Hová lett az Informatikai Kormánybiztosság pénze?
Mire ment el az Informatikai Kormánybiztosság 46 milliárdja, valóban újak-e a héten bejelentett pályázatok, és miért nincs elektronikus ügyintézés a kormányportálon - ezeket a kérdéseket vitatták meg az előző és a mostani kormány informatikáért felelős politikusai Baló György moderálásával kedd délután a tihanyi Internet Hungary Konferencián.
Index (ugyelet@mail.index.hu)
2002. október 15., kedd 20:00
Kapcsolódó anyagaink:
Románia beelőz az interneten http://index.hu/tech/net/nethung/
Leírható az adóból az internet http://index.hu/tech/net/netado/
Stumpf István volt kancelláriaminiszter tiltakozott Kovács Kálmán informatikai miniszter hétfői kijelentése ellen, mely szerint az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) egyes pályázatai jogszerűtlenek illetve célszerűtlenek voltak, így ezeket leállították. Stumpf elmondta: az Informatikai Kormánybiztosság az elmúlt két évben összesen 76 milliárd forintot költhetett a különböző információs társadalmi programokra.
Stumpf szerint az idei költségvetést képező 46 milliárd forintból 23 milliárdot az Informatikai Kormánybiztosság költött el, a maradék 23 milliárdot azonban átadták a mostani kormánynak, így az összeg felhasználásáról az Informatikai és Hírközlési Minisztérium dönthet. Stumpf szerint az esetleges szabálytalanságokat fel kell deríteni, az egész programot azonban "nem szabad lejáratni". Mint mondta: az elmúlt négy évben az internet fejlődése nem torpant meg, épp ellenkezőleg: több tízezer ember jutott számítógéphez, meghirdették a nemzeti információs társadalmi stratégiát, és konkrét programokat indítottak el. Stumpf elmondta, hogy jelenleg harmincezer olyan ember vár internethozzáférésre aki a különböző pályázatokon számítógépet nyert, részükre állami szolgáltatót szerettek volna létrehozni.
Nulla teljesítmény
A kormányalakítás óta már elég idő eltelt ahhoz, hogy értékelni lehessen az új kormányt - mondta Rogán Antal. A Fidesz parlamenti képviselője úgy fogalmazott: az Informatikai és Hírközlési minisztérium teljesítménye a nullával egyenlő. Véleménye szerint a minisztérium által hétfőn bejelentett új pályázatok az IKB korábbi pályázatainak másolatai, néhány új elemmel, ahogy ő nevezte "szépségflastrommal". Rogán Antal választ vár arra a kérdésére a jelenlegi kormánytól, hogy hova tűnt az Informatikai Kormánybiztosság megmaradt 23 milliárd forintja. A képviselő bejelentette, hogy szerdán kérdését írásban terjeszti a kormány elé, hogy 15 napon belül választ kapjon.
Stratégiai kontinuitás
Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési minisztérium államtitkára elmondta: nem tudja pontosan, mennyi pénzt örököltek az IKB-től, de a teljes összeget kiírják pályázatokra. A korábbi és mostani pályázatok hasonlóságáról szólva Csepeli úgy fogalmazott: a kontinuitás fontos számukra, így folytatják az IKB kezdeményezéseit, ám elődeik hibáit nem vállalják. Mint mondta, a minisztérium átvette a kormánybiztosság személyi állományának nagy részét, így érthető, hogy ezek az emberek ugyanazt a munkát folytatják.
"Örülni fogok az írásbeli kérdésnek, mivel így elmondhatom, hogy mit nem fogunk csinálni" - mondta Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért és a kormányzati informatikáért felelős politikai államtitkára. Baja úgy fogalmazott, komoly munka volt megszüntetni az In-Forrás Kht pazarló pályázatait. Mint mondta, idén nyolcmilliárd forintot költenek kormányzati informatikára, és nyolc új programot fognak meghirdetni, melyekkel folytatják az IKB munkáját.
