat igény elhelyezésre, a lakást el kell hagynia.
Ugyanez a helyzet a szülők ajándékaival is. A leendő házastársak kijelenthetik, hogy válás esetén mindenki külön rendelkezhet a saját szüleitől közösen kapott tárgyakkal.
Ugyanígy annak sincs akadálya, hogy a felek a leendő gyermekek elhelyezését is előre kikössék.
A bontóperek (válások) elhúzódása legtöbbször a gyermekek elhelyezésén és a közös vagyon megosztásán múlik. Ez a hosszadalmas eljárás rövidíthető le a házassági szerződéssel.
A gyermek születése környékén rengeteg a hivatalos intéznivaló: anyakönyvezés, juttatások, GYES, GYED, támogatások - elég nehéz eligazodni azon, hogy ki, mikor, milyen támogatásra jogosult, a következőkben ehhez szeretnénk egy kis segítséget nyújtani.
A gyermekek nevelésének elősegítésére az állami szervek és önkormányzatok alanyi jogon, vagy rászorultságtól függően nyújtanak különféle támogatásokat.
A támogatások lehetnek pénzbeliek és természetbeniek. A pénzbeli támogatások általában alanyi jogon adhatók, a támogatási jogosultság feltétele az illetékes szervhez benyújtandó kérelem, a jogszabályban meghatározott mellékletekkel együtt.
Közvetlenül a gyermek születése után háromféle juttatás jár, függetlenül a társadalombiztosítási jogviszonyától és anyagi helyzetetétol: az anyasági támogatás, a családi pótlék és a GYES.
Az anyasági támogatás olyan egyszeri juttatás, melyet igényelni kell, a szülést követő 180 napon belül. Összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százalékával. A támogatásra jogosultság feltétele, hogy a terhesség ideje alatt a kismama legalább négyszer megjelenjen a terhesgondozáson (koraszülés esetén egy alkalom is elég). Anyasági támogatást az örökbefogadó szülő is kaphat, ha a gyermek a szülést követő 180 napon belül jogerős határozat alapján a gondozásába került. Örökbeadás esetén az érvényes jogszabályok szerinti elbírálás alapján jár vagy nem jár a szülőanyának a támogatás.
A családi pótlékra a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a hivatásos neveloszülő, és a gyám jogosult, illetve az, aki a saját háztartásában még nem tanköteles gyermeket nevel, továbbá az is aki a saját háztartásában gondoz tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket. Családi pótlék a gyermek tankötelezettségének kezdetéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták. A családi pótlék is havi rendszerességgel jár, a család jövedelmi helyzetétol függetlenül, de különböző feltételek alapján differenciáltan, 3800 és 10500 forint között.
A GYES, vagyis a gyermekgondozási segély a gyermek 3 éves koráig jár az igénylés után havi rendszerességgel a gyermeket nevelő szülő vagy gyám számára (súlyosan fogyatékos gyermekeknél 10 éves korig).
A gyermek első életévének betöltése után jogosult GYES-re a gyermekkel egy háztartásban élő nagyszülő is, a szülők írásos lemondása és beleegyezése után. Ha a szülő veszi igénybe a GYES-t a gyermek másfél éves koráig nem folytathat kereső tevékenységet, utána is legfeljebb napi 4 órát, kivéve ha otthon dolgozik. A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
Nem jár GYES annak, aki bármilyen rendszeres pénzellátásban részesül, aki három hónapon is túl, folyamatosan külföldön tartózkodik, vagy aki gyermekét napközbeni ellátást biztosító intézménybe helyezi el. A gyermek másfél éves kora után legfeljebb napi 4 órában bölcsődébe adható, a GYES megvonása nélkül.
Minden a tartósan beteg és fogyatékos gyerekek neveléséről, ápolásáról.