Baló György úgy fogalmazott: abban valamennyi vitapartner egyetért, hogy a piaci verseny szempontjából létfontosságú, hogy az állam nagy megrendelő legyen. A kérdés csak az, mire költsön? Majsai Sándor Gábor, az Oktatási Minisztérium informatikai miniszteri biztosa szerint fontos az állami megrendelő stratégiája, hiszen például ahelyett, hogy létrehozna egy saját állami internetszolgáltatót, megrendeléseivel támogathatja a kisebb hazai szolgáltatókat. Baja Ferenc szerint az állami megrendelések megfelelő stratégiájával kikényszeríthető a piaci verseny.
Digitális ügyintézést akarnak
Rogán Antal szerint magyar nyelvű tartalomra volna szükség, így a kormányzati portált is fel kellene tölteni új szolgáltatásokkal, hogy lehetővé váljon az elektronikus ügyintézés. Mint mondta, az eredeti tervek szerint szeptemberben indult volna az állami hitelesítésszolgáltató működése, mely a digitális aláírásokat hitelesítené, ám a kormányváltás óra áll a dolog. Stumpf István elmondta, hogy létrehoztak egy informatikai kockázati tőkealapot, mely szintén beüzemelésre vár, az IKB hárommillió forintot különített el a programra, ám magántőke bevonását is szerették volna elérni.
Jogi problémák
Egyelőre jogi akadályai vannak az elektronikus ügyintézésnek, mondta el Baja Ferenc, a magyar törvények ugyanis az ügyfél személyes jelenlétét és aláírását kötik ki a legtöbb ügyintézésnél. Mint mondta, a jövő év első negyedévében ezért "ügyintézés-szimulációra" lesz lehetőség, vagyis arra, hogy a polgárok négyféle ügyben az interneten intézhessék a papírok kitöltését és az időpont-egyeztetést, az aláírás azonban továbbra is személyesen történik. Véleménye szerint az elektronikus aláírási törvény módosításáig másra nincs lehetőség.
Rogán Antal szerint csak az üzleti szolgáltatások terén szükséges az elektronikus aláírási törvény módosítása, a kormányzati rész működőképes, csupán a kormányzati hitelesítésszolgáltató hiányzik a működéshez. Véleménye szerint a digitális aláírás használatát több törvény módosításával lehetne keresztülvinni, mint mondta, a Fidesz támogatná az esetleges módosító csomagot.
Nahhh,azért egy picikét árnyaljuk a dolgokat. A számítógépek szétosztása OK. Az kellett. De az már nem biztos, hogy jó volt, hogy nem a leggazdaságosabb konfigurációkat osztogatták. Tanárnéninek miért kell 64 MB AGP videokártya otthonra? Meg 1,2 GHz P4? És miért kell egy 20ezres nagyonvidéki kisvárosban egy budapesti (postához kapcsolódó) futárcéggel szállíttatni a cuccot? Természetesen a kiszállás költségét, stb. mindent kifizetve, pályázati (állami,azaz a mienkből) pénzből? Aztán a számla kiszállításával ugyanezt végigbohóckodni? Meg ugye a hozzá kapott M$ Windows XP Home, az szintén a magyar vállalkozókat gazdagítja, hozza helyzetbe,ugye? A német parlamentnek jó a linux, de ide nem (megsúgom, sokan ugyanúgy nem tudják használni,ahog a linuxot sem tudnák, mert az a gép, ami a tanfolyamon volt azon nem XP volt, hanem Office, és csak azt tudja programozni (sic!)). És hova lett az xszáz órás ingyenes nethozzáférés, ami szintén a gépekhez járt volna? Elvileg már megkapták,de senki nem tudja használni, mert se telefonszám, se usernam/password nincs, de az ingyenes időszak már lassan egy éve ketyeg... és ez most mindkét kormányzat hibája, nem a fityeszé vagy a szociké kizárólag.
Ezek az infók testközelből származnak, mert sok XP-t segítettem feltelepíteni,beállítani apámmal együtt a tanárnéniknek, akik továbbra is félnek a géptől, de a gyerek tökjól tud rajta halflifeozni,meg miasz@rt csinálni :o| És mi nem vihettük el a gépet a szaküzletből a felhasználónak (ha a felhasználó jött velünk, és külön kérte akkor sem),csak a futárcég szállíthatta (volt olyan extrém eset is, hogy ca. 5-600 méterre lakott az illető a bolttól...)
Igen. Ugyanis több felmérés alapján az alacsony hazai internet-penetrációnak az egyik fontos oka a számítógép és azon belül az internet ismeretének a hiánya. Azaz nem elég a gép + hozzáférés, olcsó vagy ingyenes és hatékony, elsősorban felnőtt oktatás is kell. Persze kellenek olyan tartalmak, szolgáltatások is, amik miatt használni fogják a netet...
Tehát:
Kell tartalom.
Kell oktatás.
Kell gép.
Kell olcsó hozzáférés.
Sajnos a pedagógus, köztisztviselői sz-gép-ek zöme sem lépett még föl a hálóra (Ez még az előző rezsim sára), mert az igért központi nethozzáférési akció csupán ígéret maradt.
Addig pedig legtöbbjük nem jutott el, hogy létezik Feestart és több ingyenes szolgáltató.
A gép + hozzáférés támogatás a megoldás. Most a gép beszerzése a hangsúly, ebben az esetben. Gondolom és remélem a hozzáférés árában IS lesz megoldás. Ha nem, valóban nem ér semmit az, ha van gép, de nem használják netezésre...
Rosz a megközelítés.
Az átlagos napi költség azért ennyi, mert ennyi fér bele az embereknek a többi költségük közé.
Ennyi netezés olyan kevés, hogy max némi szörfölés, estleg ujságolvasás fér bele. Az átlag netező számára sosem nyílik meg a háló igazi mélysége.
Akkor még chat-elés vagy fórumozásról ne is beszéljunk.
A távmunka, amiről annyit hantáznak hogyan lehetséges szerinted így?
Nem a gép a fő tétel, ha komolyan akarod használni a hálót 6 hónap alatt dial uppal bőven túl vagy azon a határon.
Képzeld el azt a helyzetet, amikor van valami konkrét kérdés, pl. szoptatás közben lehet-e szedni valami gyógyszert. Az a könyv, amiben ez benne lehet, kb. 3 kiló. Ezt pl. egy mobil PDA-n egy arra alkalmas portálon keresztül kb. fél perc alatt meg lehet nézni. Egy PDA pedig nincs egy kiló, még mobilos 'ruhában' sem.
De van számtalan ilyen példa. Ez a jövő, mégha furcsa is a jelenben. De az SZDSZ által 'kitalált' Sulinetet emléxem mennyire a valóságtól elrugaszkodottnak tartották 97-ben, aztán 2 év alatt kiderült, hogy a nélkül még itt sem lennénk internet penetrációban...
Kedves Konrad, prezentaciot tart a vedono majd az otthonokban? Nagyobb csalad eseten akkor projektor sem artana.
Komolyabban. Mondjuk autora vagy ahhoz tamogatasra sokkal nagyobb szukseguk lenne. Kepzeld el , hogy buszon cipeled a 2 es fel kilos laptopot. Vagy mobiltelefonra.
A havi internetezési költség telefon és internet díja, ha egy átlagos nem heavy usert veszünk, kb. egy doboz cigi / per nap.
A számítógéphez kevésbé értők nem tudnak arról, hogy 35-40 ezer HUF-tól fölfelé lehet használt gépekkel netezni, nekik egy gépbeszerzés minima ~100e HUF. Ez pedig igenis tétel, többe kerül, mint az átlagos színestévé beszerzés...
Hozzánk jár védőnő. Tudna mit kezdeni, elhiheted. Az az iszonyú mennyiségű infó, amit egy alapvetően egészséges baba szüleinek el kell mondani, nem kevés. Ráadásul illik folyamatosan felkészülve lenni, de még így se biztos, hogy minden kérdésre kapásból tud pontos választ adni.
Egyébként az a dolguk, hogy lakásról lakásra járva végiglátogassák a babákat...