A jelentkezéshez csak küldj egy üres levelet ide:
subscribe@gallog.lx.hu
http://www.egyperces.hu
A legtöbb állás egy helyen:
http://www.jobmonitor.hu
Számlák a lakás körül. Lakásépítésnél vagy vásárlásnál bármilyen kedvezmény, illetve támogatás csak akkor folyósítható, ha a számlák rendben vannak. Így például a lakás teljes felépítéséhez felhasznált összes anyag, illetve igénybe vett szolgáltatás jogszerű eredetét számlával kell igazolni. A számlák az építtető nevére kell hogy szóljanak. Ha valaki félig kész lakóépületet vásárol, akkor az előző építtető nevére kiállított számlákat is el kell kérnie. A meglévő vagy saját előállítású anyagokról és szolgáltatásokról írásbeli nyilatkozatot kell tennie az építtetőnek, megjelölve abban, hogy mennyi anyagot és kitől vásárolt.
Hogy ne legyen elég a jóból, az építtetőnek írásbeli hozzájárulást kell adnia ahhoz is, hogy az adóhatóság:
ˇ a bizonylatok valódiságát,
ˇ a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét,
ˇ a kedvezmény, illetve az adó-visszatérítési támogatás igénybevételének jogszerűségét
ˇ a helyszínen ellenőrizze és az eredményről a támogatást folyósító hitelintézetet tájékoztassa. (Ahhoz is hozzá kell járulni, hogy az adóhatóság a lakásban végezze az ellenőrzést.)
A bizonylatokat a használatba vételi engedély megadásától számított öt évig kell megőrizni. A támogatást folyósító hitelintézet az eredeti számlákat az építtetőnek visszaadja, de előtte letörölhetetlen jelzéssel láttamozza azokat. Ha azt észleli, hogy a bizonylatok nem valódiak vagy pedig a gazdasági esemény megtörténte kétséges, akkor a bank köteles - a tények feltárására - megkeresni az építkezés helye szerinti adóhivatalt. A szabálytalanul felvett támogatásokat vissza kell fizetni, mégpedig késedelmi pótlékkal növelt összeggel.
Aki 1993. december 31-e után lakáscélú hitelt vett fel banktól, az a tőke, a kamat, valamint a járulékos költségek törlesztésére fordított éves összeg 40 százalékát kaphatja kedvezményként. Ez azonban nem haladhatja meg az évi 240 ezer forintot. A lakástakarék-pénztártól felvett hitelre nem vonatkozik ez a szabály - mondja ki az szja-törvény -, de az áthidaló kölcsönre igen. Sokan költöznek úgy nagyobb lakásba, illetve cserélik a lakást családi házra, hogy a régi lakásukat eladják. Ilyenkor a vételárból le kell vonni az eladót terhelő költségeket, a maradék összeg pedig 20 százalékkal adózik. A költségek a következők: a megszerzésre fordított összeg, vagyis az a vételár, amit valamikor a jelenlegi eladó fizetett a lakásért (illetve a vétellel kapcsolatos költségek), az értéknövelő beruházások, továbbá az átruházással (eladással) kapcsolatos kiadások. Ha valaki az eladás előtt hat hónappal, illetve az azt követő 48 hónapon belül új lakást, házat vásárol, és az új lakás többe kerül, mint az eladott után befolyt jövedelem, annak nem kell megfizetnie az említett 20 százalékos adót. Az adóhatóság - kérelemre - a hat hónapot legfeljebb 12 hónapra, a 48 hónapot pedig legfeljebb 60 hónapra megemelheti.
Aki késlekedik a lakásért kapott vételár másik lakásra való átváltásával, annak is a hatodik évtől csökkentett jövedelemtartalom után kell megfizetnie az adót, a következők szerint:
Ha a vásárlástól eltelt idő 1-5 év, az adóalap nem változik.
Ha a vásárlástól eltelt idő 6 év, az adóalap 10%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 7 év, az adóalap 20%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 8 év, az adóalap 30%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 9 év, az adóalap 40%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 10 év, az adóalap 50%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 11 év, az adóalap 60%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 12 év, az adóalap 70%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 13 év, az adóalap 80%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 14 év, az adóalap 90%-al csökken.
Ha a vásárlástól eltelt idő 15 év, az adóalap 100%-al csökken.