A pályázati kiírások az Internet Hungaryvel egyidőben kerülnek az IHM honlapjára
forrás: Prim Online
2002. október 14. 15:19
Kormányszóvívői sajtótájékoztatón jelentette be hétfőn Kovács Kálmán miniszter (az IHM-nél rendezett munkáspárti demonstráció idejében), hogy több, mint hatmilliárd forint értékben, öt témában írt ki pályázatot az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. A pályázati kiírások kedden, az IHM védnöksége alatt megnyíló tihanyi Internet Hungary konferenciával egyidejűleg kerülnek fel az IHM honlapjára.
A pályázatok önkormányzatokra, tartalomfejlesztésre, közösségi hozzáférésre, a legfiatalabbak képzésére, valamint a közművelődés területén dolgozók segítésére irányulnak.
Az önkormányzatok elsősorban alap informatikai infrastruktúrájukat bővíthetik és ehhez 1,27 milliárd forintot pályázhatnak meg.
Tartalomfeljlesztésre 800 milliót fordít az informatikai minisztérium. Pályázni lehet magyar kulturális tartalmak internetes fejlesztésére, nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzését célzó tartalomfejlesztésre, fogyatékosok segítését célzó projektek finanszírozására, a határon túli magyarok hagyományainak, kultúrájának megőrzésére.
Kicsit több, 880 millió jut a közösségi hozzáférési módok fejlesztésére, és itt elsősorban a teleházakra, iskolákra, könyvtárakra, kulturális intézményekre, illetve települési önkormányzatokra kell gondolni. Olyan intézmények pályázhatnak, melyek vállalják, hogy területükön internetezésre alkalmas, számítógépekkel felszerelt helységeket alakíthatnak ki, ahol ingyenesen vagy nagyon alacsony költségen bárki hozzáférhet a világhálóhoz.
Az esélyegyenlőség kialakítása érdekében az informatikát nagyon korán beépítené a gyermekek oktatásába az IHM. Ennek érdekében az "eGeneráció -informatika a gyermekekért" elnevezésű pályázat gyermekotthonokat, védőnőket juttat számítógéphez. Ezen felül pályázni lehet védőnőknek, illetve kismamáknak szervezett multimédiás oktatási programokkal. Az egymilliárdos projekt célja, hogy a gyermekek már a bölcsőben magukba szívhassák az elektronikus kultúrát.
Végül, de nem utolsó sorban közel kétmilliárd jut az oktatásnak. Főleg az általános iskolai oktatásban dolgozók számára kiírt pályázat céljai közé tartozik az informatikai kultúra elsajátíttatásának segítése, a kommunikációs eszközök használatának terjesztése. A pályázat az általános iskolai pedagógusokon kívül megcélozza a közgyűjteményi dolgozókat és a közművelődési intézményekben foglalkoztatottakat is. Az IHM külön figyelmet szentel a távmunkának az elbíráláskor. A pályázati keretösszeg 1,9 milliárd forint.
2002 tavaszán több mint 20000 db számitógép került szétosztásra iskolák és tanárok között. Nagyon jó lenne ha egyesek megpróbálnának a tények alapján hozzászólni, hamár fikázni akarnak.
>> a vedonok mi a törpöt fognak tenni a mobil multimedias berendezesekkel?
remélem, tudnak majd otthon olcsón divx-avikat és DVD-t nézni...
Meg tudnak az interneten lógni, hogy eljusson a MATÁV-hoz a béremelésükből az a rész, ami a MATÁV-ot illeti.
Nem sok értelme van a számítógép osztogatásnak.
Sokkal fontosabb lenne a Net hozzáférés támogatására koncentrálni.
A vidéki Netezők halmozott hátrányát nem úgy lehet csökkenteni, hogy gépeket osztogatunk, hanem a hozzáférés költségeit, és annak kiépítését támogatjuk.
Kisebb településeken nem elérhető az ADSL, nincs Kábeles Net lehetőség, csupán tetü lassú dial up,
és annak minden hátránya, kezdve azzal, hogy ez relatíve a legdrágább.
Az a baj a cikkel, hogy nem írja le, milyen arányban pályáztak, és milyen arányban utasították el a pályázatokat.
Enélkül ugyanis a benne levő számok nem értékelhetőek.
